Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 12. „Udadzisz Takisz a nevem, görög fiú vagyok” őseim, nagyszüleiül, szü­leim az egykori Hellasban éltek, de én még nem lát­tam Görögországot. 1945-ben született a nővérem, apám nemsokkal utána a partizá­nok közé állt. Volt egy osz­taga és a hegyekben harcol­tak évekig. Édesanyám ne­héz körülmények között ne­velte a nővéremet, a ható­ságok állandóan zaklatták, mert a férje partizán volt. Három évig bírta, aztán a kislányt a nagypapa gon- jaira bízta, és ő is elment a hegyekbe harcolni. Apu­kámmal nem is találkozott többet Görögországban. 1949-et írtak már akkor egv ütközetben apám súlyo­san megsebesült. A fejét ta­lálta el egy golyó. Rögtön egy bulgáriai kórházba szál­lították, ahol sok görög ha­zafit ápoltak. Egy hónapig feküdt ott, akkor Budapest­re kellett hozni, mert az élete függött tőle, hogy sür­gősen meg tudják-e operál­ni. És Pesten volt egy pro­fesszor, aki ezt a műtétet el tudta végezni. A hegyek között a parti­zánok tovább harcoltak. Egy csatában anyámnak gránát­szilánkok mentek a lábába, őt is Bulgáriába vitték, kórházba. Ott tudta meg a többi görögtől, hogy férjét két órával azelőtt szállítot­ták el Budapestre. Amikor a kórházból elengedték, ő is eljött Magyarországra, hogy találkozzanak. Utána már itt is maradtak, mert apámat Görögországban halálra ítél­ték. Csongrád megyébe, Szentesre költöztek. Nem volt könnyű az élet, mert a két kezükön kívül másuk nem igen volt , Én Szentesen születtem 1952-ben. Utána nemsokkal a Fejér megyei Beloiannisz községbe költöztünk. Ez tu­lajdonképpen görög falu, a görögországi menekülteknek építették. A legutóbbi nép­számlálás szerint 1593 görög állampolgár él a faluban. Én nem tartozom közéjük, mert nekem már magyar az állampolgárságom. Igaz, gö­rögül jobban tudok, mert a szüleimtől is tanultam, meg görögök között élek és az iskolában is tanultuk a ma­gyar mellett a görög nyelvet. Az általános iskola után Pesten tanultam meg az autószerelő szakmát, most a falu termelőszövetkezetében dolgozom. Van egy táncegyüttesünk én négy éve vagyok a tag­ja. Görög népi táncokat mu­tatunk be, már külföldön is jártunk. Idén talán a tele­vízióban is sikerül szerepel­ni a Ki mit tud?-ban. A tánccsoportban ismerkedtem meg egy macedón származá­sú kislánnyal, akit tavaly feleségül vettem. Kaptunk már lakást is. ha majd ha­zamegyek Szolnokról, akkor fogjuk berendezni. Kell is, mert nemsokára hárman le­szünk. Szolnokon egy hónap óta vagyok a tiszaligeti KISZ vezetőképző iskolában. Többször jártam a városban, voltunk a _ művésztelepen meg a színKSzban is. Szép tiszaparti város, jó itt együtt a fiatalokkal. Igyekszem mindig szórakozást keresni, mert, ha gondolkodom, ak­kor az jut eszembe, hogy a feleségem messze van és szomorú leszek. Otthon — a Beloiannisz faluban — van egy húgom, meg egy öcsém ők is ma­gyar állampolgárok. A nő­vérem most is Görögország­ban él a nagyapával, őt még nem ismerem. Szeretnék egyszer ellátogatni oda, hogy találkozhassunk, meg, hogy lássam azt az országot. Ott élni nem akarok, mert akkor honvágyam lenne. En itt születtem Magyarorszá­gon, nekem ez a hazám. Nemsokára bevonulok ka­tonának, mert ez nekem állampolgári kötelességem. Lejegyezte: Zámbó Árpád Fűthető munkacipő A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem munkavédelmi kutatási osztálya a MÉM megbízásából elkészítette a fűthető munkacipő minta- példányát a hűtőházi dol­gozók számára. A bakancs sarkába gombakkumulátort szereltek, amely a talpban elhelyezett fűtőszálak segít­ségével kellemes meleget áraszt. Az osztályon hama­rosan megkezdik a dohány­ipari csomagológépek védő- berendezéseivel kapcsolatos kutatásokat. Fényzárral mű­ködő szerkezetet terveznek. A gépsor kritikus pontjait, ahol a gép konstrukciója következtében nem szerel­hetnek fel védőrácsot, foto- cellás elven működő szer­kezettel veszik körül, amely — ha a fénysugár megsza­kad — leállítja a gépet. Vasárnapi dormögések Olvastam az újságokban, hogy mennyi, de mennyi csúnyaságot csinált ez az An­namária nevű pesti hölgy. Ebből vagy jó kétezer dollárja van az egyik svájci bank­ban. Hát ez felháborító! Hol itt a honle- ányi érzés? A harmadik műszakban meg­keresett kemény valutát így eldugni, egy félreeső, kies bankházban! Sohasem ér­tettem meg azokat, akik nem élvezik ve- rítékes munkájuk gyümölcsét, akik a bankbetétben lelik minden örömüket Plá­ne ilyen meszi lévő bankbetétben. Ezt igazán nem vártam, kedves An­namária ! • • • Kaptam egy kedves meghívót. Így szól: „Meghívjuk önt 1972. március 16- án este 6 órakor a forradalmi ifjúsági na­pok keretében megrendezésre kerülő mű­soros ifjúsági divatbemutatóra.” El is mennék erre a divatbemutatóra, de sehogy sem érek oda. Mert ha márci­us 16-án este 6 órakor hívnak meg, ak­kor hogy jutok oda március 16-án este 6 órára, — ugyanis, ha jól sejtem, ekkor kezdődik a bemutató. Pedig nagyon izgatja a dolog fantázi­ámat! Mert nem akármilyen közönséges divatbemutató lesz ám ez, — amilyet Franco ellenforradalmi rezsimjében is rendezhetnek, — hanem forradalmi di­vatbemutató. A legdivatosabb bakfis_ és nőj ballonkabátokat, meg egyebeket, ugya­nis a forradalmi ifjúsági napok keretében mutatják be. Nyilván forradalmi dolog lesz, s valószínű, hogyha nem lennének a forradalmi ifjúsági napok — a dolgok logikájából erre következtetek — akkor nem lenne divatbemutató sem. Vajon milyen lehet egy forradalmi if­júsági divatbemutató? Megpróbáltam fel­idézni képzeletemben a Bastille lerombo­lásának képét, a Téli Palota ostromát, a Tanácsköztársaság 134 napját, de sehogy sem sikerült lényeges divatmotívációkat találnom. Frigiai sapkás szövőlányokra, olajosruhás munkásokra, kékmundéros tengerészekre emlékszem, — a Dior ház és Rotschild Klára tevékenysége egészen elhanyagolhatónak tűnik ezekben az ese­ményekben. De a kérdés, az kérdés. Hogy milyen lehet a forradalmi ballonkabát, meg az újmódi, forradalmi bugyi? • • • Harmincegynéhány évvel ezelőtt pénz­zavarba kerültem. Mivel ez az állapot azóta is tart nálam, elhatároztam, hogy fordítok a sorsomon. Elég a sóra, pap­rikára, három cent cseresznyére világból, mától fogva nagystílű leszek! Már azt is tudom, hogyan fogok hozzá. Keresek egy vállalkozó’ szellemű ter­melőszövetkezetet, amelynek irányítói már régen szakítottak a régi paraszti hagyo­mányokkal, és búza, kukorica, karalábé meg paradicsom helyett szövetkezeti atom­reaktorokat, mélybúvár felszereléseket, agysebészeti műszereket készítenek a nyolcvanhét férőhelyes (állami támogatás­sal épített) apaállat-istállóban. Beállítok néhány tucat csutkaipari melléküzemágba és felajánlom a találmá­nyomat. Mondjuk azt a készüléket, amely körkörösen halványlila sugarakat bocsájt ki magából és kitűnően alkalmas arra, hogy a hatókörzetébe tett anyagok azzá változzanak, amire a halványlila párákat kibocsájtó gép kezelője gondol. Biztos vagyok benne, — a sajtóban egymásután olvasható példák nyomán — hogy mindenhol kapva kapnak az aján­latomon: „gyártsa ezt a zseniális készü­léket a Gábor Arkangyal Tsz...” Megkötjük a szerződést, amely sze­rint a várható milliárdos haszon 10 szá­zaléka engem illet, a szabadalmi jog ter­mészetesen a tsz-é. Ja, igen... Csakúgy mellékesen kérek 200 ezer forintot, kp. és azonnal persze, amiből zseniális talál­mányomon elvégzem az utolsó simításo­kat. A pénzt megkapom és elmegyek a Dunakanyarba a rossz leányokkal, ahol vidáman kísérletezgetek. Kéthetenként persze lelkes hangú leveleket írok szer­ződő partnereimnek arról, hogy a kísér­letek remekül folynak. Aztán az utolsó tízezer forinton ve­szek a Bizományitól egy mosógépet, be­leszerelek egy Hoffer traktor karburátort, egy elektromos kenyérpirítót, mellé egy gázkonvektort, meg egy lyukas autószi­font, meg egy átalakított kakukkos órát... Leszállítom a készüléket, kipróbáljuk. Nem szuperál... Két eset lehetséges: vagy azonnal el­zavarnak, hogy menjen maga kis huncut, ne is lássuk többet — a feljelentés a rá­szedettek szégyene miatt elmarad — vagy a másik eset, hegy adnak még százezret a találmány további tökéletesítésére. Ez biztos tipp, állítom — a7 eddigi gyakorlat alapján — hogy senkinek sem­mi baja nem lesz. Így fogok meggazda­godni. Hogyisne, majd bolond lennék be­állni tizenkét forintos órabérért valami gyárba és ha véletlenül elrontok egy 200 forintos munkadarabot, levonják a fize­tésemből. Hogyisne... „Az amerikai horrorßlm...”(!?) FILMJEGYZET A LOVAKAT LELÖVIK, UGYE? A címadó mondatot egy fiatalember kérdezi a film vége felé. Kissé fásultan és zavartan arra akar utalni, mennyire kegyetlenek a 30-as évek Amerikájának erkölcsi és jogi törvényei. Megtagad­ják a kizsarolt és megalá­zott embertől a megváltó halál jogát, holott a sérült állatoknak ez kijár, senki nem kívánja még tovább nyújtani szenvedésüket, s még kevésbé gyönyörködni a szenvedésben. A nagy gazdasági világ­válság esztendeiben márpe­dig ez történik a földkerek­ség legfejlettebb államában. A társadalmi termelésben fölöslegessé vált tömegek ta­nácstalanul tengődnek, vég­ső elkeseredésükben bármi­lyen megalázó feladatra vál­lalkoznak, s azok, akiknek még ebben a válságos idő­szakban is bőségesen jut a jólét adományaiból, ha szán­dékuk ellenére is de pozíci­ójukból következően tör­vényszerűen élvezetet talál­nak ebben a szenvedésben. Egyetlen szimbolikussá emel­kedő esemény foglalja össze Sidney Pollack rendező elke­seredett véleményét a kapi­talista társadalom moráljá­ról: a maratoni táncverseny. A gazdasági válság idején rendszeresen tartottak ilyen modernizált gladiátor-torná­kat. Táncolni végkimerülé­sig, minimális szünetekkel, csekély alvásidővel. A tét: 1500 dollár — vagyonnak számít egy munkanélküli számára. Es fölvonulnak a kaliforniai tánccsarnok par­kettjére a Los Angel es-i álomváros számkivetettjei. Kiöregedett matróz, állásta­lan cowboy, meghervadt ut­calány, művészi múltjával kérkedő, de soha szerződést nem látott színésznő, gyer­meket váró házaspár és így tovább. Különös kontraszt­hatás, hogy éppen az embe­ri öröm legősibb kifejezési formájában, a táncban vo­nultatják föl nyomorukat. Szól a jazz, új és új ötlet­bombáit robbantja a show­man, tíz óra, húsz óra, egy hét, egy hónap, a táncnak nincs vége. A párok rogya­doznak, elbóbiskolnak két fordulat között, elrongyoló- dik a nők uszálya, borosta üt ki a férfiak arcán, nincs kegyelem. A kiválasztottak a nézőtéren szórakozni akar­nak, a megnyomorítottak él­ni akarnak, pénzt akarnak, tehát ropják a haláltáncot. Sidney Pollack mesteri dramaturgiai vonalvezetéssel és mintaszerűen tömör jel­lemrajzokkal teszi mindvé­gig lebilincselő izgalmává az úgyszólván egyetlen helyszí­nen játszódó cselekményt. Filmje bár konkrétan meg­határozott történelmi időben játszódik, minden kockájával a mára is érvényes tanulsá­gokra figyelmeztet. Nagysze­rű segítőtársai a rendezőnek a színészek, kivált Jane Fon­da, aki egy fanyaran kriti­kus szemléletű és mindig igaz ítéletű lányt alakít, to­vábbá Susannah York egy agyonzilált idegzetű nő és Michael Sarazzin az emberi nyomorra rádöbbenő naív fiatalember szerepében. Sz. J. l Tavasz a borpalackozóban Az Eger Gyöngyös Vidéki Állami Pincegazdaság egri palackozó üzemében meg- kedődött a tavaszi csúcsfor­galom. Az év első negyedé­ben összesen mintegy ötmil­lió palack kitűnő egri bor kerül az üzletekbe húsvétra. Mintegy harminc féle tájjel­legű és négy féle dessert bort rendelhetett a kereskede­lem. Budapesten ötmillió palack évenkénti forgalma­zására alkalmas lerakatot létesítettek, s hasonló lera­katot nyitottak Debrecen­ben és Miskolcon is. A címül idézett jelzős szerkezet a legújabb filme­ket népszerűsítő moziplaká­tokon ötlött szemünkbe. A horrorfilm összetétel előtag­ja olyan idegen szó, amely nem vált jövevényszóvá, mint az összetétel utótagja a film hangsor. Sokan nem is értik, mj a jelentése. Legfeljebb annyit árul el magáról az összetétel, hogy a következő szakkifejezések sorába von­ható bele: játékfilm, híradó­film, rajzfilm, bábfilm, ok­tatófilm, diafilm, dokumen­tumfilm stb. Természetesen a latinul értők előtt nem ismeretlen a horror szóalak. Hiszen ez a hangsor a borzad, megbor­zad, iszonyodik, irtózik je­lentésárnyalatokat hordozó latin horreo szócsaládjába tartozik. A horror vacui (ir­tózás az űrtől) jelzős szerke­zet révén az iszony, iszonyat, félelem, rettenet, rémület je­lentéstartalmakat hordozó horror latin szó is isme­retes. Bár szólásszerűen gyakran elhangzik a horribile dictu (kimondani is szörnyű) nyel­vi képlet is, az új filmekről szóló híradásban és plaká­tokon mégis feleslegesen ka­pott nyelvi szerepet a hor­rorfilm csak szűk szakmai körben ismert és használt összetétel. 155 éve született Arany János. — „Széchenyi emlékezete” cí­mű verséből vett idézettel em­lékezünk rá a vízszintes 1. és függőleges 16. számú sorokban. Vízszintes: 1. Az idézet kez­dete. folytatása a függőleges 16. számú sorban. 12. Erdei vad. 13. Opera-részlet. 11. Arab mél­tóság. 15. Repülőgép típus. 16. Töménylt. 18. Egyfajta szarvas. 20 ..........plan” (teljes kép). 22. Hi­v atkozik. 23. Egyszerű számtani műveletet végez. 25. Szórakozta­tó üzem. 26. Vízi növény. 27. Egri bor. 29. Mór betűi. 30. Személyes névmás. 31. Mester­séges gumi. 32. Dalolás. 34. For­dított kicsinyítő képző. 35. Jó­zsef Attila-dljas Író (Gábor). 36. A függőleges 19. számú becézve. 37. Tova. 39. Ókori görög város, melyet Homérosz Iliásza tett halhatatlanná. 40. Török méltó­ság. 41. Piperecikk márka. 42. Morse hang. 43. Női becenév. 44. Jövés-menés. 45. Kálium és kén vegyiele. 47 Rózsa idegen változata. 49. Tojásos szeszesital. 50. Ürmösben van! 51. Zamata. 53. Tavasz — a költészetben. 55. Vízben él. 56. Személyének. 58. .„..-oltás” (a járványos gyer­mekbénulás elleni oltás). 59. Vlz- szegénv. 60. Jágó áriája az ..Otello”-ban. 62. Kutya-film­sztár egyik neve. 63. Egyfajta brikett. 64. Tagadás. 65. Cséve. 67. Kínai pénz- és súlyegység. 69. Helyrag. Függőleges: 1. Gyarapszik. 2. Ezt követően. 3. Város Szaúd- Arábla északi részének közepén. 1. Művészet, franciául és ango­Hogy megfelelő magyar szót is találhatunk a kiikta­tására, bizonyítja az alábbi gazdag példatár. A horror latin szó jelentéstartalmát és használati értékét átvehetik a következő magyar szavak: borzalom, iszonyat, iszonya­tosság, borzadály, rettenet, rémület. Ha pedig nem bir­tokos jelzős szerkezettel akarjuk a megfelelő jelen­téstartalmat kifejezni, akkor minősítő jelzőként a követ­kező jó magyar szavakból válogathatunk: iszonyú, iszo­nyatos, iszonytató, borzal­mas, borzadalmas, borzadá- lyos stb. Miért kerülhetett a horror latin szó a nagyközönség tá­jékoztatását szolgáló plakát­ra? Azért, mert újabban bi­zonyos latin szavak újra élednek, s különösen a szak­mai kifejezésekben vállalnak gyakran nyelvi szerepet. Ha a szakmai körnek szárit fo­galmazásban jelentkezik egy- egy latin szó, természetesnek tartjuk a használatát. Ha azonban olyan közönségnek fogalmazunk, amely nem jár­tas a szakmai kifejezésekben, akkor kerülnünk kell az ide­gen szakszókat is. Ezért nem szerencsés a horrorfilm ösz- szetétel használata sem. Dr. Bakos József lul. 5 Kínai hosszmérték. 6. Gyakori női név. 7. Schumann opera. 8. „Annyi mint”, rövidít­ve. 9. Kerek szám (ford.) 10. Fémes elem. 11. Fertőzés, ra­gály. 16. A vers-idézet befejező része. 17. Nagy madár. 19. Le­hár operett. 21. A rovar testé­nek része. 23. Ázsiai ország. 24. Idősebb hölgyek megszólítása. 27. Attila bátyja volt. 28. Szol- mizációs hang. 31. Egykori orosz és román földbirtokos. 33. Tor­nász figura. 35. Építészeti stüus. 36. Mennyei. 38. Az olasz pénz rövidítése. 40 Szőlő falta (né­velővel). 41. Előkelő, élenjáró. 43. Szintén, de kétszer. 44. Leg­elői. 46. Moldvai folyó. 48. In­díték. 49. Kova-puska. 50. Hús­evő gázló-madár. 52. A tavaszi szántásban nagy szerepe van. 54. Egyfajta hal. 55. Számnév. 57. Alakzat. 59. Tetőfedő anvag. 61. Kevert bor! 63. A vai alap­anyaga. 66. Gödröt készít (ford.) 68. Amerikai hírszolgálati iroda. 70. Ranglelző. Beküldendő: a vízszintes l.i füceőleges 16. számú sorok meg­fejtése, március 16-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Eregesd ki a 1ószá- got. Készíts ekét, készíts jár­mot. Szánts, vess. törd az uga­rát. Aki nem vet. nem arat. — Könvvet nyert: Csörögi József- né. Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVENYSZEL VÉNYÉ, 1972. március 12. .................................... K ERESZTREJTVENY ARANY JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom