Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 7. A fák vallomása a viMffin in dégről A fák sokszor nagyon régen lejátszódott eseményre, természeti jelenségre „Emlékeznek”, gyakran azok egyedüli tanújaként. E tulajdonságukat az anyagukban felhalmozódó rádióaktív szénnek (C14) köszönhetik. A radioaktív szén a Föld légkörében, a kozmikus sugarak hatására lejátszódó folyamatok eredményeképpen képződik, majd a közönséges szénhez hasonlóan oxidálódik és széndioxidgáz alakjában eloszlik a légkörben. A növények viszont széndioxidot nyelnek el a levegőből, így az évgyűrűk radioaktív szén tartalmából a szóbanforgó időszak sugárzási viszonyaira lehet következtetni. mehetett végbe a szupernóva felvillanása. Ezek a számítások azonban kísérleti igazolást igényelnek. Az évgyűrűkben felhalmozódott rádióaktív szén mennyiségének meghatározásával és a sugárzásszint időbeni változásának meghatározásával ez a feladat is megoldható. Maximum— minimum Naptevékenységről valló fák Az évgyűrűk rádióaktív szén-tartalmából sok fontos gyakorlati jelentőségű következtetés vonható le. Az űrrepülések szempontjából például nagyon fontos a Naptevékenység előrejelzése. A prognózisok elkészítéséhez viszont ismerni kell a Napban lejátszódó különféle folyamatok időbeni változását. Az egyik megoldás a Nap hosszú időn át való megfigyelése. Ez azonban több száz, sőt több ezer évet igényelne! A hosszú életű fák évgyűrűinek tanulmányozásával azonban ez az információ visszamenőleg is beszerezhető. Azt már tudjuk, hogy a Nap aktív működése idején a Földre a környező galaktikákból érkező kozmikus sugárzás intenzitása csökken és fordítva. A fák évgyűrűiben tehát annál kevesebb rádióaktív szén halmozódik fel, minél erősebb a Naptevékenység. A jelenleg is élő fák esetében ez a vizsgálat viszonylag könnyű. A Föld egyes tájain, például Közép-Ázsiá- ban közéi 2 ezer éves fák is élnek. A múltba való „utazás” időtartama a tőzegtelepeken felszínre kerülő fenyőfa tönkök vizsgálatával tovább növelhető. Fák és a csillagrobbanások A fa-matuzsálemek vizsgálata azonban nemcsak a Napsugárzás dinamikájának kutatása szempontjából fontos. Az eddig a kozmikus sugárzás forrásának tartott úgynevezett szujfernovák felrobbanásának a mechanizmusa mindmáig tisztázatlan. Vizsgálatuk azért nehéz, mert nem rendelkezünk elég érzékeny regisztráló módszerekkel, a más galaktikákból érkező kozmikus sugárzás tanulmányozására. Egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy a „mi” galaktikánkban legalább 4 ilyen robbanás történt: 1054-ben, 1572-ben, 1604-ben és 1700-ban. De maradt-e valami nyoma e kozmikus jelenségeknek? Bebizonyosodott, hogy egy szupernóva felrobbanását követően a légkör rádióaktív széntartalma mindenekelőtt a csillag által kibocsátott gamma-sugarak miatt emelkedik. Ha az illető szupernóva felrobbanásakor elég gamma-sugár keletkezik, a fák évgyűrűi rögzítik a kozmikus jelenségre vonatkozó információt. Ezenkívül a csillagrobbanás idején elektromos töltéssel rendelkező kozmikus sugarak is keletkeznek. Ezek később érik el a Földünket, de szintén rádióaktív szén keletkezéséhez vezetnek. A szupernóva tehát kétszer hallat magáról, és a fák mindig kétszer rögzítik ezt az információt. A rádióaktív szén iránti érdeklődés különösen a pul- zárok felfedezésével nőtt. Jelenleg az az általános vélemény, hogy a pulzárok egy hajdan felrobbant csillag maradványai. Így van-e ez a valóságban, és ha igen, mikor történt a cs'Uagrobba- nás? Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján kiszámítható, milyen távolságban Az öreg fák évgyűrűi szolgáltatnak adatokat a Föld mágneses terére vonatkozóan is. Mint ismeretes, a Föld mágneses térerőssége nem állandó. Körülbelül 2 ezer éve maximumot, mintegy 6 ezer éve pedig minimumot figyeltek meg. Ennél régebbre visszanyúlva ismét növekedés tapasztalható. Megállapították, hogy a Föld mágneses térerősségének növekedésével a kozmikus sugárzás intenzitása — és így a légkörben keletkező rádióaktív szén mennyisége is — csökken. Ez azt jelenti, hogy a múltban a légkör rádió- aktivitás széntartalmának csökkennie kellett. A fák évgyűrűinek a vizsgálatából származó adatok igazolják ezt és ott mutatnak maximumot, ahol a mágneses tér minimuma volt. A mágneses térrel kapcsolatos minőségi vizsgálatokat eddig időszámításunk előtt a 4. évezredig bezárólag végezték el. És az éghajlat? A fák emlékezete azonban nemcsak a régi idők rádióaktív szénmennyiségére vonatkozik, ennél jóval gazdagabb. Évgyűrűik szélessége például az éghajlati viszonyoktól, a növény korától és más tényezőktől is függ. Ez azt jelenti, hogy az évgyűrűk részletes elemzése számos természeti jelenségről szolgáltathatnak információt. Kiderült például, hogy a tölgyfa anyagának egyik gyakori hibája — a belső háncs — általában hirtelen éghajlati változások idején keletkezik. így volt ez 1940-ben is, amelynek hosszantartó erős fagyát 1938-ban és 1939-ben aszályos nyár előzte meg. Szőrmegyár Aranyérmes coboly A puskinoi (Moszkvai terület) vadtenyésztő gazdaság állatállománya mintegy 90 ezer prémes állat Az 1929- ben alapított szovhoz ma egyike a legjövedelmezőbb gazdaságoknak: évi jövedelme meghaladja az egymillió rubelt. Nagy mennyiségben kerülnek innen a Szovjetunió üzleteibe és a leningrá- di nemzetközi szörmeaukció- ra a nerc-, coboly- és sarkiróka prémek. A Puskinóban tenyésztett fekete coboly gereznája aranyérmet nyert a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. A vadtenyésztő gazdaságban jelentős szelekciós és törzstenyésztő munkálatok folynak. Az itt kitenyésztett coboly és nagytermetű sötétbarna nerc rendkívül finom prémet ad. A szovhoznak van saját tenyésztésű zafir- és gyöngyháznerc, ezüstfe- kete-róka és kékróka falkája. A szovhoz egyik fő feladata a törzsanyag előállítása. Évente mintegy 15 ezer kis állatot szállítanak innen az ország többi gazdaságának. A szovhoz hatalmas jövedelemmel rendelkezik, ebből az utóbbi években 250 lakást építettek dolgozói számára, felépült a szovhoz telepén a kultúrház, gyermekgondozó kombinát, iskola, rendelőintézet, üzlet, szolgáltató kombinát. A kilencedik ötéves terv végére (1971—1975) a szov- hozban a prémes állatok száma el fogja érni a százezret. A piszkei „márvány" reneszánsza Kevesen tudják, hogy a piszkei „márvány” tulajdonképpen nem igazi márvány. Anyaga a hazánkat mintegy 170 millió éve elöntő jura őstenger üledékéből keletkezett, de „kővéválása” folyamán nem érték olyan hő és mechanikai hatások, hogy belső szerkezete a va’ódi márványéhoz hasonlóan átkristályosodjék. A ráeső fény így nem hatol belsejébe, nem adhatja a nemesebb fajták sajátos derengő csillogását. Egyéb kitűnő tulajdonságai miatt azonban tökéletesen megfelel a legkényesebb követelményeknek is. Köny- nyen faragható, szépen csiszolható, s akárcsak előkelő „rokonát”, a carrarai igazi nemesmárványt évszázadokon ál Európaszerte szívesen alkalmazták a szobrászok és az építőmesterek. Piszkei márványból készültek például Krakkóban a kései gótika és a kora reneszánsz legszebb síremlékei. Díszítőelem, vagy szobor anyagaként rábukkanhatunk a Rajna mentén csakúgy, mint Itália m'em- lékei között. Díszkutak. kő- korlátok, párkányok, domborművek nyersanyaga volt a messzeföldön keresett vörös mészkő. Szinte reménytelen vállalkozás lenne felsorolni, hogy hazai viszonylatban hány templomban, kastélyban használták fel a szép, meleg színű piszkei márványt. Ebből készült a visegrádi királyi palota ma is meglévő vörösmárvány díszkútja. Fészkei márvány díszíti Esztergom egyik páratlan értékű látnivalóját, a reneszánsz Bakócz-kápolnát. Az utóbbi években ismét kapós termék a piszkei márvány. A Moszkvában felépült KGST palota díszítéséhez nagy mennyiséget szállítottak belőle. Az osztrák főváros műemlékeit is ezzel újították fel nemrégiben. Ausztrián kívül főleg Svájcban, Dániában, Belgiumban és Olaszországban keresett cikk. Szűkebb hazánkban is szinte új reneszánszát éli a piszkei vörös mészkő. Piszl i mesterek készítették el az Operaház díszfaragványait, s ez a márvány vörösük az In- terkontinentál szállodában, a tihanyi motelban, a Metro folyosóin és az újjáépített budai várkomplexum számos épületén. Ma is kedvelt nyersanyaga ez a márvány a szobrászoknak. Piszkén „születnek” a márványszobrok, a művészek megrendelésére itt dolgozzák fel, formázzák a kívánt alakra a nyersanyagot. A kis duna-parti üzemben még sohasem volt olyan nagy forgalom, mint az utóbbi években, a szobrászművészek bőségeser ellátják munkával a kőfaragókat. Intelligencia vizsgáló fény A szakemberek és a szkeptikusok között oly sok vitára alkalmat adó intelügencia- tesztvizsgálatok helyett új módszert dolgozott ki John Erthy pszichológus. Eszerint a félhomályban elhelyezett vizsgálati alanyt öt perc leforgása alatt 200 fényhatásnak teszik ki. Mérőberendezéssel ellenőrzik az agy által kibocsátott hullámokat. V- nél gyorsabb az agy reagálása a fényre, annál magasabb a vizsgált alany intelü- gencia szintje. Ez a háború szokatlan lendületet vett Délkelet Ázsia országaiban. A kábítószer-fogyasztást lökésszerűen megnövelte az amerikaiak vietnami agressziója. A kábítószer fogyasztása a háború eszkalációjával egyenes arányban nőtt. Az ázsiai országokban egész gazdasági ágazat jött létre, amely ópiummal, hasissal, marihuánával és egyéb kábítószerekkel látta el az amerikai hadsereget. Ismerünk olyan eseteket, amikor az amerikai hadsereg katonái, tisztjei, sőt tábornokai is tagjai voltak a kábítószerspekulációval foglalkozó szervezeteknek és mesés vagyonokat harácsoltak össze. A megbízottak a thaiföldi, indonéz, burmai, malaysiai Napjaink embere menekül a nagyvárosokból, s igyekszik legalább a hétvégét természeti környezetben, tiszta levegőn eltölteni. A kiépített utakon el nem érhető helyeken való építkezést nagyon megdrágítja az anyagszállítás költsége, és hosszadalmassá teszi a munkát az építőgépek kényszerű nélkülözése. E felismerés alapján és sok más praktikus szempont figyelembevételével tervezte meg egy finn építész a képen látható, teljes egészében műanyagból készülő „diszkosz-házat”, amit helikopter segítségével rövid idő alatt bárhová le lehet teleA mongóliai szarvas legdrágább „kincse” az agancs. Mintha ennek maga is tudatában lenne; ha halálos sebet kap és felbukik, még akkor is azon igyekszik, hogy szarvai ne érje a földet. Az ember felhasználja a húsát és a bőrét is? Agancsból nagyon szép dísztárgyak készülnek, de ami a legfontosabb: a szarvasagancs jóné- hány gyógyszer alapanyaga. Régen a mongóliai maral- szarvas agancsának egyetlen ágacskája 36 tábla préselt teát ért — óriási fizetség, ha meggondoljuk, A hímestojást — az éb- redő-éledő természet és a teremtőerő szimbólumát — mai Csehszlovákia területén is már a 14. század óta készítik. A szép népszokás általános lett: ma már minden házban festenek húsvéti tojást; hagymahéj, tavaszi füvek, almahéj, sáfrány főzetével, vagy az „üzleti” festékkel színezik és húsvét előtt megjelennek a városok utcáin a hímestojást áruló asszonyok. Az „igényesebb” hímestojást felolvasztott méhviasz- szal batikolják, így alakítják ki a mintát. Azután saparasztoktól vásárolták fel a nyersanyagot. Nagy jövedelmeket ígérve kábítószer-tartalmú növények termesztésére ösztönözték őket. Az utóbbi években az ázsiai országok közvéleménye síkraszáll azért, hogy hozzanak szigorú törvényeket a kábítószer-spekulánsok ellen. Az intézkedések eddig nem bizonyultak eléggé hatékonynak. Az újságok szerint a kábítószer-fogyasztás tovább nőtt. Az utóbbi időben az indonéz hatóságok közel 300 kg erős kábítószert, 170 csomag marihu- anaport, nagy mennyiségű heroint koboztak el. Egyedül Nyugat-Jáván több mint 8000 hektár marihuana ültetvényt semmisítettek meg. píteni. Még alapozás sem szükséges a négy személy részére tökéletes kényelmet nyújtó pihenőház elhelyezéséhez, csupán egy kis előzetes talajegyengetés kívánatos. A nagyüzemi módszerekkel készülő „diszkoszt” teljes berendezésével együtt — bútoroktól a hűtőszekrényig — „kapja fel” a helikopter. Az elektromos energiaszolgáltatást egy robbanómotoros — ugyancsak beépített — kis agregát látja el. A skandináv országokban és az Egyesült Államokban már nem számít ritkaságnak ez a korszerű hétvégiház-konst- rukció. hogy ugyanakkor egy fajtiszta bika ára 3 tábla volt. Már az ősi időkben is gyógyszer volt az őrölt agancspor; hidegrázás ellen és általános erősítőszerként alkalmazták. A szarvasokat nem kell elpusztítani, hogy értékes agancsukhoz jussanak, tenyészteni, szaporítani lehet őket. Nem messze Mongólia fővárosától Bogdoul hegyeiben, mintegy tíz esztendővel ezelőtt, vadtenyésztő állami gazdaságot hoztak létre, ahol nemcsak menyétet és ezüstrókát, hanem szarvast is tenyésztenek. vanyú káposztalével, ecettel maratják. A festéket olykor a tojáshéjra karcolják, esetleg szalmaszálakból, vagy szittyóbélből ragasztják a díszt a tojásra. A minták lehetnek geometrikusak, vi- rág-vagy figurális díszítésű- ek, állatkák, falusi munkaeszközök, — Szlovákiában még felíratott is festenek a tojásokra. Művészi színvonalú hímestojást Csehszlovákiában ma mintegy 300 nő fest, körülbelül 100 000 darabot. Országos „hímestojás szépség- versenyeket” is rendeznek. Hétvégi ház — órák alatt Az agancsgyógyszer Hímestoj'ás szépségverseny Ópiumháború
