Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

1972. május 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mélyszántás o Riportsorozat a Középtiszai Állami Gazdaságból Szigorúbb jogszabályok — Differenciáltabb ítélkezés Mikor Csavajda Józsefnek letelt a gyakornoki idő, be­ment az igazgatóhoz. — Ha itt maradnék, mit ígérne? — Azt, hogy öt évig ne számíts előléptetésre, fele­lős munkakörbe. Nálunk ez a szokás. Csavajda József maradt. Akkor is elhangzott amit szállóigeként emlegetne^ a gazdaságiak. Az Igazgató úgy szokta eligazítani az új mun­kavállalót; — Amíg a gazdaságért dolgozol, az emberem vagy komám. Mihelyt csak ma­gadnak. szedd a sátorfádat, ne várd meg. hogy én kös­sek rád batyut. Az emberek ezek után is ragaszkodnak a gazdasághoz. Megszokták, rossz modorú és becsületes, nyílt szívű igaz­gatójukat. Szeretik igényes­séget, a magas mércét. Sok­sok bizonyságát láttam en­nek. Egy este 6 óra előtt nemsokkal, kopogtak Kákát Szállóbeli szobám ajtaján. Bakos Mihály párttitkár volt. Mennek ki az igazgatóval a határba, nincs-e kedvem ve­lük tartani. Hogy ne lenne, de nem lesz ez kései? Vala­mirevaló vezető mielőtt ha­zamenne. körülszalad ilyen­kor, hogy mifelől alhat nyu­godtan, vagy mihez nyúljon rögtön reggel — kaptam a választ. Aznap este bejártuk a bánhalmi és a hosszúháti kerületeket. összesen há­rom embert találtunk még kinn. Boda Lászlót kerület­vezetőt, a helyettesét, és A. Varga Ferenc traktorost. Hazafelé menet órájára nézett az igazgató: — Háromnegyed hét Van. Embereink vacsoráznak, té­vénézéshez készülődnek. Még 1961-ben is tele volt ilyenkor a határ. Kétezet- hétszáz embert foglalkoztat­tunk akkor, most ezernyolc­szazat. Akkor 2900 órát dol­goztak a munkások, a csök­kentett munkaidő óta 2520- at. Csakhogy 1960-ban 450 lovunk volt, most összesen nyolcvan. De van 160 trak­torunk, 28 teherautónk, 30 kombájnunk. Kis idő után hozzátette. — Az emberek is sokat változtak. Gyorsan, okosan dolgoznak, kevesebb időben is többre mennek. Érdekes beszélgetésünk volt erről. A gazdaság több szabadidőt adott, de nem igen élnek vele az emberek. Ti szászén ti mrén még Bóta Mihály tehenész is jelentke­zett: a szabad szombatokon adjanak neki valami mun­kát. A tiszaigari kerületben sem akartak hallani az em­berek először a szabad szom­batról: ha nem dolgozha­tunk, hogyan keressünk? Aztán mikor fehéren, feke­tén bebizonyosodott, hogy a keresetüket beépítették a szabad szombatos rendszer­be. megnyugodtak. Csak éppen az olyan em­ber ritka, aki pihen is eze­ken a napokon. Hatkai Im­re kőműves sohasem. Két hetenként van szabad szom­batja, működési engedélyt váltott a kunhegyesi tanács­tól, szabadnapokon munka­idő után házépítést vállal. Többnyire ezt csinálják a festők, a villanyszerelők, a legtöbb mesterember. Aki­nek meg kimondottan mező- gazdasági szakmája van, jó­szágokat tart otlhon, mű* ! véli az illetményföldet. Ele­inte viták voltak erről: má­sért van a pihenőidő, ha­rácsolnak az emberek. Az­tán rájöttek, hogy egészen másról van szó. Hat-hét esztendeje az anyagi javak megszerzése elérhető közel­ségbe került. Az igyekvőbb- je házat építhet, bútorokat háztartási gépeket vehet. Kialakult, a hajtós emberek csoportja. Az egyik bizonyság a ti- szaszentimrei változás. Amíg nem volt tévé, nem voltak bútorok, nem volt tanulás, este kiültek a sorházak elé az emberek. Napirenden volt az összeszólalkozás. Két asszony például azon ka­pott hajba, hogy az egyik lakásban benn volt a víz, a másikban csak az udvaron. Amióta mindegyikben benn van, szóba sem jön már ilyesmi. De sokkal érdeke­sebb a Rossz Jóskáék törté­nete, a Bánótanyán. Egy közeli faluban nevez­ték el Rossz Jóskának. Amit keresett, elitta. Felvették te­henésznek az új nagy szak- . telepre. Elköltöztették a csa­ládot. összesen egy igásko- csival. annyi holmijuk volt csak. Nem bepakoltak, csupán beköltöztek a Bánó kastély mögötti szolgálati lakótelep­re, egy kétszobás gondozói lakásba. Sokan laknak ott te­henészek gazdasági munká­sok, az egykori kastélyt — magtár most — körülvevő telepített erdő árnyékában Nagyon szép tiszta hely, szanatóriumi környezet. La­kói sokat dolgoznak, sokat keresnek és szinte mindenük megvan. Rossz Jóska csupa igyekvő embert talált maga körül. Szégyellni kezdte, hogy aző családjának meg úgy van fekhelye, hogy a gazdaság adott két vaságyat. Elsőnek egy tévévásárlás volt a na­gyobb kiadás. Azt még tég­lákra tették a sarokba, mert méy nem volt bútor. Mikor a készülék elromlott és ki­hívták a szerelőt, még nem tudták hová ültetni. Mentek az esztendők, aztán egyszer csak nem kellett a vaságy, bútort vettek Rossz Jóskáék. A tehenész fejőmester lett és kiváló dolgozó. A telepiek megszerették őket, maguk közé fogadták és örömmel beszélték, hogy a legutóbbi nőnapon is mi­lyen szépen öltözötten je­lent meg az asszony. Gyere­keiket is szépen járatják. Ekhós szekér poroszkál ki a foluból a Bánótanyára. Is­kolabusznak hívják tréfásan. Láttam ilyen kocsikat Bán­halmán is, máshol is. A megmaradt lovak igencsak ilyesmire vannak. Padok a kocsiderékban, azon ülnek a gyerekek, fejük felett tető, jöhet akármilyen idő. Reg­gel elindulnak ezek az is­kolabuszok a tanyákról, dél­után meg vissza. Ahol nap­közi van onnan este hozzák a tanulókat. Ez); a Bánó-kastélyi — ka­tonatiszt birtoka volt vala­mikor — zabmotorost utói értük. E kifejezést is itt hallottam. De nem ezt akar­ták megmutatni — Nézzem csak — mutat­nak egy aranyos kislányra, aki benn ül az ekhó alatt — az ott a Jóska tehenész lánya. Milyen szépen van öltözve. Valóban szépen. Ké­sőbb pedig biciklin láttam a kislányt a majorban. És éreztem, hogy a telepieknek milyen igaz örömük telik a jó útra tért emberben. A tekintetük segíti minden lé­pését. Meg a szigorú főnöki parancs is. Az így szól: — Annak ped;g én rúgom szét a bokáját, aki még csak viccből is emlékeztetni meri Jóskát a múltjára. Azt mondtam, a kinn töl­tött négy nap egyikén. Ba­kos • Mihály pártbizottsági titkárnak. — Sok szépet láttam itt. Az tetszik, hogy tisztelik, becsü­lik, szeretik egymást az embe­rek. Adnak egymás szavára. A bánhalmi kerületben, a lu­cernaföldön is ennek vol­tam a tanúja. Bordák Lajos (Folytatjuk) Tovább korszeiűsítik a termelést, nagy értékben exportálnak Szakmai tájékoztatót tartott a Tisza Cipőgyár a BW-n Vevő és szállító ügyfeleit éppúgy meghívta tegnap a BNV könnyűipari pavilonjá­ban tartott szakmai tájékoz­tatójára a Tisza Cipőgyár, mint a sajtó és a színművé­szet munkatársait. Ez utób­biakat azért — mint dr. H. Nagy Mihály kereskedelmi igazgató tréfálkozva mondta, — mert a színészek-újságírók népszerű futballcsatáján a a gyár BNV-díjas sportcipőit viselték. Egyúttal bejelentet­te, hogy a vállalat budapesti — Thallmann úti — boltjá­ban tegnap óla kaphatók a cserélhető gumistoplis fut- ballcipők. — Martfűn ugyanolyan munkaerőhiánnval küzdünk, mint más cégek itt a fővá­rosban — jegyezte meg H. Nagy Mihály annak magya­rázatául, hogy debreceni gyárát fejleszti új telephe­lyen a nagyvállalat, s hogy Kunszentmártonban is tűző­gyáregységet létesített korám­ban. Együttesen az idén 10 és fél millió pár lábbelit gyártanak bőrből és bőrhe­lyettesítő anyagból (műbőr-, texlilíelsőrcszböl stb.) Egymillió 400 ezer pár láb­beli kerül a nagyvállalattól exportra szocialista orszá­gokba — főleg a Szovjet­unióba és az NDK-ba, — s ugyanannyi megy tőkés piacra. Hárommillió 200 ezer dolláros ez évi exportjukat elsősorban a Tannimpex Külkereskedelmi , Vállalat közreműködésével valósítják meg, a sportcipők exportőre pedig a Hungarocoop. Javulnak a gyár kapcso­latai a belföldi piacra ren­delő cipőnagykereskedelmi vállalatokkal — közölte dr. H. Nagy Mihály. Utalt rá, hogy bár a fogyasztói rek­lamációk a fél ezreléket sem érik el, a minőség javításá­ra fontos beruházásokat vé­geznek Martfűn. Üj futósza­lagokat. és más berendezése­ket vásároltak e célból, s fo­kozottan törekednek a vá­laszték bővítésére is. Kísér­leti sorozatban megkezdték a poliuretán talpú szandá­lok. cipők gyártását, ezek azonban csak jövőre kerül­nek piacra tömegesen. Nagy előnyük, hogy az ilyen talp rendkívül könnyű és kopás­álló. Dr. H. Nagy Mihály tájékoztatóját tartja. Aktívaiilés a Btk módosításáról Az lenne az ideális, ha a jogszabályokat mindenki ismerné, hiszen a törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a törvény tiltó, vagy parancsoló rendelkezéseit. Tegnap Szolnokon, az MSZMP székház nagytermé­ben megtartott aktívaülésen ennek az általános büntető­jogi alapelvnek a szellemé­ben tájékoztatta dr. Iglói József megyei főügyész, a Büntető törvénykönyv mó­dosításának eddigi tapaszta­latairól a megye párt-, ál­lami-, társadalmi és gazda­sági szervezeteinek vezetőit. Az utóbbi években széles körű jogalkotási munka in­dult meg hazánkban. En­Milyen társadalmi és gaz­dasági változások tették szükségessé a Btk. módo­sítását? Mindenekelőtt a megvál­tozott gazdaságirányítási rendszer. Az 1961-ben élet­be lépett Btk-nak a nép­gazdaság elleni bűntettekről szóló fejezete ugyanis a ré­gi központosított tervutasí­tásos gazdaságirányítási rendszerre épült. A mező- gazdaság szocialista átala­kulásával és a személyi tu­lajdon jellegének megválto­zásával ma már mások a tulajdoni viszonyok, mint évekkel ezelőtt. Ezért szün­tették meg a jogalkotók a társadalmi és a személyi tu­lajdon büntetőjogi védelmé­nek megkülönböztetését. Az életviszonyok változását je­lentette a közlekedésben be­következett fejlődés. Ma már egymillió gépjáművet tartanak nyilván hazánk­ban. Évente mintegy 80 000 új jogosítványt állítanak ki, A differenciáltabb ítélke­zés érdekében a legsúlyo­sabb bűncselekményeknél a rendelet két irányú válto­zást hozott. Egyrészt leszű­kítette a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények körét, másrészt bevezette az életfogytig tartó szabadság- vesztést. (Azoknál a bűn- cselekményeknél, ahol a tör­vény a halálbüntetést is le­hetővé teszi.) Eddig a Btk. szerint ki­szabható maximális szabad­ságvesztés (15 év, halmazati büntetés esetén 20 év) és a halálbüntetés között igen nagy volt a különbség, ami Az általános szigorítás mellett néhány enyhítést is bevezetett a módosítás. Ilye­nek többek között a bün­tetett előélethez fűződő hát­rányok alóli mentesítés sza­bályai, amelyek a Btk-ban esetenként- indokolatlanul szigorúak és merevek voltak. Az elkövetők pénzbünte­tés és javító-nevelő munka kiszabásakor — gondatlan elkövetésnél pedig még a felfüggesztett szabadságvesz­tés esetében is — az ítélet jogerőre emelkedésének pil­lanatában mentesülnek. A törvényben vannak bi­zonyos határidők, amelyek eltelte után nem büntethető az elkövető. Ez az elévülés. A közlekedés biztonságát sértő bűncselekményeket most már nemcsak az követ el, aki jármüvet, vagy a biz­tonságot szolgáló üzemi be­rendezést megrongálja, aka­dályt helyez el a közleke­dési útvonalon, vagy meg­tévesztő jelzéssel veszélyez­teti a forgalom biztonságát, hanem az is, aki erőszakot, vagy fenyegetést alkalmaz a járművezető ellen. A közúton elkövetett vc­nek eredményeként készült el például az új választó­jogi törvény, a tanácstör­vény, s amit rangjának megfelelően elsőként kellett volna említeni, az Alkot­mány módosítása. Ennek a jogalkotó munkának a ter­méke a Büntető törvény- könyvet módosító törvény- erejű rendelet is. Igaz, a társadalmi és gazdasági fej­lődés igényeinek megfele­lően a távlati jogalkotási programban szerepel a Btk. átdolgozása, azonban ehhez a hatalmas, körültekintő jogalkotási munkához hosz- szabb idő kell. A halasztha­tatlanul sürgetővé vált bün­tető jogszabályok megvál­toztatásával viszont nem le­hetett évekig várni. de nagyobb lett a gépjár­művezetők felelőssége és megnövekedtek a velük szemben támasztott követel­mények is. Indokolt volt hát, hogy módosítsák a tör­vény közlekedéssel kapcso­latos rendelkezéseit. A Btk-t módosító törvény- erejű rendelet új megoldá­saira általában a szigorítás jellemző. Kétségtelen, hogy jó jogszabályok nélkül nem lehet eredményesen harcolni a bűnözés ellen, de amíg a bűnözés mint tömegjelenség létezik, nem csak a bűnül- űdöző és az igazságügyi szerveknek, hanem az egész társadalomnak küzdeni kel­lene ellene. Nálunk ma még a társa­dalom jelentős része a bű­nözést és a bűnüldözést csak igazságügyi kérdésnek te­kinti. Ezért kellett a tör­vényerejű rendeletnek is el­sősorban a szigorítást szol­gálni. a közvélemény figyelmét sem kerülte el. Ha valaki történetesen súlyos élet el­leni bűncselekményt köve­tett el és halálbüntetést va­lamilyen okból nem lehetett rá kiszabni, ha első bűnté- nyes volt, büntetése kéthar­mad részének — tíz év — letöltése után már szabadul­hatott. Halálbüntetés, vagy tíz év szabadságvesztés, — lényegében így reagált a közvélemény. Az új szabályozás szerint az életfogytiglanra ítélt, 15 év (halmazati büntetés ese­tén 20 év) lejárta előtt nem bocsátható feltételes szabad­ságra. A módosítás az eddigi sza­bályokon két irányban vál­toztatott. Vétség esetén az elévülés alsó határát 3 év­ről 2 évré csökkentette. Ugyanakkor a nemzetközi kötelezettségeknek megfele­lően a háborús bűntettek, a béke- és az emberiség el­leni, valamint a nemzetközi hadijogot sértő bűncselek­mények elévülését kizárta. A megváltozott általános büntetőjogi rendelkezések sokaságából kiragadott pél­dák után a közlekedési, a népgazdaság elleni, s a tár­sadalmi tulajdont károsító bűncselekmények módosított jogi szabályozását Ismertet­te a megyei főügyész. szélyeztető cselekmények a módosításban lényegében három felosztásban szere­pelnek, 1. Ha a közlekedési szabá­lyok megszegésével szándé­kosan veszélyeztetik mások éietét és testi épségét, a büntetés 1 évtől 5 évig, sú­lyos testi sértés, vagy ha­lál okozás esetén 5 évtől 12 évig terjedő szabadságvesz­tés lehet. 2. Ha gondatlanul halálos balesetet okoznak, a bünte­tés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, súlyosabb ittas vezetés esetén. 3. A közlekedési vétségek rendszere, amelyben külön önálló bűncselekményt ké­pez az ittas járművezetés. Felelőtlen eladósodás — fedezetlen csekk A népgazdaság elleni bűn­cselekmények között alapve­tően új a felelőtlen eladó­sodás. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki az álla­mi-, társadalmi szervezetnél, szövetkezetnél, vagy egyesü­letnél fedezetlen kötelezett­ségeket vállal, s ezáltal gaz­dasági hátrányt idéz elő. Üj különálló bűncselekmény­ként került még a módosí­tásba a fedezetlen csekk ki­bocsátása. Érdemes megemlíteni, hogy a törvény most már védelmet nyújt azoknak a dolgozóknak, akik a népgaz­daság szerveit megtévesztő adatokkal szemben valódit szolgáltatnak és emiatt hát­rányos megkülönböztetést szenvednek. A „bosszúálló” egy évig terjedő szabadság- vesztéssel, vagy javító- ne­velőmunkával büntethető. Változott a vásárlók meg­károsításának törvényi tény­állása is. Eddig ezt a bűn- cselekményt kizárólag a kis­kereskedelemben lehetett el­követni. Január 1-e óta a gyártó és a nagykereskedel­mi vállalatnál is a vásárlók megkárosításának bűncse­lekményét követi el, ha az árut hamis méréssel, szá­molással, vagy minőségron­tással közvetlenül hozzák forgalomba. Nem volt több húsz forintnál A társadalmi tulajdont károsító bűncselekményekről Is beszélt a főügyész. Ennél a kategóriánál az utóbbi években egy egészen új je­lenséggel találkoztak a bűn­üldöző és igazságszolgáltató szervek. Néhány gazdasági vezető úgy vélte — és en­nek megfelelően is cseleke­dett — hogy saját vállala­tuk hasznára más gazdasági egységeket büntetlenül meg­károsíthat. A régi nyerészkedő cse­lekmények közül legtipiku­sabb ma is a sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés. Ezeket, az általában jelen­tős anyagi kárt okozó bűn­cselekményeket a rendsze­res és alapos belső és fel­ügyeleti ellenőrzés megvaló­sításával és a szigorú bi­zonylati fegyelem betartá­sával lehetne elsősorban megelőzni. A Szolnok me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál a bizony­lati fegyelem hiányát ki­használva dézsmálta éveken ét a közös vagyont néhány áruszállító, raktáros és bolt­vezető. így tudtak eddig bi­zonyíthatóan 300 ezer fo­rintot sikkasztani. Általában közismert, hogy az 500 forintnál kisebb ér­tékre elkövetett lopás, csa­lás, sikkasztás, stb. csupán szabálysértés. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az úgynevezett minő­sítő körülmények — mint például visszaesés, zsebtol­vajlás, vagy az önkiszolgáló boltokban elkövetett lopás — esetén már bűncselek­ményről beszélünk. Az utób­bira azért is indokolt külön utalni, mert az eddig meg­jelent tájékoztatók ellenére is meglehetősen sok önki- szolgáló bolti lopást követ­nek el a megyében. (Január 1. után másfél hónap alatt 65 önkiszolgáló bolti lopás aktája került az ügyészség­re.) Bár meg kell jegyezni, hogy a lopások zömében az okozott kár nem volt több húsz forintnál. K. K, Miért volt szükség a módosításra Tíz év börtön, vagy halálbüntetés Mentesülés — elévülés Szándékosan és gondatlanul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom