Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

Kádár János országgyű’ési beszéde lapunk 3. oldalán Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a módosított alkotmányt Túlzás nélkül mondhatom: ünnepi, vagy az egyik fel­szólaló szavaival élve, tör­ténelmi ülésre gyűlt össze az országgyűlés szerda dél­előtt, hogy megtárgyalja az 1949. évi 20. törvény módo­sításáról és a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. A teljesen megtelt üléssorok és a zsú­folt diplomáciai, újságírói páholyok, karzatok is jelez­ték a napirend különös fon­tosságát, valamint az igen élénk érdeklődést, amely a tanácskozáson túlmenően a felszólalók sorában előjegy­zett Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának is szólt. A törvényjavaslatot Kál­lai Gyula, az alkotmánymó­dosítást előkészítő ország- gyűlési bizottság elnöke ter­jesztette elő. Igen nagyra értékelte azt a széleskörű támogatást, amelyet a bi­zottság a társadalmi szer­vektől és a tanácsoktól hoz­zászólások, javaslatok for­májában kapott, s méltat­ta a márciusi nyilvánosság­ra hozatal után érkezett vé­leményeket. Vázolta azt a történelmi utat, amely az 1949. évi alkotmány meg­születéséhez, majd a mun­kásosztály vezetésével azóta teljesen megszilárdult nép­hatalom jóvoltából a jelen­legi módosításhoz vezetett. A továbbiakban sorravette az alkotmány javasolt új, egységes szövegében kifeje­ződő jellemvonásokat: a munkásosztállyal szövetséges parasztság, valamint a meg­növekedett számú és jelen­tőségű értelmiség szerepé­nek új megfogalmazását, a szocialista állam nagy fejlő­dését, amiért is a javasolt alkotmány immár deklarál­hatja: a Magyar Népköztár­saság szocialista állam. Ki­tért az előadó a szocialista demokratizmus megerősödé­sére, a Hazafias Népfront és a szakszervezetek meg­növekedett szerepére, az or­szág jelentékeny nemzetközi tevékenységére, az ország- gyűlés, valamint a kormány nagymértékben kiszélesedett feladatkörére. ami mind­mind megfogalmazódott a módosított alkotmányszöveg- ben. Befejezésül annak a reményének adott kifejezést, hogy az országgyűlés elé terjesztett módosított alkot­mány nemcsak társadal­munk megszilárdult szocia­lista alapjait, jellegét bizo­nyítja, hanem hozzájárul a társadalomban, a minden­napi munkában erősödő szo­cialista vonások további ki­bontakozásához is. A szerdai napon kilencen iratkoztak fel hozzászólásra, közöttük Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára. Rendkívüli figyelemmel fo­gadott hozzászólása után a többi között Darvas József író. Békés megyei képviselő szólalt fel. Az írószövetség elnöke, aki személy szerint is részese volt az 1949. évi alkotmány létrehozásának, érvekkel bizonyította, hogy az. alkotmány életünk részé­vé lett, szerepe volt az el­múlt csaknem negyedszázad n inden fontos megnyilvánu­lásában és jól töltötte be a szerepét. Politizáló közvéle­ményünk ennek folytán, ér­ti és helyesli az alkotmány módosítását. Annakidején augusztus 20-án iktatták tör­vénybe az alkotmányt és ez a nap lett az alkotmány ün­nepe. Ebben kifejeződött a szakítás a múltbeli reakcióé áLiumeszmével, s ugyanak­kor történelmi hagyomá­nyaink vállalása is. Kifejtet­te véleményét Darvas József a nemzeti önbecsülés köve­telményeiről: szigorúan, ha szükséges kegyetlenül kell szembenézni a nemzeti múlt­tal. megőrizve annak igazi értékeit. Ami a jelent illeti mondotta, az épülő szocia­lizmust sok mindennel lehet mérni, de elsőrendű, hogy a nép hogyan vesz részt a szo­cializmus építésében. Az al­kotmány módosításának egyik legfigyelemreméltóbb vonása, hogy nagy fontossá­got tulajdonít a demokratiz­mus kiszélesítésének, % de­mokratikus keretek igazi tartalommal való megtöltő-- sének. Ezzel összefüggésben szólt a Hazafias Népfront szerepéről. Végül az értelmiségnek a módosított szövegben megfo­galmazott szerepét, feladata­it taglalja. Hangsúlyozta, a módosítás kifejezésre juttat­ja a művészi és a tudomá­nyos munka szabadságát, azt, hogy a művészet, a tudo­mány csak a maga belső törvényei szerint tud igázán fejlődni. A párt politikája ezt másfél évtizede gyakor­latilag biztosítja, s most az alkotmányban is kifejeződik. Az egyes társadalmi osztá­lyok, rétegek helyzetével, el­sősorban a munkásosztály vezető szereDével más fel­szólalók is részletesen fog­lalkoztak, közöttük Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára, Győr-Sopron me­gyei képviselő. Ahhoz, hogy a munkás ténylegesen be­leszólhasson a politikába, a hatalom jellegének kell biz­tosítania, hangsúlyozta. Ezt már az 1949. évi alkotmány kifejezte. Ma azonban már nincs egyetlen társadalmi osztály sem, amellyel szem - ben osztályjellegű elnyomás érvényesülne, és a munkás­osztály, a többi osztállyal, réteggel együttesen gyako­rolja a hatalmat. Részletek­be mehően foglalkozott Mé­hes Lajos a szakszervezetek megváltozott. kiszélesedett feladatkörével is, hiszen munkájuk, figyelmük ma már a tervezéstől a javak igazságos elosztásáig, úgy­szólván mindenre kiterjed. Ebben valósul meg a mun­kásosztály ellenőrző szere­pű iá. Tagja volt az alkotmány módosítását előkészítő bi­zottságnak dr. Horváth Ri­chard képviselő, aki elsősor­ban a hívők gondolatait tol­mácsolva ugyancsak felszó­lalt az ülésén. A bizottság­ban mint mondotta, hasznos munkára nyílt alkalma, ami­ben ugyancsak Kifejeződött az együttműködést elősegítő bizalom, amely az alkot­mány módosított szövegéből is kicseng, az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szentelve, az egyes társadalmi rétegek munkájának, szerepének, fe­lelősségének. A jogtudomány érveivel magyarázta a módosítás szükségességét dr. Antalffy György egyetemi tanár, — Csongrád megyéi képviselő. Ha ugyanis az élet túlhalad­ja a törvényt és az továbbra is változatalnul érvényben marad, gyengül politikai-jogi ereje. Ezért kellett módosí­tani az alkományt. Így to­vább fejlődik az alKotmá- nyosság és a törvényesség, az új szövegben is tükröző­dik a való élet; amely immár több síkon is messzemenően biztosítja hazánkban a tör­vényességet. A kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügy mi­niszter szólt a javaslathoz, Ö- is elsősorban azt a nagy át­alakulást hangsúlyozta, — amely a módosítás alapja. Tükrözi a módosftott szöveg társadalmunk megváltozott helyzetét, a Magyar Népköz- társaság államának szocialis­ta voltát, a munkásosztály­nak, mint a társadalom ve­zető erejének szövetségesei­vel együtt betöltött szerepét, társadalmunk demokratikus jellegét. A miniszter állást foglalt az államélet tovább­fejlesztése mellett, hangsú­lyozván, hogy az államélet és a szocialista demokratiz­mus fejlesztése egymástól el­választhatatlanok. Kiemelte, hogy az alkotmányban mi­lyen nagy fontosságot kap a szocialista törvényesség vé­delme, az állampolgári jogoK és kötelességek mindegyike, méghozzá szoros egységben, mert jogokat csak az köve­telhet, aki állampolgári kö­telességét is teljesíti. E gondolatok jegyében szólt még a javaslathoz a szerdai ülésen dr. Varga Pálné Haj­dú megyei képviselő, Farkas Pál tsz-elnök Borsod megyei képviselő, Halasi Lajosné öntőszakmunkás baranyai képviselő, valamint Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára. A/, országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztrásaság al­kotmányának egységes szö­vegéről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és rész­leteiben — a bizottság jelen­tésében beterjesztett szöveg­pontosításokkal — egyhangú­lag elfogadta. Az országevűlés, amely szerdán a késő délutáni órá­kig tanácskozott, ma reggel folytatja munkáját. Ma: Vetik a kukoricát, irtják a gyomot a megyében Jól jött az eső — Tájékoztató a mezőgazdasági munkákról (Tudósítónktól.) A Szónak megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályához érke­zett legfrissebb jelentések szerint az idén jóval előbb járnak a tavaszi munkává! a gazdaságok, mint tavaly. A korai vetésű növények már a földben kapták a közel- n.últ napok esőit. A megye termelőszövetkezeteiben nagy iramban vetik a kukoricát, terveik szerint 70 ezer hol­dat ezen a tavaszon. S ennek már több mint egyharmada földben van. Az elvetendő silókukorica és rizs 27, illet­ve 10 százalékával szintén végeztek. Megkezdődött a szántóföldi zöldségfélék ki­ültetése, a fűszerpaprika pa­lántáinak jórésze már kike­rült a melegágyakból. Külön öröm, hogy megnőtt a zöld- ségtermésztési kedv. A me­gyében másfélezer hektárral több zöldséget termesztenek az idén, mint tavaly. Ebben az évben 30 ezer négyzetmé­terrel nőtt a fólia alatti zöld­ségtermő terület is. Az eddigi szárazság elle­nére az őszi vetések állapota jó. Felmérések szerint a ve­tések több mint felét jónak, 35 százalékát közepesnek, 13 százalékát megfelelőnek mi­nősítik a szakemberek. A télen, fagykár, vetéskipusz- tuiás mindössze 1400 hektá­ron történt. Annál nagyobb aggodalmat keltett a száraz tavasz. Hiszen április 10-ig az átlaghoz képest 126 mil­liméter csapadékhiány volt a megyében. Április 14 és 16 között viszont jó esők áztat­ták a földeket. Űjszászon 51, Szolnokon 48,8, Jászberény­ben 46,2 milliméter csapadé­kot, mértek, de Nagykörűben csupán 3,8, Karcagon 5,1, Kunhegyesen mindössze 3,6 milliméternyi esc hullott. Április 20-ig a megye terü­letén további minimális eső- vel számolnak. Mindebből következik, hogy az öntözőgépek szerepe — különösen ahol kevés eső e^ett — nem csökkent. A termelőszövetkezetek 53,5 ezer hektárra kötöttek víz­szolgáltatási szerződést. Ed­dig 5,5 ezer hektáron történt öntözés. Az AGROKER vál­lalattól eddig 45 öntözőgé­pet vásároltak a tsz-ek, de még mindig jelentős készlet eladatlan. Noha az érdeklő­dés nem rossz, hiszen 1971- ben, egész évben csunán 14 öntözőberendezést vettek a megyében. Az öntözési szán­dékot mutatja az is, hogy gépvásárlásra 7 millió fo­rint közép- és rövidlejáratú hitelt igényeltek a tsz-ek. A megyei növényvédő ál­lomás adatai szerint, a vegy­szeres gyomirtás repülőgé­pekkel és szántóföldi gépek­kel egyaránt jó ütemben ha­lad. A búza vegyszerezése az elvetett terület 75 százalékán megtörtént. Sajnos a kárte­vők máris megjelentek. A megyében gabonafutrinka fertőzés miatt 4 ezer holdon kellett védekezni. A repce­kártevők ellen 330. a répa­bolha és a répabarkó ellen pedig már eddig 2 ezer hol­dat vegyszereztek. A Tisza­zugban a szilvadarazsak el­len védekeznek 300 hektáron. Az időjárás kedvez a kárte­vőknek, ezért a megelőző vé­dekezésre törekszenek a nö­vényvédők. — vágási — Mákony — Mámor — Gyilkosság ft A világ mezőgazdasága Anya négy gyerekkel it Egy évtizede — szárazon és vizen ☆ Kinek van igaza? ft A kutyatartás örömei Csehszl ovák vendégek Jászberény ben Ma a Magyar-Csehszlovák Barátsági és Kölcsönös Se­gélynyújtási Egyezmény alá­írásának 23. évfordulója al­kalmából egész napos ün­nepséget tartanak Jászbe­rényben A városi rendezvé­nyeken részt veszne.: a Cseh­szlovák Kulturális Iroda képviselői is, a jelentős ese­ményre Varga Béla, a Ha­zafias Népfront városi titká­ra emlékezik, s megnyitják ezer! a napon a Szlovákia képekben című, erre az al­kalomra rendezett kiállítást is a Fegyveres Erők Klubjá­ban. A csehszlovák vendégek ellátogatnak a járási-városi könyvtárba, és városnéz. sé­tán ismerkednek meg Jász­berény nevezetességeivel. HÍREK -- TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSUK - HÍREK Szolidaritási gyűlés Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán szer­dán ifjúsági szolidaritási gyűlést rendeztek. Az in­tézmény dolgozói és hallga­tói együttérzésükről biztosí­tották a hős vietnami né­pet. A főiskola dolgozói és hallgatói az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagykövetségéhez tiltakozó táviratot intéztek, amelyben követelik, hogy az amerikai légierő azonnal és feltétel nélkül szüntesse be agresz- szív tevékenységét és az amerikai csapatokat vonják ki Dél-Vietnambó! és Indo­kína egész területéről. Gépesített az olajnövények termelése \ \ A MÉM miniszteri érte­kezlete megállapította, hogy a korábban rendkívül kézi­munka igényes olajnövény- termesztés gépesítését meg­oldották. A napraforgó, az őszi káposztarepce és az olajlen korszerű technoló­giájának kifejlesztésére bá­zisgazdaságok alakultak. Le­szögezték továbbá, hogy a fokozódó igényekkel össz­hangban vannak a közgaz­dasági szabályozók, amelyek elsősorban az. olajtartalmú napraforgó termesztését ösz­tönözték. A serkentő hatás oly sikeres volt. hogy az összes olajnövény termőterület 80 százalékán napraforgót ter­melnek. Papíripari távlatok a KGST-ben A budapesti Sporlszálló- ban bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet szakértők delegációinak részvételével szerdán meg­kezdődött a KGST vegyipa­ri állandó bizottsága cellu­lóz- és papíripari munka- csoDortjának ülése. Az érte­kezleten, amelyet Sáros! Sándomé könnyűipari mi­niszterhelyettes nyitott meg, megvitatják a KGST komp­lex programjának keretében megvalósítandó feladatokat. Megtárgyalják a KGST-or- szágok cellulóz- és papír­ipari távlati fejlesztésének prognózisát. amely 1990-ig tartalmazza a legfontosabb termelési és felhasználási előirányzatokat és a meg­levő nyersanyagbázis alap­ján kijelölik a fejlesztés legfontosabb irányait. Ajánlatok az olefin-programhoz Mintegy 30 ajánlat érke­zett külföldről a Cliemo­komplex Külkereskedelmi Vállalat felhívására, az ole­fin program második szaka­szában felépítendő három üzem gépi berendezéseinek szállítására. A korszerű pet­rolkémiai ipar megteremté­sét szolgáló program első szakaszában készül el az etilént előállító leninvárosi üzem, ahonnan csővezeték juttatja majd el az alap­anyagot a második szakasz során a Borsodi Vegyikom­binátban, Kazincbarcikán épülő három üzembe. A eéltermék, a PVC elő­állításához szükséges klórt a klóralkáli elektrolizis üzem szolgáltatja, a klór és az etilén vinilklorid-mono- mer üzemben válik feldol­gozható nyersanyaggá, Wolverhampton Wanderers— Ferencváros 2:1 A szerdai európai kupa estén a magyar labdarúgást a Ferencváros képviselte a molineuxi stadionban sorra- került Wolverhampton W and erers—Ferencváros UEFA Kupa elődöntő visz- szavágón. Wolverhampton Wande­rers—Ferencváros SU («:0)5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom