Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

1972. április 27, SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Megkezdődött a Hazafias Népfront V. kongresszusa A Hazafias Népfront Országos Népünk egyhangú igent mond tanácsának kongresszusi jelentése országunk továbbfejlődésének programjára Bencsik István beszéde (Folytatás 1. oldalról) A HNF Országos Tanácsá­nak kongresszus elé terjesz­tett jelentése a népfront­mozgalom testületi életét és a Hazafias Népfront fő mun­katerületeit elemezte. A bét kongresszus között az országban 3692 népfront­bizottság működött 116100 taggal, több százezer akti­vistával. A népfrontbizottsá­gok és — elnökségek tevé­kenységében tükröződött az általuk képviselt közösségek összetétele, messzemenően figyelembe vették a helyi igényeket és lehetőségeket. A sajátos arculat megtalálá­sa mellett kellő hangsúlyt kaptak az országos felada­tok, tennivalók is. Ugyanak­kor még mindig nagy kü­ti j lehetőségek keresése, az új formák és módszerek be­vezetése volt a jellemző az elmúlt négy évre a népfront­mozgalom művelődéspoliti­kai tevékenysége tekinteté­ben — állapítja meg a ko­rábbiakban a kongreszusi jelentés. — A közművelődés színvonalának általános eme­lésén belül az volt a cél, hogy minél több üzemi mun­kás és termelőszövetkezeti tag kapcsolódjon be. A nép­front és a hazafias nevelés sokoldalú segítéséért a hon­ismereti mozgalom kereté­ben széles körű társadalmi együttműködést alakított ki a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, a tanácsok­kal, a tudományos oktatási és közművelődési intézmé­nyekkel- Az összefogás a honismereti mozgalmat al­kalmassá tette arra, hogy egyének, társadalmi csopor­tok, termelő és kulturális közösségek egyaránt aktívan Határozottan kibontakozott a népfront politikai ismeret- terjesztő tevékenysége. A megyék többségében a párt- bizottságok felkérték a nép­frontot: szervezzék % lakos­ság s ezen belül a párton- kívüliek rendszeres tájékoz­tatását. Az ismeretterjesztés formái változatosak. A helyi hagyományoknak megfele­lően népfront-estnek, nép­front-körnek, tanyai estnek vagy televíziós körnek neve­zik az összejöveteleket Si­került megtalálná az isme­retterjesztésben is a sajátos népfront-stílust: többnyire nem' előadásokat tartanak, hanem kötetlen beszélgetése­ket, vitátok Arra is ügyeL­lönbségek, eltérések is mu­tatkoznak az egyes kategó­riákon belül is a munka színvonalát, hatékonyságát illetően. Számot ad a jelentés ar­ról, hogy bővültek a Haza­fias Népfront nemzetközi kapcsolatai, amelyek je­lenleg 20 ország 30 pártjára, népfront-, illetve 1 népfront jellegű mozgalmára terjed­nek ki. Fő munkaterületeit illető­en a Hazafias Népfront cse­lekvő részese a társadalom- politikának, a gazdaságpoli­tikai agitációnak, az alkot­mányos-közjogi tevékenység­nek, a város- és községpoli- tikának, a művelődéspoliti­kának, a békemozgalmi és a barátsági munkának. nácstagi választások során — amikor a mozgalom akti­vistái hatékonyan részt vet­tek a módosított választási törvény ismertetésében, a legalakalmasabb jelöltek ki­választásában, a gyűlések le­bonyolításában — 2 millió 427 ezer lakos vett részt a népfront által szervezett mintegy 70 ezer jelölőgyűlé­sen. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok egyharma- da szavazott már a tanács­tagok, tanácstagjelöltek, or­szággyűlési képviselőjelöltek kiválasztásánál is. A jelölő­gyűléseken és csoportos be­szélgetéseken 172 569 közér­dekű javaslat hangzott el Ezek sorsáról, a megvalósí­tás lehetőségeiről sok helyen a népfrontbizottságokat új­jáválasztó — közelmúltbeli — gyűléseken is számot ad­tak. A város — és községpoli­tika az egyik fő területe a tanácsok és a népfrontbi­zottságok tartalmi együttmű­ködésének. és érdeklődési körük szerint kapcsolódjanak be a magyar nép értékeinek, történelmi, néprajzi kincseinek megis­merésébe, feltárásába. A honismereti mozgalom sok­féle ágazata nemcsak a mint­egy kétezer honismereti szakkör, klub ügye, hanem az iskolák, az ifjúsági szer­vezetek, a munkáskollektí­vák, a népművelési közös­ségek, a tudományos inté­zetek és társaságok, az egyes ipari és mezőgazdasági üze­mek életét gazdagító, erősí­tő tevékenységében is meg- nyilvánuL A művészeti közízlés fej­lesztéséért igyekezett a moz­galom lehetőségeket biztosí­tani az alkotó közösségek­nek, egyéneknek, hogy cse­lekvőén vegyenek részt a művelődéspolitikai feladatok megoldásában, s ugyanakkor jobb kapcsolatba kerüljenek a közönséggel. nék, hogy a beszélgetések hangja, stílusa különbözzék az oktatási stílustól. A poli­tikai népfront-összejövetelek, viták állandó részvevőinek száma mintegy 100 ezerre tehető, s körülbelül ugyan­ennyien vannak uz alkalmi érdeklődőit is. A nemzetközi munkában jelentős eredményeket ért el legutóbbi kongresszusa otá a Hazafias Népfront. Az előző kongresszus egyik fő küldetéséként határozta meg a népfrontnak u nemzetközi események ismertetését, a népek közötti barátság, szo­lidaritás erősítését. E fel­adatainak a mozgalom első- sörböíi ai Ország® Bétote­nács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a különféle tö­megszervezetek, társadalmi mozgalmak révén és 1971 szeptembere óta az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága segítségével, tevékeny együtt­működésével igyekezett megfelelni. Tapasztalati tény, hogy eredményes volt ez a törekvése. Föllendült ezáltal a Hazafias Népfront külügyi munkája. A nép­front-mozgalom keretében működő Országos Béketanács jelenleg 85 ország 208 moz­galmával, a Magyar Szolida­ritási Bizottság 27 ország szolidaritási bizottságával, illetve felszabadító mozgal­mával tart fenn kapcsolatot. A nemzetközi együttműködés szálai számottevően, gyara­podtak a Béke-Világtanács tavalyi, Budapesten tartott közgyűlése óta, amikor is az öt világrészből fővárosunkba sereglett küldöttek közül sok új barátot szereztünk ha­zánknak, a béke és szolidari­tási mozgalomnak, a Haza­fias Népfrontnak. Békemunkánk, szolidaritá­si és nemzetközi agitációs tevékenységünk hazai és nemzetközi síkon egyaránt annak jegyében formálódott az elmúlt években, hogy a béke és a háború erőinek küzdelme fokozott aktivitást követel valamennyi jóakara­ta embertől, a nemzeti béke- mozgalmaktól. A társadalom legszélesebb rétegeiben meglevő, nap mint nap megnyilvánuló po­litikai aktivitást érzékeltetik az elmúlt négy év adatai : 1968 óta 4500 nagygyűlés, 17 000 szolidaritási esemény, 11 000 réteggyűlés és 6500 egyéb politikai megmozdulás történt hazánkban a helyi népfrontbizottságok és tö- megszervezetek együttes szervezésében,: a vietnami szolidaritás jegyében. Folya­matos volt a népfront nem­zetközi agitációja a közel- keleti helyzet békés úton történő rendezése érdekében. Évente ismétlődő rendezvé­nye a mozgalomnak az arab szolidaritási hét. Ugyancsak a szolidaritás egyik meg­nyilvánulási formája a har­coló népek fiataljainak ösz­töndíjasként való fogadása Magyarországon. A kong­resszusi jelentés befejező része megállapítja: a négy esztendő munkájának ered­ményei a Hazafias Népfront Országos Tanácsának értéke­lése szerint a társadalmi munkások százezreinek ön­zetlensége, áldozatkészsége folytán jöttek léire. Az 1968 — 1972 közötti időszgkot a népfront-mozgalom tevé­kenységének gazdagodása, hatókörének növekedése, te­kintélyének erősödése jelle­mezte. Nagy nemzeti cé­lunk, a szocialista Magyarr ország létrehozása további odaadó munkát igényel. A célok meghatározása a Haza­fias Népfront V. kongresz- szusának föladata. IMTÍ) — Legutóbbi kongresszu­sunk helyesen és jól jelöl­te meg mozgalmi tevékeny­ségünk irányát, és fö felada­tát. a X. pártkongresszus átfogóan kidolgozta az or­szág továbbfejlődésének programját. Ennek előkészí­tésében az MSZMP Köz­ponti Bizottságának felkéré­sére a Hazafias Népfront Or­szágos elnökségének kibőví­tett ütése is résztvett. A magyar nép egyhangú igent mond e programra, és szívesen dolgozik érte — a munkahelyén, a munkai­Taglalta a főtitkári referá. tűm a társadalomnak a kor és a nem szerinti megoszlá­sából eredő problémáit is, azzal, hogy e tekintetben különböző hangsúlyú és ere­detű kérdésekről van szó. — A nők társadalmi hely­zetének, jogainak teljes ér­vényesítéséért folytatott har­cunkban az a eendő, hogy már régóta elfogadott és szankcionál, elveknek szerezr Szó esett a referátumban arról is, hogy a párt poli­tikájának szerves részeként az elmúlt években tovább szélesedtek a szocialista de­mokrácia kerptei, bővültek az állampolgárok lehetősé­gei a közügyekben való részvételre- A múlt évben lezajlott országgyűlési kép­viselői, és tanácsi választá­sok jelölőgyűlései, az idei népfront-választásokon ta­pasztalt nagy belpolitikai élénkség, bizonyítottak- a felszólalások témái. Nem is­mertek úgynevezett „ké­nyes” kérdéseket, nem kön- törfalaztak, őszintén szóltak- Megmutatkozott, hogy a tö­megek ma már a korábbi­aknál sokkal érzékenyebben reagálnak a jelenségekre, a közvélemény nyíltabb, s oly­kor türelmetlen is. Hozzá kell tenni, hogy amikor fej­lődésünket gátló jelenségek­ről van szó, mindig jogo­san. De akad olyan eset is, amikor a türelmetlenség tá­jékozatlanságból, lehetősége­ink ismeretének a hiányá­ból, a társadalmi érdekek mellőzéséből fakad. A Ha­zafias Népfront fő céllal kö­zé sorolja, hogy közremű­ködésével, gazdagabb tar­talmat nyerjen a szocialis­ta demokrácia, a lakosság ismerje jogait ás íelelősöé.­dőn tűi a lakóterületén, tár­sadalmi és közéleti fórumo­kon egyaránt. Emlékeztetett a szónok ar­ra hogy az MSZMP X. kongresszusának határozata leszögezte: a párt a megnö­vekedett lehetőségekkel élve erősíti eddigi szövetségi po­litikáját. Kitért az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgo­zók fokozottabb bevonására a népfront-munkában majd arról beszélt, hogy a nemze­ti egység alapja a munkás­paraszt szövetség. zünk érvényt, részint ezek objektív feltételeinek bizto­sításával, részint pedig a csökönyösen élő. visszahúzó, maradi nézetek leküzdésével. A Hazafias Népfront kere­tében megalakultak a moz­galom nőbizottságai. A nő­bizottságok rövid pályafutá­suk alatt máris eredményes munkát végeztek. A nők szá­maránya a népfrontbizottsá­gok mostani újjáválasztása során az 1968-as 24 száza­lékkal szemben 31 százalék­ra növekedett. — A fiatalok problémáit nem lehet egyszerűen nem­zedékek közötti különbség­gel magyarázni. Ilyenek mindig is voltak. Most azon­ban arról is szó van, hogv a társadalmi. tudományos, technikai gyors változások korában olyan hatások érik a fiatalokat amelyek merő­ben újak. korunk termékei. Egyik alapkérdés, hogy ilyen helyzetben mit tegyen a népfront az ifjúságért? Er­re a kérdésre csak úgv tu­dunk megfelelni, ba maguk a fiatalok résztvesznek a válasz megfogalmazásában, ha köztünk, velünk dolgoz­nak. Ezért kellett „megfiata­lítani” bizottságainkat és kell majd az egész népfront­munkát. Az ifjú korosztály arányszáma 13 százalékról 20 százalékra növekedett a mostani népfront választá­sokon. gének tudatában éljen meg­növekedett lehetőségeivel. A beszámoló ezután csu­pán néhány főbb feladatot taglalt: — Népgazdaságunk egész­ségesen fejlődik, az életszín­vonal egyenletesen emelke­dik. A gazdasági reform megfelel szocialista gazdasá­gunk általános törvénysze­rűségeinek, s azon fejlődési szakasz sajátosságainak, amelybe elérkeztünk. — A Hazafias Népfront sokat tehet a közgondolko­dás alakításáért. Mozgósít­suk a közvéleményt alko­tó, termelő, tisztességesen élé és dolgozó emberek tisz­teletére. Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedő­ket. akik a közösség kárá­ra akarnak megtollasodni. A tiszteletet, a megbecsülést nem lehet megvásárolni! Állítsuk pellengérre azokat az elemeket, akik korrup­cióval, összeköttetésekkel, gyanús manipulációkkal akarnak magasabb jövede­lemhez jutni. Szigeteljük el a munkai egyelem lazítóit, a közvagyon herdálóit. Ne tűrjük a közömbösséget az effajta jelenségekkel szem­ben. De azt se engedjük, hogy a nép érdekében al­kotott törvények paragra­fusait a nép kárára csűrjék*: csavarják holmi ügyeske­dők. Emeljünk szót az ál­humanista szemlélet, az ilyen címen megnyilvánuló libe­ralizmus ellen is. A népek közötti barátságért — A népek közötti barát­ság erősítéséért folytatott te­vékenységünkben a legfőbb súlyt a Szovjetunióval való barátság és testvériség elmé­lyítésére helyeztük. Célunk az volt, hogy minél sokolda­lúbban megismertessük a szovjet nép életét, impozáns építő munkáját, hatalmas erőfeszítéseit a világ békéjé­nek megvalósítására. Nemzetközi politikai kér­désekről szólva Bencsik Ist­ván kifejtette: — Kongresszusunk olyan időben ülésezik, amikor a vi­lágon előrenyomul a népek szabadságának, a világ hala­dásának gondolata, és ugyan­akkor a reakció, az elnyo­más erői mindent megpró­bálnak. hogy erejüket össze­szedjék és fékezzék a hala­dást. Noha ezek az erők csökkennek, még mindig nem jelentéktelenek; hiba lenne lebecsülni őket. — Országépítő munkákkal, boldog jövőnk építésével szo­rosan összefüggő ügynek te­kintjük a népek közötti ba­rátság ápolását, részvételün­ket a békéért folytatott vi­lágméretű küzdelemben, — a vietnami és más, a szabadsá­gért és függetlenségért har­coló népek iránti szolidari­tást és a mozgalom nemzet­közi kapcsolatainak fejlesz­tését. Beszédét így summázta a főtitkár: — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében kérem, hogy a kongresszus mélyrehatóan vitassa meg javaslatainkat, előterjeszté­seinket. s a vita eredménye­ként alakítsa ki állásfogla- sát. Fogadja el az országos tanács írásos jelentését a négyéves munkáról. Fogadja el a szóbeli beszámolót. Fog­laljon állást a Hazafias Nép­front feladatainak meghatá­rozásában. Fogadja el a mű­ködési szabályzat írásban elő­terjesztett módosított új szö­vegét. Fogadja el az országos tanács javaslatát a népfront­munkában kiemelkedő telje­sítményt jutalmazó kitüntető jelvény alapítására. Befejezésül a népfront­mozgalom holnapjáról Ben­csik István ezeket mondta: — További százezerekhez szerelnénk eljutni, olyanok­hoz, akiket ezután akarunk megkeresni és meggyőzni: érdemes velünk dolgozni, a jó munka örömét találják mozgalmunkban. A kongresszus vitája A Bencsik István be­szédét követő vitában — többek: között — felszólalt Árvái István, a Szakszer­vezetek Szobrok megyei Ta­nácsának vezető titkára, aki hozzászólásában egyebek kö­zött a munkás-paraszt, szö­vetség állandó erősítésének, elmélyítésének fontosságát hangsúlyozta. — A népfront olyan tömegszervezet, — mondotta — amelyben a tár­sadalom mindkét osztálya és valamennyi rétege összefog, s együtt munkálkodik a szo­cializmus teljes felépítésén. Szolnok megyei példákkal bi­zonyította, hogy a szakszer­vezetek eredményesen segí­tik a népfrontmunkát. A kongresszus ma folytat­ja munkáját Új lehetőségek, formák és medszerek A népfront politikai ismer etterj e sz tő tevék enysége A nőbizottságok eredményes munkát végeztek Több lehetőség a közügyekben való részvételre A 800 küldött és a meghívott vendégek az Építők Szék­hazában. (MTI — fotó —- KS) A nők szerepe A nőpolitikái párthatáro­zat megjelenése — 1970 — óta a népfrontelnökségek irányításával több mint 1800 nőbizottság alakult. Ezen­kívül csaknem ezer nőt választottak a népfrontbizottságokba, elnök­ségekbe. A nőbizottságok egyelőre elsődlegesen az asszonyok helyzetével kap­csolatos lakóterületi gondok feltárásával foglalkoznak. Kiszélesedett a népfront te­vékenységi köre az ifjúság- politikai párthatározat nyo­mán is. Fontos helyet és szerepet kapott a mögöttünk levő években is az alkotmányos feladatok köre a népfront­munkában. Minden népfront­testület két-három alkalom­mal tárgyalta a képviselői és tanácstagi választásokkal kapcsolatos tennivalókat, s emellett országosan még több mint négyezer esetben be­széltek külön is az alkotmá­nyos munka tapasztalatairól, feladatairól. Az 1971. évi or­szággyűlési képviselői és ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom