Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXIII. évi'. 105. sz. 1912. május 6.. szombat. A kürt hívó szavára A Jászság féltve őrzött történelmi ereklyéje egy kürf a monda Lehel vezérnek tulajdonítja, s az elefánt- csontból faragott ékes „hangszert” a jászok ma is nagy becsben tartják; ami érthető, hiszen az ereklyeként tisztelt tárgyhoz egy nevezetes történelmi alak mondája fűződik. Most, az immáron hogyományosan májusban tar­tandó Székely Mihály zenei napok kezdetekor mégsem a kürt történelmi vonatkozásait idézném, hanem zenei karak­terét szeretném kissé megvilágítani. Mert a kürt hangszer is, ősi értelemben, hangja hívó és messzehangzó. A jászok kürtje pedig mint népvándorló őseink zenei életének "tárgyi bizonyítéka, dokumentuma bevonult a zenetörténetbe is. Ott szerepel a Magyar Zenetörténet Képeskönyvében, s a kürt vésetei között — ahogy a könyv mondja — jellegzetes zene­ábrázolások találhatók: hárfások csoportja és kürtös. E2 utóbbinak hajdan nem kisebb szerep jutott az egykori játé­kokban, mint hogy szavával adja meg a jelt az erőművé­szek, a mutatványosok és más játékosok produkcióinak meg­kezdésére. A kürt a jeladás hangszere volt. M a, úgy érzem, ez a hangszer, a jászberényiek kürtje jelképesen ismét megszólal: a csaknem egy hónapig tartó zenei „játékok” különböző programjaira hívja a város és környék lakóit, az értékes zenei hagyományok talaján egyre inkább kivirágzó zenei kultúra ünnepnapjai kezdődnek Jászberényben. Székely Mihály neve mellett ez­úttal és a zenei napok történetében először a világhírű cimbalomművész, Hácz Aladár neve is fémjelzi a zenei napok törekvéseit, melyeknek lényege: a ma még viszonylag csak kevesek számára örömet szerző komoly zenét meg­ismertetni és megszerettetni a nép szélesebb köreiben, ré­tegeiben. A zenei napoknak nem is lehet igazán jelentő­ségük, csak ebben az összefüggésben. Jól tudjuk, a komoly­zene alkotásaitól még sokan idegenkednek, és ennek az idegenkedésnek — sajnos — megvannak a történelmi és művelődéspolitikai előzményei. De nem nyugodhatunk bele — ezt vallják a jászberényiek is —, hogy a zene kiemel­kedő alkotásai éppen azokhoz ne jussanak el, akiknek igazán szükségük lenne rá, s akik igazán meg tudnák érteni. A zene a szocialista kultúra integráns része, a szocialista ember érzelmi gazdagságának érdekében nem mondhatunk le róla. A Hűtőgépgyárba tervezett, az üzem dolgozóinak szánt kórushangverseny, a Vasas központi karának hang­versenye, továbbá a tanyavilág egyik központjában rende­zendő kamarahangverseny már azt mutatják, hogy a zenei napok irányítói jófelé keresik a zene népszerűsítésének útját. A komolyzene ma még sokak számára egyet jelent a nehéz zene fogalmával. Elvont világa, amelyben csak többnyire erősen áttételesen tükröződik társadalom és ember külső és belső valósága, nehezebben közelíthető meg, mint a szó, az írás művészete. A zenei kultúra formálása, a komolyzene népszerűsítése éppen ezért nem is lehet kam­pányfeladat. Csak tervszerű zenei nevelőmunka érlelheti meg a maga gyümölcsét. Az évről évre visszatérő zenei na­pok egyik poztív hatása abban is mérhető, hogy ma már Jászberényben és a környékén is az esztendő folyamán sikeres koncertek, eredményes zenei rendezvények szere­pelnek a város zenei programjában, kétségtelenül a zenei napok inspirációs hatására is. A Székely Mihály zenei na­pok tehát nem valami divatos kirakat, hanem a folya­matos zenei nevelőmunka egyik kiemelkedő mozzanata, Láncszeme. A jászberényi zenei események nem elszigetelt jelen­ségei a megye zenei életének sem: a megye örvendetesen fejlődő és erősödő zenei kultúrájának szerves részét alkot­ják. A kórusok jászsági találkozója például jelentős ese­ménye lesz a virágzó megyei kórüsmozgalomnak is. És a megyében folyó zenei nevelőmunka függvénye a muzsikáló kis együttesek, zeneiskolások jászberényi kamarazenekari fesztiválja. A nagy operaénekes nevéhez fűződő zenei na­pok tehát a megye zenei életének fontos fórumát is jelentik. A komolyzenéhez sokféle út vezet, közöttük mellékutak is. Ilyen mellékútnak számíthat olyan tárgyi fogód­zók nyújtása a zenével ismerkedni szándékozóknak, amelyek esetenként konkrétabbá tehetik egy-egy zeneszer­ző, vagy egy-egy zenei alkotás megközelítésének útját. A ma megnyíló jászberényi Székely Mihály-emlékszoba, ahol a kiváló énekes életének és művészetének tárgyi em­lékei sorakoznak, bizonyára sokak számára könnyítik meg az operamizsikához vezető utat. És az a kisgrafikai kiál­lítás is, — szintén újdonság a zenei napok programjában — ahol a vizualitás, a látvány formájában elevenednek meg a zene elvont szimbólumai vagy éppen a város zenei híres­ségeinek emberi és művészi jegyei. Ezzel még a hasonló jellegű „mellékutak” lehetőségei persze korántsem fogytak el A zene megszerettetésének természetesen a legfőbb alapja a színvonalas muzsika és a zene megszólaltatásának varázslatos módja. Ehhez a zenei napokon teljes garancia a városba érkező művészek rangja, — az Operaház kiváló énekesei adnak koncertet két alkalommal — és a muzsika; a program keretében többek között Haydn halhatatlan remekművét, az Évszakokat hallhatják a jászberényiek a debreceni Ködály-kórus és az ugyancsak debreceni MÁV Szimfónikusok előadásában. Valamennyi zen^i rendezvény e muzsika ünnepének számíthat. A zenei minőség tehát adva Van. Most már csak — újrá és újra ezt hangsúlyozzuk — a közönség szá­mán és főképpen összetételén múlik, hogy milyen sikere lesz a Székely Mihály zenei napoknak. Hogy a zené­től idegenkedő emberek közül hányat tud odaédesgetni a komolyzene nagy alkotásaihoz, s hány emberben tudja le­rombolni azt a falat, amely a komolyzenétől elválasztja. A komolyzenét ma sokan még mindig a kevesek kultúrá­jának tekintik. Segítsen abban a zenei napok, hogy a zene kiváltságából a sokak élvezetének, szórakozásának forrása Váljék. Mert a zene demokratizmusa nélkül nem létezik S kultúra demokratizmusa sem. Valko Mihály MegkeidSdött az európai biztonsági hét Ma: Szanálás után ☆ Konfekcióüzemet avattak Jászapátiban ☆ Körkép a közoktatásról ☆ Európa atomerőművei Áf­Világgazdasági hírek Az első találkozó Tegnap délelőtt Kallion Ivar Hansovics tanácselnök vezetésével egyhetes látoga­tásra öttagú tanácsi delegá­ció érkezett Szolnokra, me­gyénk testvérvárosából, Tal­linnból. A küldöttséget Fo­dor Mihály, a megyei tanács elnöke és Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a Ferihegyi repülő­téren, ahonnan Szolnokra utaztak. A látogatás első napján, Tegnap délelőtt az Ország- ház Vadásztermében — az Országos Béketanács elnök­sége, valamint az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizóttsága rendezésében — tartott ün­nepséggel megkezdődött a május 5. és 13. közötti euró­pai biztonsági hét esemény- sorozata. A megnyitó ünnepségen Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke köszön­tötte a megjelenteket, köztük tegnap délután, Tallinn vá­rosának küldöttei fogadáson vettek részt a megyei tanács vb-termében, ahol Fodor Mihály megyei tanácselnök bemutatta ä tanácsi appará­tus vezetőit és átfogó tájé­koztatót tartott megyénkről. A vendéglátók bemutatko­zása után Kallion Ivar Han­sovics köszöntötte a fogadá­son megjelenteket és a me­gye valamennyi lakosának tolmácsolta a tallinniak üd­a Szovjetunióból, és több más szocialista országból s Európa egyéb országaiból ér­kezett külföldi delegációkat. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után széles­körű véleménycsere bonta­kozott ki. vözletét, majd — viszonzá­sul a megyénket bemutató tájékoztatóra — Tallinnról beszélt. — Ügy érzem, hogy fővá­rosunk előlegbe kapta ezt a megtisztelő és egyben továb­bi jó eredmények elérésére kötelező kitüntetést. Azért, hogv a jövőben is méltónak tarthassuk magunkat erre a nagy elismerésre, még job­bat, még többet kell produ­kálnunk — mondotta. Öröm­mel számolt be sikereikről: a tíz éve felépült és ma már 75 ezer lakosú új városne­gyedről, a Balti Köztársasá­gok Tallinnban felépült leg­, korszerűbb rendelőintézeté­ről, az épülő 13 emeletes kórházról, a város szívébert emlkedő új 800 személyes, szállodáról, az egymás után ’ létesülő sportpályákról, sta­dionokról. — Vannak gondjaink is, megoldásra váró problémá­ink, de épül és szépül a vá­rosunk, ami nem csupán a mi érdemünk, hanem a Szov­jetunió valamennyi köztár­saságáé. Ezekkel a szavakkal fejezte be rövid tájékozta­tóját Tallinn város tanácsá­nak elnöke. A fogadás után a tiszali- geti strandot és a szaunát látogatták meg áz észt ven­dégek. Ma délelőtt a szol­noki Városi Tanács vezetői­vel találkoznak, majd a pa­pírgyárba látogatnak el, ahol barátsági gyűlésen vesznek részt. A délutáni program keretében a MÁV kórházzal ismerkednek meg. amit vá­rosnéző séta követ. Tanácskozik a MTESZ közgyűlése Ma délelőtt az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megkezdődött a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek VIII. küldöttközgyűlése. A küldöttközgyűlést, amely­nek elnökségében Fock Jenő miniszterelnök, dr. Ajtai Mik­lós miniszterelnökhelyettes, az OMFB elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter is helyet foglalt, dr. Csanádi György akadémikus, közlekedés- és postaügyi miniszter, — az MTESZ társelnöke nyitotta meg. Az MTESZ országos veze­tőségének dr. Valkó Endre főtitkár terjesztette elő. — Szólt az MTESZ egyesületei­nek, szakosztályainak mun­kájáról. az MSZMP KB tit­kárságának az MTESZ mun­kájáról hozott határozata óta eltelt három év tevékenysé­géről. s egyebek között ki­emelte a gazdaságtalan ter­melés csökkentéséért végzett feladatok fontosságát. A főtitkári beszámoló után fock Jenő miniszterelnök szólalt fel. Többek között a következőket mondta: „A műszaki és természet- tudományokat művelő s a gyakorlatban — sokirányúért gyümölcsöztető szakembe­reink tevékenységét itthon éppúgy elismerés övezi, mint hazánk határain túl. Mun­kálkodásuk nélkülözhetetlen hozzájárulás a magyar társa­dalom előtt álló nagyszabású feladat végrehajtásához, a szocializmus magasabb szin­ten történő felépítéséhez. Az elhangzott beszámoló a vég­zett munkáról s a jövőbeni elképzelésekről, tennivalók­ról s az itt vázolt feladatok megegyeznek pártunk és kor­mányunk célkitűzéseivel.” HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSUK HÍREK ______ ___ T estvérvárosunk küldöttsége megyénkben Ä tallinniak üdvözletét hozták A tallinni delegáció tagjai (jobbról balra): Kallion Ivar Hansovics, a fővárosi tanács elnöke, Gorlacs Michail Va- sziljevics, Tallinn város tengeri kerületi pártbizottságá­nak első titkára, Jakobson Johannes Johanovics, a peda­gógiai főiskola rektora, Valg Tajmi Krisztyanova, a Nor­magyár munkásnője, Reinkort tllo Johaneszovics, a vá­rosi beruházási igazgatóság vezetője. Vállalták — teljesítették Szolnok 900. évfordulójára a város üzemei, vállalatai különböző felajánlásokat tet­tek. Az Építő. Javító és Szolgáltató Vállalat vezető­sége a szocialista brigádve­zetőkkel történt megbeszélés alapján társadalmi munká­ban 1975-ig védn ökséget vál­lalt hét szolnoki autóbusz- megálló karbanrtartási és felújítási munkái fölött. Á szocialista brigádok a válla­lásukban rögzített kötelezett­ségeknek már eleget tettek. Szabadnapjaikon dolgoztak a buszmegállók rendbehoza­talán s idáig több mint har­mincezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Ing E. Decker kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésé­vel csütörtökön csehszlovák belkereskedelmi delegáció érkezett hazánba. A Ma­gyar—Csehszlovák Belkeres­kedelmi Állandó Bizottság budapesti elnöki találkozó­ján Ing E. Decker, valamint dr. Sághy Vilmos, a belke­reskedelmi miniszter első helyettese tárgyalásokat foly­tat a két ország közötti ke­reskedelmi választékcsere alakulásáról a kishatármenti áruforgalom, valamint a magyar—csehszlovák keres­kedelmi kapcsolatok, a to­vábbi együttműködés téma­körében. Országos közlekedési kiállítás A helyi párt- és állami szervek kezdeményezésére, a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium támogatását meg­nyerve Pécs megyei város tanácsának végrehajtó bi­zottsága elhatározta, a Me- esek-alji város az idén ott­hont ad az Országos Közle­kedési Kiállításnak. A nagy­szabású és az országban egyedülálló kiállítást június 30 éti júíáus ló-e között reng dezik meg a pécsi Köztársa­ság téri iskolákban, tehát a pécsi ipari vásárok helyén. A kiállítás megrendezésére a tanácstól a Pécsi Idegenfor­galmi Hivatal kapott meg­bízást. Létrejött a kiállítás rendezőbizottsága, amely a kiállítás fővédnökének Csa­nádi Györgyöt, a közlekedés és postaügyi minisztert kér­te fel. Hét nap előny A rudabányai vaséremfi- vekből új munkasikerről ér­kezett jelentés. Vásércdűsító- mű főjavításán péntek reg­gelig a tervhez viszonyítva hétnapos előnyt szereztek a brigádok. Az üzem első fő­javítását több hónapos elő­készítés után április 17-én kezdték meg, és az elvég­zendő munkákat egy hónap­ra ütemezték. A feladatok megoldásába külső erőket is bevontak. Sok segítséget kap­tak például a jászberényi AprítógépBjar dolgozóitól is, akik több alkatrészt soron kívül készítettek el. Kubai vendégek Pénteken a Könnyűipari Minisztériumban megkez­dődtek a magyar—kubai tár­gyalások, amelyeket Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter és vendége, a magyar kormány meghívására ha­zánkba érkezett Nora Fro- meta Silva, a Kubai Köz­társaság könnyűipari mi­nisztere vezet. A magyar vendéglátók tá­jékoztatták a kubai minisz­tert és a kíséretében levő gazdasági szakértőket több gazdaságpolitikai kérdésről, továbbá a magyar könnyű­ipar szervezeti felépítéséről, a minisztérium irányító munkájáról, valamint a könnyűipari ágazat fejlesz­tési programjairól A meg­beszélések szombaton kon­zultációval folytatódnak^ amit a jövő héten több gyár» látogatás, üzemi tapasztalát* csere követ, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom