Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

1972. március 10.

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP

5

CIQÁNYSZERELEM

A kecskeméti Katona József Színház vendégjátékán, Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjének előadása alat+ furcsa érzés kerített a hatalmába. Néha úgy tűnt mintha a művészek nem is a szomszéd városból érkeztek volna, a színház előtt pöfögő Ikarus autóbusszal, hanem valamiféle időgéppel, egyenesen a „ferencjóskás antivilágból’', a századforduló közvetlen közeléből... Meg kell vallanom, zavarban voltam. Ügy is, mint kritikus, úgy is, mint egyszerű néző.

Lehár Ferenc zenéje igényes muzsika, de a zenei anyag értékei sem változtathatnak azon a tényen, hogy teljes egészében a Cigányszerelem is jellegzetes terméke a századforduló operett-nagyüzemének. Hamis cigányromantikája és hamisítatlan bécsi érzelgőssége olyan érzelmekre és illúziókra építi hatását, amelyeket már régen régen elsöpörtek a világháborúk és forradalmak. Az, ami akkor megdobogatatta a szíveket, ma már hidegen hagy, ami mcgkönnyeztetett, napjainkban mosolyt fakaszt. Illetve. ,. Az érzelmesség hatása változatlan, csak a formák és a módok avultak el, feitámaszthataUanul.

Nogyon valószínű, hogy ez a librettó még a legügyesebb átdolgozok kezén sem válhatott volna maivá, érdekessé; azt a rendezői koncepciót is nehéz lenne elképzelni, ami eleven színházzá varázsolhatná — vagyis többé, mint színvonalas, kellemes zeneszámok ürügyén, egy teljesen valószínűtlen történetbe ötletszerűen belezsúfolt érzelmes nagyjelenetek és némi humor egyvelege. De az, hogy Udvaros Béla rendezése megsem kísérelte, hogy a ma színházából hozzáadjon valamit Lehár Ferenc melódiáihoz, meglehetősen lehangoló.

Udvaros beérte azzal, hogy a századforduló hangulatait és illúzióig komolyan véve, a „boldog békeidők” Ízlésvilágát tiszteletben tartva, egy az egyhez, korrektül és a körülményekhez képest artisztikusan állítsa színpadra az egyes jeleneteket. Természetesen — és itt önmagámmal szállók vitába — ez még mindig jobb, mintha különösebb rendezői elképzelés hiányában, a hamis romantika és érzelgősség érintetlenül hagyása mellett valami látszat mondanivalót mimelne, mondjuk, a faji előítéletek elleni harcról...

A legnagyobb baj azonban az, hogy még ezt a fantázia nélküli „századfordulós” előadást sem sikerült, elsősorban szereposztási problémák miatt, száz százalékosan megvalósítani. A díszletek, Varga Mátyás látványos, naturálisán mutatós, részletező színpadképei

ugyan jól szolgálják az efféle színpadi hangulatokat, de a táncok, például, már lényegesen kevésbé sikerültek. A koreográfia, Széki József munkája, meglehetősen sok közhelyet tartalmaz, és legtöbb esetben a táncok sokkal nagyobb munkát követelnek a táncosoktól, mint amennyi a mozgások látványértéke. Ennek következtében az igen jó tánckar munkája a néző szemében szürkébbnek, érdektelenebbnek tűnik mint például a náluk szak- miiag gyengébb szolnoki táncosok teljesítménye, egy jó, illetve hálás koreográfia esetében.

Az előadásnak, csakúgy, mint magának az operettnek legnagyobb értéke a zene. A Katona József Színház zenekara, Kerny Kálmán karmester vezetésével a szerző elképzeléseihez híven szólaltatta meg Lehár Ferenc muzsikáját. Külön dicséret illeti az együttest azért, hogy nemcsak szépen szólt, hanem a színpadi munkával, az énekhangokkal is mindig együtt tudott maradni.

A szereplők közül Zsadon Andrea hajlékony, szép hangjával és a szerephez alkalmazkodó éneklésével hívta fej magára a figyelmet. Ugyancsak jó énekesi adottságokkal rendelkezik Korcsmáros Péter is és mindkettőjük játékában találkozhattunk olyan, ösztönösen jó reagálásokkal, amelyek bizonyítják, hogy színészi képességnek, játékkészségnek sincsenek híján. Sajnos, a színjátszás mesterségbeli részével olyany- nyira nincsenek tisztában, hogy ilyen irányú képességeiket alig-alig képesek kibontakoztatni; ez azonban nem az 6 hibájuk, sokkalta inkább a főiskolai énekesképzésé. Mert igaz ugyan, hogyl ott operaszínpadra képeznek művészeket, de a színészmesterség ismerete nélkül ma már ott sem érvényesülhet egy igényes művész. A közönség egyre jobban elvárja ott is a jó zene mellé a jó színházat is.

Juhász Tibor alkatilag is, hangilag is alkalmas Józsi, a világjáró, szívtipró cigányprímás szerepére, de

meglehetősen külsődleges eszközökkel játszott és in- diszponáltan énekelt. Gyó- lay Viktória Hona, az ünnepelt művésznő alakjában egy olcsó hatásokra törekvő, elkényeztetett és modoros primadonnát állított elénk, sajnos, nem mindig derült ki, hogy ez csak a szerepről kialakított vélemény, a színész kritikája.

Jánoky Sándor és Mojzes Mária erejéből nem futotta többre, mint hogy a sablonos figurákat a századforduló óta divatos, jól bevált sablonokból gyúrják össze. Játékuk nem különösebben invenciózus, de korrekt, ami az adott helyzetben elég sokat jelent. Bárányi László, Kutula cigányvajda megformáló ja vegyes értékű ötletek egész tűzijátékával kápráztatta el a nézőteret; játéka ugyan helyenként harsány és hatásvadászó, de az vitathatatlan, hogy túlzásai — egy igazi színész túlzásai.

Az előadás legkellemesebb perceit azonban a szub- rett-táncoskomikus kettősnek köszönhettük. Ribár Éva és Henkel Gyula, ha néha bele is csúsztak az operettszínjátszás régi, de klasszikusnak korántsem mondható modorába, végeredményben friss, természetes játékkal, korszerű énekes-színészi teljesítménynyel örvendeztettek meg. Magától értetődő könnyedséggel váltottak át énekhangról beszédhangra és viszont, s ami a legfontosabb: éneklés közben sem feledkeztek meg róla, hogy — színpadi deszkákon állnak. Ribár Éva, akinek énekhangja nemcsak eléri, de messze meg is haladja a szerepkör követelte maximumot, igen jó karekteri- záló készséggel rendelkező jó színész is egyben, bár színei néha túlságosan pasz- tell-színek. Henkel Gyulát elsősorban jó mozgáskészsége és természetes humora teszi alkalmassá arra, hogy túllépjen a hagyományként elfogadott sablonokon.

Végeredményben a kecskeméti együttes rendelkezett mindazzal, ami jó operett-előadássá emelhet egy színházi előadást: széphangű énekesekkel, jó, szépen szóló, színházi zenekarral. Csak azzal nem rendelkezett, ami egy színházi, valóban színházi este megteremtéséhez kívántatik...

Csík István

Nemes György:

Dávid és Klotíld

20.

Egyedül maradtam megint. Elfújtam még egyszer, most már zongorakíséret nélkül, a Weber andantét. Már tudom kotta nélkül. Végig Klotra gondolhattam. A íejem_ kivörösödött, nyilván a fújástól. Az erkélyen át messzire láttam. Balra, a szélső hegy mögött, most ment le a nap. Óriási narancsszínű tányérnak látszott. Pillanatok alatt tűnt el a fák koronája mögött. Szememmel kitapogatni véltem valahol fent a tisztást, ahová Klottal járunk. S ahol ma délben láttam a tűző napfényben.

Ugyanez a nap látta őt, e felé a nap felé tárta ki a karját Klót. Ez a nap délben mindent betöltött, most meg eltűnik a fák mögött. Egyszerre minden olyan színtelen lesz. Eltűnik a nap, eltűnnek a színek is. Csak B fák zöldek, de ők is sötét;

zöldek már. És belévesznek a háttér szürkeségébe. Ott balra a hegyoldalon valahonnan füst száll a sötét ég felé. A házat se látni, a kéményt se. Az a turistaszálló, tudom. Konyháján most főzik a vacsorát. Ott áll Klót a szobájában, és bizonyára kinéz az ablakon. És valószínűleg énrám gondol most, ahogy én őrá gondolok. És az emléktől talán neki is melege van, ahogy nekem is melegem van. És talán örül még, hogy megmutathatta magát, ahogy én örülök, hogy megmutatta nekem magát.

Igen, most már élesebben emlékszem. Két Klet volt ott a vízben. A csermely vize csobogott bokája körül. Visszaverte alakját, ahogy a nap a vízre sütött. Két Klót veit ott. Az egyik a nap felé nyújtózott. A másik meg mintha a csermely vizén át a föld felé fúrta volna a karját. Ég is kettő volt.

Milyen hosszú a nyaka.

Ilyen szép, hosszú nyakat még nem láttam soha. És a kis csípője, és a vékony, vékony dereka.

Milyen szép a tested, Klót. Milyen nagy öröm ért ma, hogy láthattalak.

Korán lefekszem, hogy sokat gondolhassak rá. Egész éjszaka róla fogok álmodni.

Majd odahajolok a hátadhoz. A víztől és a naptól olyan különös szaga van a bőrödnek. Olyan forró szaga, hogy félek — megégeti a számat.

Ma hajnalban magamtól lopakodtam oda. Nem kellett, hogy ez a Darkó hur- colásszon el. Szerencsére már második napja nem látom ezt a tökfejet. Nyilván visz- szautazott a városba. Akkor lássam, amikor a hátam közepét. Hohó! Azt otthon gyakorlásnál látom. A sok tükörben, mikor gyakorolunk.

Ötödik szekszárdi néptáncfesztivál

Az idén augusztusban rendezik meg az 5. szekszárdi néptáncfesztivált. Ebből az alkalomból versenyt hirdettek a gazdag dél-magyarországi folklórkincs gyűjtésének, feldolgozásának ösztönzésére a pusztuló népi hagyományok megmentésére. Egyben alkalmat nyújtanak az amatőregyütteseknek képességeik összevetésére.

A legjobban szereplő együttesek jutalmazására 12 díjat tűztek ki. A verseny főgyőztese 8000 forintos nagydíjat kap, öt-ötezer forint a két első díj összege, ezenkívül külön koreográfiái, zeneszerzői és pedagógiai díjat írtak ki. A versenyre március 15-ig jelentkezhetnek a népi táncegyüttesek a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban.

Bács-Kiskun megye iparát, élelmiszergazdaságát és településfejlesztését mutatja be a Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt kiállítás. Képünkön a kiállítás egyik részlete.

(MTI foto — Tormai Andor felv. — KS)

Egy év alatt

Kéíszázlmszoiiöt garázs

közös erokoi

Áz ország legelsői között

A szolnoki garázsszövetkezet sikeres indulása

Szolnokon az elmúlt hónapokban gombamódra sokasodtak a város több pontján a gépkocsigarázsok. Az autó- tulajdonosok örömmel nyugtázták a látványt; végre lesz fedél kocsijaik felett. Nagyon sokan akadnak azonban olyanok is, akik fanyalogva kérdik: minek ez a nagy flanc? Jó, jó. Autója egyre több embernek van, egyszer talán minden családnak jut, de nem túl korai ez a nagyarányú garázsépítés, amikor még sok ezren lakásgondokkal, küzdenek?

Nos, ha elfogadjuk azt, hogy a sokasodó személy- gépkocsik száma hozzátartozik mindennapi életünkhöz, emelkedő életszínvonalunkhoz, s tényként állapíthatjuk meg, hogy az autó ma

már nem egyszerűen luxus, akkor a garázsok léte, vagy nemléte sem az egyén, a tulajdonos ügye, hanem közöj társadalmi érdek is. A hazánkban lévő magángépkocsik értéke tízmilliárdos nagyságrendet képvisel vagyonúnkból. Ezt az értéket pedig megóvni közös érdek. Nem lehet közömbös, hogy mekkora egy gépkocsi élettartama, az, hogy három vagy tíz év alatt megy tönkre a karosszériája, menynyi idő alatt „eszi meg” a rozsda az alkatrészeit. A „kikészült” gépkocsik javítása, alkatrészellátása hatalmas összegekbe kerül. Minél hosszabb tehát egy-egy gépkocsi élete, annál kevesebb valutába kerül az országnak.

Összefogás saját pénzliől

Hazánkban jelenleg százhúsz garázsszövetkezet működik több mint nyolcezer taggal. Szolnok az első ga- rázsszövetkezetet alapító városok között volt, s hogy sikerrel indultak, azt az is bizonyítja, hogy az ország sok vidékéről idejárnak tapasztalatcserére az újonnan alakulók, szövetkezők.

Rövid egy év alatt a következő eredményeket érték el a szolnokiak: a Gárdonyi Géza utcában elkészült

zenöt garázs. A Kolozsvári úton húsz garázsba már beköltöztek az autók, s további harminc garázsnak csak a külső vakolása hiányzik. Ez azt jelenti, hogy a város belterületén hatvanöt garázst épített rövid idő alatt a szövetkezet tagsága. Ezenkívül a Vosztok úton 240 garázs részére jelöltek ki helyet, ebből 160 már ''lkészült, s a továbbiakon is dolgoznak.

i- A felépült garázsok széAz nem mindegy, hogyan mozog a lapocka. Meg hogyan tartja az ember a derekát emeléseknél. Ez tehát vissza. De akkor se akarom látni ezt a Darkót. Majd Katinak meg is mondom kerek perec.

Most idejöttem. Meglesem az álmát. Remélem, egyedül van. Ha belopóznék a szobájába, ott találnám magamat. Az édes Klót ott táncolna csukott szemhéja mögött. Egész éjszaka ott kellett tácolnia. Csodálatos, hogy nem fáradt el a táncban. És a drága Dávid nem fáradt el a nézésben.

De nem mertem kopogni. Hátha itthon van az anyukája. Jaj, anyuci se tudja, hogy megszöktem. Azt hiszi, még szundizok otthon az ágyacs- kámban.

Ugyanott guggoltam, , ahol először hallottam klarinétoz- ni. Csak most vettem észre, mennyi délignyitó díszíti a kerítést. Fölkúsztak a drótkerítésre. Szív alakú leveleik tenyérnagyok. És mindenütt ezek a gyönyörű tölcsérvirá- gok. Halványlilák és sötét- lliák. A szél enyhén fújt. A virágok bólogattak, integettek. Azt mondták: gyere, Klót. Azt mondták: gyere, vár Dávid. Azt mondták!

igen, igen, igen, ez a fiú szeret téged. Azt mondták: jó, hogy te is szereted.

Szememmel kiválasztottam két virágot. Egymás melletti tövön nőttek. Ók kúsztak a legmagasabbra. Túl a kerítés peremén. Halványlila az egyik, sötétlila a másik. Bólogattak, integettek. Tulajdonképpen táncoltak a szélben. A sötét, az Dávid. A világos, az én vagyok. Mi táncoltunk így. Ö, de gyönyörű pás de deux.

Arra gondoltam, nem fütyülök neki. Hátha így is megérzi, hogy itt vagyok. Itt vagyok, és várom őt.

Ültem a fűben, és néztem a két délignyitó virágot.

Nem sokáig ültem így, magamban. Dávid kilépett az erkélyre. Hát mégis megérezte, hogy itt vagyok. Megérezte, hogy várom őt.

Azonnal észrevett. Ügy állt ott, megmeredten, mint egy szobor. Miért csodálkozik, hogy itt vagyok, gondoltam. Hiszen eddig is vele voltam. Csak éppen gondolatban. Nálunk ez a kettő összefolyik.

Odaszaladtam az erkély alá. Kihajolt az erkélykorláton. Mintha ő lenne Júlia. Én meg Rómeó.

(Folytatjuk)

pék, jól illeszkednek a városképbe és megfelelnek a városrendezési tervnek is. S mindezek egyetlen fillér állami támogatás nélkül készültek, a szövetkezet tagjainak összefogásából. A tagok együttesen egyenlően osztoznak a kiadásokban, vásárolták meg a területeket, a terveket, s aztán saját maguk dönthettek az építés módjáról. Voltak, akik szombatvasárnaponként maguk rakták a téglát, ásták az alapot, talieskáztak, lapátoltak.

Alkudozás a területért

Nem mindenütt megy persze ilyen simán a tervezett garázsok építése. A Keskeny János utcába 80—90 garázst terveztek. A terület magán- tulajdonosaival azonban csak hosszú huza-vona után sikerült megállapodni. Végre ezen is túljutva most a szerződéseket köti a szövetkezet, s egy hónap múlva kezdődhet itt is az építkezés. Még nehezebb a helyzet az Úttörő utcában. Itt is a magánházak közötti kertrészekre tervezték a garázsokat, de a tulajdonosokkal még nem i- került megegyezni. Közülük jónéhányan ragyogó üzletet sejtve, elképesztően magas, csak 1000 forintos négyszögölenkénti árért hajlandók megválni földjük egy-egy részétől. Remélhető, hogy az alkudozás itt is rövidesen véget ér, és kezdődhet az építkezés.

Újabb közgyűlés most márciusban

Mint ahogy a következő lépéshez tartozik a garázs- csoportok megfelelő kiszolgálása, segítése is. Az építkezések helyén a szövetkezet tereprendezést is végez. A garázshoz vezető utak építéséhez is segítséget nyújt. Például minden olyan garázsnál, ahol útépítés is szükséges, garázsonként háromszáz forintot biztosít anyagban, szállítóeszközben — a közös pénzből. Még ebben az évben megvizsgálják a szolgáltatások lehetőségeit is. Egy-egy garázstömbhöz av tómosási és alapvető szervizlehetőséget szeretnének biztosítani. Ehhez anyagilag az autóklub helyi csoportja is besegít.

A szolnoki garázsszövetkezet eredményes évet zárt. Most márciusban, egy évvel alakulásuk után újabb közgyűlésre készülnek, ahol a tagokkal együtt felmérik az eredményeket és a tennivalókat. És választ adnak annak a több száz új jelentkezőnek, akik garázsépítési szándékkal keresték fel őket.

Erdélyi György