Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-26 / 97. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 26. A hajhullás okai Kokain — Ópium — Morfium — Heroin — Hasis Mákony-Mámor- Gyilkosság 11. Megalakul a „család" A Tate-villának abban a helyiségében, ahová Tex bemászott, csak a kábult Fri- kowsky volt. A lányokat, akik követték, kiküldte a szobából. Lindának a kertben kellett őrködnie, Su- sannak a többi helyiséget kellett szemügyre vennie. Susan abban a szobában, ahol Gibby olvasott, megkérdezte ■ mosolyogva: valami érdekeset olvas? A terhes anya szobájába is bekukucskált, ahol, még mindig ott volt Sebring is. Innen visszament Texhez, aki egy zsineget nyújtott a kezébe, hogy kösse össze Fri- kowsky kezét. Közben Tex megkérdezte: hol a pénze? A lengyel kábultan felelte: az íróasztalon, mert közönséges rablótámadásnak vélte a dolgot. Így vélekedtek a többiek is, amikor tőrrel a kezében Susan egy szobába terelte őket. A veszélyt először* Sebring érezte meg. Habozás nélkül Tex Watson felé indult, aki viszont nyomban belelőtt. Gibby valósággal megkövült a félelemtől. Tate tért először magához a történtek után. — Mit akarnak? Pénzt? í>— kérdezte. Watson biccentésére Taté a másik szobába vezette Susant, kinyitotta ott pénztárcáját: 72 dollár volt benne. .. Mikor visszatértek, Watson egy nylonkötéllel egymáshoz kötötte Sharon Ta- te-t, Gibby Folgert és Jay Sabringet. — Mit akarnak velünk? kérdezte nyögve a színésznő. A válasz Tex részéről rövid volt: — Meghaltok. Először ő.. — és Frikowskyra mutatott. Susan indult feléje a tőrrel. Halálfélelmében a fiatal lengyel ereje megkétszereződött, szétszakította a kötelet és a földre rántotta a lányt, aki a dulakodás közben háromszor is a férfi combjába szúrt. Friskowsky ekkor az ajtó felé rohant, de Watson egy lövéssel leterítette. Közben a kötéltől megszabadult Gibby kifutott a villából, de Patricia Kren- winkle utólérte, dulakodni kezdtek, de Susan és Tex segítségére siettek és végeztek GibbyveL * Népszerűbb lett a tanítóképző • A szeptemberben kezdődő tanévre a jászberényi ttanítólklépző kilencvenhat tanulót vesz fel az első évfolyamra. A kjencvenhat helyre kétszázötvenhatan jeletkeztek. A tavai,, ilyenkori másfélszeres helyett az idén két és félszeres a túljelentkezés. a pálya növekvő népszerűségét az intézet tanárai jórészt a pedagógus fizetések rendezésének tulajdonítják. Április 6—7-én alkalmas- sági vizsgán vettek részt a jövendő elsőévesek. Ez még nem felvételi vizsga volt. csupán a jelentkezettek adottságait (színérzék, hallás. kiejtés, fizikai alkalmasság) vizsgálták. Az első .,szűrőn” tizennyolcán estek ki. Az ő jelentkezésüket más mézetekhez továbbították, ahol az említett adottságok hiánya nem kizáró ok. A többiek június végén írásbeli, július elején pedig szóbeli felvételi vizsgát tesznek. Ezután következett a dráma leghátborzongatóbb ' része. Pat, Susan és Tex visz- szatértek a szobába, ahol Sebring és Taté tartózkodott. Előttük levetették ruhájukat és összefonódva sexorgiát rendeztek, miközben tőrrel szurkálták az amúgy is sebesült Sebringet, akinek megváltás volt a halál. Most már csak a színésznő volt életben. Könyörgően kérte a gyilkosokat, hogy ne öljék meg, engedjék, hogy világra hozza gyermekét... Susan részvétlenül mondotta: — Rimánkodhatsz, te rin- gyó, meg fogsz halni! Ami ezután következett, arra két ellentmondó vallomást tett Susan. Egyszer: ő csak fogta a színésznőt és Watson Ölte meg; viszont egyik, Ronnie-hoz intézett levelében ezt írta: „Tex és Pat lefogták, én meg beledöftem tőrömet, és addig mártogattam bele, amíg el nem élveztem”. Susan távozott utoljára a Tate-villábóL Távozása előtt még Sharon Tate vérével felírta a villa ajtajára: Pig (disznó). • * * A Manson-banda felgöngyölítése után a világ közvéleménye döbbenten kérdezte: mi vitte rá ezeket a fiatalokat, hogy ok nélkül megöljenek ilyen brutális módszerekkel öt embert, akiket személyesen még csak nem is ismertek. A kérdés nyitja Charles Manson ifjúsága és az a társadalmi környezet, amelyben élt. Nincs helyünk részletesen foglalkozni gyerekkori éveivel, sokat hányódott ide-oda. megjárta a nevelőintézeteket, majd különböző bűncselekményekért a börtönöket. Utoljára tíz évre ítélték, s mikor — hét év múlva — szabadult, egy egészen más világot talált maga körül: furcsa történeteket hallott fiatalokról akik hajukba virágot hordanak, járják a világot, kábítószerrel élnek, akkor szeretkeznek, amikor kedvük tartja és túl teszik magukat minden szabályon, törvényen. — Ez való nekem — gondolta a 32 éves Manson, és útja egyenesen San Francisco Haight Ashbury negyedébe, a hippik paradicsomába vezette. * • • A hippiélet rendje és módja szerint élte itt — a lányokkal szeretkezve — életét Manson. Észre vette azonban, hogy befolyással van a lányokra. Ellátta őket kábítószerrel és sexorgiákat rendezett nekik. Talán 1967 nyarán, egy elhagyott faházban teljhatalmú ura lett a hozzácsatlakozott lányoknak. Meghódította itt Susan Atkinst is, aki már az első nap atyjaként, sze- retőjeként és isteneként imádta Mansont. Ekkor alakult a Manson „család”. A családon belül rendezett kábítószerélvezés szertartásához tartozott, hogy a „családfő” órákon át a himnuszukat, hitvallásukat dünv- nyögte: „Én vagyok Charlie, Charli én vagyok ti vagytok én, én vagyok ti, mindnyájan egyek vagyunk... Susannak is nehéz gyermekkora volt. 18 éves korában megszökött hazulról. Go-go görl lett San Franciscóban, ami azt jelenti, hogy egy mulatóban mutogatta testét. Innen már nem volt messze a hippinegyed, s Charlie Manson volt az első férfi, aki azt mondta rá: szép és mellette otthonra talált. De nemcsak ő — kilenc lány és öt fiú csatlakozott a bandához. De menynyien kérték még „felvételüket?!” Egy napon Manson kiadta a parancsot: elhagyják Haigh Ashburyt. A cél Hollywood volt, ahol Manson mint énekes próbált érvényesülni. Útközben egy Hollywoodhoz közeli hegyszorosban, a Topanga kanyonban vertek tanyát, míg a rendőrség kábítószer-élvezés miatt ki nem zsuppolta őkét innen. Tovább vándoroltak és közben megismerkedtek egy beatzenésszel, Robert Beau- soliel-lel és feleségével. Ez a zenész lett aztán az összekötő kapocs Manson és a hollywoodi hanglemezipar vezérei között, többek között a világhírű Beach Boys gitár-, és énekegyüttes hosszú hajú dobosával Denis Wil- sonnal. (Folytatjuk) összeállította: Szabó Endre Következik: „A csőrötöket befogjátok ...” Az elmúlt hetekben országszerte nagy érdeklődést keltett — különösen a kevésbé dús hajúak körében — egy újabb „hajnövesztő szer” feltalálásának híre. A szakorvosok — mondhatnánk — szkeptikusan fogadták az Országos Találmányi Hivatalnál tett bejelentést. mert — véleményük és az orvosudomány jelenlegi állása szerint — a különböző okokból eredő kopaszság végleges felszámolására nincs lehetőség. Ami a hajhullás okait, a hajritkulás folyamatát, annak lassítását illeti, ezzei kapcsolatban az avatott szakember, dr. Kovács László, a fővárosi bőr- és nemibeteggondo- zó intézet igazgató főorvosa a következőket mondta: — Harminc-ötven hajszál elvesztése naponta még nem jelent kóros hajhullást, hajritkulást. A kihullottak helyén ugyanis néhány hél múlva újabb hajszálnövekedés indul meg és pótolja a hiányzókat. Vannak esetek, amikor valamilyen ártalom szól bele a hajtermelésbe. Ezek lehetnek bizonyos vegyszerekből származó mérgező anyagok, a szervezetben lezajló események kapcsán keletkező anyagok lehet betegség, röntgensugárhatás, stb. Ez azonban nem jelent különösebb problémát, mert amikor az ártalom megszűnik, a szőrtűszőkben ismét megindul a hajnövekedés folyamata, újra életképessé válnak a hajszálakat termelő sejtek. — Speciális betegség az úgynevezett foltos hajhullás, amikor egy vagy több ki- sebb-nagyobb területen teljesen kihullik a haj. Ilyen esetekben is az a tanaszta- lat, hogy a hullást előidéző ártalom megs-űnése után a hajzat újra kinő. A foltos hajhullást okozhatta például a szervezetben keletkezett gennyes góc, vagu hormonzavar, de idegrendszeri hatásra is bekövetkezhet. Merőben más a kornás fejbőrrel összefüggő hajhullás. ami rendszerint fokozott fagguntermeléssel is eoyütt- jár. Ezt szeborheás állapotnak nevezzük, ami nem betegség. hanem örökölt alkati sajátosság élettani jelenség, aminek az ütemét gondos ártolással lassítani lehet. Ettől függetlenül mi, szakorvosok is érdeködéssel várjuk, hogy a találmányként bejelentett hajnövesztő szer kipróbálása milyen eredményre vezet. A Szovjetunióban igen népszerűek a társadalmi oktatási intézmények, a szabadegyetemek. Hallgatói azok az emberek, akik a tudomány, a technika, a gazdasági élet és a kultúra legkülönfélébb területein szerzett ismereteiket igyekeznek bővíteni, gazdagítani. Jelenleg a Szovjetunió több, mint 26 ezer szabadegyetemének mintegy 5,5 millió hallgatója van. Az oktatógárda neves tudósokból, a kultúra kiváló ismerőiből, a népgazdaság különböző ágainak jeles szakembereiből áll. A gyakorlatias oktatást az üzemek, a tudományos kutatóintézetek laboratóriumainak igénybevétele teszi lehetővé. Ilymódon a legtöbb egyetemen jelentős kutató- és újítómunka folyik. Képünkön a kijevi szabadegyetem műszaki tagozata. A légiközlekcdési tanszék dékánja, Natalja Gugyim Levkovics (balról) gyakorlati foglalkozáson a hallgatók körében. Az órákat a kije ,i Polgári Légiközlekedés Mérnökképző Intézetének egyik laboratóriumában tartják. KÉPERNYŐJE ELŐTT Mind számban, mind pedig a sugárzott adás meny- nyiségét tekintve, az elmúlt hét műsorában a sport uralkodott; Európa-bajnokság (asztalitenisz), világbajnokság (jégkorong), labdarúgó kupamérkőzés (Ferencváros) jelentették azokat az eseményeket, arr. elyekről a mi tévénk sem maradt le. És mindezekhez még labdarúgás hazai pályáról, valamint az ökölvívó-bajnokság országos döntőjének közvetítése a Sportcsarnokból, — így vált teljessé a sportesemények színes, változatos televíziós panorámája. A sport szerelmeseinek tehát nem kellett, hogy unatkozzanak a képernyő előtt. De vajon más nézői igényeket is hasonló igyekezettel és színvonalon elégített ki a televízió 16. műsorhetének prog- rarrja? Egyáltalán nem. Különösen kirívó volt a hétvége gyengélkedő műsora; szombat este az erőtlen és inkább illusztratív eszközökkel megoldott filmmel, a Fiestával, amelyben az úgynevezett „elvesztett nemzedék” sorsának csak külső jegyeiben, de tartalmában kevésbé realista képét kaptuk. Még ennél is szürkébb, többnyire unalmas volt a vasárnapi Ihlet, Maugham novellájának televíziós változata. Az irodalmi sznobok világát idéző film az író szellemes, gunyoros iróniája ellenére is terjengősnek hatott a képernyőn. És ehhez ír ég a szegényes, ötlettelen Tévé-lottó! Szegváry Katalin riporteri ügyködése — sok hűhó semmiért — a sorsolás körüli „ez-az”, a kihúzott műsorszámoktól is csaknem elvette a kedvünket. Hálásak lehetünk viszont a Nyitott könyvnek, mert egy, a szélesebb olvasótábor számára talán kevésbé ismert, de valójában kitűnő regényre hívta fel a figyelmet. A* emlékezés törvényei Nagibin Trendjakov a szovjet széppróza „új hul- lám”-ának képviselőit jól ismeri a magyar olvasóközönség, de Jevdokimovot n:ár kevésbé. Pedig ő is az ötvenesekhez, ahhoz a nemzedékhez tartozik, mint Nagibin és Trendjakov. A televízió tehát okosan választott. amikor Jevdokimov egyik, talán legizgalmasabb regényébe lapozott bele a képernyőn. Az emlékezés törvényei című regény néhány részletét villantotta fel az ismertetés szándékával. Egy gyárigazgató súlyos, tragédiához vezető erkölcsi konfliktusai tárultak felelőttünk. Ki ez a gyárigazgató? A televízió bemutatása — sajnos — sok részletre nem térhetett ki, így talán a néző előtt, aki eladdig nem ismerte a regényt, a gyár- igazgató életútjának képe serr állhatott össze teljes egésszé. Így most álljon itt a regény egyik ismertetőjének néhány mondatos ösz- szefoglalója Poljakov igazgató életútjáról. „Fiatalon a harctérre kerül, borzalmas élményben van része: tíz társa közül egyedül ő marad életben — súlyos sebesülten,: alhadnagyként leszerel, a háború után elvégzi a főiskolát, mérnöki diplomát szerez, megnősül, azután Moszkvától távoli kisvárosban elindítja egy gyár építkezését, s amikor a történet játszódik, ennek a gyárnak az igazgatója. A házasság, a családi élet tökéletesen biztosított: 15 évi házasság után „jól megvannak” az aszony- nyal, Lénával, aki szintén dolgozik, hosszú várakozás után végre kislányuk született, a kis Varja: lakásuk nagy, kényelmes, Poljakov saját Volgáján szaladgál, mint igazgató még azt is elmondhatja magáról, hogy kapcsolatai jók a helybeli vezérkarral, minisztériumbeli főnökeivel is. „Tipikus sors, rri benne tehát a tragikus? Poljakov a háború idején és az azt követő építés korszakában katonás életmódhoz szokott, és ilyen „kemény” magatartást alakított ki. Később azonban, az új helyzet követelte feladatok közepette már ez a magatartás számtalan konfliktus forrása lebt. Valamikor túlságosan megkeményedett és most nem tudott, nem volt képes változtatni riedeg emberi magatartásán. Hiányzik belőle az emberi kapcsolatok közvetlenségére való törekvés, a melegség. Csak a terveket, a feladatokat látja maga előtt, de a terv végrehajtója, az ember elveszti jelentőségét, a termelés; „ütközet” megnyeréséért való — egyébként becsületes, tiszta szándékú — igyekezetében. Így kerül szembe beosztottjaival, az üzem közösségével. Önmagával pedig az emlékezet törvényei állítják szembe. Régi emlékei egy váratlanul megjelent, 18 esztendős lány képében „rontanak” rá, a tulajdon lányának jelentkezése, akinek létezéséről semmit sem tudott, döbbenti rá egy régi, fájdalmas, emberi mulasztására; hitvány módon hagyta ott egykor azt, aki őt végtelenül szerette és akit ő is szeretett és akitől a lány is származik. Az emlékek nyomán feltáruló régi „bűn” és a jelenben nap mint nap jelentkező emberi konfliktusok következtében Poljakov feje fölött összecsapnak a hullámok. Jevdokirr.ov — a fentiekből kitűnik — regényében elsősorban a szocialista társadalomban élő ember erkölcsi törvényeit vizsgálja; azt a harcot állítja műve középpontjába. amely az emberek tudatában folyik és a régi és az új magatartás- normák összeütközésében testesül meg. Közben természetesen megrajzolja a szocialista társadalom erkölcsi eszményét is. A televízió tehát egy kitűnő szovjet regény bemutatását vállalta, rr.égha nem is a legsikeresebb formában. Ugyanis nemcsak a bemutatás tűnt túlságosan vázlatosnak. hanem az' egyes figurák rajza sem ment túl a regényillusztrációk színvonalán. A regény bizony mesz- sze izgalmasabb, mint amennyire a televíziós kóstolóból ez kiderült. Mindezt csak azért érdemes hangsúlyozni, mert aki maga is felnyitja rrajd Az emlékezés törvényeit, maga győződhet meg Elbert János eligazító ,szavainak igazáról: a szovjet széppróza egyik legizgalmasabb. modern alkotását veszi kezébe. llövidcn Ügyesen összeállított ri- pertmíísorral emlékezett meg a televízió a műemlékvédelem centenáriumáról. A riportban megszólaltak a mű- err. lékvédelem felelős vezetői. és egy ragyogó kisfil- met is láthattunk. Kollányi Ágoston Kibontott ablakok című, Magyarország műemlékeit bemutató kisfilmjét. Érdekes feladványokkal tornáztatta ezúttal is a Szójátékklub „profi versenyzőinek” nyelvi készségét és kombinációs képességék A Weörös Sándor vers azonban, mint kiderült, még az ő erejüket is meghaladta, önként vetődik fel a kérdés: nem túl magas az a ló, amelyre a klub vezetői a játékot ültették? A hét tartja továbbra is jó forrr.áját, most is két friss külpolitikai híradással, riporttal szolgált; megbízható információkat kaptunk, élményt nyújtó tálalásban. Y. M,
