Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
1972. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Pihenni - tudni kell! Az embernek mindig szüksége volt a pihenésre. Ezt senki sem vitatja, s természetes, hogy napjának egy részét alvással, pihenéssel tölti. A szabadság, tehát az év bizonyos szakának, vagy a hétvégének kizárólag pihenéssel való eltöltése azonban eléggé újkeletű, de szükséges a szellemi és fizikai munkát végző embernek egyaránt. 'I ÖBBET és jobba V DOLGOZNAK Megbízható mérések igazolták, hogy azok az emberek, akik évente néhány hetet kizárólag pihenéssel töltenek; szabadságuk után többet és jobban dolgoznak, mint azok, akik szabadságuk alatt is dolgoztak, vagy akik — abban a hitben, hogy nélkülözhetetlenek — sohasem kapcsolódtak ki a munkából. Akik egy-két napra felaprózva, ügyes-bajos dolgaik intézésére használják fel évi szabadságukat, ugyancsak megsínylik a két- három hetes teljes kikapcsolódás hiányát. De, nemcsak ők sínylik meg, hanem munkahelyük is, mert az évekig nem pihenő ember munkájának hatásfoka ugrásszerűen csökken. Vonatkozik ez azokra is, ákik évi szabadságukat és hétvégi szabad idejüket éveken keresztül ^.fusizással” vagy — szellemi dolgozók lévén — különmunkákkal töltik. Ha egy-egy család házépítéssel, téglarakással, vagy malterkeveréssel tölti nyári szabadságát, egyáltalán nem biztos, hogy elmulasztotta a pihenést. Ugyanis a zárt térben megfeszített szellemi munkát végző embernek egy-egy nyári építkezésen való részvétel akár különleges kikapcsolódást ■ is je- lenthetÖNKÉNT VÉGZETT FIZIKAI MUNKA, AKTÍV PIHENÉS A lényeg tulajdonképpen az, hogy az ember a kötelező feszültségektől, a megszokott környezet felelősségeiből néhány hétre kikerüljön. És ha eközben a megszokottól eltérő fizikai munkát végez, szervezete és idegrendszere biztosan pihen. Ezért alakulnak a nagyvárosok körül világszerte kis kertövezetek, ahol politikusok, egyetemi tanárok, gyári munkások, orvosok és mérnökök, pedagógusok és mindenfajta tisztségviselők ásót, kapál ragadnak, hogy utána gyönyörködhessenek konyhakerti veteményeikben, virágzó fáikban, vagy pompázó virágágyásaikban. A kezük munkájával és „arcuk verejtékével” megtermelt gyümölcs és zöldség nemcsak ízesebb és olcsóbb a piacinál, hanem legjobb forrása az aktív pihenésnek is. Régen elmúlott már az a kórosan affektáló korszak, amikor „a nadrágos embernek” nem illett szabad idejében ásót vagy kapát venni a kezébe. A civilizáció maximális kényelmét élvező ember rájött arra, hogy a szabad természetben önként végzett fizikai munka a legtökéletesebb aktív pihenés. BESZÉLJÉK MEG AZ ORVOSSAL A szigorú kritikával végzett felmérő vizsgálatok azt is igazolták, hogy egyáltalán nem mindig a nyár az az évszak, amikor az évi szabadságot legeredményesebben lehet pihenésre fordítani. Az idősebbek, a kisebb- nagyobb mértékben magas- vérnyomásúak, a szívbetegek, a vegetatív ideges zavarban szenvedők, a pajzsmirígy- túltengésesek néha könnyebben viselik el megszokott környezetükben munkahelyükön a rekkenő nyári hőséget, mint lakásukban vagy üdülőhelyen. Egészségük és munkavégzésképességük fel- frissítéséhez szükséges kúrákat néha előnyösebben töltik tavasszal, vagy ősszel, mint nyáron. Meglepő módon az asztmásokról is kiderült, hogy a borús, napfényszegény téli hónapokban töltött háromhetes szanatóriumi pihenés sokkal előnyösebb volt, mintha nyári napfényben kúráztak volna. A dolgozó, de betegeskedő ember tehát jól teszi, ha szabadságának idejét az orvossal is megbeszéli. Dr. Sz. A, RECEPTEK SÓSKAKRÉMLEVES A sóskát alaposan megmossuk. keskeny csíkokra vágjuk és vajon, zsíron vagy olajon puhára pároljuk, majd csontlével felöntjük, felforraljuk, tejfellel behabarjuk. ízlés szerint sóval, cukorral ízesítjük. Személyenként számítva egy-egy tojást ütünk bele, vigyázzunk a főzésnél, hogy a sárgája lágy maradjon. PALACSINTA GOMBATÖLTELÉKKEL Cukor nélkül, egv kis sütőporral a szokásos módon palacsinta tésztát készítünk. Kisütjük. A gombát (csiperkét), jól megsózzuk és vékony szeletekre vágjuk. (Nem áztatjuk a vízben és nem kell meghámozni!) Egy fej vöröshagymát zsírban vagy olajban megfonnyasz- tunk. beletesszük a gombát, sót töröttborsot, puhára pároljuk. Ha elforrta a levét, személyenként számítva egy- egy elhabart tojást öntünk rá. lágyra megsütjük. Ha kész, egy csomag apróra vágott zöldpetrezselyemmel ösz- szekeverjük, ízlés szerint pár kanál tejfölt is adhatunk hozzá, és megtöltjük a palacsintákat. A palacsinták tetejét vajon pirított zsemle- morzsával megszórjuk. (Kitűnő a reszeltsajtos tejföllel töltött palacsinta is.) SPÁRGA SALÁTa A spárgát sós vízbe puhára főzzük, feldaraboljuk. Saláta ecetet készítünk, leöntjük a spárgát Egy cső- ma» újhagymát felszeletelünk. a salátára szórjuk, mghintjük kevés törött borssal. s egy deci tejföllel összekeverjük. A tetejét piros hónaposretekkel díszítjük. FEJES SALÁTA TOJÁSSAL A salátát alaposan megmossuk, levelekre szedjük. Saláta levet készítünk. Ecet helyett használjunk citromot, cukor helyett mézet, s ízlés szerint egy kanál mustárt is keverhetünk bele. A hidee lével leöntjük a salátát, keménytojás szeletekkel díszítjük. TEPSI-BURGONYA Meghámozzuk a burgonyát, karikára vágjuk. Disznóhúsból szeleteket vágunk, jól kikeverjük. Majd 2—3 nagy vöröshagymát hosszúkás szeletekre vágunk és zsíron megfonnyasztunk. Ha kész, a tűzálló tálat kizsírozzuk és sorba rakjuk a nyeranyagot. Először burgonyát, majd hússzeleteket, aztán a hagymát, majd újra burgonyát, és így tovább. Az egészet meghintjük sóval, borssal és meglocsoljuk olvasztott zsírral. Sütőbe tesz- szük, sütés közben locsoljuk. Kitűnő! TÜRÓS ZSEMLE A zsemlék tettejét levágjuk. a belét kiszedjük és vaníliás, cukros tejben megáztatjuk. összekeverjük túróval, mazsolával, 2—3 nyerstojással, néhány kanál tejföllel, vagy tejszínnel és cukorral. A jól összedolgozott töltelékkel megtöltjük a zsemléket és a zsemle tetejét visszahelyezzük kalapnak. Kivajazott tűzálló tálba tesszük és meglocsoljuk vaníliás, cukros tejjel. Sütőbe helyezzük, sütés közben is locsoljuk. Nagyon finom. Kis kockás — nagy kockás... A nyári divat egyik favoritja lesz a kockás minta. Divatos lesz a kockás ruha minden nagyságban, minden színben. Képünkön néhány igen csinos modell. Tessék választani! Háziasszonyoknak a BNV-ről A Lampart ZIM budafoki gyára termékei közül a Budapesti Nemzetközi Vásáron küiönféle edényeket mutatnak majd be, amelyek közül az úgynevezett gázedények számítanak érdeklődésre. Évente mintegy egymillió konyhai edényt gyártanak. A lábasokat és fazekakat különféle pasztellszínekben zománcozzák és ízléses, élénk mintákkal készítik. Képünkön: Barczkó Mária, Molnár Jánosné minőségi ellenőrök átvizsgálják az edényeket. Alsó képünk: Az Alumíniumgyárban az amerikai Duppon cég liccn- sze alapján megkezdték a teflon bevonatú edények próbagyártását. Az automata gépsort Hollandiából szerezték be és terv szerint az üzemszerű termelésnél egy műszakban 800—1000 főzőedényt állítanak elő. A nagyközönség a magyar gyártmányú teflon edényekkel először a Budapesti Nemzetközi Vásáron találkozhat, a második félévtől pedig az üzletekben is megvásárolhatja. (KS.) „Hogy könnyű legyen az álmod, legyen könnyű a vacsorád !” — hagyták ránk elődeink a bölcs mondást. Mi azonban hiába ismerjük ezt az igazságot, szerte a hazában esténként mégis nagy tort ülünk, nagykanállal eszünk, s a pihenni térő szervezetünket jócskán megterheljük. Az emberiség civilizációs ártalmaként kialakult a mozgásszegény életmód, holott az ember úgy van teremtve, hogy mozogjon, dolgozzék. Ha ezt nem teszi, ha a szervezetét nem működteti, elgyengül, elsat- nyul. A mai üléstől—ülésig elrendezett életmódunkban már jóformán alig gyalogolunk. Így következik be az a nagy veszedelem, hogy a bőséges táplálkozással több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit elhasználunk. Ezáltal felbomlik energia- egyensúlyunk, s előáll a túl- tápláltság, az „elfekvő készletek” felhalmozódása, azaz a kövérség. Étkezési ritmusunk, étkezési szokásaink sajnos nagy mértékben közrejátszanak egészségünk rongálásában. Ha akkor étkeznénk bőségesen, amikor azt le is dolgozzuk, és nem este, a pihenés óráiban fogyasztanánk annyit, amennyi csak belénkfér, kevesebb lenne „túlsúlyos” honfitársunk. Az egészségügy szakembereinek táplálkozási tanácsa évezredes: „Reggelidet edd meg magad, ebéded oszd meg barátaiddal, s a vacsorádat hagyd meg ellenségeidnek”. Ennek belátásával a legtöbb iparilag fejlett országban ma már a reggeli számít főétkezésnek. Számunkra is nyitva áll az útja annak, hogy ezt az átállást megvalósítsuk, csakhogy a mi táplálkozási kultúránk megmerevedett egy ponton. Egész napot átdolgozunk egykét feketekávéval, jobb esetben elfogyasztjuk mellé üzemi ebédünket, s korgó gyomrunkat az esti jóllakás- ra tartogatjuk. Ezt kellene felváltania annak, hogy korábban kelve jól bereggelizzünk, napközben is néhány kiadós, jó falatot fogyasz- szunk, estére oedig a sok ül- dögélés és tévé-nézés mellé maradna a leginkább illő; bögre aludttej. Kocsis Éva Szamovárkiállítás Az uralvidéki Szolikamszk város helytörténeti múzeumában orosz szamovárkiállítás nyílt. Van ott hordóalakú, serlegszerű, talpaspoharat utánzó, sőt ládaformájú szamovár is. a 150 grammostól, a tíz liter ürtartal- múig. A szamovár a 18. század végén tűnt fel Oroszországban a teázás szokásának elterjedésével és azóta népszerűvé vált. Sokhelyütt gyártottak szamovárokat, de a kiállításon bemutatottakat egv uráli helység. Szukszun — az Uralvidék és Szibéria „szamovárfővárosa” — háziiparosai készítették. Parfüm viaszból Grúz és Kazah vegyészek a méhviasz vizsgálata közben felfedezték, hogv számos méhesben a viasznak erős rózsaolaj illata van. A további vizsgálatok arról győzték meg a vegyészeket, hogy a méhviasz összetételében a rózsa illő olaja található meg. Kiderült, hogy egy tonna méhviasz egy tonna rózsasziromnak felel meg. Hamarosan hozzáfognak a viaszból készülő parfüm kísérleti gyártásához. Táplálkozási kultúránkról
