Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MT <' 4h VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXn. évt. 53. sz. 1972. március 3., péntek. „A Nagykunságban is elkezdődött az iparszerű mezőgazdaság alapozása“ A ísz-szövetség kongresszusi küldöttértekezlete Karcagon Tegnap egy nagymúltú táj, a Nagykunság 55 termelőszövetkezetének százöt küldötte találkozott Karcagon a II. országos termelőszövetkezeti kongresszus előkészületeinek jegyében. Az egymillió embert tömörítő magyar szövetkezeti mozgalomban is tiszteletreméltó helye van a Nagykunságnak. Itt születtek az első termelőszövetkezetek, itt ringott a magyar szövetkezeti mozgalom bölcsője. Az úttörőnemzedék két képviselőjét, a karcagi M. Tóth Józsefet és a túrkevei Márki Gábort az elnökségbe hívta meg a mai szövetkezeti generáció. Gönczi Lajos korelnök megnyitója után Varjú Sándor, a szövetség elnöke köszöntötte Csáki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárá’t, dr. Gergely István kandidátust, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesét, Fodor Mihályt, a megyei tanács elnökét, Tóth Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, s más meghívottakat, a testvérszövetkezeti szövetségek vezetőit, a járási, városi pártbizottságok titkárait, a tanácsok elnökeit. A karcagi tanácsháza nagytermében rendezett küldött- értekezlet előadója Suba István, a nagykunsági tsz-szövetség titkára volt. Kezdetben többek között arról beszélt Suba István, hogy kétszáz szövetkezeti tag felszólalását értékelheti utólag a küldöttértekezlet, s megállapíthatja, hogy százöt olyan javaslatot tettek a szövetkezeti tagok, amelyeknek a II. kongresszus, a TOT, a területi szövetség és a tsz vezetőségek elé kell, kerülniük. A táj termelőszövetkezetei ezekben a napokban is jólesően tapasztalhatták, iiogy a pártszervek, a tanácshivatalok, a politikai intézmények ott voltak a közgyűléseken, segítették a munkát. A területi szövetség elnöksége. és az előkészítő bizottság kiadványt jelentetett meg „Két kongresszus között” címmel. A karcagi tanácsházán pedig jól rendezett, gazdag tartalmú szövetkezettörténeti kiállítást nyitottak meg tegnap. Ezekről mondta Suba István: — Egyik sem tudja olyan sokoldalúan, színesen bemutatni az öt esztendő alatt megtett utat, mint ahogy az a termelőszövetkezetekben, a valóságban történt. A két kongresszus között nagy változások tanúja ez a táj is. Erősödött a vállalati gazSuba István beszámolója Suba István előadását tartja dálkodás, a szövetkezeti demokrácia és az önkormányzat. A tájegység termelő- szövetkezetei segítették a szocialista rendszer életszínvonal-politikáját, a kulturált szocialista életmód terjesztését, a munkás—paraszt szövetséget. A tsz-tagok társadalmi, gazdasági állapotával foglalkozva azt állapította meg a szövetség titkára, hogy megállt az elvándorlás a szövetkezetekből, sőt némiképpen emelkedik a taglétszám. Figyelemre méltó változás, hogy öt év alatt 40 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma is a szövetkezetekben. Gond viszont, a nők foglalkoztatása. A szövetkezeti tagok és más' kereső rétegek jövedelmének összehasonlításáról mondta Suba István: — Jó lenne, ha a közgazdászok, statisztikusok kimunkálnák az összehasonlítás tudományos alapjait, mert ekéikül nem érünk el célt. Hiszen nem közömbös például, hogy az időszakos kényszerszünetekkel váltakozó 50—60 órás munkahét a termelőszövetkezetekben és a.heti rendszeres 44—48 órás ipari, foglalkoztatottság közötti különbség hogyan ve- titődik. Beszélt arról is Suba István, hogy időszerű az elavult munkanormák felülvizsgálata, a felgyorsult technikai változásokhoz igazítása. Méltatta a társadalmi gondoskodás formáit, amelyek éppen az eltelt öt' esztendőben lettek intézményessé. Ám megállapította azt is: — Mindez így igaz. De parasztságunknak a szocialista útra történő lépése óta nincs elvi, sem politikai alapja annak, hogy a szociális gondoskodás tartalmában és formáiban még meglévő különbségek hosszú távon fennmaradjanak. Jelenleg még 5 évvel magasabb a nyugdíjkorhatár a termelőszövetkezetekben: , Alacsonyabb összegű a családi pót(Folytatás a 3. oldalon.) Olasz rendszerű dohányszáritó kamra gyártása Szolnokon (Tudósítónktól) A Dohányipari Vállalat Trösztje, mintegy 2 millió forintért mesterséges dohányszárító licencet vásárolt egy olasz cégtől. A termelő gazdaságok munkáját jelentősen megkönnyítő berendezés gyártásával, a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat beseny- szögi út,- üzemét bízta meg. Az üzemben már készül az eredeti olasz gép első hazai gyártmányú prototípusa. Július végéig, a dohányszárítási idény kezdetéig a tröszt részére 20, közvetlenül a termelő gazdaságok megrendelésére pedig 12 „klímakamrát” gyártanak. Az ötletes konstrukció kisebb szobanagyságú, 5 méter széles, 7 méter hosszú és 3 méter magas. A dohány szárításához szükséges hőmérsékletet olajégővel termelik és a meleg levegőt közvetett úton ventillátorra] továbbítják a salakgyapottal bélelt kamrába. A hevesi dohány mesterséges szárításához 6 nap szükséges. Egy berendezés a betakarítási idényben 720 mázsa, vagyis 15 hold zöld dohány termését képes megszárítani. Az új szárító kamrával a termeltető, illetve a termelő gazdaság egyaránt jól jár. A dohányipar a mesterséges szárítás után lényegesen jobb minőségű hevesi dohányt kap feldolgozásra, a gazdaságban pedig megrövidül, gazdaságosabbá válik a szárítás. Egy berendezés ára az előzetes kalkulációk szerint körülbelül 415 ezer forintba kerül „Mini-zsákos” műtrágya (Tudósítónktól) A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek korszerű szuper- foszfát üzemében — a mezőgazdasági termelőüzemek igénye szerint — az idén mintegy félmillió tonna műtrágyát gyártanak, 12 ezer tonnával többet az előző évinél. A gyár messzemenően igazodva a felhasználó gazdaságok igényeihez, már korábban korszerűsítette a termelési folyamatot. A sima szuperfoszíát mellett kettes és hármas hatúanyagú műtrágyakeveréket is készít, s valamennyi termékét granulált állapotban adja át a forgalmazó AGROTRÖSZT- nek. A szemcsézett műtrágya előnye, hogy lassabban oldódik, hatása jobban érvényesül a kultúrnövényeknél, ugyanakkor a tárolása, szállítása is lényegesen kisebb veszteséggel jár. A műtrágya nagyobb részét ömlesztett állapotban szállítják a kijelölt üzemekbe, mintegy 90 ezer tonnát azonban műanyagzsákokba csomagolva értékesítik. Az 50 kilós zsákok mellett az idén „mini-zsákos” termékkel is megjelentek, ötr ezer tonna szemcsézett műtrágyát 10—12 kilós műanyagzsákokba csomagolnak. A kisebb tételek elsősorban a háztáji gazdaságok tápanyag utánpótlását biztosítják. A gyárban január óta folyamatos a termelés és a szállítás. Márciusig 76 ezer tonna sima és csaknem 10 ezer tonna kevert hatóanyagú műtrágyát gyártottak le. Ma: Egy nyereségosztás tanulságai Jövő heti rádió- és tv-műsor Tarka-barka Elítélték a kecskeméti taxisofőr gyilkosait Készülődés a Tanácsköztársaság évfordulójára Március 21-ről, a Magyar- Tan ácsköz társaság kikiáltásának 53. évfordulójáról — országszerte megemlékeznek. A fővárosban és vidéken, megkoszorúzzák az 1919-es proletárdiktatúra emlékműveit, a Tanácsköztársaság egykori vezetőinek, mártírjainak szobrait, emléktábláit. Változatos programmal készül a történelmi évfordulóra az ifjúsági mozgalom. Bács megyében — a korábbi évek hagyományainak megfelelően — március 19- én kerül sor az orgoványi menetre. A brutális fehérterror egyik hírhedt színhelyén adóznak majd a megye fiataljai a proletárhatalom vértanúi emlékének. Március 21-én rendezik meg aCsong- rád megyei ifjúsági napot, Győr megyében pedig 20-án és 21-én a Kisfaloay-napo- Irat, ezúttal tizedszer. Mindkét megyében ez alkalommal emlékeznek meg a kettős évfordulóról is. Az általános iskolákban ünnepi úttörőcsapat,' illetve raj gyűlések keretében idézik fel a Tanácsköztársaság di- csőségés napjainak legjelentősebb eseményeit. Brezsnyev fogadta a bengáli államfőt Tokió Mr. Green után Légicsata Laosz fölött KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON HÍREK — TUDÓSÍTÁSQ Március 8-ára összehívták a TOT ülését Szabó István elnökletével csütörtökön ülésezett a TOT elnöksége. Március 8-ra hívták össze az országos tanács ülését; ezen viatják majd meg a U. kongresszus elé kerülő dokumentumokat. Végétért a vadászati szezon Februárral végétért a vadász-szezon. A magyar Vad- Kereskedelmi Vállalat mérlege szerint minden korábbi esztendőt túlszárnyaltak a vadexportban és a külföldi vadászcsoportok fogadásában. A magyar tenyészvadak exportja az 1971—72-es vadászszezonban több mint 2,5 millió dolláros bevételt hozott. Kiválóak köszöntése Csütörtökön Dunaújvárosban kilencedszer köszöntötték a Dunai Vasmű kiváló mérnökeit, technikusait és közgazdászait. 1963-ban indult cl a mozgalom a Dunai Vasműben, s az elmúlt évben volt a legnépesebb. A hatvan benyújtott dolgozatból a zsűri ötvenegyet fogadott el. Az ötvenegy fiatal pályaműve közül huszonhetet bevezettek és sikeresen alkalmaznak az üzemekben. Nyolc pályaművet országos pályázatra küldtek el. Üsző vízmű Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság csütörtökön megkezdte Mohács-szigetnél egy úszó vízmű üzembehelyezését. Másodpercenként két köbméter vizet továbbít majd a földekre. Ezt követően, az új hartaj öntözőfürt táplálására indítják be a kiskunsági öntözőcsatornához kihelyezett szivattyúkat. Megkezdődött az öntözés is. Magszállítás két héttel korábban A szokásosnál két héttel korábban kezdődött meg az idén a vetőmagszállítás. A termelőszövetkezetek az élt A „ ~ múlt évhez képest 80—90 vagonnal több, úgynevezett kétvonalas hibrid-kukorica vetőmagot rendeltek, ezekkel úgyanis 1971-ben feltűnően jó eredményeket értek el. A hibridkukoricákból eddig már 700 vagonnyit szállítottak a termelőknek. Tavaszi árpából és zabból már negyedik hete szállítják a gazdaságokba a vetőmagot. Tavaszi árpából 600, zabból pedig 200 vagont vettek át a termelőszövetkezetek. „Vizsgáznak” a jövő búzái Martonvásáron, beérett a tizenkettedik esztendeje tartó nemesítésj munka gyümölcse: az országos fajtakísérletekben az utolsó évben „vizsgáznak” a jövő búzái. A kutatók célja az volt, hogy intenzív, rövidszárú, nagv termőképességű fajtákat nemesítsenek ki. olyanokat, amelyektől várható, hogy minőségük vetekszik majd a régi. magyar tiszavi- déki búzák minőségével. A martonvásári intenzív fajta jelöltek ' — mint ezt a martonvásári és az országos kísérletek igazolták — kitűnő termőképességűek. Egyesítik magukban a régi tisza- vidéki magyar búzák és a bezosztája jó tulajdonságait. További előnyük a martonvásári fajta jelölteknek, hogy nem dőlnek meg, s így 60—62 mázsás hektáronkénti átlagtermés esetén is köny- nyen betakaríthatok a megdőlés veszélye nélkül. Vállalati támogatás bölcsődének Szocialista szerződést kötött a több mint 1000 nőt foglalkoztató Vas megyei Styl Ruházati Vállalat és az egyik szombathelyi bölcsőde. Ennek értelmében az üzem évente 10 000 forint anyagi támogatást ad a gyermekintézménynek, ahol a vállalat 12 dolgozójának kisgyermekeit gondozzák. Ezen túlmenően a negyedik ötéves tervben 300 000 forintot ajánlott fel bölcsődék, napközi otthonok építésére. Magyar sífutó cipők Hollandiába A hajdúböszörményi Hajdúsági Cipész Szövetkezet speciális sport cipőkkel szerzett nevet, nemcsak a hazai, de a külföldi megrendelők körében is. A nagy hajdúváros mesterei elsősorban korcsolya, jégkorong és sífutó cipők gyártására specializálták üzemüket. Az elmúlt esztendőben huszonöt- ezer pár jégkorong és sífutó cipőt szállítottak Hollandiába és Svájcba. A kiváló termékek iránt fokozódik a kereslet, s ebben az évben mintegy 40 ezer pár sportcipő exportjára készültek fel. Üzemek ajándéka Kilenc kőbányai gyár ösz- szcfogásával szerezték be azt a 24 személyes nyelvi laboratóriumot, amelyet csütörtökön ünnepélyesen adtak át az I. László gimnázium diákjainak, közös ajándékként. Az iskola több mint ezer diákja ezentúl a magyar elektroakusztikai gyár „mindent-tudó” — magnetofonnal, vetítési lehetőséggel, tanári vezérlőpulttal felszerelt — nagyteljesítményű nyelvi laboratóriumának segítségével tanulhatja az orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol, latin és lengyel nyelvet. A 600 ezer forint értékű oktatási segédeszköz szerelési munkáiból is kivették részüket » kőbányai gyárak különböző szocialista brigádjai. Az utak vagy a tél? Jól „teleltek” az utak az idén Fejér megyében, ahol eddig minden esztendőben több milliós nagyságrendű károkat okozott a tél. Az idén nyoma sincs a jellegzetes téli pusztításnak, a fagykárnak. Az elmaradt havazáson egy millió hétszázezer forintot „takarított meg” a. KPM Fejér megyei igazgatósága, s így az idén eny- nyivel többet tudnak út- fenntarásra költeni. A jelentősebb összekötő utakon 30 millió forintot költenek burkolat megerősítésére.
