Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

1972. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASolNK Nem vezet jóra! Közismert, hogy a városi tanács vb határozattal szüntette meg a szemétszál­lítást többek között az Al- végi úton és a csatlakozó fölálltakon is. A télen nem igen okozott ez nagy gondot a háztulajdonosoknak. A jó idő beköszöntésével azon­ban egyre több a bosszúsá­gunk. Sajnos, vannak felelőtlen, hanyag, lusta emberek, akik még annyi fáradtságot sem vesznek maguknak, hogy a szeméttelepre vigyék a kony­hai hulladékot. Saját portá­juk elé természetesen nem öntik ki a szemetet... Erre kényesek. Mire való a más háza tája? Érdemes meg­nézni például a megyei kór­Manapság mindenütt meg­szaporodnak az üres üvegek, részint mert nem veszik vissza, vagy mert „kimen­tek” a forgalomból. Ezeket a háziasszonyok egy darabig rakosgatják a kamrákban, majd mikor végképp nem fémek tőlük, kupacba rakják az udvar egyik sarkában, így van ez Kétpón is. Va­laki azonban megunta néze­getni az üveghegyet, batyu­ba kötötte, s feltehetően még az ősszel kivitte az er­dőbe. Amikor az iskolás gyere­kek rátaláltak a tavasszal, pusztán szórakozásból össze­húz kerítésének környékét. Az úttest, s a kórházkerítés mellett lévő szabad terület maholnap szeméttelep lesz. Ha így megy sokáig, akkor a környék kisgyermekeit az utcára sem engedhetik szü­leik mert a szeméttel ki­kerülő törött üvegek köny- nyen balesetet okozhatnak. A fertőzésveszélyről már nem is szólok. Nem vezet ez jóra! Ha egyes emberekben annyi be­csületérzés sincs, hogy a szemetet az arra kijelölt helyre vigyék, az illetékes hatóságoknak pénzbüntetés­sel kellene rendre szoktatni őket. Alvég! utcai anya Szolnok Sí­törték az üvegeket. Ez ön­magában még nem is lenne baj. Csakhogy az erdősáv mellett járműforgalom van. Veszélyes az üvegdarab a járművekre. Lassan itt van a legeltetési időszak, az álla­tokat ezer veszélynek teszik ki az üvegdarabok, s ennek is végső soron a falu lakói látják kárát. Mindenképpen üdvös len­ne tehát, ha Kétpón — de minden községben — kije­lölnének egy gyűjtőhelyet a hasonló háziszemétnek. Hodján Pál Kétpó Diákok a köztisztaságért jfj>|f Április 5-én reggel intézményünk kapujában tizennégy középiskolás fiú várt azzal a bejelentéssel: a tavaszi sző­riéiben egy hétig úttisztító munkát vállalnának. Valameny- nyien a Verseghy gimnázium elsős, illetve negyedikes diákjai voltak. Feltehetően hallottak vagy olvastak a fiúk arról, hogy mostanában sok szó esik a város köztisztaságá­ról. Minden esetre örültünk a Jelentkezésüknek és termé­szetesen munkát adtunk nekik. A diákok két brigádot alakítottak. MI munkavezetőket adtunk melléjük, akik maguk is dolgoztak. Egy hétig a vá­ros különböző területein — a Ságvári körúton, a Vosztok úton, a Thököly úton, a November 7 felüljárón, az Ady Endre úton — tevékenykedtek. Naponta hat órát dolgoztak, amiért természetesen bért fizettünk, de semmiképpen nem is kívántuk volna, hogy ingyen dolgozzanak nekünk. A pénzt megérdemelték, hisz szorgalmasan, derekasan dol­goztak. Csényi László intézményvezető Városi Tanács VB Városgazdálkodása — Szolnok Két javaslat A sokat emlegetett Kos­suth téri nyilvános illem­hely elhelyezését illetően támadt egy ötletem.'. Hal­lottam nemrégiben, hogy a Kossuth téri öreg, egyeme­letes épületet lebontják. Az állami gazdaságok boltja már be is zárt. Nos, ennek a háznak a pincéje esetleg megfelelne nyilvános föld­alatti WC-nek. Megtakarít­ható lenne így a földmunka. (Jó érzéssel tapasztaltuk, hogy a kis „házikót” alig egy hete rendbehozták. A hiányzó üvegeket is pótolták. Csak­hogy az egyik tábla valakinek már „útjában” volt... A szerk. megjegyzése.) A garázsépítésről olvas­tam cikküket. Nos, nemcsak Székesfehérváron, hanem Pécsett, és minden, kor­szerűen „gondolkodó” illet­ve építkező városban gará­zsoknak képezik ki a lakó­épületek földszintjét. Jófor­mán csak Szolnokon látni a talajszinten rácsos ablakú lakásokat. Nem- sok örömét leli benne a bérlő, hisz könnyűszerrel belátni a „lá­basába” Másutt is lakás­hiány van, mégsem választ­ják ezt a megoldást. A vá­ros építkezésben érdekelt ve­zetői elutazhatnának tapasz­talatcserére Pécsre, akkor talán nem épülnének Szol­nokon sorra az ország leg­unalmasabb, legsablonosabb típusházai. Pintér László Szolnok Esetenként nincs vizünk A Zagyva-parti sétány 5-ös számú ház lakóinak nevé­ben fordulok a szerkesztőséghez. Házunkban körülbelül két és fél — három hónapja hetenként két-három alkalommal előzetes bejelentés nélkül, bizonytalan időtartamra elzárják a vizet. Március 4-én, szombaton reggel fél 9-től március 6-án hétfőn a déli órákig nem volt vizünk. Március 29-én déltől ugyanígy jártunk — hogy csak néhány példát em­lítsek. A váratlan és bizonytalan időtartamú vízkimaradás miatt a legelemibb higiéniai feltételek sincsenek biztosítva. A házban legalább harminc olyan család lakik, ahol csecse­mő vagy óvodáskorú gyermek van. Eddig akárhányszor for­dultunk panasszal az IKV-hez vagy a vízművekhez, nem tudtak semmiről. Ha az építkezések miatt szükséges a vízkorlátozás, ak­kor legalább értesítsenek bennünket vagy szabják meg, hogy a nap mely időszakában zárják el a vízvezetéket. Ez az állapot így tarthatatlan. Szeretnénk, ha megnyugtató módon befejeződne több hónapos tortúránk. Huszár László Szolnok A kör bezárult (?) Február 14-én a vezsenyi ÁFÉSZ-nél vásároltam egy kerékpárt, amelyet becso­magolva vittem haza. Né­hány nap elteltével egy ismerős fiatalembert kér­tem meg, hogy szerelje ösz- sze a kerékpárt. Akkor de­rült csak ki: a jármű gyári hibás. Azonnal visszavittem az üzletvezetőhöz és kértem, hogy cserélje ki. A bolt ve­zetője elismerte, hogy a ke­rékpár hibás, de kijelentette, nem hajlandó kicserélni, menjek Szolnokra, ott majd megcsinálják... Szolnokra azonban, hiába utaztam, csak tanácsot kaptam, mégpedig: ahol vettem a kerékpárt, ott kell kicserélniük. A következő napon ismét az ÁFÉSZ-hez. a boltvezető­höz mentem. És a kör bezá­rult. Újból egy iratfélét adott, hogy azzal menjek be Szolnokra... őszintén szólva én már unom, hogy ide-oda küldöz­getnek. Hatvankét éves ter­melőszövetkezeti tag vagyok, nekem dolgoznom kell. nincs időm utazgatni. Azért vásá­roltam a kerékpárt. hogy munkahelyemre — 14 km oda-vissza — azzal járhas­sak. A kerékpár árát kifizet­tem, ezért el is várom, hogy hibátlan árut kapjak. Kiss Gyula Vezseny Döbbenetés más semmi fezetek főúr — ez volt munkatársunk március 30- án megjelent cikkének címe, alcíme pedig: Elittuk 72 ezer lakás árát A Szolnok megyei emberek egy év alatt kb. 800 millió forin­tot költöttek italra, 3200 kétszoba összkomfortos la­kás árát... Döbbenetes szám — állapította meg munkatár­sunk, s intézkedést sürge­tett írásában a gombamódra szaporodó italrr érések léte­sítése ellen. Szabó István szolnoki olvasónkat hosszú levél írására késztette a cikik. Idézünk soraiból: n...Azért írok. mert alig van nap, hogy megyei és orszá­gos lapok, folyóiratok ne foglalkoznának az alkoholizmus elleni küzdelemmel, az alkohol káros hatásával. Általában nem is akárkik boncolgatják ezt a fontos kérdést; tudósok, orvosok, az igazságügyi szervek — akik számokkal, tények­kel bizonyítják az alkohol emberi szervezetre, a családra és a társadalomra gyakorolt káros hatását. Az a bántó, hogy ezek a cikkek, statisztikák enyhén szólva süket fülekre találnak... amíg jószándékú emberek erőfeszítéseket tesznek az alkoholizmus ellen, addig váro­sokban és, falvakban a büfék, kocsmák, vendéglők vannak 50—100 méterre egymástól. Sok a magánházaknál lévő ital­kimérés is. Megítélésem szerint nagy mértékben segítené az alko­holizmus elleni küzdelmet, ha a vendéglátóipar, az AFÉSÍZ- ek, s minden szórakozóhely vezetői megpróbálnák, hogy ne esak szeszes italból teljesítsék tervüket. Feleslegesnek tar­tom azt is, hogy a zöldség-gyümölcs boltok polcain itallal telt palackok sorakoznak. Ha estenként zöldség-gyümölcs nincs is. italban bő a választék. Úgy gondolom, ez a dolog lényege. Ezért csak szélmalomharcot folytat az, aki a túl­zott szeszfogyasztás ellen hadakozik. Szerintem hathatósabb intézkedésre, netán korlátozásra és felelősségrevonásra is szükség van...” Albérlet 750, Szolnok: Az albérleti és ágybérleti dí­jakról szóló 3/1971. Korm. sz. rendelet szerint albér­leti díj címén a) az albérlő által kizáró­lagosan. továbbá más sze­mélyekkel közösen használt helyiség, s ezek lakásberen­dezéseinek használatáért já­ró díj (alapdíj). b) a bútor és ágynemű használatáért járó díj, vala­mint c) az albérlő részére nyúj­tott szolgáltatások tényleges IMJQGI TANÁCSADÓ Eoyes állami boltok bérletéről A lakosság ellátásának to­vábbi javítását szolgálja a belkereskedelmi miniszter 6/1972. (XII. 16.) Bk. M. sz. rendelete, amely a közel­múltban jelent meg, és egyes állami tulajdonban lé­vő üzletek bérbeadására is lehetőséget ad. Az új ren­delkezés fontosabb szabálya­it az alábbiakban ismertet­jük: Bérbe adni azt az állami kisforgalmú kiskereskedelmi egységet szabad, amely te­rületi elhelyezkedés, az üze­melés szezonális jellege, vagy egyéb adottsága miatt álla­mi egységként gazdaságosan nem üzemeltethető. E ren­delkezés alapján bérbeadha- tók a központtól távoleső elszórt kis egységek, különö­sen akkor, ha forgalmuk is jelentéktelen. Az utóbbi ok önmagában is elégséges a bérbeadáshoz. A bérbeadan­dó egységet a vállalat igaz­gatója jelöli ki. Vendéglátó­ipari egységet bérbeadni nem szabad. A bérbeadás feltételei Bérleti szerződés csak az­zal a magyar állampolgár­ral köthető, aki a bérbeadó egységek jellegének megfe­lelő iparigazolvánnyal ren­delkezik, vágy annak meg­szerzésére jogosult, valamint megfelelő szakmai képzett­séggel rendelkezik, s nem esik a szakmában foglalkoz­tatási tilalom alá. S, hogy ezeket a bérleményeket ne azok kapják, alak csak töb­bet akarnak keresni, a bér­letek csak nyilvános pályá­zat alapján juttathatók. A legelőnyösebb ajánlattevővel kell megkötni a bérleti szer­ződést. Azonos ajánlat ese­tén előnyben kell részesí­teni a bolt bérbeadásakor ott dolgozó alkalmazottakat, illetőleg a korábbi bérlőt, ha kötelezettségeit maradéktala­nul teljesítette. A bérlő a bérleti szerződés szerint a bérbeadott állóeszközökért bérleti díjat fizet s óvadé­kot is köteles nyújtani az át­vett berendezésekért. Az óva­dék összege nem haladhatja meg az egy évi bér össze­gét. • A bérlő üzleti tevékenysé­gét saját nevében — mint magánkereskedő — folytatja a kereskedésre vonatkozó ha­tósági előírások megtartásá­val. Üzlethelyiségének cég­tábláján a bérbeadó állami vállalatot, valamint a bér­lő nevét is fel kell tüntet­nie. A bérbeadás részletes feltételeit írásbeli szerződés­ben kell meghatározni. A szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő a bért havonta előre köteles megfizetni. Mind a bérlő, mind a bér­beadó meghatározott felté­telek esetén a szerződést felmondhatja, a bérbeadó az ok felmerülését követő 15 napon belül a következő hó-_ nap utolsó napjára felmon-' dással élhet, ha a bérlő a bérleti díj fizetésével elma­rad, vagy a bérleti szerző­désben kikötött kötelezett­ségeit megszegi. A bérlő ugyanis felelős a környék áruellátásáért. Kötelessége a bérlőnek az is, hogy min­denkor a megfelelő válasz­tékban, jó és friss áru le­gyen az üzletben. Megszigorították a gebinesek ellenőrzését A fenti jogszabály meg­jelenésével egyidejűleg a belkereskedelmi miniszter az 5/1972. (III. 16.) Bk. M. sz. rendeletével szabályozta a szabadkasszás üzletek műkö­dési és ellenőrzési rendjét. Az új jogszabály az eddigi­ekhez képest korlátozza a szabadkasszás rendszerbe be­vonható üzletek körét, és működésüket csak bizonyos forgalom alatt és megkötött létszámmal engedélyezi. A gebines boltok teljes beren­dezése és felszerelése ideért­ve még a nyersanyagot is — a vállalat, szövetkezet tulaj­dona, fenntartása és karban­tartása is ugyancsak a vál­lalat, szövetkezet kötelessé­ge. A gebines boltvezetők és helyetteseik a forgalom alap­ján jutalékot kapnak a vál­lalattól. A rendelkezés azt is ki­mondja, hogy csak az lehet gebines boltvezető, akinek megfelelő szakmai képesítése és legalább 5 éves szakmai gyakorlata van, s aki bün­tetlen előéletét hatósági er­kölcsi bizonyítvánnyal iga­zolja. Gebines üzletben nem alkalmazható áz, akinek munkaviszonyát, illetve be­osztását előzőleg éppen a gebines üzletekre vonatkozó szabályok megszegése miatt szüntették meg. A gebines üzletekben az ellenőrzés megszigorítása érdekében évenként legalább 2 alkalom­mal elszámoltató leltárt kell felvenni, s időszakonként meglepetésszerű leltárfelvé­telek is tarthatók az idegen áruk bevételének felfedésé­re s megakadályozására. Az ellenőrzés egyik haté­kony módszere a szabad­kasszás egységek néhány na­pi úgynevezett „szorosítása”. Ilyenkor nyitástól zárásig ellenőr jelenlétében folyik az üzemeltetése. Mindkét ismertetett jog­szabály teljes szövege a Ta­nácsok Közlönye 1972. már­cius 23-1 számában olvas­ható. Dr. Cs. I. költségei számíthatók fel. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt he­lyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. A jog­szabály azt is kimondja, hogy az albérleti szerződés­nek a jogszabályban megál­lapított mértékű albérleti dí­jat meghaladó része semmis. Ennek megállapítását a bíró­ságtól lehet kérni. Lakbér- uzsora esetén, ha a bérbe­adó cselekménye bűncselek­mény is. az iratoknak az ügyészséghez való áttételére a bíróság hivatalból intéz­kedik. Lakbéruzsora miatt rendőrségen is lehet felje­lentést tenni. OLALYKA3HAK MOST li! TISZA Lakásfelszerelések Áruháza, Szolnok, METEOR Vasbolt, Jászberény, OTP és takarékszövetkezeti hitelakció keretében is vásárolhatók szakboltjainkban. IPARCIKK BOLT Martfű, METRÓ 5 Vasbolt, Törökszentmiklos, l]i íj íi VÉNUSZ Vasbolt, Kisújszállás, BEREK Lakberendezési Bolt, Karcag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom