Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 8. Dózsa György Sokat megélt idős paraszt- emberek, rokonok között töl­töttem az ünnepeket, egy hétszáz lelkes viharsaroki kis faluban. Ott hallgattam meg az ünnep egyik kiemel­kedő rádióműsorát, Illyés Gyula Dózsa György című drámájának hang játék válto­zatát. Nagyszabású, merész, de Sikeres vállalkozás volt a több mint háromórás darab­ból mintegy felére rövidít­ve, csupán a hangra, zenére, a zajhatásokra támaszkodva rádiójátékot készíteni. A rövidítés — mely egy­ben tömörítést is jelent — használt a darabnak. Sodró lendületű, végig izgalmas, megrázó erejű a játék. Az alkotók megtalálták a Dózsa- mitosz (mert ez ma már nemcsak történelem!) a ma emberéhez szóló gondolati magvát, a bukásában is fen­séges dózsai alakot, az er­kölcsi győzelem hiteles meg­fogalmazását. Bessenyei Ferenc, a cím­szereplő kitűnően bánik Dó­zsához illő hanganyagával, mind rendezői, mind színé­szi szempontból telitalálat a megégettetés jelenetének megoldása, a rádiószínpad adta lehetőségek mértéktar­tó alkalmazásával. Avar Ist­ván Lőrinc papja és Sinko- vits Imre Zápolya alakítása emelkedik még ki az egy­öntetűen magas színvonalú színészi alakítások közül. Mészáros Ági alakítása An­na szerepében mindaddig, míg a befejező jelenethez nem érünk, — mestermunka. A borzalmak láttán eszelőssé váló leányt azonban — ta­lán éppen kissé éneklő hang­hordozása miatt — nem tud­ja kellő szuggesz ti vitással megeleveníteni. ■— trömböczky — Kecskemétre is ellátogat a bukaresti Comedia színház Április 14-én a Vígszín­ház tavalyi romániai ven­dégjátékának viszonzásaként — Magyarországra érkezik a bukaresti Comedia szín­ház. A mintegy 50 főnyi együttes három alkalommal, április 14-én, 15-én és 16- án lép a fővárosi közönség elé. A színház április 18-án Kecskemétre utazik. Még nem lehet tudni, hogy az óriás tankhajók építésében mi lesz a befogadóké­pesség felső határa. Annyi bizonyos, hogy egyre nagyobb tankerek hagyják el a dokkokat, s kezdik meg vándorútjukat a világtengereken. Az óriások sorába tarto­zik Nagy-Britannia egyik legújabb tartályhajója, a 253 ezer tonnás „Esso Hiber­nia” is, mely 400 méter hosszú, 50 méter széles; utazósebessége 30 km óránként. Az óriás tankerekkel való nyersolajszállítás gazdaságosságához ma már nem fér kétség. Jóllehet hatalmas összegbe kerül egy-egy hajó megépítése, de elég hamar meg is térül az összeg. Talán hihetetlennek tűnik, de tény, hogy mindössze 16—18 ember teljesít szolgálatot az ilyen gigantikus tartályhajókon. A szállítás gazdasá­gosságának megteremtéséhez a konstruktőrök is nagyban hozzájárulnak. A képen jól látható „delfinorr” kiáll itásával például, mely áramlástanilag optimális forma, több száz tonna hajtóanyag megtakarítását teszik lehetővé. Üj kardiológiai intézet Az új kardiológiai intézet­ben — amely a tervek sze­rint a mostani tervidőszak végére készül el — korszerű gyermekosztályt és csecse­mőrészleget is berendeznek — mondotta dr. Gábor György professzor, az Or­szágos Kardiológiai Intézet igazgatója. Arra a kérdésre, mi az oka az ilyen jellegű tervezésnek, a következőket válaszolta: — a szerzett szívbillentyű-betegségek szá­ma egyre csökken. Ugyan­akkor a születési szívbeteg­ségek száma állandóan nő. Éz egyébként nem jelenti a betegség térhódítását, csu­pán azért jelentkezik így, mert a korábbinál jóval tö­kéletesebb diagnosztikai módszerrel a szív hibáját már olyan időszakban fel tudjuk fedezni, amikor még nem okoz semmilyen pa­naszt. Az elv ma az, hogy lehetőleg minél fiatalabb korban orvosoljuk a bajt. Várható tehát, hogy a szív­műtétek aránya egyre in­kább növekszik a gyerme­kek sőt a csecsemők köré­ben. Mi erre igyekszünk mi­nél jobban felkészülni, a külföldi statisztikákból le­szűrhető tapasztalatokat al­kalmazva. Ennek alapján körülbelül évi 300-ra be­csülhető az olyan veleszüle­tett szívbetegségek száma, amelyek műtéti beavatko­zást igényelnek. .— A szívkoszorúér-meg­betegedések műtéti megol­dása világszerte előtérbe ke­rült, a közeljövőben nálunk is fognak operálni koszorú­érbetegeket. A hagyományos szívműtétek technikai meg­oldása terén sebészeink minden szempontból megfe­lelnek a nemzetközi színvo­nal követelményeinek. — A szívbetegségek te­kintetében — sajnos előke­lő helyen állunk a világ- ranglistán. Igen sokat kell tehát tennünk a megelőzés érdekében. Itt is hasznosak lehetnek a külföldi tapasz­talatok. Részt veszünk pél­dául a koszorúér eredetű szívbetegségek megelőzésére irányuló nemzetközi együtt­működésben. Az egészség- ügyi világszervezettől anya­gi és erkölcsi támogatást kapunk. Tizennyolc ország­gal együtt ugyancsak részt veszünk a szívbetegek reha­bilitációjának programjában, s eredményeink ezen a té­ren is világszínvonalon áll­nak. Béheggyűitőknek HATÁRIDŐK Április 10-ig lehet jelent­kezni az országos kiállításra, amelyet 1972. május 27—jú­nius 4. között a szövetség székházában (Budapest, VI. Vörösmarty u. 65.) tartanak. Május 12-ig segíthetik ja­vaslataikkal a gyűjtők a kö­vetkező esztendők filatelista életét. A IX. közgyűlés má­jus 27-én ül össze és nem­csak a küldötteket hallgatja meg, hanem a legalább 15 nappal korábban írásban beérkezett közérdekű köri vagy egyéni javaslatokat is megtárgyalja. szív A Világegészségügyi Szer­vezet (WHO) 1972-ben első­sorban a szívbaj gyógyítása, illetve megelőzése érdeké­ben dolgozik. Az egyre nö­vekvő számban jelentkező, már népbetegséggé fajuló szívbaj elleni küzdelem nép­szerűsítésében bélyegek is részt vesznek. Az ENSZ so­rozatának szimbolikus rajza Leonardo da Vinci, az em­beri test arányait felmérő vázlatán alapszik. A szovjet, a burmai, a francia, az ír, a kubai posta bélyegtémául különböző rajzi megoldás­ban az élő szívet választot­ta. A szívgyógyászat fórra­'1r<XXXX>30000CXX)OOOOOOCOOOOOCOOOOCOOOCXX>DOOOOOOCKXXXXX)OOC<X>COC<XXX)OOCOOOOC)COOOOOOOOOOCOOO(XXXOC*XOOCOOOOOOOOOOTO ÖCCOOOOOCCl Panaszlevél A felháborító eset megtörtént. Glazurek Béla a XXIV. kerületi Szappan utcai zöld­ség-gyümölcs üzletben negyedkiló laspo- nyát kért. Az eladó kimérte az árut, Gla­zurek fizetett. Ezt követően fedezte fel, hogy a zacskóban egy túlérett lasponya is hever. — Ezt cserélje ki, legyen szíves! — ki­áltott fel erélyesen a vevő. — Dehogy cserélem. Nem válogathatok. Nekem az egész árut el kell adnom — mondta a kereskedő. — Velem aztán jóval kezd ki! Figyel­meztetem, hogy a panaszommal elmegyek a legfelsőbb fórumig! — lihegte dühösen Glazurek, és becsapta maga mögött az üz­letajtót. Bement a szomszéd trafikba, kért másfél kiló levélpapírt, aztán munkához látott. Panaszlevelet írt a Népszabadság szerkesztőségének: „... A komoly nemzet­közi helyzetben mért engedik meg a túl­érett lasponya árusítását? Kérem pana­szom azonnali kivizsgálását!” A Magyar Nemzethez írt levelében hangsúlyozta: „... A Hazafias Népfront > érdeke, hogy rendet teremtsenek a lasponya' piacon. Vallásos és materialista egyaránt fogjon össze, és repüljön a Szappan ut­cai vétkes eladó!” A Népszavának írt levelében ez állt: „... Évek óta pontosan fizetem a szak- szervezeti tagdíjat. Joggal kérhetem, a Szakszervezeti Tanács hasson oda, túl­érett lasponyával ne károsítsák meg a dol­gozókat.” Az Esti Hírlap „Itt a budapestiek be­szélnek” rovatában közölte: „... Épülő, szépülő fővárosunk szégyene a Szappan utcai zöldség-gyümölcsüzlet eladója. A pes­ti ember már a középkorban is szép, egész­séges lasponyát evett. 1972-ben kell el­tűrnie, hogy túl érett lasponyával káro­sítják meg? Vesszen az eladó!” A Ludas Matyi levelezési rovatát fi­gyelmeztette: „Régi előfizetője vagyok lapjuknak. A szatíra fegyverével hassanak oda, hogy túl érett lasponya ne ronthassa az egyébként vicces kedvű emberek han­gulatát.” Glazurek panaszlevelet küldött még az őt ért sérelem ügyében a Rádiónak: „... Küldjenek ki egy riportert, és ve­gyék hangszalagra ezt az átok zöldségest. Egyébként adhatnának több magyar nótát is a műsorukban.” A panaszlevelek papírtengere nyomán a szervek, intézmények lefolytattak az ügy­ben 647 telefonbeszélgetést, elfogyasztottak 800 ív levélpapírt, 4 üveg tintát, 1400 munkaórát. Végül is kötelezték a XXIV. kerületi Szappan utcai zöldségest, hogy Glazurek Bélának cserélje ki a túl érett lasponyát. Az eladó rosszkedvűen, dühtől reszketve kicserélte a gyümölcsöt, majd, mivel nem értett egyet a reklamáció jo­gosságával, bement a szomszéd trafikba, másfél kiló levélpapírt kért, aztán mun­kához látott... Galambos Szilveszter coocioocxxxxxxxic>xxooa3<xncioooooocttoocooc»30oi»oootx»»oooooooooottiocoooeoooooooi»^ dalmi lépését, a szívátülte­tést Grenada és Dél-Afrika Barnard professzor első mű­tétéi után már bélyegre vitte. A Magyar Posta bé­lyegkiadási tervében nem kapott helyet az egészség- ügyi szervezet akciójának népszerűsítése. SZOVJET ÚJDONSÁGOK A szovjet posta rövidesen számos érdekes kiadással örvendezteti meg a filatelis- tákat; a hazai és nemzet­közi élet eseményei egy­aránt bélyegre kerülnek. Áprilisban az űrrepülők napját 6 kopekes érték kö­szönti. Az orosz föld jelleg­zetes gyógynövényeinek színpompás virágait öt érté­kű sorozat tárja elénk. A sport barátai nagy izgalom­mal várják az olimpiát, eb­ből az alkalomból blokk és öt bélyeg azokat a sportága­kat örökíti meg, amelyek­ben eddig és bizonyára a müncheni versenyeken is szovjet versenyzők érik el a legjobb eredményt. A Pa- tyomkin páncélos és négy másik hatalmas, a század- forduló táján épített hadi­hajó hasítja a tengert a kö­vetkező sorozaton. Blokk és három bélyeg emlékezik meg a köztársaságok unió­jának 50 éves évfordulójá­ról. KÍPERNV5JE ELŐTT Nem panaszkodhatunk, az utóbbi időben a magyar te­levízió gyakran folyamodik a szórakoztatásnak ehhez a neméhez, fajtájához. Akár importból veszi, akár hazai úton állítja elő. A lengyel kosztümös, úgynevezett tör­ténelmi kalandfilmről, — a Michal úr kalandjairól csu­pán annyit: megbízható szín­vonalon szállította a haza­fias érzelmektől fűtött, lán­golva szerető hősöket, ro­mantikus túlzásaival egye­temben. Több szót érdemel az immár harmadszor életre támasztott Bors, amelynek tizenötödik részével a film alkotói eljutottak egészen a felszabadulás idejéig. Mint láttuk Bors Máté és társai felderítő partizáncsoportként már a szovjet hadsereg ma­gyarországi felszabadító har­cát támogatták. Bors Mátéék tehát időben és korban egészen közel ke­rültek hozzánk. Mesébe illő hőstetteiket olyan körülmé­nyek között hajtották végre, amelyeket a mai nézők több­sége jól ismer; akár cselekvő részeseként a történelmi ese­ményeknek, akár szenvedő alanyaként.— Mindaz tehát, ami a képernyőn látható, a néző számára tapasztalatai révén közvetlenül ellenőriz­hető is. Így azután az élmé­nyek, a valóság ismerete, azé a valóságé, amely Bor­sék kalandjainak közegéül szolgál, bizony megzavarják, sőt bosszantják is a nézőt a Bors-kalandok élvezetében. Hiába tudjuk, hogy egy ka­landfilmben. a műfaj sajátos logikája szerint a hősök szá­mára minden lehetséges, — hogy mesébe illő „csodák” is megtörténhetnek Sípos órák­kal, de főleg Mátéval, aki­nek a leghevesebb küzde­lemben sem pörkölődik meg soha egyetlen hajszála sem, a mesés kalandok és a való­ságos konkrét történelmi környezet a nézőben, ben­nünk szembe szegülnek egy­mással: igazságérzetünk til­takozik. Azzal ingerel bennünket ellenkezésre, hogy a film maga is hangsúlyozni kíván­ja, olykor túlságosan is, az események konkrét, valósá­gos hátterét. Arra sarkall bennünket, hogy amit a fil­men látunk, szembesítsük a valósággal, a valóságról al­kotott ismereteinkkel. Eb­ben a szembesítésben pedig kétségtelen: a Bors alulma­rad. A gyerekek talán éppen azért tudják önfeledten, za­vartalanul élvezni Bors ka­landjait, mert tapasztalatok, ismeretek hiányában az ő kontrolijuk nem működik. Csak a kalandot veszik tu­domásul, a háttérként szol­gáló valóságra nem ügyel­nek. A sorozat másik sebez­hető pontja, az ellenség, — Bors ellenfeleinek ábrázolá­sa, beállítása. Még a mese' sémája szerint is, a hős csak akkor igazán hős, ha útjá­ban nem mindennapi azaz rendkívüli akadályok, ’ elhá­ríthatatlannak látszó vesze­delmek állnak. Borsék ellen­felei a filmben viszont álta­lában olyan ostobák és rö- vidlátóak, élen az őket üldö­ző Oszival és Dezsővel, hogy pillanatig sem kétséges: Má­té és társai akkor járnak túl az eszükön, amikor akar­nak. Így a küzdelem macs- ka-egérharc játékhoz hason­lít. így bizony, a hősiesség is teljesen elveszti jelentő­ségét. A Bors-sorozat két­ségtelenül rokonszenves vál­lalkozás, mert újfajta hős megteremtésén fáradozott, a kommunista kalandhős típu­sát kívánta megformálni. — ICár, hogy felemás megoldá­sokkal közelített céljához. „Jöjjön el a te országod..." Wiedermann Károly film­je egy megtörtént drámai eseményt örökített meg. Az esemény közvetlenül a fel- szabadulás idején játszódik, bányászokról szól, a forgató- könyvet Pintér József írta, aki láthatóan igyekezett a szükséges írói „beavatkozá­son” túl megőrizni a törté­net dokumentális hűségét. A filmben egyébként ezt szol­gálta, ezt a hűséget az an- navölgyi és a sárisápi bá­nyászok közreműködése is, akik valóban hitelesen ját­szották önmagukat, szerepü­ket. A film kiélezett drámai helyzetre épül. A szobatázs- cselekmény megtorlásaként a bánya vágataiba lezárt bányászoknak és hozzátarto­zóiknak arról kell dönteniök, hogy vajon kiadják-e a par­tizánakció szervezőjét, és így esetleg megmenekülnek, vagy pedig közösen vállalják a rájuk váró sorsot. A hit és az emberség próbáját kell kiállniok. Nehéz másfél nap mozzanatai elevenednek fel. A film összesűrítva az élet teljességét kívánja adni, ha­lállal, születéssel, szerelem­mel és a létfenntartás gond­jaival. — Jelképesnek szánt mozzanatok. De az alaphely­zetet mintha túlságosan is túlzsúfolta volna olyan ele­mekkel is, amelyek a néző fi­gyelmét a közoonti gondo­lattól eltérítettél?. Sőt, az elemek megválasztásában erősen hatottak idegen pél­dák is. Egy-egy jelenet lát­tán Zola Gerrhlnálja vagy épp a nemrégen látott Waj- da-film. a Csatorna képei juthattak eszünkbe. Kétszer kettő Hosszabb szünet után újra kamerák elé lépett a televí­ziós játékok nagy mestere, Vitray Tamás. Üj játékkal köszönt ránk, de valljuk be, mostani jelentkezését némi csalódással nyugtázhatjuk. Először: a Kétszer kettő az eddig már ismert játékok­hoz képest tartalmában, for­májában jóformán semmi újat nem hozott. Másodszor: erősen vitatható a játékosok kiválasztásának módja. — szempontja. Olyanok szere­peinek ebben a játékban, hallottuk, akiknek „hobby- juk a téma.” Egy-egy kér­désben szenvedélyes kíván­csiságból mélyednek el és nem pedig mesterségbeli hi­vatásból. Ügy, miként a sztá­lingrádi csatából versenyző játékos. — De semmiképpen nem úgy, ahogyan ellenfele esetében tapasztaltuk. A sze­gedi irodalomtörténész — ugyanis Shakespeare-rel nemcsak szenvedélyből ha­nem tanári hivatásból is foglalkozik. Ilyen alapon nem a „hadtörténészkedő” üzemi technikust, hanem a zsűriként helyet foglaló had­történész alezredest kellett volna ellenfeléül állítani. — Továbbá, kár összehasonlí­tani két különböző fajsúlyú, alaoállású játékot egy mű­sorban. Különben is a há­zaspárok vetélkedője eléggé halványra- sikerült: valami görcsös idegesség fojtogatta a hangulatot, amin a nagy gyakorlattal rendelkező Vit- ray Tamás sem tudott iga­zán úrrá lenjiL Y. M, Kalandfilm dk — Bors búcsúja Tengernyi műsor az elmúlt ünnepi héten, — amely még egy rendkívüli adásnappal — a Ványa bácsi közvetítése hétfőn —is gazdagodott. Szí­nes tarka forgatag a három­napos ünnep programjában. A hét folyamán műsorok bú­csúztak el, sorozatok: mások jöttek, újabbak, mint például a Kétszer kettő. Eredeti ma­gyar tévéjáték bemutatója és tévéfilm a képernyőn. A né­zőt a „bőség zavara” foghat­ta el. ami azonban nem je­lenti a „minőség zavarát” is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom