Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

XXHL évi. 60. sz. 1072. március 11., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Négy világrészen ismert az Aprítógépgyár Gyakran vita tárgya a kül­kereskedők és az iparban dolgozók között, hogy mely termékek exportja gazdasá­gosabb; a közszükségleti cik­keket, vagy a termelőeszkö­zöket lehet-e könnyebben, gazdaságosabban értékesíte­ni külföldön. Az érvek és ellenérvek mindkét állásfoglalás mellett és ellen szólnak. Igaz, hogy a közszükségleti cikkek ex­portja rendszerint nagyobb mennyiségű és a vásárló kö­zönség körében is nagyobb visszhangot válJ ki. A ter­melőeszközök gyártása és ex­portálása kisebb embercso­portokat érint és csak a be­rendezésekkel dolgozók is­merik a gyártórr.űveket. Vállalatunk exportja az utóbbi kategóriába tartozik. Sokszor merül fel a kérdés: tulajdonképpen mik is azok az aprítógépek és mit gyár­tanak Jászberényben? Válla­latunk termékei a nehéz és fáradságos anyagelőkészítés munkáját hivatottak meg­könnyíteni. E célt szolgáló gépek gyártását az alapítóle­vélben rögzítették. E szerint a termelés fő részét a kő- és kavicsbányászatban hasz­nálatos törő, őrlő és osztá­lyozó berendezések alkotják. Ezenkívül olyan berendezése­ket is gyártunk, amelyeket a megmunkáló gépparkunk méretei lehetővé tesznek. Az utóbbi 20 év során vál­lalatunk a hazánkban létesí­tett nagy ipari objektumok létrehozásán kívül jelentős számú külföldi beruházásban is részt vett. Törökország után Irak Az Aprítógépgyár vezetői magukévá tették azt a gaz­daságpolitikai célt, hogy az ipari termelésből egyre nö­vekvő résznek kell exportra kerülni. Ez a koncepció ösz- szefügg azzal, hogy országunk nyílt gazdaságában egyre je­lentősebb mértéket ölt az import termékek felhaszná­lása. Szükséges tehát az ugyanilyen ütemű, vagy gyor­sabban növekvő export is. E cél megvalósítása érde­kében hatékony intézkedések történtek vállalatunknál. A külkereskedelmi vállalatok­tól és export fővállalkozóktól beérkező ajánlatok átfutási idejét minimálisra csökken­tettük. Vállalatunk előkészítő munkája is hozzájárult ah­hoz, hogy a NIKEX Külke­reskedelmi Vállalat kapott megbízást a törökországi mészművek felépítésére. A törökországi építőanyagipari gyártás korszerűsítésére szál­lítottunk mészégető berende­zéseket. Két üzem telepítése és helyszíni szerelése ír ár befejeződött, két üzemet pe­dig most szerelnek. A törökországi sikeres pró­baüzem után döntöttek Irak­ban úgy, hogy megrendelésü­ket a magyar cégnek adják. Termékeink négy világrészen isméi tek Intézkedéseink hatása ab­ban nyilvánul me» hogy a tőkés világba szállított ex­port termékeink értéke 1970- hez viszonyítva a hétszere­sére emelkedett. Az export termelésünk nö­vekedése vállalatunk ered­ményeit is megerősítette, ja­vult az export termékek gazdaságossága. Az exportált gépek és berendezések után képződő nyereség kedvezően hatott a vállalati eredmény alakulására is. Ennek ered­ményéből a vállalati kollek­tíva is részesül. Az elmúlt évek során kezdte meg működését az In­diába és Kubába szállított, magyar tervek alapján ké­szült üveggyár is. E gyárak­hoz vállalatunk különböző törő, őrlő és osztályozó be­rendezéseket szállított. Néhány hónapja levelet kapott a külkereskedelmi vál­lalatunk, arról hogy a Ma­rokkóba szállított ezüstlúgo- zó berendezéseink beváltot­ták a hozzájuk fűzött re­ményeket. E berendezések nagy részét magyar tervik alapján szállítottuk azután, hogy francia cégekkel szem­ben megnyertük a pályázati kiírást. Afrikában, a sivatag­gal határos területen, az ezüstére lelőhelye mellett te­lepítették az üzemet. A tró­pusi körülmények között dol­gozó gépek gyártása és hely­színi szerelése is példázza az Aprítógépgyár termékeinek minőségét. Ugyancsak a múlt évben fejeztük be a Szovjetunió ré­szére szállított vörösvasoxid pigmentet előállító komplett gyárberendezések gépegysé­geinek szállítását. E beren­dezésekhez a technológiai sorba tartozó különféle gép­egységeket szállítottuk; így pl. a Szovjetunió távoli te­rületeire tíz olyan besűrítő, amelynek átmérője hat mé­ter volt. A különleges vegy­szerek hatásának kitett be- sűrítőket és keverőszerkeze­teket gumírozni kellett, hogy r Uj bútorgyárak — Rekonstrukció a nyomdaiparban Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter tegnap a Par­lament Gobelin termében tartott sajtótájékoztatót. , A miniszter egyebek kö­zött elmondotta, hogy sike­resen indult a rekonstruk­ció. Az öt évre tervezett 24 —25 milliárd forint értékű beruházásból eddig mintegy i2—13 milliárd forint érté­kűt hagytak jóvá. A miniszter hangsúlyozta, hogy különösen a tervidő­szak utolsó éveiben nagy szükség lesz a rekonstrukció nyomán várható árutöbblet­re, Példaként említette, hogy az 1970. évi 186 millióról 1975-re 300 millió rubelre nő a szocialista országokba s ezen belül kétszeresére a Szovjetunióba irányuló ex­port. A tőkés országok ré­szére szállított áruk 12.—13 százaléka könnyűipari ter­mék. A rekonstrukciós program végrehajtásában eddig a leg­jobb eredményt a bútoripar érte el. A közelmúltban avatták fel a kanizsai bú­torgyár új üzemét, ahonnan évente 300 millió forint ér­tékűvel több bútor jut majd az üzletekbe. Még ez évben befejeződnek a Zala, a szé­kesfehérvári és az Agria bú­torgyárak új létesítményei. Megkezdik a termelést a budapesti Bútoripari Válla­lat korszerűsített gyáregy­ségei. Lényegében az idén kezdő­dik a ryomdaipar rekonst­rukciója is. öt év alatt 2,6 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre, nagyobb össze­get, mint az eddigi ötéves tervekben együttesen. a fémes felületektől a vegy­szerek károsító hatását tá­volt tartsák. Ugyancsak e berendezéshez szállítottuk a 4 vaacum dobszűrőt, amely- lyel szemben a követelmény ugyancsak a lúg- és saválló anyagok alkalmazása volt. A nr ugat! országok is megrendelőink 1971. év elején érkezett ajánlatunk visszhangjaként az első érdeklődés Bulgáriá­ból az általunk gyártott vib­rátorok iránt. A Budapesti Nemzetközi Vásáron történt az első üzletkötés, melynek alapján az első 6 vibrátort a bulgár megrendelőknek már elszállítottuk. Időközben az üzemeltetők előtt Szófiában ismertettük, majd filmvetí­téssel illusztráltuk a vibrá­tor alkalmazásának lehetősé­geit. Most huszonkettőre van újabb megrendelésünk. Jelentős üzleti kapcsola­tunk van a nyugatnémet Schloemann-céggel. Mindkét fél érdekeinek figyelembevé­telével keretszerződést kö­töttünk, mely hosszabb tá­von meghatározza az együtt­működés lehetőségeit és fel­tételeit. E szerződés alapján a múlt évben több mint 1 000 000 DM értékű kohá­szati berendezést szállítot­tunk különböző nyugateuró­pai országok számára, ahol a jónevű nyugatnémet cég tervei alapján készülnek ko­hászati üzemek. Piackutatásaink során több ajánlatot dolgoztunk ki fran­cia cégek részére. Ennek nyomán decemberben küld­tük el az első mintadarabot, amelyet 2 hónap alatt gyár­tottunk. Ezek és hasonló intézkedé­sek tették lehetővé, hogy vállalatunk exportja jelen­tős mértékben növekedett. Szabó Béla kereskedelmi osztályvezető MSZMP küldöttség utazott az Olasz KP kongresszusára Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Németh Ká- Tolynak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kárának vezetésével küldött­ség utazott Milánóba, az Olasz Kommunista Párt XIII. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára. A delegációt pénteken a Keleti-pályaud­varon Pullai Árpád, az MSZMP Központi ' Bizottsá­gának titkára búcsúztatta. Az ú] utak kikerülik a településeket Országos munkaértekezlet a közúti szállításról (Tudósítónktól.) Budapesten, az ÉDOSZ székházában, március 9-én és 10-én országos munkaér­tekezletet tartottak a közúti szállításról. Az eseményt dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter nyi­totta meg. Kis Dezső minisz­terhelyettes tartott vitain­dító előadást mintegy 350 közlekedési iparági szakem­bernek. — Köztük Szolnok megye képviselőinek is. Kis Dezső szólt arról, hogy hazánkban 582 millió tonna árut mozgatnak meg évente, s ennek 86 százalékát köz­úton szállítják el. Igen nagy forgalom jut a Szolnok me­gyén keresztül haladó 4-es számú főútvonalra. — Az aránylag alacsony személy- gépkocsi forgalom ellenére az országban elképesztően megnőtt a közúti balesetek száma. A múlt évben 1800 halálos baleset történt, — s ezenkívül még 40 ezer sé­rülés. A közelmúltban több al­földi megyében szigorú el­lenőrzéseket tartottak, s en­nek is betudják a szakem­berek, hogy egy hónap alatt negyedével csökkentek a balesetek. Az okozók között egyébként az ittasságot és a szabálytalan kanyarodást tartják számon az első he­lyen. Ám azt is elismerték, hogy a rosszul kiképzett út­padkák is hozzájárulnak a balesetveszélyhez. Ezekre a jövőben nagyobb gondot for­dítanak. 'Hazánban a köz­utak egyharmada lakott te­rületeken halad át. — Mint Szolnokon is a 4-es főútvo­nal. Ez lassítja a közleke­dést. Ezért a jövőben a gaz­dasági lehetőségekhez mér­ten a lakott területek meg­kerülésével építenek új uta­kat A negyedik ötéves tervben nagyban fejlesztik a közúti közlekedést. Járművek be­szerzésére 41.7, — úthálózat építésére 41.3 millió forintot költenek. Autójavításra, — üzemanyagellátás feljesztésé- re pedig 8.3 millió forintot biztosítanak.. Séra Sándor Ma: A munka­és üzemszervezés A társadalmi összeg- fogás eredménye Nyomozás a megdrágult és kevéá tégla után Fehér Lajos látogatása Tolna megyében Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese csütörtökön és pénteken Tolna megyé­ben tett látogatást. A ven­déget csütörtökön délután Szekszárdon a megye veze­tői tájékoztatták Tolna poli­tikai, gazdasági és társadal­mi helyzetéről. Fehér Lajos ezután a megyei vezetők társaságában megtekintette a szekszárdi Állami Gazda-’ ság várdombi sertéstelepét. Pénteken a kormány el­nökhelyettese Szekszárdon részt vett és felszólalt a Szekszárd és Vidéke Tsz-ei Területi Szövetségénék kong­resszusi küldöttválasztó köz­gyűlésén. majd K. Papp Jó­zsefnek, a Tolna megyei párt- bizottság első titkárának, — Somi Benjáminnak, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak, Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének és Horváth Józsefnek, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek társaságában az ireg- szemcsei Takarmánytermesz­tési Kutató Intézetet kereste fel. — Ott dr. Kurnik Ernő akadémikus, az intézet igaz­gatója ismertette a tudomá­nyos munkát. Fehér Lajos a késő délutáni órákban Ta­másiban találkozott és esz­mecserét folytatott a megye és a járás vezetőivel, köz­tük a kaposkoppányvölgyi tsz-ek területi szövetségének vezetőivel is. MÍ1!I k' Tt DÚSÍTÁSOK —HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - MIKI K Szabad szombat a termelőszövet­kezetekben Két Szolnok megyei ter­melőszövetkezetben, a mező­túri Magyar—Mongol Barát­ság és a tiszafüredi Szabad Föld Tsz-ben bevezették a nők szabad szombatját. A mezőtúri tsz-ben a vezetőség a fizikai munkát végző asz- szonyoknak minden szomba­ton, a segédüzemágakban dolgozó nőknek kétheten­ként, az ügyintézésben dol­gozó nőknek pedig havonta biztosít egy fizetett szabad szombatot. A jónevű gazda­ság évente mintegy 80 ezer forintot áldoz a közös mun­kában résztvevő nők pihenő­napjainak biztosítására. A tiszafüredi Szabad Föld Tsz- ben a határban dolgozó nők kapnak szabad szombatot. Mongol kitüntetés mezőtúriaknak A Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetsége csütörtökön este kitüntetése­ket adott át azoknak a ma­gyar államférfiaknak, köz­életi vezetőknek, akik leg­többet tettek a magyar— mongol barátság ápolásáért. A Mongol Népközársaság Nagy Népi Uurátja elnöksé­ge a mongol forradalom 50. évfordulójára Barátság Ér­demérmet alapított. A ki­tüntetést P, bagdarszüren nagykövet adta át. Me­gyénkből a mezőtúri Magyar —Mongol Barátság Termelő­szövetkezetből Hegyi István elnök és Nagy Lajos párttit­kár lett a kitüntetés tulaj­donosa. „Pelyhesített” kukorica A korszerű állattartás nélkülözhetetlen takarmánya a kukoricapehely. Az álla­tok a zsiradékkal és más ál­talában ásványi eredetű anyagokkal dúsított „pelyhe­sített” kukoricát jobban ér­tékesítik, hizlalásuk tehát gyorsabb, olcsóbb. A Monorí Állami Gazdaság a Phylaxia oltóanyag és tápszertermelő vállalattal közösen felépítet­te hazánk első ilyen üze­mét, amely naponta 80 má­zsa takarmányalapanyagot állít elő. Zenei műveltségi verseny A tavalyi Bartók zenei műveltségi verseny nagy si­kere arra ösztönözte a ren­dezőket, hogy újabb, hason­ló jellegű felhívással fordul­janak az Iskolákhoz. Az elő­döntő már lezajlott és a pá­lyázatok elbírálása után a legjobb 16 iskola összesen negyvennyolc versenyzője egyéni és csapatversenyben tép a közeljövőben a rádió mikrofonja elé. Március 13-cu kezdődő és április 17-ig tíz estén át je­lentkező vetélkedőn az isko­lák bárom—három tagú csa­patai — a tavalyihoz hason­lóan — párosversenyben szerepelnek. Az első, máso­dik és harmadik csapat Is­kolája a művelődésügyi mi­niszter. valamint a Magyar Rádió és Televízió elnöké­nek közös díját kapja. Az első díj 50 ezer forint, a második 30 ezer, a harma­dik 20 ezer forint értékű. Az egyéni verseny három leg­jobb helyezettjét a Magyar Rádió 3, 2,5. 2 ezer forintos díjakkal jutalmazza. Az adásokra rendszeresen va­sárnap és hétfő este 20 óra 50 perckor kerül sor. Magyarok a lipcsei vásáron A magyar külkereskedel­mi vállalatok az idén 25. alkalommal vesznek részt a most vasárnap megnyíló llpcsej vásáron. Most ta­vasszal harmincegy magyar külkereskedelmi, illetve iparvállalat összesen 3600 négyzetmétenyi kiállítási te­rületen mutatja be termé­keinek gazdag választékát. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat üvegkonzerv-auto- mata gépei és töltőautoma­táit. a NIKEX termékei kö­zül pedig a Videoton Válla­lat asztali kivitelezésű szá­mítógépeit láthatják az ér­deklődők. A színes televíziós készülékek mérésére és el­lenőrzésére szolgáló beren­dezéseket üzemelés közben mutatják be a magyar szak­emberek. Ezenkívül a gyógy­szeripar számos új készít­ménye is ott lesz Lipcsé­ben, de nem fognak hiá­nyozni a világhírű magyar élelmiszeripar termékei sem. Öntözési szaktanácsadó szolgálat * A csapadékszegény ősz és léi után március első har­madában is adós maradt az időjárás a kellő mennyiségű esővel. A tavaszi öntözés tehát továbbra is rendkívül sürgető. Különösen fontos, hogy az idén márciusban és áprilisban a lehetőségek leg­messzebbmenő kihasználásá­val megszervezzék a búza öntözését. Országosan mint­egy 350 nagyüzemi gazdaság rendelkezi^ az összes öntö- zőterülct 80 százalékával. Ezért az illetékes szervek ezekben a nagy gazdaságok­ban öntözési értekezl eteket szerveznek, hogy gyorsan koncentrálhassák az erőket a kora tavaszi öntözések megszervezésére, lebonyolí­tására. Ennek feltételeit te­remtik meg a vízügyi igaz­gatóságok az öntözővizet szállító főcsatornák, víztáro­lók és úszóműves szivattyú­telepek gyorsütemű és meg­felelő előkészítésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom