Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

1972. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Állami gazdasági fiatalok parlamentje Új művészeti díjasok Tegnap délelőtt átadták a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának művészeti díjait; az idén Sebes­tyén Éva, a Szolnoki Szigligeti Színház tagja, Papi La­jos szobrászművész, a Tisza táncegyüttes és művészeti vezetője, Várhelyi Lajos kapták. Tizenegy állami gazdaság gazdálkodik megyénkben, több mint százezer holdon. Munkavállalóik között igen sok a fiatalember és a lány. Több mint kétezer állami gazdasági fiatal képviseleté­ben, százhúsz küldöttük e je­lentős ifjúsági réteg jelené­ről, jövőjéről tanácskozott tegnap Törökszentmiklóson. Az ottani állami gazdaság szenttamási kerületében, dr. Bozsik Tibor igazgató fogad­ta a megye minden részéből érkezőket. A fiatalok parlamentjének előadója Szívós Antal, a Szolnok megyei KlSZ-bizott- ság első titkára volt. ö szólt arról, mi foglalkoztat­ja ma a huszonhét állami gazdasági KISZ-szervezet több mint hatszáz tagját és a szervezeten kívülálló fia­talokat. Ha létszámban nem is alkotnak többséget az ál­lami gazdaságokban a fiata­lok, — fejtegette Szívós An­tal — mégis jelentős részük van a munkában. Több mint tíz esztendeje már, hogy a fiatalok különböző védnökségek gazdái az álla­mi gazdaságokban is. Segítik az építkezéseket, a szakosí­tott telepek építését például, akciókat kezdeményeznek, hogy a Tisza II öntözővizé­nek fogadására jól felkészül­(Tudó sítónktól) Pénteken a II. Tiszai Víz­lépcső és öntözőrendszere tö­vében lévő községben, Tisza- szöllősön találkoztak az ön­tözési szakemberek. A tisza­füredi járás a közelmúltban is jóval kevesebb csapadé­kot kapott, mint a megye más részei, s már csak ez is indokolta a rendezvény helyszínét. Dr. Csizmás Sándor, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának csoportvezetője, az öntözés időszerű teendőiről szólt előadásában. Több éves kísérletre épülő ada­tokkal bizonyította, hogy a lucerna például 33, a cukor­jenek az üzemek. Különösen a Középtiszai Állami Gazda­ság KISZ-szervezetét dicsér­te az előadó. A megyei parlamentet kü­lönben helyi tanácskozások előzték meg, amelyeken sok ötlet, javaslat született. Kun- szentmártonban az agrárér­telmiségi találkozáson többek között arról szóltak, hogy még mindig mások a rr un­kakörülmények a mezőgaz­daságban és az iparban, A szemléletet, a gazdaságokban dolgozók ilyen hátrányait sokszor az sem tudja pótol­ni, ha történetesen három­ezer forintot is megkeres egy-egy fiatal szakmunkás, mintahogy erre van is példa a megye állami gazdaságai­ban. Szó esett arról is Török - szentrr iklóson tegnap, hogy a KISZ-szervezetek a jövőben jobban vegyék ki részüket a fiatalok érdekvédelméből A mezőgazdaságban ez első­sorban a foglalkoztatás biz­tosítását jelenti. Szívós Antal előadását nagy vita követte, amiben többen szót kértek. Ter­vek szerint a jövő évben, országos parlamentet hívnak össze az állami gazdasági fiatalok, ezen a megyét előreláthatólag húsz küldött képviseli, akik továbbítják majd a tegnap elhangzotta­kat is. répa 24—25 százalékkal ma­gasabb termést ad öntözéses termesztésben, mint anélkül, ha a növényzet fejlődésének egyéb feltételeit is biztosít­ják. A jövőről szólva ismer­tette dr. Csizmás Sándor, hogy a IV. ötéves tervben megyénkben 10 ezer hektá­ron történik üzemi öntözés- fejlesztés, 8 ezer hektáron pedig állami beruházásból épülnek öntözőrendszerek. Közöttük, az abádszalóki Le­nin Termelőszövetkezetben is. A vízügyi és öntözési szak­emberek szakfilmeket is megtekintettek és tanulmá­nyozták a tiszaszöllősi Pe­tőfi Tsz öntözési módszere­it IVagys7abásű élelmiszer­vizsgálat A megyei és fővárosi élel­miszerellenőrző és vegyvizs­gáló intézetek nagyszabású ta­vaszi vizsgálat sorozatának első szakasza befejeződött. Az intézetek laboratóriumai­ban több ezer élelmiszer­mintát vizsgáltak meg, és megállapították, hogy az előző évhez képest javult a készítmények minősége, ke­vesebbszer kellett felelőség- revonást kezdeményezniük. Néhány terméknél azon­ban továbbra is „krónikus” hibákat találtak; egyes tej­termékek minősége még min­dig nem felel meg a köve­telményeknek. így volt ez például Vas- és Győr-Sopron megyékben, ahol a Mátra és Budapest ömlesztett sajt vá­sárlóit károsodás érte, mert a termékek nem feleltek meg a minőségi előírások­nak. Borsod megyében is nagyobb mennyiségben ké­szült, úgynevezett állomány­hibás és nem megfelelő ízű Roily sajt, amelynek ráadá­sul feliratozása sem volt rendben. A felelősök ellen eljárást indítottak. A kaposvári ellenőrző in­tézet a helyi kereskedelmi telepen nagyobb mennyiségű vegyes-pálinka forgalomba hozatalát tiltotta meg, mert az ital opálos elszíneződést mutatott. A kifogásolt pálin­kát visszaszállították az üzembe, ahol megfelelő tisztítási eljárás után újra­palackozták, mivel előzőleg csak kezelési hiba történt. A szombathelyi intézet az Élelmiszernagykereskedelmi Vállalat tapolcai raktárában is zárolt nagyobb pálinka­tételt, és elrendelte az ismé­telt feldolgozást. A kapos­vári intézet figyelmeztette á Somogy megyei Szikvíz- ipari Vállalat siófoki üze­mét, mert az általa forga­lomba hozott szénsavas üdí­tőital összetétele esetenként nem felel meg a követelmé­nyeknek, hígabb az előírtnál. Oklevelek — lilmen A Dózsa évfordulóra vá­logatott oklevelekről film­összeállítást készített a Ma­gyar Országos Levéltár. A válogatás a korszak legfon­tosabb 20 okiratát mutatja be több mint 30 mikrofilm­felvétel segítségével Az or­szágos levéltár az anyagot az érdeklődők rendelkezésé­re bocsátja. A valamennyi iratot tartalmazó negatív filmmásolat ára 18 forint. Sebestyén Éva: Tizenöt éve színész Szol­nokon. Művészi pályája ugyan nem itt kezdődött — debütálásának színhelye Eger volt — de a pályakez­dés két esztendejétől elte­kintve művészi tevékenysé­ge csaknem teljesen össze­forrott a Szigligeti Színház életével. Másfél évtized ugyanabban a színházban, de hány és hány szerep és mennyiféle. Mulatságos ko­mika zenés darabokban, és értékes, karakterfigurák megformálója prózai mű­vekben, klasszikus drámák­ban. Csupán néni- és né szerepeit is alig lehet felso­rolni. , A legjelentősebbek közül néhány: Seresné a Rozsdatemetőben, Toncsi né­ni a Pesti emberekben, Per- nellné a Tartuffe-ben, stb. Vallja, hogy az emberek szórakoztatása, megnevette- tése a színész munkájában a legnemesebb feladat. Évekkel ezelőtt ezért is vállalta néhány színésztársá­val, hogy úttörőként azok­hoz is eljuttassák a színhá­Szakácsnő a Kaukázusi kré­takörben zat, akik munkakörülmé­nyeikből eredően ritkán jut­nak el kőszínházba. Rendre keresték fel műsoraikkal a megyeszékhely munkásszál­lóit és a környék tsz- és ál­lami gazdasági központjait. Ott, a munkáskörnyezet köz­vetlen hangulatában talán még jobban kinyilvánult, hogy nemcsak születésénél fogva színész — színészszü­lők gyermeke — hanem életeleme a játék. És amit talán kevesebben tudnak róla: a versmondás. A nép- költészet remekeinek stílu­sos tolmácsolásával estéről estére hódította meg mun­káshallgatóit. És természet­adta humorával, amely egyé­niségének olyan sajátos többlete. Rajongása a szín­házért és a közönségért, az vitte rá, hogy alapító tag­ja legyen és egyben szerve­zője a szakmunkástanulók színházának is. Sebestyén Éva nem fő­szerepeket játszik általá­ban a színpadon, elsősorban epizód-szerepeket alakító művész. A színházi ismere­tek terjesztésében, a külön­böző jellegű társadalmi vál­lalkozásokban azonban min­dig főszerepre vállalkozott. Papi Lajos Papi Lajos művészetében valami szelíd őserő rejtezik. Olyan erő,'ami egy a termé­szettel. de soha nem fenye­get romboló kitöréssel, min­dig az élet nevelésében, az életért munkál, lankadatlan szorgalommal. Papi Lajos munkássága el­szakíthatatlan Kisújszállástól és vidékétől. Szűlcebb ha­zája, de sem a megye sem az ország nem sokkal ho­norálták igazi értékeket ter­mő alkotótevékenységét en­nek a robusztus tehetségű művésznek. Bár már több mint két évtizede szerepel és elismerést vív ki a leg­rangosabb tárlatokon is, te­hetségéhez méltó, igazi meg­bízatáshoz még nem jutott. Sőt! Művészvoltának elemi elismertetéséért is meg kellett küzdenie. A szakszervezetek megyei tanácsának művé­szeti díja késve, de még idejében érkezett elismerés. Papi Lajos alkotóereje tel­jében van, szobrai évről év­re több gondolatot, erőt, ne­mességet árasztanak maguk­ból A méltánytalanság so­ha nem rendítette és nem rendítheti meg. Amíg Papi Lajosnak lesz egy darab kő­vésője, vagy fája, kalapá­csa, mindig művész marad, a legigazibb fajtából való. Tisza táncegyüttes Olvasóinknak aligha kell bemutatni megyénk nemzet­közi hírű amatőr művésze­ti együttesét, a Tisza tánc- együttest. Csak talán any- nyit, hogy az ország egyet­len tánccsoportja, amelyik negyedszer is,-ejnyerte a Kiváló Együttes címet. (Nem akarunk ünneprontóak len­ni, ezért csak zárójelben je­gyezzük meg: sajnos a tán­cosok még nem vehették át a kitüntetést dokumentáló oklevelet, pedig az december óta itt van a művelődési központ valamelyik íróasz tálában. A huszonöt éves együttes ismert múltja helyett inkább az idei tervekről szól a krónikás. Zsúfolt a „Tisza” nyári programja is. Június végén, július elején len­gyelországi turné, — nem­zetközi fesztiválon vesz­nek részt. Hazaérkezés után a sze­gedi nemzetközi szakszerve­zeti néptánc fesztiválon in­dul az együttes, kilenc kül­földi és a hat legjobb hazai csoport között. Ezt követően a Szegedi Szabadtéri Játé­kok Dóm-téri színpadán láthatjuk majd a „Tiszát”, a Hegyen völgyön lakodalom című, nagyszabású műsor­ban. Augusztusban a deb­receni virágkarnevál vendé­ge lesz az együttes. Az őszi szezonban már készülnek a tavaszi, alföldi néptánc fesztiválra, amely­nek ezúttal is Szolnok ad hajlékot. Várhelyi Lajos Valamikor régen, az ak­kori legények nagyapák is lehetnek már azóta, egy cingár, torzonborz üstökű fiú elindult... Furulyával járta a Kun­ságot, a Jászságot, nóta, tánc emeléke maradt mö­götte. Az egykori furulyás gye­rek, Várhelyi Lajos, a Ti­sza Táncegyüttes kitüntetett művészeti vezetője, koreog­ráfusa. Munkássága össze­forrott a „Tisza” 25 évével, hírével. Mit vallhat sajátjának? A népi kultúra iránti elköte­lezettséget; nyolc-tíz, na­gyobb hatású, remekbe ké­szült tánckompozíció kore­ográfiáját; a fiatal táncos generáció egész sorának ne­velését; — és az utóbbi években egyre inkább meg­kapott társadalmi megbe­csülést. Jó időben eljutott addig, hogy nemzetközileg is elis­Várhelyi Lajos mert folklór szakembernek számít, külföldre jár taníta­ni. Szenvedélyes, önmaga sor­sáért alig, de az együttes helyzete miatt olykor elé­gedetlenkedő ember, akinek rendszerint igaza van. & A nemzetköziség nagy ün­nepe, május 1 alkalmából néhány egyéb szakszerveze­ti kitüntetés átadására is sor került. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany­fokozatát Csontos Mihály, az SZMT szervezési- és ká­derbizottsága vezetője, ezüst fokozatát Tari Pál, a Ság- vári Endre Művelődési Köz­pont főelőadója, Király Sán­dor, a tiszaföldvári nagyköz­ségi szakmaközi bizottság titkára és Mohácsi Istvánná, az SZMT adminisztrációs dolgozója kapták. Több, jól dolgozó szakszervezeti akti­vistát a SZOT elismerő ok­levelével jutalmaztak. VM — SzJ — TL Jl!llllltllllttllll!ttllllllUIHII)lttl!il!llllltilltlltlllllIlttl)lllllilllltlililllll!lllilllllllt!ltlf]il!l|lllutiltlltl» ItillllltlllllllilllllHaitlUIIIIIiaittiütllUtllltlltllllllll, ­Dr. Lillynek, a bostoni egyetem idegfiziológusának sikerült elérnie, hogy két delfiné telefonon beszél­gessen egymással. Tekintve, hogy manapság nálunk két ember tele­fonkapcsolatának felvétele is csoda­számba megy, már e hír hallatán is el kell ismernie mindenkinek, hogy dr. Lilly világra­szóló dolgokat művelt az ö két delfinjével. Hát még a hír folyta­tása: a kitűnő bos­toni professzor szerint, a delfin magas értelmi ké­pességeit tekintve, nincs messze az az idő. amikor az ember beszélni tud majd a delfin­nel. A delfin meg- érit az embert, s az ember, megérti a delfint. Valahogy így: — Hogy van uram? — Maga kis csacsi — füttyög majd emberi szó­val, ám egy kissé delfines felhangon a csodálatos ten­geri emlős..: — Maga kis csacsi. Én nő vagyok! — Pardon — mondja zavarában az ember. — Nem tesz semmit, víz alatt voltam. Csak a fejem volt kinn a vízből. De itt van a férjem, Dore. sem... szóval úgy vélem, hogy ezek a kapcsolatok mind gyümölcsö­zőbbek. Igen sokat tanultunk az em­berektől, önöktől. Igaz, kedvesem? Telefonálni pél­dául. Eddig csak ultra hangon érintkezhettünk Biztató jövő Vele váltson szót... — Ki keres? — bukik ki Dore or­ra a vízből. Pa­rancsoljon velem. Miben állhatok, azazhogy, miben úszhatok a rendel­kezésére? — Szeretném a véleményt hallani az ember és a delfin viszonyát illetően — így az ember, aki kíván­csi és imádja a másik véleményét. — Én azt hi­szem... ugyehitve­egymással, most már telefonon is tudunk. Aztán most már katonai szolgálatra is be­vonnak bennün­ket. Megismertük a mély tengeri ká­beleket, a mély­tengeri fel nem robbant bombák felszínre hozásá­nak módozatait... Ja. igen... És meg­tanultunk szóra­koztatni is... igaz, kedvesem? Azt hiszem kitűnően szórakoztatunk ? Nemdebár? — De igen? Va­lóban nagyszerű látvány, amint ti, azazhogy önök. kiugranak a víz­ből és... — Á, nem külö­nösebb dolog ez nekünk, de szíve­sen tesszük, mert szeretjük, és im­máron kölcsönösen megértjük egymást az emberrel... Nos, valahogy így zajlik majd le, talán nem is so­kára. egy kötetlen, baráti csevegés, egy ember és egy delfin házaspár között. Vagy leg­alább is majdnem így. Mert az em­ber már megérti a madár, a kutya, a majom, és a del­fin nyelvét. S minden bizonnyal eljön az az idő is, amikor egy bos­toni, vagy prágai professzor bátran kijelentheti: — A tudomány jelenlegi állása szerint, már csak rövid idő kell és az ember beszél­ni tud majd — az emberrel! Meg­értik egymást! Gyurkó Géza Öntözést tanácskozás Tiszaszöllősön Papi Lajos műtermében Színpadon a Tisza: Udvarhelyi táncok .Foto: N.Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom