Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 23. f Kokain — Ópium — Morfium — Heroin — Hasis Mákony- Mámor- Gyilkosság 0 A felelőtlenség teteje A kábítószerek rendezésekor utaltunk a fogyasztását követő néhány tünetére — például arra, hogy megszünteti a fáradtságot, növeli a munkabírást, jó közérzetet okoz, enyhít bizonyos kellemetlen testi és lelki érzéseket, fokozza a gondolat csa- pongását, álmodozásra késztet, a drogok által kiváltott hallucinációk gyönyörködte- tőek, a hangok és színek .Valami csodás világba varázsolják élvezőjét. Mindez szépnek és jónak tetszik. De... Mint minden túlzásnak, ennek is megvan a maga árnyoldala. Vonatkozik ez különösen a kábítószerek élvezetére. Mértéktelenül használt dózisai helyrehozhatatlan károkat idéz elő az emberi szervezetben, az egyén szellemi és erkölcsi életében, egész magatartásában. Először a test sínyli meg — az arc elhalványodik, a beálló étvágytalanság következményeként a szervezet leromlik, megj elennek a tbc első tünetei, májbajok keletkeznek, a tisztátalan injekciós tű nyomán fertőzés, sepsis léphet fel. Aztán következnek a pszichés zavarok : izgatottság, félelemérzés, önvád, ideggyengeség, üldöztetési téveszmék, érzékcsalódások, delirium. Egy bizonyos stádiumban bekövetkezik a jellemgyengeség, a kötelesség elhanyagolása, az erkölcsi gátlástalanság, az anyagi romlás. Végül a folyamat elmegyengeségbe torkoll. Aki megkóstolja a drogok valamelyikét — rabja lesz. Ez azonban pénzbe kerül. Nem is kevésbe. Egy ■jellemileg meggyengült egyén mindenre képes. Itt a nyitja a tragédiák végtelen sorozatának. A kábítószer által bűnössé vagy éppen a halálba menekült emberek számáról ugyancsak nincs és nem is lehet pontos statisztikai adatokat felfektetni. Orvosok véleménye szerint milliókra tehetők ezeknek a száma évente. A bűnügyi nyilvántartások, a bírósági aktacsomók, az elmegyógyászati intézmények, orvosi lapok naponta újabb és újabb esetekkel gyarapodnak. A Newsweek című amerikai lap felmérését ismertető cikkében ezt írja: „...a kábítószer-fogyasztók, miközben a gyilkos mérget hajszolják, amely nélkül képtelenek meglenni, évente legalább 15 milliárd dollár kárt okoznak bűncselekményeikkel”. És ez az adat csak az USA-ra vonatkozik — mi történhet hát az egész világon? Lássunk néhány tipikus esetet: , A. Ruggiano, 20 éves fiatalembert szülei New York-i lakásán holtan találták. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a nyilvántar- tottan heroint élvező fiatalember — gyilkosság áldozata. Mi történt? Ez a szerencsétlen többször feltárta a kábítószerügynökök tevékenységét. Ez egyesek részére nem volt kellemes, ezért az egyik csomagban, melyet átvett, — gyorsan ölő méreg volt — eltették a fiatalembert láb alól, mielőtt ők lebuktak volna. Egy tragikus sors... Gerda Sommer egy hamburgi gyárban dolgozott, mint munkásnő. A gyár tulajdonosa, hogy serkentse munkaerőit, délelőttönként egy-egy kellemes ízű- tablettát osztott ki közöttük. Egy idő után Gerdánál beállt a reakció: mind fáradtabb lett, elkésett munkahe- helyéről, teljesítménye csökkent. Egy napon már nem tudott a futószalaggal lépést tartani. Elhagyta a gyárat, de pénzre szüksége volt. És szerzett, míg végül egy lokálban kötött ki, s onnan már a börtön és a halál következett. Olyan esetek, hogy Marseille egyik falatozójában egy morfinista nő hátba szúr egy békésen kávézó asszonyt, vagy egy floridai 16 éves fiú kiirtja öttagú családját, mert a^ok már nem adnak neki kábítószerre pénzt, — vagy Hong Kongban három matróz halálra kínoz egy heroincsempészt, mert az nem akar nekik drogot eladni, szinte mindennapi esetek, és példázzák, hogy a lopás, a betörés, a rablótámadás, a nemi erőszak, a prostituáció, a szándékos emberölés, mindmind a kábítószer-fogyasztás velejárója, következménye. És vannak, akik a drog pártján állnak. A Le Figaro című francia lap ismerteti azt a „kis útikönyvecskét”, amelyet Amsterdamban árulnak. A könyvecske felsorolja például a városnak azokat a parkjait, melyek kábítószerélvezetre kiválón alkalmasak. A „Kis álmok és utazá- sok”-fejezet alatt a következők olvashatók: „Amsterdam nemcsak facipőiről, tulipánjairól és csatornáiról híres, hanem napjaink sokszínű kábítószer-piacáról is. A kábítószerárak alacsonyak és tartottak. De legyünk óvatosak: soha ne adjunk pénzt addig, amíg nem győződtünk meg az áru igazi természetéről”. Az ilyen könyvek szabad árusításától már csak egy lépés az az álláspont amelyik a „szabadság” jelszava alatt, fennen hangoztatja: „Vannak jó kábítószerek, a hasis és a marihuana. Engedélyezni kell ezek szabad forgalmazását”. McGlothin és West amerikai tanárok írják: „A marihuana árusításának tilalma az alapvető polgári jogok lábbal tiprása”. Hová vezetne ez a szemlélet? — A Népszabadság írja egyik cikkében. ismertetve az FBI jelentését a bűnözésről: ..Az USA minden 36. lakosa esik gyilkosság, fosztogatás vagy erőszak áldozatául évente. — Az ország 203 millió lakosából 1970-ben 15 810 embert gyilkoltak meg, azaz naponta több mint 40 személyt fosztottak meg életétől erőszakos módon”. Többek között úgy, mint az ismert San Francisco-i hippibanda gyilkosságsorozata. (Folytatjuk) összeállította: Szabó Endre Következik: A Manson-ügy Dzs. Gezalov; Nem ellenzem a kritikát, de... — Ez minden, amit mondani tudsz? — Igen, ez minden, amit mondani tudok. A felháborodott főnök felkelt a helyéről, s járkálni kezdett az irodában. — Elküldtünk a gyárba, hogy ellenőrizd a pénzügyeket és kimutasd a hiányosságokat, te meg azt hajtogatod, hogy nincs ott semmiféle hiányosság. Azért küldtünk, hogy leleplezd azokat, akik zsebrevágják az állami pénzeket, ehelyett dicsőítő ódát zengsz róluk. A kerületben már mindenki ennek a gyárnak a képtelenségeiről suttog. Te meg ott voltál tizenöt napig és semmit sem vettél észre. Az ellenőr nyugodtan válaszolt: — Minden, amiről suttognak — igaz. Az üzemben valóban elherdálják az állam pénzét. A főnök nekirontott. — Hát, akkor miért nem írtál erről a jelentésedben? — Félek. — Mitől?! — Félek megírni az igazságot. — Mi az, hogy félsz megírni az igazságot? Csak nem ellenzed a kritikát? — Nem, én mellette vagyok. De sokan nem szeretik. Alighogy valakit elkezdesz bírálni, az embered azonnal megharagszik rád és megkeresi az alkalmat, hogy bosszút álljon rajtad. — Ki merne téged bántani, ha mindent úgy írsz meg az üzemről, ahogy az a valóságban van? Kitől félsz? Az ellenőr kényelmesebben helyezkedett el a főnökkel szemben. — Hatalmas hiányosságokat fedeztem fel az üzemben. A jelentésemben erről egy szó sincs. Tudom: a pénztáros bűnös. Ugyanis jól tudja, hogy a bérjegyzék szerint ki vesz fel törvénytelen pénzeket, de hallgat róla, mert ő is megkapja a sápot. Ha megemlítem a pénztárost, megharagszik rám. Befolyásos emberek állnak a háta mögött, azok is megorrolnak. A befolyásos embereknek vannak befolyásos rokonai, s azok nem kegyelmeznek. Gondolja csak el, egyszerre hány ellenséget szerzek magamnak! Megírhattam volna, mondjuk, hogy az üggyel kapcsolatban áll a főkönyvelő helyettese is. Véres ellenségemmé tettem volna. — És hogyan reagál erre az üzem főkönyvelője? — Ön komolyan azt gondolja, hogy az üzem főkönyvelője semmit sem tud a machinációkról. Természetesen tud, sőt mi több, részt is vesz bennük. Egyáltalán nem azért nem tettem róla említést, mintha nem lenne neki alapja, főnök elvtárs. Azt beszélik, egyszer megkérdezték a hegyet: kitől félsz legjobban? A hegy így válaszolt: a pénzes embertől. Lám, így hát én is félek, főnök elvtárs. A főkönyvelő már két esztendeje működik a gyárban. És nagyon pénzes ember lett. — Idehallgass, — döbbent meg a főnök —, ugye az üzemben nem volt semmiféle ellenőrzés? — Már miért ne lett volna? Persze, hogy volt. Például a múlt évben, júliusban ment oda egy ellenőr. Egy nap, egy éjjel dorbézoltak, majd felvett egy jegyzőkönyvet, melyben azt rögzítette, hogy az üzemben minden a legnagyobb rendben van. Ha jelentésemben az ellenőr felelőtlenségét kezdem emlegetni, akkor megharagszanak rám a tröszt vezetői. Azt mondják majd: íz egész köztársaságban nem talált mást, akit kikezdjen, csak a saját trösztjét. Meg azt: megszégyenített minket. Kedves főnököm, mint ahogyan a közmondás mondja: eső után köpönyeg. Mi se vegyük hát fel ezt a köpönyeget! Nem akarok én senkit sem megkritizálni ebben az üzemben, senkit sem fogok elkeseríteni. Miért legyek rossz ember sokak szemében, mikor megúszhatom azzal, hogy csak az ön szemében leszek az! Molnár Sándor fordítása ,ÍA3ls9lií«*%d*rS Filmjegyzet LJLij.i-i.jiJi ijmiifiiuinanij HOLT VIDÉK A nagyobb közösséget érintő életforma-változások még akkor is sok heves megrázkódtatással járnak, sőt gyakran egyéni tragédiákat váltanak ki, ha a folyamat a^ társadalmi fejlődés irányába* halad, és végső soron valamennyi érintett embernek érdeke, hogy a változás végbemenjen. Az egyéni tudat a társadalmi tudatnál még inkább ki van téve annak a veszélynek, hogy megkésve kövesse a lét fejlődését, sőt az egyén belepusztulhat abba a változásba, amely minden bizonnyal a javát szolgálná. Gaál István filmje a társadalmi mozgással szembekerülő sorsokat vizsgál. A témát egy kis ormánsági falu. Gyürüfü esete adta az író-rendezőnek. Ez a falu egy-két éve teljesen elnéptelenedett. Nem érte meg a befektetett munkát földjeinek művelése, távol esett minden fontosabb közlekedési útvonaltól, munkaalkalom nem volt a közelében. Elvándorolt egy egész falu. Ez így önmagában teljesen ésszerű. De mennyi bizonytalanságérzettel, keserűséggel járhatott a falu bomlási folyamata! Hány szálat kellett erőszakkal eltépni az embereknek önmagukban ahhoz, hogy elhagyták a környezetet, ahol születtek, nevelkedtek, dolgoztak! Es vajon hányán nem tudtak beilleszkedni még ma sem az új életformába. Gaál István egy lényegében háromszereplős kamaradrámába sűríti együttérző de a legkisebb mértékben sem elérzékenyedö aggodalmát a társadalmi mozgás által sodort, a sodrásban megsérülő és hasztalanul ellenálló emberek iránt. A fiatal férfi kemény, életerős, de értelmetlenül makacs típus, akinek a faluhoz való ragaszkodásban kevéssé vehetjük észre az érzelmi tartalmat. Ez a fajta ember minden közösségben magányos marad, talán sikerre, boldogulásra született, de csakis az egyéni siker tudja boldogítani. Felesége épp az ellentéte: csupa érzékenység, de érzelmei befelé áradnak, az öröklött parasztasszonyi fegyelem és alkatából következő szemérme nem engedi, hogy értékes egyénisége igazán megvalósuljon. Kettőjük — az akarat és az érzelem — reménytelen vitáját egy idős asz- szony, Erzsi néni alakja fogja harmóniába. Ö egy a sorsával, nem száll vele szembe, nem vágyik el belőle, megadással, olykor derűvel viseli, csakhogy ez a sors a pusztulás. A rendezőt társadalmi jelenség serkentette alkotásra, különös módon mégis teljesen elszakadt az ihlet forrásától. Eseménytelen, sőt tulajdonképpen igazi konfliktus nélküli, lélektani játék a Holt vidék, de a forgatókönyv és a rendezés mégsem koncentrált igazán a jellemekre. Kivált a férj figurája elnagyolt, s ezt az érzésünket csak erősíti az erdélyi Fe- renczy István jellegtelen alakítása. Patkós Irma Erzsi nénije és Törőcsik Mari fiatalasszonya viszont tökéletesen kidolgozott, megrázó hatású művészi azonosulás. A film legértékesebb művészi teljesítménye azonban kétségkívül Zsombolyai János operatőré, aki feledhetetlen, vésztjósló szépségű képekben örökítette meg az elhagyott falu látványát. „Exkluzív ételek és italok..."(1?) Egyik vidéki lapunk hasábjain arról olvashattunk, hogy három, ugyancsak vidéki szálló közös bemutatót rendez, s a „legfinomabb exkluzív ételek és italok” kerülnek majd terítékre, önkéntelenül felvetődik bennünk az a kérdés, milyen nyelvi szerepet kapott az exkluzív idegen szó az idézett jelzős szerkezetben. Van-e egyáltalában különleges, sajátos szerepe ennek az idegen hangsornak ? A válaszunk egyértelműen az, hogy nincs. Azt se tudjuk meg belőle, hogy milyen ételt és italt minősíthet ez a szó. Ismét feleslegesen kapott tehát szerepet a napja-* inkban szinte divatszóvá váló exkluzív, exkluzivitás, exklusive idegen szósor idézett tagja. A felesleges előkelősködésre. a furcsa nyelvi különcködésre gyanakodhatunk ennek az idegen hangsornak a szerephez juttatásában. A kizárni, kirekeszteni, távol tartani, megakadályozni, elutasítani jelentésváltozatokat megnevező latin ex- cudere szó adott alapot az exkluzív, exkluzíve, exkluzivitás hangsorok megalkotásához. Az exkluzív hangsor az eredeti latin szó használati értékének megfelelően a következő jelentésárnyalatokra utalhat: zárt, elzárkózó, zártkörű, zárkózott, különleges, kizárólagos, válogatott stb. Az előkelő, az elzárkózott, a zártkörű, az idegent be nem fogadó társaság minősítésére, jellemzésére tehát alkalmasnak találjuk az exkluzív szót. Az italok, az ételek jelzett szavakhoz való társítása már nem szerencsés. Ebben az összefüggésben nagyon bizonytalan, igen általános és tág a jelentéstartalma. Az „exkluzív ételek” jelzős szerkezettel a magyar konyhák különlegességeire, különleges ételeire, italaira akarták felhívni a figyelmünket. De jó magyar szavakból és kifejezésekből is válogathattak volna. A jóízű, a finom, a különleges, az ínyenc ételek és italok jelzős szerkezetek révén az olvasó pontosan tudta volna, milyen ínyenc élvezetek várnak azokra, akik a meghirdetett bemutatóra is elmennek. Tudatosan nem használtuk itt a gasztronómiai idegen hangsort, mert a német Gasztronom magyarítására megalkotott ínyenc nyelvújítási szóból jobban értjük, mire vonatkozik az ínyenc élvezetek jelzős szerkezet. Ha az exkluzív hangsornak és szócsaládjának nem álljuk útját, még megérjük, hogy bizonyos exkluzív körökben nem étel- és italkülönlegességeket, hanem ételés italexkluzivitásokat tesznek a vendégek elé. Dr. Bakos József Rendbe hozzák Petőfi szülőházát Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőhelyén a gazdag jubileumi program előkészítése mellett nagy gondot fordítanak arra is, hogy megfelelő környezetben ünnepelhessék majd a nagy költő születésének 150. évfordulóját. A városjelölt nagyközség vezető testületéi felkérték az építkezések vezetőit és dolgozóit: a még hátralévő időben tegyenek meg mindent az impozáns városkép kialakításáért. A település lakói társadalmi munkában segítik a környezet szebbé, vonzóbbá tételét. A Bács-Kiskun megyei Tanács anyagi támogatásával megszépítik a Pet- rovics-házat, amelyben a költő született. Az évenként 24 000—25 000 hazai és külföldi látogatót fogadó kis nádfedeles szülőház állagmegóvására — aláfalazására — tavaly 250 000 forintot költöttek. Az idén a nádtetőt javítják ki, s kívül-belül tatarozzák a házat. „KI tud róla?" A Vöröskereszt sokoldalú munkájának egyik figyelemreméltó és nem könnyű területe a keresőszolgálat. Forgalmukra jellemző, hogy az utóbbi másfél évtizedben több mint 40 000 üggyel foglalkoztak. Néhány igen érdekes, szinte reménytelennek látszó esetről is számot adhat évről évre a kereső szolgálat. Egyik ilyen volt például, hogy egy Kanadában élő magyar 30 év után találta meg húgát a Vöröskereszt segítségével. A múlt esztendőben egy férfi kerestette testvérét, akivel még 1915-ben megszakadt a kapcsolata. Az osztrák Vöröskereszttel együttműködve a keresőszolgálat Ausztriában rátalált, és így a két testvér több mint 55 esztendő után vette fel ismé’. egymással az érintkezést. hét alatt négyes találat megyénkben Iia nem is akadt szőkébb pátriánkban oivan szerencsés ember, mint az a dunaújvárosi fiatalasszony, aki 13+1- es totószelvényével egymil- lió-egyszázhatvanezer forintot nyert a 14. fogadási héten, azért már tíz fogadónak nálunk is sikerült az idén telitalálatot elérnie a totóban. Jászberényben, Kun- szentmártonban. Mezőtúron, és Jászapátiban egy-egy. Tö- rökszentmiklóson k-:, Szolnokon négy 13+1-es nyereményt fizetett ki az OTP. Szolnokon volt az a 12 talá- latos szelvény is mely jócskán vetekedett némely teli- találatossal a nyeremény összegét tekintve: több mint 90 ezer forintot ért. A 13-as számhoz fűződő babonát táplálhatná érdekes véletlen folytán az a tény, hogy az év első 13 lottó-játékhetében éppen tizenhárom négyes találat volt megyénkben. Kinek hozott legnagyobb meglepetést idén Fortuna? Minden bizonnyal annak az idős abádszalóki néninek, aki a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság értesítő leveléből tudta meg. hogy tárgynyere- mény-sorsoláson nyert egy Zsiguli gépkocsit. Egv-egy szelvénnyel játszik rendszeresen, s mindig ráírja nevét és lakcímét — így vihette a posta Bakó Józsefné címére a nem mindennapi örömhírt. — rónai — Sz, J.
