Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 23. Csodalény Szélesednek a magyar egészségügy nemzetközi kapcsolatai Számos olyan egészségügyi probléma van, amit csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Ezek közé tartozik a különböző fertőző betegségek, az urbanizációs ártalmak, a környezet-, a vízszennyeződés vagy akár a rák elleni küzdelem. Milyen kapcsolatok fűzik a magyar egészségügyet a nemzetközi szervezetekhez? — kérdezte dr. Felkai Dénest, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjét az MTI munkatársa. Csaknem valamennyi szocialista országgal egészség- ügyi együttműködési keret- szerződéseket kötöttünk, amelyeket két évenként konkrét munkatervvel egészítünk ki. Ilyet írtunk alá az utóbbi időszakban Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Bulgáriával. Jugoszláviával. a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Szovjetunióval és nemrég Kubával. A szerződések, illetve munkatervek lehetővé teszik a tapasztalatcserét az egészségügyi igazgatás, a gyógyító-megelőző szolgálat, a közegészségügy, illetőleg az egészségügyi kutatások területén. — Sok hasznos dologgal ismerkedhetnek meg orvosaink és más egészségügyi szakembereink a fejlett kapitalista államokban .is. E tekintetben az egyes orvos- egyetemek, a különböző egészségügyi intézmények közvetlen kapcsolatai állnak előtérben, de egyéni kapcsolatok is kialakultak. Létrejöttek például megállapodások közös kutatásokra intézetek között. Vannak kapcsolataink a fejlődő országokkal is. De mind nagyobb számban, jönnek hozzánk is külföldről egészségügyi szakemberek. Néhány adat ennek illusztrálására: 1971-ben állami támogatással 2.500 szakemberünk utazott külföldre szocialista és nem szocialista országokba, ugyanakkor más államokból 3.500 egészségügyi szakember járt hazánkban. — Legjelentősebb a kapcsolat az Egészségügyi Világszervezettel, a WHO-val. A világszervezet lehetővé teszi, hogy felmérjük saját helyzetünket a világ legfejlettebb államaihoz képest az egészségügy különféle szakterületein, például a szívinfarktus elleni küzdelemben. A WHO munkájában, majdnem tíz éve veszünk részt. A világszervezet 44 szakértő bizottságában mintegy 2.500 nemzetközileg elismert szakember foglal helyet. Magyarországot 25 szakértő bizottságban 28 szakember képviseli. Az elmúlt években több tudósunkat kérték fel olyan kérdések megoldására irányuló kutató munkára vagy tanácskozáson való résztvételre, mint a szívós érbetegségek, a rák problémái, a kolera elleni védőoltás, az orvosképzés stb. Hit érnek, mit „tudnak" a házgyárak Megkértük' Török Gézát, az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium lakás és kommunális főosztályának vezetőjét, adjon tájékoztatást házgyáraink építéséről, s arról, hogy mit érnek, mit „tudnak” a meglévők. — Az ország hét házgyárának évi kapacitása 13 500 lakás. A három fővárosi házgyár, amelynek a 43-as számú Építőipari Vállalat a gazdája, egymaga évente 7000 lakás elemeinek kibocsájtá- sára képes, a többit a győri, a szegedi, a debreceni és a miskolci gyár termeli. Házgyárak nélkül ma már nem lehetne a lakáskérdés megoldását kormányprogrammá tenni Magyarországon. Amellett ugyanis, hogy így gyorsabban és több lakás épül, még rendkívül sok élőmunkát, valamint nagymennyiségű építő-falazó anyagot is megtakarítanak. A házgyári beruházásokból tehát nyugodtan levonhatjuk a falazóanyag gyártásának költsége- _ jt. Ez pedig, ha meggondoljuk, hogy egy-egy lakáshoz átlag 8000 tégla szükséges, nem is olyan kevés. Az első házgyárunk, a budapesti Szentendrei úti. most öt éves. Ezalatt 12 000 lakás elemei hagyták el a gyárat. De a házgyárak iránti megnövekedett igények nemcsak a lakásépítkezés növekedése volt az oka, hanem a munkaerőhiány is. Az építőipar össztermelése olyan nagymértékben megnőtt hazánkban, hogy a legtöbb élő munkát lefoglaló lakásépítés eddigi módján feltétlenül változtatni kellett. A régi, téglát-téglára rakó hagyományos technológiával egy-egy lakás „átfutási” ideje 14—16 nap volt, a házgyári elemekből épült lakótelepeken egy lakásé már csak 2,2 nap. Épülő otthonaink előreláthatólag 50—60 évig állnak majd, az a célszerű, ha megalkotásukkor az adott kor lehetőségeit messzemenően kihasználjuk. Még itt van előttünk figyelmeztetőül a rossz példa: számunkra nehéz örökség a sok komfort nélküli, sikátorok közé szorított lakás, amely már a maga idejében is anakronisztikus volt, ma pedig felújítani sem érdemes ezeket, kormányunk éppen ezért a negyedik ötéves tervben újabb házgyárak építését irányozta elő. Budapesten kerül átadásra a 4-es számú Kelenföldi Házgyár, s megkezdi üzemelését Veszprém, Kecskemét és Szombathely új házgyára is. 1975-ben már a jelenlegi 13 500 lakás helyett évente 27 600 lakást bo- csájtanak ki a házgyárak. A korszerű építési technológiát bevezető, addigra számsze- rint 11 házgyárunk azonban valóban csak akkor olcsó, ha teljes kapacitással üzemel, ha létrehozásukkal egyidő- ben meggyorsul a házgyári építkezésekhez kapcsolódó közműépítés, útépítés előkészítő munkálata — fejezte be nyilatkozatát Török Géza. K. £. Az érdekes riportalanyt beszédes számok jellemzik, kilencven éves de külsőre ötvennek fest, most nősült harmincegyedszer és ezidő- szerinti felesége 25 éves. Nemrég azt mondta, hogy öngyilkos lesz. ha nem lesz képes „annyira helytállni, mint egy harminc éves”. Alfonso Olhagaray, mexikói újságíró — akiről szó van — a minap „kibeszélte” a Lunes de Excelsior című hetilap tudósítójának a hosz- szú élet titkát. Szerinte az alábbiak szükségeltetnek ahhoz, hogy valaki utánozni legyen képes őt: „belső béke és nyugalom; korlátlan szexuális élet, optimizmus és .. .nagyon sok konyak.” Emellett: helyes, ha cukor helyett mézet fogyasztunk, sültek helyett nyers húst, üdítőnek pedig az articsókalé a legjobb. Szenyor Olhagaray egyébként még ötször kíván nősülni. Nem tudni, mit szól ehhez az ifjú feleség, mint ahogyan az is nagy kérdés, nem Münchausen báró egy késői utódja szédíti-e a Lunes de excelsior olvasóit? Szók ratészről röviden Karin Larsson 13 éves svéd iskoláslány nemrég elnyerte a legeredetibb és legrövidebb dolgozatért járó kitüntetést a Szokratészról kiírt pályázaton. Dolgozata így hangzott: „Szókratész görög filozófus volt. Elvegyült az emberek között és jó tanácsokkal látta el őket. Ezért aztán megmérgezték.’ Szobor óriás A tadzsikisztáni Kurgan- Tübe város közelében egy ősi buddhista kolostor ásatási munkálatai közben az alvó Buddhát ábrázoló 12 m magas szoborra bukkantak. A helyreállítás után a szobrot a köztársasági főváros Dusanbe helytörténeti múzeumában állítják ki. Sz. Komisszarenko: Időzavar Ülők; Az jár az eszemben : „Gondolkodom, tehát vagyok”. Hirtelen az a jámbor ötletem támadt, hogy jó lenne megtudni hány óra. Tárcsázom is á pontos időt. ahol egy kedves férfi hang közli: Kilenc óra egy perc. Jó idő leteltével ismét hívom, a számot, ahol az előbbi kedves hang közli nyomatékkai: „Kilenc óra egy perc”. Hát ez meg már miféle időzavar? — és kétségbeesve fordulok tanácsért a szomszédomhoz, Kukoszov technológushoz. — Valami elképzelhetetlenül félelmetes dolog történik az idővel — mondom. — Ügy tűnik, mintha megállt volna. — Az lehetetlen! — vágja rá Kokoszov, és már tárcsázza is a pontos időt. , Az előbbi hang vele is közli: „Kilenc óra egy perc”. — Lehetséges, hogy megállt a bemondó órája, — tételezem fel hangosan gondolkodva, — vagy egyszerűen rém tudja, hogy mit is kell csinálnia? — A pontos időt automata közli magnó szalagról, — világosít fel Kokoszov. — Akkor meg a gép téved, és állandóan ismétel, mint a futball meccset közvetítő riporter! — Nem, nem az idő nem ismétlődik! — mond ellent Kokoszov, és ismét hívja a számot.,. Az eredményt olvasom az arcáról, azaz: „Kilenc óra egy perc”. — Lehet, hogy megállt az idő? — Mi állt meg? — Nem az eszem tokja, hanem az idő! Felmondta a szolgálatot. Sportnyelven szólva, feladta a meccset. Különben is elég régen szolgálja már az embert. Ügy van, mint ahogy a költő írja: „Állj meg, ne szállj el pillanat, te csodák forrása ...!” Vagy még az is lehet, hogy ütött a végső óra, azért állt meg kilenc óra egy perckor ... — Maflaság, — háborodik fel Kokoszov. — Az idő az sohasem áll meg. Nem tud megállni! Különben is a Föld saját tengelye körüli forgásával és a Nap körüli keringésével van szoros kapcsolatban. Ha a mi hivatalunk olyan sebesen forogna, mint a m Föld a saját tengelye körül, az idő akkor lenne változatlan. — Akkor az a legvalószínűbb, hogy a mi hivatalunk kezdett forgásba? Gépiesen néztünk ki az ablakon. Ám nyoma sincs a forgásnak, bár a fejem zúg, szemem előtt piros karikák futkosnak ... — Az nem lehetséges, hogy a Föld megunta a forgást, keringést? — kérdem ijedten. — Fel tudod fogni, ez mit jelentene? Ez lenne a vég maga. — Mi lenne? — A világ vége — suttogja Kokoszov maga is megijedve a gondolattól. Ijedtségem kifejezésére egy népies közmondás lenne a legtalálóbb. Ösztönösen nyúlok a telefon után, és tárcsázom a számot. És a jól ismert hang közli: — Kilenc óra három perc. — Nem állt meg! — kiáltok fel. — Ha lassan is, de megy .„. Kokoszov sem állta meg tárcsázás nélkül. Ám az izgalomtól a telefonba sokáig meg sem tudott mukkanni, Végül mégis úrrá lett magán, kérdezett és a felelet sem maradt el: „Kilenc óra három perc”. — Köszönöm mondta a kagylóba. — Azután ellenőrzésként ismét én hívtam a számot Ám ekkor a pontos idő megkérdezte: miért szórakoznak? Én majdnem kőbálvány- nyá váltam a csodálkozástól, de végül mégis magyarázkodni kezdtem: — Valamiféle időzavar állt itt be, elvtársak! Már jó ideje tárcsázzuk, ám az idő alig haladt! Miért? A hang majdnem kiabálásba csapott át: — Azért, mert önök az istennek sem hajlandók dolgozni. Gyerünk gyorsan, lássanak munkához. Ekkor kiderült, hogy az izgalomtól eltévesztettük a pontos idő számát/és a saját osztályvezetőnket tárcsáztuk állandóan. Amikor magunkhoz tértünk és hívni akartuk, hogy elnézést kérjünk, már elmúlt öt óra. Észre sem vettük, hogy vége a munkaidőnek! Fordította: Sigér Imre iti nrrrorron n ni nm ■ mi Műtőkés helyett ultrahang Sokéves laboratóriumi és klinikai kutatás után szovjet orvosok mintegy 600 izületi operációt hajtottak végre ultrahang segítségével. Az új eljárást sikerrel alkalmazzák a mellhártya- és tüdőoperációknál, valamint ko- ponyalékelésnél. Az ultrahang alkalmazása műtőkés helyett fontos felfedezés az orvostudományban. A moszkvai tudósok most új probléma megoldásán fáradoznak: az ultrahang alkalmazásán a csontok összeforrasztására és szétvágására, a szájsebészeti és idegsebészeti gyakorlatban. Az energiaipar óriásai Az energiatermelő berendezések állandóan fejlődnek, korszerűsödnek. Egyre nagyobb teljesítményű gőzturbinák kifejlesztésén fáradoznak a konstruktőrök. A gazdaságossági számítások ugyanis azt mutatják, hogy minél nagyobb egy turbina, annál kisebb a fajlagos épíolyan nagyszilárdságú acélokat készítenek, amelyek a 240 légköri nyomásnak és az 500—570 C fokos üzemi hőmérsékletnek is tartósan ellenállnak. Semmi akadálya tehát annak, hogy 500, 800 sőt 1000 megawattos turbinákat építsenek (az utóbbi ból három elég lentési, fémfelhasználási és áramtermelési költség (pl. egy 800 megawattos turbinaegység építése sokkal gazdaságosabb. mint négy darab 200 megawattosé) A kapacitás és rentabilitás fogalma elválaszthatatlan az energiaiparban a magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőz alkalmazásától. Ma már ne, hogy Leningrádot bőségesen ellássa villamosárammal). Ezek a turbinák a nagy szénlelőhelyek közelében épülő „szupererőművek” számára készülnek. A kép egy 500 megawatt teljesítményű gőzturbina forgórészének megmunkálását mutatja a Leningrádi Fémművekben Olajfeldolgozó üzemek levegőszennyezése Üj módszert dolgoztak ki az olajfeldolgozó üzemek egészségre ártalmas mellék- termékeinek elégetésére, hogy azok ne kerülhessenek a levegőbe. Az eljárás lényege: egy erőteljes légáramlat által táplált lángot fújnak egy tűzálló anyaggal borított kamrába, s ebbe juttatják az olajfeldolgozás során keletkező ártalmas szerves anyagokat A láng és az izzó tűzálló burkolat maradéktalanul elégeti ezeket az anyagokat. Csökkentik az alapkutatásokat Az Egyesült Államokban tovább rosszabbodik a kutatók helyzete. Míg eddig elsősorban az űrkutatásban résztvevő mérnököket és technikusokat érintették a takarékossági rendszabályok, most más iparágakhoz tartozó négy vezető vállalat is megkezdte az alapkutatások csökkentését — írja a Science című folyóirat Egyelőre az alapkutatások nál alkalmazott (a kutatásokat irányító igazgatók feladatkörének megszűnése, az alapkutatásokat végző laboratóriumoknak az alkalmazott kutatásokat végzőkkel való összevonás stb.) következtében azonban az alapkutatások ennél sokkal nagyobb mértékben csökkennek. Azt pillanatnyilag még nem lehet tudni, hogy kisebb vállalatok is alkalmaznak-» ilyen irányú takarékossági rendszabályokat. Drótnélküli forgalomellenőrzés A forgalomirányítás jelentős megkönnyítésére szolgál a svéd Almex-gyár által kidolgozott és gyártott un. ABC-rendszer, amelynek lényege: a közlekedésben résztvevő közlekedési eszközökben elhelyezett adatfeldolgozó rendszer gyűjti és tárolja a forgalomra vonatkozó legfontosabb adatokat, s ezeBiztató kísérlet Egereknél BCG vagy egy. a tbc-baktérium sejtfalából nyert anyag, a Cord-faktor alkalmazásakor kémiai anyagokkal előidézett daganatok visszafejlődését tapasztalták. A kísérleti állatok fokozott rezisztenciát tanúsítottak baktériumok által előidézett fertőzések és daganatok étket vagy közvetlenül rádió útján továbbítja a forgalom- irányító központba, vagy későbbi értékelés céljából mágneses adattárolóban gyűjti össze. Az új rendszer iránt az európai nagyvárosokban igen nagy az érdeklődés, Dublinban rövidesen bevezetésre is kerül. ültetése alkalmával. Az egyik folyóiratban közölt tanulmány szerint a BCG és a Cord-faktor aktiválja a szervezet nyirokrendszerét, melynek nagy szerepe van a szervezetbe került idegen anyagok, valamint feleslegessé vált sajáttest-anyagok közömbösítésénél. Baktériumokkal a kábítószer ellen A New York-i rendőrség laboratóriumában olyan baktériumokat tenyésztenek ki, amelyek fluoreszkálni kezdenek, ha a közelben heroin található. A közeljövőben minden rendőrt ellátnak ilyen baktériumokat tartalmazó tartállyal.
