Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

XXHI. évf. 118. s& 1972 május 21., vasárnap. í^e'iG'YE I PÁRTBIZ OTT SÁG ME GYE I TANACS L A P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Emberekben gondolkozva N incs munkaerő. Ez a kurta mondat évek óta hall­ható vállalati. vezetők nyilatkozataiban, üzemve­zetők, művezetők szájából. Közben azért a ter­melés növekedett, az üzemek száma is gyarapodott, s ma sem dolgoznak kevesebben, mint korábban, sőt: többen. Hi­szen nőtt a népesség száma is. Ugyanakkor arról is hallunk időnként, hogy egyik vagy másik vidéken nincs még elegendő megfelelő munkaalka­lom. vagy némelyik üzemben időnként rossz a „munkaellá­tottság”, magyarán.: a dolgozóknak ilyenkor valami, tessék- lássék feladatot adnak, s nem azt, amit a tervszerű tevé­kenység megkívánna, mert nincs időben anyag vagy terv vagy más munkafeltétel. Mindebből arra kell következtetnünk, hogy munkaerő azért általában vám Inkább az a kérdés: hol van? Nem kell külön úton a keresésére indulnunk, hiszen keresik a vállalatok maguk is, tanú rá szinte valamennyi újság hirdetési rovata. S ha a gazdasági szakemberek ár­nyaltabban fogalmaznak, akkor nem is azt mondják, hogy „Nincs munkaerő”, hanem azt. hogy „Nem lehet munka­erőt kapni”. N os, kapni csakugyan nem lehet, legalábbis úgy nem, mint valami bő raktári készlettel rendel­kező áruházban, ahol a vevő elmondja az igényét, és már is hozzák az árut tetszés szerinti mennyiségben és választékban. A munkaerőhöz csakugyan nem lehet áru­ként hozzájutni. Ez is arra figyelmeztet, hogy nem szabad árunak tekinteni, nem az. Nem olyan „cikk”, amit készen megveszünk és felhasználunk, ami „olyan, amilyen”, ha ma nem kell, félre tesszük holnapra. „Ha már az üzemszervezésről beszélünk” — mondta egy vállalatigazgató —, „hadd jegyezzem meg: legszíveseb­ben összevonnám a munkaerőgazdálkodási osztályunkat a személyzetivel. Azzal úgy sem gazdálkodhat, amit nem le­het kapni, s ma már személyzeti munkára van szükség, minden egyes dolgozóval egyéni bánásmódra.” H ogy a dolog humoros oldalát se hallgassuk el, az igazgató mindehhez hozzátette, csupán azért nem szervezik át a munkaerőgazdálkodási osztályt, mert egyelőre sok munkája van: a különféle szerveknek számtalan statisztikát, kell készítenie a munkaerőhelyzetről. Talán mondanunk sem keil, hogy kevesebb statisztika is elégséges tájékoztatást nyújthatna, és sokkal hasznosabb lenne, ha többet törődhetnének az említett „egyéni bánás- mód”-dal. És hogy ez mit jelent? Erre több példát is talá­lunk ma már a gyakorlatban. A vállalatoknak maguknak kell szakmunkásokat nevelni. Gondoskodni á szakképzésről, és ennek előfeltételeként még a hiányzó általános' iskolai végzettség pótlásáról is. Többet kell törődni az egyéni gon­dokkal, életkörülményekkel. Elmélyültebben kellene foglal­kozni az üzemi szociológiai és pszichológiai tényezőkkel: a munkahelyi körülményekkel, szervezettséggel, légkörrel, a munkakollektívák emberi kapcsolataival, csoportosan és egyénenként azzal, hogy a vállalati munkaerőszükséglet minőségi igényei jobban találkozzanak az egyéni képessé­gekkel. Az egyik országos vállalat jelentősnek ígérkező szerve­zeti lépést tett saját tapasztalatából okulva. Korszerűsítet­ték egyik üzemüket, s látták, hogy ezzel együtt a kollektí­vák más személyi összeállítása, szakmai képzés, a szervezeti tonnák változtatása vált szükségessé. Mivel a többi üzemü­ket is korszerűsítik, már most kialakítottak a munkaügyi osztályukon egy üzemszervezési csoportot, amelynek az a feladata, hogy mire elkészül a korszerűsítés, ott kialakítsa a korszerű munkaszervezetet, felkészítse rá mind szakmai­lag, mind szervezetileg az embereket. Nagyobb ütemben halad a szolnoki új személypályaudvar építése, mint utóbb tervezték, ahogyan — a pénzügyi lehetősé­gek alapján — programozták. A képünk előterében látható zsaluzat már a nagy vá­rócsarnok vasút felőli oldalrészének vas­beton pillér- és szerkezeti elemeinek ké­szítésére szolgál. Ezen az oldalon hivatali helyiségek lesznek. A 300 méter hosszú állomásépületnek ez a része két emelet magas — természe­tesen a város felőli várócsarnok belső ma­gassága is ilyen — lesz, alatta a perón­aluljáró már elkészült.- A magasépítési munkáknál elért haladás a megyei állami építőipari vállalat dolgozóinak igyekezetét dicséri. Ősszel már zsaluzat nélkül, a csarnok- épület végleges formája tárul elénk. SIKERES FÓRUM Véget ért a családi és társadalmi ünnepségek kórusainak és művészeti csoportjainak szolnoki találkozója Országos konferenciával zárult tegnap délelőtt a mű­vészeti bemutató csütörtö­kön kezdődött programja. A városi tanács nagytermében Vendezétt eszmecsere — az ország valamennyi megyé­je képviseltette magát — feladata volt összegezni a bemutatók tapasztalatait, va­lamint a látottakból ‘ levonni a mozgalomra váró feladato­kat. . A második találkozó mind a résztvevők számát tekintve, mind pedig tartal­mi színességét véve alapul felülmúlta az elmúlt évi ta­lálkozók sikerét — állapí­tották meg egységesen a konferencia résztvevői. Pél­dás rendezésben 29 kórus és művészeti együttes mutatko­zott be, és ez bőséges ta­pasztalatokkal szolgált a megfelelő következtetések le­vonására. A tanácskozáson elhangzott véleményekből le­szűrve: olyan fórum volt a második szolnoki találkozó, ahol nemcsak felmérhették erőiket a bemutató résztve­vői. de az előrelépéshez is hasznos tapasztalatokat szerezhettek. Fasang Árpád, a buda­pesti Zeneművészeti Szakis­kola igazgatója, a társadal­mi és családi ünnepségek ze­nei feladatairól szólva vita­indítójában néhány megszív­lelendő gondolatot vetett fel. így többek között annak gondolatát, hogy az egyes iskolák és zenei intézmények kössenek minél nagyobb számban szocialista szerző­dést ünnepségek rendezésére a megfelelő szervekkel, il­letve intézetekkel. Egyetér­tésre talált az a javaslat is, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat jelentessen meg olyan hanglemezt, amelven a névadás, a temetés, a há­zasságkötés alkalmára illő zenei anyag szerepel. Hézag­pótló kezdeményezésnek mi­nősítette a szolnokiak máris népszerű füzetét, amelyben a pályázatra beküldött és di­jat nyert. 14 kórusművet ad­ta közre, hogy segítséget nyújtsanak a kórusok darab- választásához. A tanácskozás második vi­taindító előadását Földeák Robert a Pest megyéi ’ ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának művészeti főelő­adója tartotta. A1 komplex műsorok jelentőségéről, a családi, társadalmi rendez­vényeken j aszott szerepük­ről beszélt. A két vitaindító előadás nyomán a tanácskozás több résztvevője kert szót. A tanácskozás Czakó Já- nosnénak, a Szolnok megyei tanács vb művelődésügyi osztálya csoportvezetőjének zárszavával ért véget. Ma: Heti külpolitikai összefoglaló 2. oldal Mélyszántás (Borzák Lajos riportsorozata a Középtiszai Állami Gazdaságból) Beszámoló a péntek délutáni viharról 3. oldal Vasárnapi dörmögések (Tiszai Lajos vasárnapi jegyzete) • Ki az áldozat? (Bistey András, riportja egy leváltott iskolaigazgatóról) Két pérc nyelvművelés 4. oldal Kesergés Édenért (Tiszai Lajos riportja Cserkeszöllőről) Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (Szabó dános filmjegyzete) ^ „De szellemét a tűz nem égeté meg” (Tanulmány Dózisa György emlékére) 5. oldal A Néplap vasárnapi irodalmi összeállítása (Történetek a színház törté­netéből — Esemény — Könyvet mindenkinek — Tbiery Árpád novellája — Szabó Ágnes (Tabán), Faze­kas Magdolna (Portré) rajza 6—7. oldal Külpolitikai magazin (A szovjet—amerikai kap­csolatok történetéből — Mit. válaszol Szöul? — Okinawa amerikai támaszpont marad — Az Aeroflot 1972-ben) 8—9. oldal Mai sportműsor 11. oldal l,—l ...... ........................ A megoldás módja egyéni, hiszen a vállalatok sok­félék. A lényeg közös: <a munkaerő az ember sa­játja, az emberben van.. Tehát a vállalatnak anv- nyi és olyan munkaerő áll rendelkezésére, amennyit és amilyet „kihoz” a kollektívából és annak egyéneiből. Min múlik ez? Kézenfekvő válasz, hogy a vállalat gazdálko­dásán és az anyagiakon. Ez igaz. Ám a vállalat gazdálko­dása meg éppen attól függ, hogy mennyire bontakoztatja ki az emberek munkaerejét, képességeit, és milyen célszerűen használja föl! Gazdasági eredmény nincs „önmagától”, de emberek és emberi képességek vannak. Ott kell tehát kez­denünk, ahol a munkaerő van: az emberekhez, az egyé­nekhez vezető ajtókat kell kinyitni, egyéni bánásmóddal, egyénileg is összefűzve őket a kollektíva ügyével, embe­rekben gondolkozva szervezni. N. F. Befejeződött a tavaszi vetés Hí rí IK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Mild K (Tudósitónktól.) A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legfrissebb,' s egyben a tavaszi munkák zárójelentése szerint csupán csekély dohány palántálás van még soron: a tsz-ek teljesítették az eredeti veté­si előirányzatot, sőt néhány növényféleségből többet is vetettek. Cukorrépából 200 hektárral tetézték meg a tervet, rizsből — a kor­mányintézkedések hatására — mintegy ezer hektárral vetettek többet, mint ta­valy. A fontos takarmány­növény, a kukorica, csak­nem 70 ezer hektáron került a földbe. A zagyvarékasi Béke Tsz, a Szekszárdi Állami Gazda­ság által szervezett „kukori­catermesztési szocialista együttműködés” programjá­ban 1024 hektáron termel iparszerű technológiával ku­koricát. Május 9-ig elvetették a bőtermő, közép- és késő­érésű magyar hibridfajtákat. A bevetett .jól elmünkéit földekre szinte menetrend­szerűen érkezett az aranyai­éra májusi eső, E. So AFÉSZ-ösztöndíj A szolnoki ÁFÉSZ igaz­gatósági határozata és a köz­gyűlés jóváhagyása után döntés született, hogy öt olyan fizikai dolgozó szövet­kezeti tag gyermekének, aki jó tanuló, de az anyagi helyzet miatt nincs meg a lehetőség a továbbtaníttatá­sára, anyagi hozzájárulást biztosítanak a továbbtanu­láshoz. Az alapsegély havi 250 forint, de az összeg a tanulmányi eredménytől függően havonta 450 forintig emelkedhet. Már ki is jelöl­ték azt az öt fiatalt, aki az általános iskola befejezése után ősztől ÁFÉSZ-segít- séggel folytathatja középis­kolában tanulmányait. Nyári egyetem lesz Szegeden A pedagógiai nyári egye­tem mellett ez év július 19 —30 között első ízben meg­szervezik Szegeden a köz­művelődés aktuális kérdé­seivel foglalkozó művelődés- elméleti nyári egyetemet is, hogy a gyakorló népműve­lők, a közművelődést irá­nyító szakemberek megis­merjék a kultúra és a mű­velődés filozófiai, politikai és pszichológiai problémáit és a felnőtt neveléssel kap­csolatos kutatások legújabb eredményeit. A fő téma: a művelődés szerepe a szocia­lizmusban. A részvételi díj az alap­szolgáltatásért személyen­ként 1400 forint. Ezért el­látás. étkezés, autóbuszos városnézés, szabadtéri elő­adásra jegy, valamint az előadásokból szerkesztett gyűjtemény-kiadvány jár. A jelentkezéseket június 15- ig fogadják el a TIT Sze­ged 280—90 171—9052 szá­mú elnevezésű csekkszám­lán. Fénymásoló papírokat gyártanak Szolnokon (Tudósítónktól.) A szolnoki papírgyár a múlt évben felszámolta a gazdaságtalanul és kis kapa­citással termelő cellulóz üzemét. Helyére a Duna Papírárugyár fénymásoló- papír termelő üzemét telepí­tik át. Bár az új üzem ki­alakítása, a gépek szállítása, szerelése még folyik, január: 18 óta már termel az első gépegység, sőt a közelmúlt­ban megkezdte a próbaüze­met a másik termelőberen­dezés is. Augusztus elejéig további két gépegység is he­lyére kerül, így összesen négy gépen termelnek. Tel­jes üzemmel évente 2400 tonna fénymásolópapírt ál­lítanak elő. Klubtalálkozó Ma délelőtt, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében is­mét megtartják az ifjúsági klubok hagyományos majá­lisát. A vidám, zenés talál­kozón a megye klubjai vesz­nek részt és a kellemes idő­töltésen túl minta műsoro­kat is bemutatnak. A majá­lison jelen lesznek a szövet­kézéti ifjúsági klubok ta­lálkozójára Szolnokra érke­zett fiatalok is. Jogász-konferencia Siklóson A siklósi vár kongresszusi termében szombaton befe­jezte munkáját a nemzetkö­zi jogtörténeti konferenciai amelynek témája „A köz­igazgatás fejlődése Közép- Európa országaiban a leg­utóbbi száz évben” volt. A tudományos ülésszakon tíz ország száznál több jogtu­dósa vett részt, köztük dr. Jean Gaudemet párizsi ( jo­gászprofesszor, a Nemzetközi Jogtörténeti Társaság el­nöke. A háromnapos tanács­kozáson mintegy félszáz elő­adás hangzott el az európai országok közigazgatásának fejlődéséről és jelenlegi hely­zetéről, összevetve az egyes közigazgatási rendszerek kö­zötti hasonlóságokat és kü­lönbségeket. A jogtudósok számos olyan problémát tár­tak fel a vita során, ame­lyeknek ismerete és elemzé­se nagy segítséget nyújt a közigazgatási munka to-G vábbi javításához, fejleszté­séhez. A siklósi konferen­cia alkalmat adott a szak­embereknek arra is, hogy megtárgyalják a nemzetközi szinten összehangolt köz- igazgatástörténeti kutatások kérdését. . . J T

Next

/
Oldalképek
Tartalom