Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-26 / 122. szám
1972- május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kultúra az üzemben Hűtőgépgyári jegyzetek Kultúra az üzemben. Mi is tartozik ide? Az ember az első pillanatban hajlamos az öntevékeny művészeti csoportok és a közönségszervezés szintjére leegyszerűsíteni a kérdést. Aztán — ha csak nagyon rövid ideig gondolkodik is el — kénytelen ráébredni, hogy bizony ide kell sorolnunk a szakmunkásképzést, a műszaki értelmiségiek és a szakmunkások állandóan szükséges továbbképzését, sőt akár a legegyszerűbb munkafolyamatok kivitelezésének minőségét is, de még olyasmit is, hogy milyen színvonalon képes tárgyalni partnerével az üzletkötő. Mert mindez ilyen vagy olyan műveltségi szinttel függ össze, s ha egy üzem előbbre akar lépni, saját érdekében segíteni kell dolgozóit, hogy meg tudjanak felelni a kor egyre növekedő követelményeinek. Épp ezért, ha egy üzem kulturális életét vizsgáljuk, különösen ilyen nagy termelőegységét, mint a jászberényi Hűtőgépgyár, az egész termelési struktúrát, a műszaki színvonalat és a szociális problémákat részletesen át kellene fognunk, hogy hűséges képet kapjunk. Természetesen ez lehetetlen feladat egy napilap egyetlen írása számára, ezért a kulturális élet olyan részterületeit próbáljuk szemrevételezni (s ezeket is inkább csak egy-egy észrevétel erejéig), amelyek nélkül az üzem termelése nem állna le még évek, évtizedek múlva sem, de amelyek nélkül szocialista nagyüzemről nem lehet beszélni. A tanulás két véglete Ne bocsátkozzunk tehát az oktatás, különösképpen a szakmai oktatás és továbbképzés részleteibe. Ezt minden üzemnek saját létfenntartása érdekében a lehető legmagasabb színvonalon kell megvalósítani. A Hűtőgépgyár ebben a vonatkozásban a legjobb úton jár. Már a társadalmi ösztöndíj-rendszer országos elterjedtsége előtt kötöttek társadalmi szerződést tanuló fiatalokkal, s jelenleg csak az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 60 ösztöndíjasuk tanul. De nézzük az ellenkező végleletet, az alsó fokú oktatást, s ezt is a leghátrányosabb helyzetűek, a nők szempontjából. Kétezer-háromszáznál több nő dolgozik a jászberényi gyáregységekben, közülük ezernyolcszázan közvetlenül a termelésben. Az utóbbiak., között van az az ötszáz, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Majdnem egyhar- mad rész! (Igaz, hogy a felénél több 40 éven felüli.) Meglehet, hogy a betanított munkára épülő üzem termelési eredményeit nem befolyásolja ennek az ötszáz nőnek (és a legalább ugyanannyi férfinak) az alacsony általános műveltségi szintje. (Meglehet? Nem is olyan biztos.) De megdöbbentő, hogy az üzem három műszakos termelési rendje miatt nincs is lehetőségük az elmulasztottak pótlására. Bár talán inkább a dolgozók iskolája rendszerének, mintsem az üzemeknek a hibája, hogy a három műszakosok tanulásának ügye mindeddig megoldatlan. Mindenesetre a Hűtőgépgyárban 1970-ben száztízzel, 71-ben kétszáztizeneggyel csökkentették a váltott műszakban dolgozó nők számát. Ha ez az arány tartós tendenciává válik, táv Ián lehet szó néhány év múlva arról, hogy ilyen felmentést nem csupán anya- és gyermekvédelmi szempontból adjanak, hanem figyelembe vehessék a tanulási szándékot is. A tanulásnál maradva még. Amit példamutatóan szerveztek meg a Hűtőgépgyárban: a nyelvoktatás. Néhány éve a gyár nyelvi laboratóriumot rendezett be a Lehel vezér Gimnáziumban. Ezt használja az iskola is: nagy ritkaság, hogy üzem ilyen mértékben támogasson oktatási intézményt. Pedig megérné, amint a hűtősöknek is megéri. Csaknem százan tanulnak itt jelenleg audiovizuális eszközökkel a négy nagy világnyelven. Aki a két éves kurzus után nyelvvizsgát tesz 2000 forint jutalmat kap, továbbá részesül a nyelvpótlékban is, akár szükséges nyelvtudás a beosztáshoz, akár nem. (Persze, ez is csak látszólag esik távol a gazdasági érdekektől az egyre bővülő külkap- csolatokkal rendelkező üzem esetében.) Egy pozitív negatívum Ä munka verseny, bár elég föl nem becsülhet tudatformáló funkciója van, tulajdonképpen közvetlen termelési akció. Közismert azonban, hogy a szocialista brigádmozgalom feltételei között elengedhetetlen a kulturális vállalások teljesítése. Ugyancsak közismert (bár nem túl sokat hangoztatott), hogy épp e feltétel fölött siklanak el legnagyvonalúbban a versenybizottágok. Részint mert nem tartják fontosnak, másrészt, mert sajnos a legtöbb helyen tényleg nem olyanok a körülmények, hogy a munkás érdemleges kulturális tevékenységet fejthetne ki, harmadrészt pedig azért, mert a versenyfeltételek közül ez a legnehezebben ellenőrizhető, nem utolsó sorban kellő szakértelem híján. A Hűtőgépgyárnak 193 szocialista brigádja van. Világos, hogy csupán kulturális vállalásaikról vaskos riportregényt lehetne írni. azonban elégedjünk meg egyetlen pozitívumként értékelhető negatív részlettel. A legutóbbi munkaverseny-értékelés tizenöt szocialista címért küzdő brigádnak nem adta meg a címet, pedig minden egyéb feltételt teljesítettek, kivéve a kulturális vállalájt. És ez bizony nagyon bölcs döntés volt. Ebben a mozgalomban, amelynek talán legfontosabb feladata a harmonikusan fejlődő szocialista munkástípus kialakítása, nem engedhetők el a gazdaságosság mércéivel nehezen kifejezhető kulturális feltételek sem. Az elmondottakból viszont egyenesen következik, hogy az üzemek kötelessége segíteni dolgozóikat abban, hogy bekapcsolódhassanak a kulturális életbe. Helyesnek látszik a gyári pártbizottság törekvése, amellyel a politika: oktatás felé igyekszik terelni a bekapcsolódási szándékot. Mindenképpen ez az alapvető művelődési forma, ennek lehetnek leginkább gyakorlati következményei, s ez ébreszthet legtudatosabb, legdifferenciáltabb igényeket a kulturálódás egyéb lehetőségei iránt is. Egy adat ide záradékul: Körülbelül ezer- ötszázan vesznek részt az üzemből a párt- és tömegszervezeti oktatásban, kétszázzal többen, mint egy évvel ezelőtt. településeknek is általában van függetlenített népművelője, voltaképpen fel kellene háborodnunk amiatt, hogy nincs minden nagyüzemnek. Márpedig nincs. Ha nem szá' mítjuk azokat az üzemeket, amelyek jóval korábban kaptak művelődési otthont, így örökölték a népművelőt (például a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek), akkor voltaképp a jászberényi gyáróriás szánta el magát erre a lényegében természetes lépésre. Hogy mit tehet egyszál népművelő? Nézzük, mit tett Taczman Mária egy év alatt Irányította és összefogta a közönségszervezést. (Csak ebben az évben körülbelül nyolcszázan néztek meg fővárosi színielőadást a hűtő- gépgyáriak.) Megszervezett egy kitűnően sikerült, népes és aktív érdeklődéssel kísért vetélkedőt. (Ki tud többet a Hűtőgépgyárról?), továbbá egy igen változatos tematikájú természettudományos sorozatot. Ö intézi a művészeti csoportok, így a Ki mit tud? megyei döntőjén túljutott madrigálkórust és a Golden Star zenekar, aztán a társastáncklub, a cigányfiatalokból alakult bábjátékos csoport és a munkásfestők körének ügyeit, ö vezette a munkaverseny kulturális részének értékelését. Tevékeny rész jutott neki a bejáró dolgozók községeiben adott műsorok létrejöttében, aminek különös fontosságot kell tulajdonítanunk, hiszen a dolgozóknak csaknem fele bejáró. S mindemellett újabban könyvtáros is. Hát ennyi feladat épp elég is. Természetesen mindezt a pártaktivisták, a szakszervezeti és a KISZ-es kulturfe- lelősök segítségével végezte. ír És ezzel meg is érkeztünk a terjedelmes, ám roppant vázlatosan előadott téma gyors összegezéséhez. Kitűnhet ebből is, hogy a jászberényi Hűtőgépgyárban felismerték a kultúra nélkülözhetetlen fontosságát, és máris olyan szintre jutottak el, amit örömmel tekintenénk a megyei ipari üzemek átlag- színvonalának. Továbblépniük is a megkezdett úton lehet, az üzem és minden egyes dolgozó igényeinek és érdekeinek egybehangolásával, és kilépve a gyárkapun, a város kulturális életébe való bekapcsolódással. (Sz. J.) Rekord bevétel a 27. művészeti képaukción Kettős meglepetést hozott a Bizományi Áruház Vállalat 27. művészeti képauk ciója: id. Markó Károly, Rhodopis cipője című alkotása minden eddiginél kitartóbb „ráígérgetés” után, a 60 000 forintos kikiáltási ár több mint kétszereséért, rekordáron, 155 000 forintért talált gazdára, míg az árverés másik, ugyancsak 60 000 forintra értékelt sztárja, Munkácsy Mihály Freskó-terve megmaradt. Az árverés befejező napján, még élénkebb volt a kereslet. Ezt igazolja, hogy az előző napról megmaradt képek közül jó néhány elkelt. így például mindkét felkínált Cranach képet megvették, az egyiket kikiáltási áron, 30 000 forintért, a másikat 20 000 forint ráígérés- sel, 50 000 forintért. Lotz Károly három, egyenként 10 000 forintra tartott festményét mind 30 000 forinton felüli árért vették meg. Szinnyei-Merse Pál 30 000 forintért kikiáltott „Patakpart” és 35 000 forintra tartott „Szalmakalapos lányka” című műve 80 000, illetve 85 000 forintért talált új gazdára. Telepy György egyik festményéért a kikiáltási ár csaknem tízszeresét adta új tulajdonosa, s jó árat fizettek Vaszary János tíz képéért is, köztük az egyik Csendéletért például 35 000 forint helyett 60 000 forintot. A kínált 375 képből 337 talált gazdára, mégpedig jóval a kikiáltási áron felül, összesen 3 881 000 forintért. Cigányóvoda A városi népfront bizottsága kezdeményezésére és közreműködésével tegnap szabadtéri cigány óvoda nyílt Mátészalkán. Az óvodai helyek száma ebben a gyorsan iparosodó városban is kevés, ezért szorgalmazta a népfront városi bizottsága ezt a megoldást. így lehetőség nyílik arra, hogy az Ecsedi út környékén lakó cigánygyermekekkel — Bar- tha Györgyné vezető óvónő irányításával — legalább a nyári hónapokban naponta foglalkozzanak, a közösségi életre neveljék, a legalapvetőbb ismeretekre tanítsák őket. A Magyar Dohányipar bemutatta a* új füstszűrös Szimfónia cigarettát, amely az eddigi gyártmány ace- tátfilteres változata. Az idei újdonságok között szerepel a 100 éves cigaretta menthol os változata is. Mindkét cigarettafélét a BNV-n hozzák először forgalomba. (MTI foto: Hadas János felvétele — KS) ■ Könyvhét előtt a könyvesboltban és a múzeumban Néhány nappal a könyvhét ünnepi megnyitója előtt Szolnok egyik központi könyvesboltjának vezetőjétől, Magyar Benőnétől az idei könyvújdonságokról érdeklődtünk. — Hány új könyvet várnak a könyvhétre? — Körülbelül százat ígértek. És örömmel mondhatom, már nyolcvan százaléka meg is érkezett. — Lesz-e közöttük „sláger”? — A gyógyító értelem című Képes enciklopédia minden bizonnyal az lesz. Sikerre számíthat továbbá a Muzsikáló városok sorozatban megjelent Passuth- könyv Nápolyról, az olasz város zenei életéről és hagyományairól. Érdekességnek számít a Váci Mihály prózai írásait egy begyűjtő Toldi feltámadása és Veres Péter nemrég felfedezett és jj Bejegyzés a panaszkönyvbe Mit tehet egy népművelő? jj: Van az üzemben egy egyedülálló státusz: a hivatásos népművelőé. Minek ez egy gyárban? — kérdezhetnénk (kérdezték is) a mereven ökonomikus álláspont hívei. — Mit tehet egyszál népművelő a hatezer dolgozót foglalkoztató üzemben? — kérdezhetik, akik rokonszenvesnek bár hiába valónak vélik ezt a beosztást. Hogy minek? — Minthogy néhány száz lelket számláló A elégedetlen vevők általában hangos megjegyzéseket tesznek. Sőt, néha ingerült, kifogásolható szavakat használnak. Követelik a boltvezetőt, az igazgatót. Neki is alaposan megmondják a véleményüket a bolti rendről. < Én nem csináltam komédiát. Fegyelmezett ember uralkodik magán. Akármilyen nehezére esik is, hallgat és a világért sem csinál a tömeg szeme- láttára jelenetet. Az igaz, hogy megkaptam, amit kértem. De azt is meg kell jegyezni, hogy a kiszolgáló kartársnő alaposan megvárakoztatott. Legalább öt perc, helyesebben háromszáz másodperc telt el addig, amíg végre rám nézett és nem mondta, nem a világért sem, csak legfeljebb suttogta. — Mit óhajt? Megmondtam, de esküszöm arra, hogy tíz deka párizsit kértem és tíz deka hússajtot. Felelősségem tudatában állítom, hogy ezt a szót: snicli ki sem ejtettem a számon. Én sniclit nem kértem és ahogyan odasandítottam, tisztán láttam, hogy mindkét portékából pontosan én kaptam a sniclit. Félreértés ne essék, nem is egy sniclit, hanem két sniclit. Fegyelmeztem magam. Egyetlen szót sem szóltam. Átvettem a blokkot. Nyugodtan, férfiasán sorba álltam a pénztárnál. Fizettem, az árukiadóban átvettem a csomagot. Ugye egyetértenek velem abban, hogy úriember módjára viselkedtem? De hogy nem hagyhattam eny- nyiben a dolgot, azt minden épeszű ember elhiheti. Százkilencven centi magas vagyok. Könnyen körülnéztem az emberek feje felett a boltban, s rövid kutatás után felfedeztem, í hogy a pénztár mellett ott <>, lóg a panaszkönyv, egy d| szál gondosan kihegyezett dt ceruza társaságában. dj Na, kérem! Én az elin- d, tézésnek a legkorszerűbb d módját választottam. <•, Odatámaszkodtam a fal- d( hoz, leakasztottam a pa- < j naszkönyvet meg a ceru- dt zát és ha nem is éppen n irodalmi nyelven, de be- <j írtam azt, ami a lelkem < ■ környékét nyomta. { „A csemege osztályon ma * vásároltam tíz deka pári- d zsit és ugyanannyi hússaj- d tot. Nem vagyok árulkodós V természet, de kénytelen V vagyok megjegyezni, hogy , Zaruba Mártonné eladó \ tiszteletlenül és szemtele- ( nül viselkedett velem (| szemben. Helyes lenne, ha megfelelően kioktatnák, (j mik a kötelezettségei a ve- (> vő irányában. Teljes tájékoztatásul dt megjegyzem, hogy neve- d( zettől három gyönyörű gyerekem van, ámde többszöri hívásomra sem hajlandó visszaköltözni hozzám. Zaruba Márton” (Rossi) eddig könyvalakban meg nem jelent első regényének, az Aszálynak és vele együtt csaknem ismeretlen verseinek kiadása. — És a megyénkbe érkező író-költővendégek művei?, — Sajnos eléggé szegényes a készletünk. Pillanatnyilag Rákos Sándor összegyűjtött verseivel, Fekete Sándor Tauffer Vilmosról, a kiváló orvosról írott monográfiájával, Kertész Ákos Makrájának néhány 'példányával rendelkezünk. Somogyi Tóth Sándornak is csupán egyetlen régebben megjelent pedagógiai regényével, a Gyeretttükörrel szolgálhatunk a vásárlóknak. — Olcsó könyvek? — A Zsebkönyvtár sorozatban Szabó Magda Okút című regénye jelent meg. — A felsorolt, az említett könyvek már kaphatók? — Csak az ünnepi megnyitón, szombaton este kezdjük árusítani ezeket. Egyébként a könyvhétre két könyvsátrat is felállítunk a város központjában, ahol szintén árusítjuk a könyvhét kiadványait. ír A Damjanich Múzeum földszinti termében dr. Kardos Józsefné és Püski Anikó irányításával a Nemzetközi Könyvév alkalmára és a könyv hagyományos ünnepére nyíló kiállításon már az utolsó „simításokat” végzik. — Könyvtörténeti kiállításunk — mondja a Verseghy könyvtár tájékoztató szolgálatának vezetője — a magyar könyvnyomtatás első századait kívánja bemutatni. A látogatók régi könyvekkel találkozhatnak majd tárlatunkon. A kiállítás anyagát megyei közgyűjtemények ritkaság számba menő értékeiből válogattuk össze. Itt látható többek között a karcagi és a mezőtúri gimnázium könyvtárának néhány nagybecsű értéke is. Például Bonfini „Magyar történeté”- nek 1606-os hannoveri kiadása, és sok más könyvtörténeti érdekesség. — A megnyitó? — Vasárnap délelőtt 11 órakor. A tárlathoz stílusos muzsikával is szolgálunk. A karcagi Gábor Áron Gimnázium kamaraegyüttese barokk és klasszikus zeneműveket szólaltat meg.
