Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

Nem a jobb statisztika kedvéért... Öl E' ^tödik kongresszusára készül a Hazafias Népfront. Megválasztották már a községi, járási, városi és megyei bizottságokat, elnökségeket, s hasonlókéo- pen a mozgalom arra érdemes aktíváit: a kongresszus kül­dötteit. Elkészült az április 26-án kezdődő országos tanács­kozás referátuma, amely nyilván tartalmas számadás lesz a végzett munkáról, s nem kevésbé gazdag programja is a jövő feladatainak. Bizonyára jól egészítik ki a kongresszusi beszámolót az egész társadalmat képviselő küldöttek felszólalásai, ösztön­ző példáiként annak, hogy a szocialista épitőmunka gyarapo­dó eredményeihez mi mindennel járultak hozzá a Hazafias Népfront által kezdeményezett akciók, a mozgalom keretei között tevékenykedő társadalmi erők. Valószínűleg szóba kerülnek bizonyos adósságok is, mint például az, hogy nép­front mozgalomban korántsem szerepelnek jelentőségüknek megfelelően a társadalom vezető osztályának tagjai, a mun­kások. A hangsúly a jelentőségüknek megfelelő kitételen van. hiszen sok ezerre tehető azoknak az üzemi dolgozóknak a száma, akik társadalmi munkájuk tékintélyes részét a nép­frontmozgalom keretei között végzik napjainkban is. A bi- ‘ zottságok és elnökségek soraiban szép számmal találni mun­kásokat, a választások során növekedett a számarányuk. Az összkép mégis negatív. innék a felismerésnek a jegyében ült össze eszme­cserére a múlt év őszén a Hazafias Népfront, illet­ve a szakszervezet több országos és megyei veze­tője. Olyan párbeszéd volt ez. amely nemcsak a diagnózist állapította meg, hanem a rendellenesség kezelésének a mód­ját is. Azt. hogy a szakszervezetek még nagyon sokat tehet­nek — bár jó néhány üzemben tesznek is — a gyümölcsöző együttműködésért. A párt nem véletlenül fogalmazta meg ismét a X. kongresszuson: „A népfront politikai tömörülés, amely a párt részvételével és vezetésével együttműködik a legfonto­sabb tömegszervezetekkel és mozgalmakkal.” Nem lehet két­séges, hogy potenciálisan az egyik legnagyobb erő e tömö­rülésben éppen a szakszervezet. Következésképpen: a nép­frontmozgalom — és vele együtt az egész társadalom — számára elodázhatatlan feladat, hogy kiaknázza az ebben rejlő lehetőségeket. Ellentmondás, de így van: alkotmányjogi tiszte a Haza­fias Népfrontnak, hogy a néphatalom szerveibe — a tör­vényhozó testületbe és a tanácsokba — javasolja az arra legrátermettebb állampolgárok tízezreit, köztük a munkás- osztály kipróbáit képviselőit, ugyanakkor az üzemi munká­sok túlnyomó részét mégsem mondhatja saját aktíváinak. Ezért is tartja magát sok helyütt az a nézet, hogy a Hazafias Népfront elsősorban az értelmiségi és a paraszti dolgozók közéleti fóruma, közhasznú munkálkodásának kerete.-» jem tagadható, e vélekedésnek van némi alapja. / Y Magyarázata abban lelhető meg, hogy a Hazafias Népfront választott szervei lakóterületi testületek, s azok lesznek a jövőben is. Ám az is igaz, hogy az üze­mek — és minden más intézmény — dolgozói életük nagyobb részét nem munkahelyükön, hanem lakóhelyükön töltik. Eb­ből viszont az következik, hogy nincs egyetlen olyan munkás, aki valamilyen módon ne volna érdekelt városa, kerülete, utcája sorsának, mindennapjának alakulásában. Ahhoz persze, hogy ezt a szinte közvetlen érdekeltséget „aprópénzre lehessen váltani ’, több minden szükséges. Első­sorban az, hogy a népfront bizottságok és az üzemi szak- szervezeti bizottságok eddigi spontán és alkalmi jellegű kap­csolatai rendszeressé, összehangolttá váljanak. Ez tette lehe­tővé annak a jogos igénynek a kielégítését is, hogy a lakó- területi népfront bizottságokban, de a különböző akció bizott­ságokban is minél nagyobb számban vegyenek részt köz­életi érdeklődésű munkások. T ermészetesen nem a jobb statisztika kedvéért, ha­nem azért, mert nem szabad lemondani azoknak a tapasztalatoknak hasznosításáról, amelyeket a munkások a legszervezettebb közösségből, az üzemből hoz­hatnak magukkal. Másrészt, azért is szükség van az üzem­beliek népfrontmunkájára, mert a munkás csak így szólhat bele lakóhelye dolgaiba. Igaz, a „beleszólásra” kínálkoznak olykor egyéb alkalmak is, mint például egy-egy lakógyűlés, vagy olyan tájékoztatás, amelyet a népfront a tanáccsal együtt szervez a falut vagy a várost érintő nagyobb hord­erejű kérdésről. Alkalom a beleszólásra az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választás kampánya is. Ilyen szervezett alkalom azonban általában négy évenként kínál­kozik. Ez tehát nem jelent igazi részvételt a demokratikus jogok, a hatalom gyakorlásában. Életünk, s a szocializmus építésének tempója sürgeti immár: a népfront keretei között folyó helyi és országos politizálásában a munkások társadalmi súlyukhoz és szám­arányukhoz méltóan vegyenek részt, kifejezve azt a kezdet­től fogva nyilvánvaló igazságot, hogy a Hazafias Népfront a munkások népfrontja is. A. E. Heti viiágliÍFadó KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON 4 SOS hektár földen öntöznek megyénkben A szombati csapadék 0,3 milliméter — Nem használják ki a lehetőségeket —­Kimkeoyes jó példája Az alcsiszigeti meteoroló­giai állomásról Koczka István tegnap azt mondta: a szombat hajnali eső alig volt mérhe­tő, mindössze 0.5 milliméter csapadék hullott Szolnok me­gyére. Hét közepén megírtuk, — hogy megyénkben egyelőre 7—8 ezer holdon kezdték meg az öntözést. A Középti­szai Vízügyi Igazgatóság 2. számú öntözési tájékoztatója szerint Szolnok megyében je­lenleg 4600 hektár az öntö­zött terület. Sajnos a mező- gazdaság nagyüzemei nem használják ki a lehetőséget. Víz is van, berendezés is, — mégis késlekednek. Még rizs- ár ászt ás r a is alig egy-két helyről (Karcagról leginkább) érkezett igény. Nehezen ta­láltunk jó példát i Olyan a határ, mint a sakktábla. öntözőcsatornák keresztben-hosszóban. Köztük még vetetlen kukoricaföld, legelők, lucernás és búzatáb­lák váltják egymást. — Szá­munkra létkérdés az öntö­zés — mondja a kunhegyes! Vörös Október Termelőszö­vetkezet elnöke, Nagy István a gépkocsiban, miközben a dülőutakon az öntözéses ag- ronómust keressük, — Azt jelenti, hogy 15—20 mázsa kukorica helyett 30—35 má­zsát tudunk betakarítani egy holdról. — Megéri ez a szövetke­zetnek? Mindenhol arról pa­naszkodnak ugyanis, hogy drága az öntözés. — Ha a víz költségét, a munkabért, a gépamortizációt és minden egyebet össze­adunk, akkor is csak egy má­zsa árába kerül négy mázsa kukorica. Három mázsát in­gyen kapunk. Ezt a tagság is tudja. Ha nem használnánk ki ezt a lehetőséget, a tagok szólnának elsőként — Éjjel-nappal öntözünk — ezzel fogad az öntözéses agronómus Csorna Bajos, — amikor 15 kilométerre Kun­hegyestől rátalálunk. — Szomjas a föld. nagyon szomjas. Húsz éve foglalko­zom öntözéssel, de én még ilyet nem láttam. — Húsvét előtt kijöttem ide a legelőre. Féllábszárig ért a víz a te­rületen. annyira elárasztot­tuk. Mondtam is: nagy sze­rencsénk lesz, ha nem vész ki a növény alatta. Az ün­nepek alatt nem örtöztünk. Aztán amikor erre jártam — már csak tocsogók látszottak. Mind beitta a föld a vizek Szükség van az öntözésre. — De maguk nemcsak ilyenkor öntöznek, amikor nem esik? — Ez igaz. Az idén is 900 holdon! terveztünk öntözése­sen gazdálkodni, függetlenül az időjárástól, de az aszály miatt úgy döntöttünk, hogy 1500 holdat fogunk öntözni. Például 600 hold kukorica helyett mind az ezret. Mély- barázdásan. A pillangósokat esőztetve, a legelőt árasztva, öt esőztető berendezésünk és hét vízátemelő szivattyúnk van erre a célra. Kihasznál­juk őket. éjjel is öntözünk. „Huszonnégy” órát dolgoznak az emberek, aztán ugyanany- nyi szabad. Egy műszakban 100 forintot keresnek az ön- tözőmünkások, de a* dupla műszakért 200 forintot kap­nak. — s. j. — gy. gy. — Szerdára összehívták az ország- gyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. április 19. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. Wla: Érdemes szót emelni (Varga József publicisz­tikája a 3. oldalon) ft Angyalarcú nő Tersánszky J. Jenő eibeszé- lésp) • ☆ Jász-Kun Kakas (9—10. oldal) ft A zene világa (A korszerű operajátszás) ft , A szolnoki „füstbe ment” terv (A szolnoki óvodai gondok­ról) ft Éhségtüntetés Karcagon ☆ Erika tragédiája (Egy kislány tragikus halála) V Két perc nyelvművelés Előkészületek a 27. Szegedi Ipari Vásárra Az utóbbi években a Sze­gedi Ipari Vásár üzleti és közönség sikere arra kész­tette Szeged város vezetősé* éét. hogy még impozánsabb környezetben, nagyobb te­rületen rendezze meg a Sze­gedi Ünnepi Hetek egyik legrangosabb, legtöbb láto­gatót vonzó rendezvényét, az Ipari Vásárt. E törek­vés jegyében hozták létre a Vásárigazgató Tanácsot is. Az üzleti élet, a kereske­delmi tevékenység valóban hasznos fórumává vált a szegedi vásár, s hogy a 27. is méltó keretek között fo­gadhassa a kiállítókat és lá­togatókat, a Marx téri ki­állítási területen újabb ki­állítócsarnokot építenek. A t július 21-től 30-ig terjedő időszakban megrendezésre kerülő Ipar; Vásáron éz az új csarnok is a kiállítók rendelkezésére áll. A Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében a jövő­ben kétévenként rendeznek vásárt a Tisza-parti város­ban. Az idén Szeged is rendez Ipari Vásárt azért, hogy 1976-ban megrendez­hesse a jubileumi vásárt. Ugyanis 1876-ban volt az el­ső Ipar, Vásár Szegeden. Az Ipari Vásár igazgató­sága már a nagy nyári se­regszemle előtt, maid ezt követően is rendez különbö­ző kiállításokat. Áprilig 30- tó] máus 8-ig hétvégi sza­badidő és kemping kiállítás lesz a vásár területén. Alig zárja be kapuj+ az ipar. a kereskedelem, s a fogyasz­tók nyári találkozója, a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar fejlődését bemutató és a határmenti árucsere vásá­ra, már augusztus 11—20 között a csarnokban őszi­barack- bor- és virágkiál­lítást rendeznek. Az Ipari Vásárra és a kü­lönböző kiállításokra ju­goszláv és román vállalato­kat is meghívtak. Minden bizonnyal a külföldi cégek is hozzájárulnak hogy az idén is sikeres kiállítási program várja az Ünnepi Hetek időszakában a Sze­gedre látogatókat. a————b—— TÁSOK —HÍREK — TU DÚSÍTÁSOK - HÍREK Ki tud többet a Hűtőgépgyárról Kilenc fordulón át mérkő­zött tegnap délelőtt az „okos gyülekezet”. Tizenhá­romszor három ember iz­gult, gondolkodott és vála­szolt olyan kérdésekre, mint például: mikor kezdődött a hűtőszekrény gyártása (1958- ban), a termelés 1968-ban lépte át a bűvös egymilli­árdos értéket, a radiátorok­ra adtak először 5 év ga­ranciát. 1972-ben 300 ezer­nél több hűtőszekrényt gyár­tanak, egy hűtőgép 5 óra alatt készül el; de tudtak válaszolni arra is, hogy az első pártszervezet 1952. no­vemberében alakult, s az első nárttilkár Langer Bé­la volt. Kitűnőre vizsgáz­tak ..brigádtanból": 194 szo­cialista brigád 3542 tagja van. Tudták, hol lehet üdül­ni: öt helyen, amelyek kö­zül Zamárdi a legfényüzőbb és a legfrissebb létesítmény. Az első bel vezeti a Vörös Csillag brigád lett. Mindhá­rom brigádtag 18 éve dol­gozik a vállalatnál. Megér­demelten nyerték el a sze­mélyenkénti 500 forint pénz­jutalmat. A II. és III. he­lyezettek 400, illetve 300 fo­rintot kaptak. Debreceni antológia A költészet napja tiszte­letére a Hajdú-Bihar me­gyei tanács művelődésügyi osztálya, „Hortobágy mellé­ke” címmel verses antológi­át adott ki. Az antológia cí­mét Fazekas Mihálytól köl­csönözték a szerkesztők, aki először írta le ezeket a sorokat Hortobágyi dalában, de hasonló cím alatt vallott Veres Péter szülőföldjéről írott könyvében. A váloga­tásban közre adott másfél­száz vers gazdagon illuszt­rálja hazánk e vidékét. Kályha részletre Űjabb cikkekkel bővül az OTP hifellevélre árusítható termékek jegyzéke. A Bel­kereskedelmi Minisztérium — a Magyar Nemzeti Bank­kal és az Országos Takarék- nénzfárral egyetértésben in- tézekedett arról, hogy — szeptember 30-ig — az álta­lános feltételek mellett vil­lanykályha és olajkályha is árusítható, részletre. Támogatás munkásgyerekeknek Fejér megyében az 1971/72-es tanévben 540 000 forintot fordítanak a mun­kásgyerekek továbbtanulá­sának elősegítésére. A me­gyei tanulmányi alapból 200 ezer forint a központi tá­mogatás, 340 ezer fprint pe­dig a vállalatok, ktsz-ek, mezőgazdasági üzemek befi­zetéseiből gyűlt össze. Hatszázötven fölött A Lenin Kohászati Mű­vek tavaly áprilisi felhívása óta több mint 650 MSZBT tagcsoport alakult meg szer­te az országban a vállala­toknál, gyárakban, tsz-ek- ben, oktatási, kulturális in­tézményekben. Az elmúlt napokban sorra megtartot­ták az ..évadkezdő” tanács­kozásokat a tagcsoportok elnökei. Óránként 4,5 tonna borsó Elkészült az első, szovjet megrendelésre kifejlesztett és gyártott nagyteljesítmé­nyű zöldborsó feldolgozó vonal az élelmiszeripari be­rendezés és gépgyártó vál­lalatnál. A gépsor óránként 4,5 tonnányi zöldborsó csé- pelésére. tisztítására és kon­zerválására alkalmas. Ilyen nagyteljesítményű zöldbor­só feldolgozó vonalat a KGST országok közül ná­lunk fejlesztettek ki. ezért Magyarországra 'szakosítot­ták gyártását. A Szovjetunió rendszeres vásárlója az ÉBGV termé­keinek; a vállalat összes ex­portjának 55—60 százaléka talál ott piacra. Idén ki­lenc kisebb zöldborsó vona­lat készít az ÉBGV szovjet megrendelésre, az új nagy­teljesítményű berendezések­ből pedig 1973-tól évente tízet szállítanak. Csehszlovákiából is érdek­lődnek az új feldolgozó be­rendezések iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom