Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

1972. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) között azt a felfogást, hogy minden termelő egyben fo­gyasztó is, aki joggal várja el, hogy pénzéért jó minésé- gű árut kapjon. A társadalmi munkáról szólva hangoztatta, hogy a törvényes munkaidőn fe­lül, önként vállalt és vég­zett többletmunka akkor indokolt, ha nagy társadal­mi jelentőségű ügyről van szó, melyet a munkások el­A szocialista brigádokat és brigádvezetőket jobban be kell vonni a szocialista tulajdonban levő vállalatok, üzemek vezetésébe is. Ez nem egyszerűen jókívánság, hanem társadami szükség- szerűség, a vezetők iránt tá­masztott jogos követel­mény Mindez természetszerűen nem jelentheti a gazdasági vezetők egyszemélyi felelős­ségének valamiféle „feladá­sát”. Az üzemi demokrácia és az egyszemélyi felelős ve­zetés elve szocialista viszo­nyok között csak együtt és kölcsönhatásban érvényesül­het, s mindkettő a munkás­hatalmat hivatott szolgálni. Ez felel meg a mai viszo­nyok között a lenini mun­kásellenőrzés érvényesítésé­nek is. A szocialista brigádmoz­galom hazánk legnagyobb kulturális tömegmozgalma is. A mozgalom tömegesen fejezi ki a munkások, — a dolgozók egyre növekvő kul­turális igényeit Egy-egy brigád mint mun­kaszervezet és társadalmi kisközösség, egyben a közös és az egyéni művelődés és szakképzés korszerű kerete is. A brigádmozgalomban megnyilvánuló és növekvő művelődési igény számunk­ra új, nagy lehetőséget biz­tosit a korszerű általános műveltség, a fejlett szakmai képzés, végső soron a szo­cialista kultúra terjesztésére. A fiatalok és a nők helyzetéről A továbbiakban a fiatalok és a nők helyzetéről szólt. — A fiatalság — mondot­ta — számunkra nem csu­pán egy korosztály a többi között, hanem a jövendő munkás nemzedék, szocia­lista építőmunkánk tovább- folytatója is. Ezért mind­annyiunknak megkülönböz­tetett figyelemmel kell a fiatalok munkábaállításával és nevelésével foglalkoz­nunk. A nők helyzete sok vonat­kozásban hasonló a pálya­kezdő fiatalokéhoz. Különö­sen áll ez a fiatal nőkre és az előzőleg háztartásban dolgozókra. Nekik is meg kell birkózniuk az üzemi rendhez, a munkafeltételek­hez és feladatokhoz való alkalmazkodás nehézségei­vel, sok esetben viselve a női mivoltukból eredő hát­rányokat is. A vezetőknek, így a szo­cialista brigádok vezetőinek is, jobban szem előtt kell tartaniuk, hogy a nők élet­tani sajátossága és érzelmi élete eltérő a férfiakétól. Ebből adódóan kevésbé bír­ják a nehéz fizikai munkát, az egészségtelen munkakö­rülményeket. Ugyanakkor fegyelmezettebbek, felelős­ségteljesebbek és hűségeseb­bek a munkahelyhez és a közösséghez, mint a férfiak. A társadalmi és erkölcsi cél­kitűzések iránt is fogéko­nyabbak és megnyilvánulá­saikban humánusabbak. Társadalmunk egészére érvényes szempontként vall­juk az erkölcsi és anyagi juttatások egységét, mind­kettőnek a végzett munka arányában álló adományozá­sát. fez alól a szocialista bri­gádok sem kivételek. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy fogadnak és maguk kezde­ményeznek. Ilyenek például a vietnami műszakok, az elemi csapások által okozott károk helyrehozása. A szocialista humanizmus nagyszerű megnyilvánulása a kommunista szombatokon vállalt munkavégzés a gyermekek, öregek támoga­tására. óvodák, napközik, játszóterek létesítésére fel­szerelésük gyarapítására vagy éppen a gyártelep, il­letve lakóterület szépítésére, kulturáltabbá tételére. ők nem pénzért, nem a vár­ható jutalomért vállalnak többletfeladatokat, hanem szocialista meggyőződésük­ből, belső igényből. Ennek tudata azonban nem jelentheti az ösztönzé­sükről való lemondást. A gazdasági vezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a szocialista brigádokat, a többletfeladatokat végzőket, a közösségért önkéntesen tevékenykedőket méltó, ösz- szehangolt anyagi és erköl­csi elismerés illesse. El kell érni, hogy az erő­feszítéseket kövesse a kö­szönet; hogy javuljon to­vább, váljon közvetlenebbé a vezetők és vezetettek érintkezési formája; a szo­cialista emberség legyen az uralkodó az emberekkel való bánásmódban; fejlődjön, formálódjon a munkahelyek szocialista szellemű légköre. Tisztelt országos tanácsko­zás! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Először is szeretném átad­ni önöknek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kívánságait. Tisztelettel kö­szöntőm a szocialista brigád- mozgalom képviselőinek ezt a fontos tanácskozását. Már csaknem tizenöt éve annak, hogy a szocialista brigádmozgalom első hajtá­A szocialista brigádmozga­lom helyzete, valamennyi to­vábbi lehetősége és feladata szervesen összefügg társadal­mi, politikai és népgazdasá­gi viszonyaink fejlődésével. Pontosan másfél évvel ez­előtt tanácskozott pártunk X. kongreszusa. A kongresszusi határoza­tok végrehajtása a társadal­mi, politikai, a gazdasági és Külön szeretnék beszélni életszínvonal-politikánkról. A mi szocialista építőmunkánk célja, hogy annak eredmé­nyeivel összhangban, rend­szeresen emelkedjék a dol­gozók életszínvonala, javul­janak a munka- és életkö­rülmények. Ezt a célunkat eddig is elértük és a jövő­ben is különleges gondot fordítunk rá. Jól tudjuk, hogy még vannak nehéz anyagi viszonyok között élő rétegek, családok, amelyek­nek életviszonyait rendszere­sen javítanunk kell. Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgondo­lata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön a végzett munka értékétől, ugyanakkor a családok jöve­delmében további kiegyenlí­tődés jöjjön létre. Ez meg­Gáspár elvtárs hangsúlyoz­ta: a szocialista brigádmoz­galom iránti társadalmi fe­lelősség elsősorban a szak- szervezeti szerveké. Nekik kell kezdeményezni és gon­doskodni arról, hogy a sok­rétű céloknak megfelelően fejlődjön a szocialista bri­gádmozgalom. A feltételek jelentős részét ugyanakkor a gazdasági vezetésnek kell megteremteni. Nem lehet a brigádmozgalom és a szo­cialista munkaverseny a ter­melés hézagpótlója és nem lehet a rossz gazdasági ve­zetés ellensúlyozója. A szak- szervezetek szerepe a gaz­dasági vezetést a brigádo­Gáspár Sándor előadói beszéde után megkezdődött a vita, amelyben többen fel­szólaltak. Köztük Biszku Bé­la, az MSZMP KB titkára és Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára is. Megyénk küldöttei közül Szabó Lajosné, a Ti­sza Cipőgyár tűzőnője, szo­cialista brigádvezető, fel­szólalásában hangoztatta, hogy a jó brigádmunkának feltétele az üzemszervezés, a pontos anyagszállítás, a mun­ka ésszerű beosztása. Mint mondotta, az 1971-es eszten­dő nem kedvezett a cipő­iparnak és ebben része volt sai kisarjadtak. Pártunk fel­karolta, irányította és segí­tette ezt a kiemelkedő szo­cialista kezdeményezést, amelyben a hatalomra jutott munkásosztály magasfokú öntudata fejeződik ki: az, hogy munkásosztályunk mé­lyen átérzi a vezető szerepé­ből következő felelősséget és ehhez méltó módon kíván utat mutatni az egész tár­sadalomnak: hogyan kell szocialista módon dolgozni, tanulni és élni, — kezdte be­szédét Biszku elvtárs, majd a továbbiakban a követke­zőket mondotta: a kulturális élet minden te­rületén folyamatosan halad. Központi Bizottságunk ez év őszén megvizsgálja majd a kongresszus határozatainak teljesítését, számba veszi az eredményeket és hiányossá­gokat, intézkedéseket tesz, hogy még hatékonyabban ér­vényt szerezzünk a kong­resszus célkitűzéseinek. felei a munkásemberek igaz­ságérzetének, egybevág a szocialista elosztás alapelvé­vel. Szükséges, hogy ezek­nek az elveknek mind telje­sebb érvényt szerezzünk. Az­zal is. hogy a béreket a tel­jesítményekkel arányosan, jobban differenciáljuk, és azzal is, hogy a munka nél­küli jövedelemszerzés lehe­tőségeit befagyasszuk. Fejlődésünk nagy emelője a szocialista integráció Azért, hogy gazdasági gondjainkkal határozottan megbirkózzunk, — hangoz­tatta a szónok — tovább kell fejlesztenünk és erősítenünk kért vállalt felelősségtől nem mentesítheti. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, segítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örö­meit és szépségeit egymás közt megosztva — ez a szo­cialista brigádmozgalom cél­ja, értelme, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvéseinket, ebből kö­vetkezően önmaga termelési és társadalmi feladatait, ak­kor gyorsabb ütemben és hamarabb valósítjuk meg legszebb célunkat, a szocia­lista Magyarország felépíté- sét a szervezetlenségnek is. Az év elején nem volt elég megrendelés, később pedig az alapanyagok és a külön­böző kellékek hiányoztak. Nem elég tehát a versengési kedv, a vezetőknek biztosí­taniuk kell a verseny anya­gi feltételeit is. Feltette a kérdést, hogy vezető tevé­kenység-e a szocialista bri­gádvezetés? Majd tapaszta­lataival indokolta, hogy igenis vezetés ez is, hiszen közvetlenül emberek mun­káját irányítja. Ezért jó módszerekkel kellene segí­teni a brigádvezetők tevé­kenységét is. az állam gazdaságszervező munkáját, javítanunk kell az irányítást, a vezetést. Ez döntő feltétele a termelés, a gazdasági hatékonyság fo­kozásának, az életszínvonal­politika tervszerű és követ­kezetes végrehajtásának. Bel­ső erőfeszítéseinkkel együtt fejlődésünk nagy emelője a szocialista integráció, a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés. Minden olyan állami, gazdasági szervünk­nek, amelynek ezzel kap­csolatos feladatai vannak, kötelessége sokoldalúan tá­mogatni az integráció kibon­takozását. Ez alapvető gaz­dasági érdekünk. Ha a kedvező és a nem kedvező jelenségeket- együtt vizsgáljuk, akkor két dolog nyilvánvaló. Az egyik az, hogy fejlődésünk irányzata alapvetően pozitív, növek­szenek az eredmények, meg­valósul a kongresszuson ki- dólgozott politika. A másik az. hogy minden lehetősé­günk. eszközünk és erőnk megvan hozzá, hogy a fo­gyatékosságokat leküzdve, biztosítsuk népgazdaságunk tervszerű, sikeres feilődését,. Meggyőződésünk, hogv pár­tunk iránvításával munkás- osztálvunk, dolgozó népünk a jövőben is mindent meg­tesz azért, hogv megoldja a szocializmus építésének so­ron lévő feladatait, valóra- váltia a X. kongresszus ha­tározatait, Biszku Béla be­szédének további részében nemzetközi kérdésekről szó­lott. A «Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolatainak alakulása döntő jelentőségű az általános béke és bizton­ság szemoontiából. Azt vall­juk. hosv a vitás kérdések tárgyalások útién történő megoldása a feszült helyzet­ben is a legésszerűbb eljá­rás. Ilven szemszögből te­kintünk mi magyarok Ni­xon elnök szovjetunióbeli lá­togatására, helyeselve a szovjet és az amerikai veze­tők között elhatározott meg­beszélések tervét. A szocialista brigádveze­tők tanácskozása ma folytat­ja munkáját. Társadat mi sz ü k ségszc r őség, jogos követelmény Munkásosztályunk átérzi a vezető szerepéből következő felelősséget Biszku Béla beszéde Érvényt szerzünk a kongresszus határozatainak Életszínvonal politikánk megvalósításának alapgondolata A tanácskozás vitája BNV díjasaink a nemzetközi vásáron A törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat önrakodó pótko­csija. A Tisza Cipőgyár műanyag stoplis futballcipője. A Tiszamenti Vegyiművek Tomi mosópor családján bej lül a lomi sztár, melyet ez évben hoztok forgalomba, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom