Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

1972. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vitorláshajó a színpadon Készülnek a Szegedi Szabadtéri Játékok díszletei Július 21-től augusztus 20- ig hat bemutatót, 16 elő­adást tartanak az idén a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán. A pro­dukciók művészeti sikeréhez hozzájáruló díszletek elké­szítése minden évben hóna­pokig tartó nagy munkát jelent. Mintegy 200 szak­munkás működik közre­hogy formába öntse, megte­remtse azokat a kulisszákat, amelyeket a tervezőművé­szek az egyes előadásokhoz megálmodtak. A nagy munkához tegnap elsőnek a Dóm téri asztalos­műhelyben kezdtek hozzá. A munkások a nyitódarab — a Hunyadi László — dísz­letelemeit formázzák. BÁS1 YÁK, KAPUK Vastagh Attila a játékok szcenikai vezetője elmondot­ta, hogy az idei produkció­hoz a korábbi éveknél nem több, de összességében igé­nyesebb díszleteket kell ké­szíteniük. A tervezők a szín­padkép kialakításában fel­használják a hátteret adó templomot a Hunyadiban, az Otellóban és a Rómeó és Júliában. A folklór műso­roknál tudomásul veszik az egyházi építmény jelenlétét. Egyedül a Cigánybáró elő­adásához készül olyan dísz­let, amely a Dóm takarásá­ra törekszik. Strauss daljá­tékához egyébként Varga Mátyás díszletei színes, lát­ványos környezetet szolgál­tatnak. Szinte valamennyi tervező művész egy alap­díszlettől indul ki. Fülöp Zoltán a Hunyadihoz egy olyan vázbelsőt tervezett, ahol a megjelenített bástyák, kapuk, egyaránt emlékeztet­nek az egykori nándorfehér- várra. Budára, vagy Temes­várra. KIKÖTŐ A DÓM-TÉREN A bolognai opera előadá­sában színre kerülő Otelló­hoz Koki Fregni egy kikötő­város terét képzelte el. A zöld, szürke, ezüst, arany színezésű kulisszák között az egyik oldalán egy 14 méter magas vitorláshajó is helyet kap. Karcsú oszlopok, szár­nyas oroszlánok olaszos hangulatot teremtenek. A Rómeó és Júlia szín­padképét Vámos László és Székely László közösen ter­vezte. Két palota adja az alapdíszletet. E két épít­mény két darab 9 méteres átmérőjű forgószínpadra ke­rül. A szakszervezeti együtte­seknek szegedi nemzetközi népitáncfesztiváljának gála­estjén egy lakodalmas pa­rasztház udvara kerül a színre. Jászberényi siker Pécsett Figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el a jászberé­nyi Tanítóképző Intézet hallgatói a pedagógusjelöl­tek első országos találkozó­ján. A jászberényi pedagó­gusképző intézet a találkozó alkalmából meghirdetett pá­lyázatokra 12 — az iskolai neveléssel kapcsolatos — szakmai dolgozatot. 12 mű­vészi fotót és 4 képzőművé­szeti munkát küldött el. A Pécsett megtartott or­szágos találkozón a jászbe­rényi pedagógusjelöltek a szakmai versenyen egy ki­emelt első díjat, továbbá két első, két második és három harmadik díjat kaptak. A bíráló bizottság és a ta­lálkozón résztvevő szakem­berek körében nagy elisme­rést váltott ki a jászberényi intézet hallgatójának, Nyíri Lajosnénak kiemelt első dí­jat nyert „Teljesítmény mo­tiváció elemzés a harmadik­negyedik osztályban” című dolgozata. Nagy sikereket értek el a fotópályázaton résztvevő pe­dagógusjelöltek is: elhozták a pályázat valamennyi — összesen 7 — díját. Külön dicséretet kapott Sonkoly László jászberényi hallgató, aki a ,.Portré” és a ,,Pan­tomim” című két fotójával elnyerte a két első díjat. A képzőművészeti alkotá­sok pályázatán Kaczur Gyu- láné másodéves hallgató ka­pott harmadik díjat ízléses selyemre festett munkájáért. Dicséretet érdemelnek a spartakiádon résztvett ko­sárlabda-csapat tagjai is, akiknek harmadik díja az országos szintű mezőnyben rangos helyezésnek számít. Gazdag könyvhét lesz Az ünnepi könyvhét lesz a nemzetközi könyvév első jelentős központi porgramja hazánkban. A könyvhét megnyitóját május 27-én tartják. Az országos meg­nyitó 28-án, vasárnap dél­előtt lesz Miskolcon, az új megyei könyvtár avatásával együtt. A minden eddiginél gaz­dagabb könyvheti válasz­tékról Illés Lajos, a Móra Kiadó főszerkesztője tájé­koztatta az újságírókat teg­nap. a zeneművészek klub­jában. A májusban megje­lenő, mintegy 97 mű több mint 1 millió 300 ezernyi kötete adja az alapját a könyvhét választékának. Ezt egészíti ki az előző hóna­pokban megjelent több száz mű. A fővárosban és vidéken egyaránt, filmvetítéssel egy­bekötött irodalmi rendezvé­nyek, író—olvasó találkozók, könyvtörténeti és könyvésze­ti kiállítások, kiadók ismer­tető műsorai, szavalóverse­nyek, színjátszó csoportok előadásai, irodalmi matinék, könyvbál, könyvtombolák, vetélkedők és ankétok lesz­nek a művelődési házakban, ifjúsági klubokban, iskolák­ban, üzemekben, a fővárosi Szabó Ervin könyvtárban és laktanyákban. Az Írószövet­ség több mint száz író talál­kozását szervezi meg az ol­vasókkal a könyvhét során. A Dózsa- és a Janus Pannonius-évfordulóra ké­szült kötetek és a „Kell a jó könyv” olvasómozgalom szovjet művei külön hang­súlyt kapnak az ünnepi könyvhét rendezvényein. Széles skálán jelentkezik a magyar költészet, a kortárs magyar széppróza. A világ- irodalom líráját reprezentál­ja az Európa Kiadó soroza­ta, de a Magvető is szép számmal jelentet meg regé­nyeket és elbeszéléseket a könyv ünnepére. A történel­mi és politikai művek sorá­ban jelenik meg Kádár Já­nos beszédeinek és cikkei­nek 1968-tól 1972-ig terjedő gyűjteménye „A szocialista Magyarországért” és Biszku Béla í,A párt és az állam a nép szolgálatában” című kötete, amely 1957-től nap­jainkig elhangzott beszédei­ből és írásaiból közöl válo­gatást. Második osztályba léphet A közismert játék ebben az osztályban néha az óra fontos része lesz. Egy gyerek kérdezi a szavakat „Mit visz a vonat a-val? (c-vel, z-vel stb.)” a többiek vála­szolnak. A válasz nem köny- nyű, sőt néha még a kérde­zés sem. A „tanító néni” diszkrét segítségével azon­ban előbb-utóbb mindenki fölszáll a vonatra, amely minden „utas” fölvétele után nagy sistergéssel, fü­tyüléssel körülzakatol a pa­dok között. Később újabb játék kö­vetkezik. Mindenki elmond­ja, hogy melyik gyümölcsöt szereti legjobban,' azután le kell rajzolni az említett gyü­mölcsöket. A rajzokat két­tagú „zsűri” bírálja el. A munka nem könnyű, de las­sanként mégis összejön az a négy rajz, amelyik néhány napra kikerül a faliújságra. A hétköznapi szóhaszná­latban a korrekciós osztályt kímélő osztálynak hívják a pedagógusok, s ez a név jól ki is fejezi az itt folyó mun­ka jellegét. Gondos kiválasz­tás után olyan gyerekek kerültek ebbe az első osz­tályba, akik testi vagy szel­lemi fejlődésükben elma­radtak hasonló korú társa­iktól. A szellemi elmaradás az esetek többségében nem szervi eredetű, inkább az in­gerszegény környezet követ­kezménye. Ezek a gyerekek egyébként gyógypedagógiai intézetbe kerülnek, vagy örökösen bukdácsolva a túl­korosok amúgy is népes tá­borát gyarapították volna. A kímélő osztály egyelőre kísérleti jelleggel működik. A gyerekek kiválasztásában dr. Patakfalvi Jánosné a Debreceni Iskolai Ideggon­dozó Intézet munkatársa se­gített, az Országos Pedagó­giai Intézet részéről pedig dr. Gáspár Kálmánná végzi a szakmai irányítást. Az eddigi eredmények az áprilisi ellenőrző vizsgála­tok szerint a várakozást fe­lülmúlóan jók. A tizennégy gyerek közül kilenc a ha­gyományos tantervű második osztályba léphet, hárman ismét elkezdik az első osz­tályt, de most már szintén hagyományos (úgynevezett normál) osztályban, s mind­össze ketten mennek gyógy­pedagógiai intézetbe. Irodalma még nincs Az osztállyal Kovács Gyu- láné tanítónő foglalkozik. — Milyen módszerbeli kü­lönbségek vannak a normál és a korrekciós osztályban végzett munka között? MÁJUS A Művésztelepnél, a kerítés mellett nehéz fürtökben csüng az akác. Virágja édes-me­leg illatot áraszt. Fel­hős az ég, biztosan eső lesz megint. A Tisza felől nyárfa­boly hot hoz a szél. Rá­tapad a sötét ruhára, bebújik a barna haj­szálak közé. A kis parkban, a Zagyva partján gyerek sereg játszik. Orvos né­zi őket elmerengve. A kórházból szaladhatott ki pár percre. Szerelmespár sétál a a part másik oldalán. Megvárják míg senki nem látja, — megcsókol­ják egymást. Felhős ég alatt tom­bol a májusi vakmeleg. Talán estére megint zu- háré lesz. Ki tudja. Május van. Virágnyí­lás, első strandolás, édes eper hónapja. Es a naptárok lapjain, egyre suhan, fut az élet.,, — só — — A korrekciós osztály­ban játékosabban cseleked- tetőbben kell foglalkozni a gyermekekkel. Februárig rö- videbbek voltak az órák, és nem volt határozottan meg­szabott órarend. Ha a gye­rekek elfáradtak, megsza­kadt / a foglalkozás és ját­szottunk egy kicsit. Sokat mozgattam őket, hogy mi­nél változatosabb legyen az óra. — Milyen különleges kép­zést kapott a munka végzé­séhez? — Szinte semmilyet, illet­ve önképzéssel igyekeztem felkészülni. Logopédiai szak­könyvet olvastam a beszéd- készség fejlesztéséhez, né­hány pedagógiai tanulmányt néztem át, felhasználtam az iskolatévé adásait. Ilyen jel­legű órát nem látogathat­tam, sőt óraleírás sincs. A módszereket magam alakí­tottam ki menet közben. A kísérlet elején tartunk, egye­lőre csupán arra lehet szá­mítani, hogy más' iskolák­ban is kezdenek hasonló kí­sérletet. A tapasztalatok összegezése, tudományos fel­dolgozása csak ezután kö­vetkezik. B. A. Magyar—bolgár barátsági hét A Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága és a Bol­gár Kulturális Központ Di­mitrov születésének 90. év­fordulója tiszteiére május 22—26. között magyar—bol­gár barátsági hetet rendez Vas megyében. Az ünnepség- sorozatt első napján leplezik le Dimitrov emléktábláját Szombathelyen. Ezután ün­nepi nagygyűlést rendeznek, majd a forradalmi múzeum­ban megnyitják a Dimitrov emlékkiállítást, a Béke Film­színházban pedig a bolgár filmhetet. A következő na­pokban a megye városaiban* községeiben magyar—bolgár baráti találkozókat, barátsá­gi esteket rendeznek. A barátsági hét május 26- én a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában ünnepi hangversennyel zárul. uí)e scém&t afk mm égefé mg./ 5. Kiáltvány Ceglédről Gyorsan, ugyanakkor megfontoltan kellett cse­lekednie a keresztes hadak fővezérének. Mindenekelőtt katonailag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező po­zícióból kísérelje meg a po­litikai célok elérését. Sere­gét három részre osztotta. Az ország fontos területein a fegyveres nép jelenlété­vel kívánta biztosítani túl­súlyát, egyszersmind újabb paraszti tömegek csatlako­zását remélte . a seregek út­jába eső vidékekről. Bara­bás papot kelet felé küldte a síkság és a hegyvidék ta­lálkozási vonalán. Ezzel mintegy elszigetelte a ne­mesekhez húzó felvidéki országrészt a forradalomra hajlamosabb, paraszti tö­megekben bővelkedő Nagy­alföldtől. Mészáros Lőrincet a Duna-Tisza közére küld­te, hogy a lelkes papra bí­zott sereg vegye birtokába azt a terepet, amelyen át a legrövidebb út vezet Budá­ról Nándorfehérvárra, s ol­vassza magába az útvonalon várakozó nagyszámú önkén­test. Ö maga a két szélső irány között a tengelyvona­lat választotta. A Rákoson a seregzöm egyik felét öcs- cse, Dózsa Gergely pa­rancsnoksága alá rendelte — megtartván magának a fővezérséget. Budát és Pes­tet nem hagyhatta biztosí­tékok nélkül a háta mögött, ezért a Rákoson marasztalt háromezer fegyveres Szál- eresi Ambrus pesti polgár vezérletével. Az átgondolt stratégiai intézkedések után késede­lem nélkül, még május ti- zenhatodikán tábort bontot­tak és útra keltek. Ezzel kezdetét vette Dózsa György alföldi hadjárata, a tulaj­donképpeni 1514-es paraszt- háború. noha egyelőre csa­ták nélkül vonultak céljuk felé. A fő irányban haladó zöm tizenhetedikén este ér kezett Ceglédre. Letáboroz­tak a nagy mezőváros észak- nyugati szélén a homokbuc­kák között. Ekkor már ma­gukon viselték a csapatok a fegyelem és a szervezett­ség bizonyos jegyeit. A fővezérnek pedig hatá­roznia kellett, hogy milyen módon vívja ki fegyveres hatalma birtokában a job­bágyság számára remélt szabadságot. Cegléd a programadás helyszíne lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezért tehetséggel megáldott szé­kely vitéz a politikai veze­tő szerepére is kiválóan al­kalmas. Nem akarta eltörölni a királyságot, ám annál szilárdabbul elhatározta ma­gát a fennálló társadalmi rend emberségesebb átala­kítására. Feladatának te­kintette a főurak megféke­zését. a törvények felül­vizsgálását, a jobbágyok jo­gainak új alapokra való helyezését. Születése. ne­veltetése révén önként kí­nálkozott a székelvek példá­ja. Azt akarta hoav a szé­kelyek számára garantált jogokhoz hasonló helyzetbe kerüljön az 'ország egész parasztsága. Miután vilá­gossá fogalmazódott benne a szándék, ismét népgyű­lésbe hívta seregét és így beszélt katonáihoz: — Semmi sem kellemet­lenebb isten előtt, mint az. hogy egyik ember ural­kodjék a másikon. Mert a szolgaság nem természet szerint, hanem az emberek kapzsiságából keletkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyével visz- szaél s az embereket dur­va szolgaságra veti. — Akár nehéz; akár könnyű dolgot tett-e rnár egy nemes is a ti károso­dástok nélkül? Hiszen ha egy nemes építkezik, há­zasodik, leányát férjhez ad­ja. vendégeskedik, fia szü­letik vagy meghal — ha saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy károtok nélkül. Ün- nepjök gyász nektek s ha gyászolnak. pénzetekből csapnak tort s inkább ti hullathattok könnyeket. — Most mialatt ők re­megnek, támadjatok ellen­ségeitekre. öljétek le. vagy szalasszátok meg őket. Tanít­sátok meg az elpuhulta- kat ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevély­ségük által. Ugyanebben a szellem­ben íródott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514. május tizennyolcadikén: uSzékely György, vitéz, ka­tona, a keresztesek istenál­dotta népének fejedelme és főkapitánya, csak Magyar- ország királyának s nem egyúttal az urak alattvaló­ja, a Magyarországban... lévő városoknak, mezővá­rosoknak és falvaknak, együtt és egyenként, üdvöz­letünket! Tudjátok, hogy a hitegető nemesek ellenünk... ártani vágyó kezekkel föl­keltek hogy bennünket ül­dözzenek. háborgassanak és zavarjanak. Azért is nék- tek...rendeljük és paran­csoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint jelen leve­lünket látjátok, minden ké­sedelem és kifogás nél­kül jöjjetek repül­jetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosába. Si­essetek hogv így a szent csapat és áldott gyüleke­zet, a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és kezét korlátozni, megfé­kezni és megzabolázni tudja.” Dózsa tehát óvakodott at­tól. hogy forradalmi hitval­lása mellett a király és az egyház ellen buzdítson. Sőt. kancellárjával Ambrus dévavánvai nappal levelet irat Ceglédről Bakócz Ta­másnak, beszámol hadere­jéről, felszólítja a hercegér­seket, hogy késedelem nél­kül csatlakozzon hozzá mindazon sereggel, amelyet kezdetben megígért. A bí­borosnak címzett békülé- kenv hangú levelet az kö­vette, hogy Bakócz május huszonharmadikán végképp eltiltotta az egész keresztes hadjáratot, egyházi átokkal fe"yegetett meg mindenkit, aki nem teszi le rögtön a fegyvert s nem tér haza azonnal. Időközben még egyre erő­södött. szilárdult a paraszti sereg. Szabályosan menete­lő alakzatait már kürtösök, dobosok kísérték Temesköz felé. Pompás szakértelem­mel keltek át a Tiszán; a Berettyón, a Hármas-Kőrö­sön. A Békés melletti szi­kes réteken táboroztak, amikor megérkezett Dózsá­hoz Bakócz Tamás és az urak együttes levele. Lát­ván Dózsa az elszánt, és ri­deg gyűlöletet. komoran szólt, miután Ambrus pap felolvosta neki a fenyege­tést. — Nem vagyok én sem gyermek; sem bolond, hogy tréfát űzzenek velem. Fo­gadom az istenre és a szen­tekre, hogy összetöröm őket! Gerencsér Miklós Következik: Népítélet Apátfalván Kímélő osztály Mit visz a vonat? Karcagon az Arany Já­nos úti iskola egyik távo­labbi épületében van egy osztály, amelyik eltér a ha­gyományos osztályoktól. Mindössze tizennégy gyerek foglal helyet a padokban. Hátul játéksarok van, a leg­különfélébb játékszerekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom