Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

koncentrálódott, szakosodott. A juhállomány 5 százalék­kal csökkent. A tájterületen Karoagon, Nagyivánban és Túrkevén vannak a legna­gyobb juhtartó gazdaságok. Termelőszövetkezeteinkben 1987-ben az alaptevékenység hozamértékének 25,5 száza­lékát adta az állattenyésztés, jelenleg megközelítőleg 30 százalékot. Azonban még mindig az állattenyésztés gyorsabb fejlesztése van na­pirenden. Az utóbbi fél év­tizedben jelentősen módo­sult termelőszövetkezeteink tevékenységi köre. A közös gazdaságok üzemeltetik a gépállományt, elvégzik a belső építkezéseket, a gép­javítást. Szolgáltatásokat vé­geznek, termékforgalmazás­sal foglalkoznak, bérmunkát vállalnak. Ötvenöt termelő- szövetkezetünkből mintegy tíz gazdaság kedvezőtlen adottságú. Ezekben a terme­lési színvonal, a személyi jövedelem, a felhalmozás, a termelékenység elmarad az átlagtól. Szükséges e gazda­ságok állami támogatása, mert enélkül képtelenek az egyszerű újratermelésre is. A szövetkezetek érdekképviselete A tájterületen az eltelt fél évtized alatt jutottunk az iparszerű mezőgazdasági ter­melés fontosabb elemeinek bevezetéséhez. Ezek az el­járások kezdenek meghono­sodni. A műszaki fejlesztés folytatásához azonban tö' 'i fejlesztési hitel, jobb és ol­csóbb tervek kellenének. Egyes termékek jövedelme nem fedezi a korszerű tech­nika és technológia alkalma­zásának magas költségeit. A szarvasmarha-tenyésztés pél­dául a gazdaságok nagyré­szében veszteséges. A mező- gazdasági termékek túlnyo­mó részének rögzített ára van. Az ipari eredetű anya­gok és eszközök ára ezzel szemben jelentősen növek­szik, emiatt csökken több ágazat jövedelmezősége. A jövőben kutatni kell a termelőszövetkezetek társu­láslehetőségeit. Jelenleg na­gyobb beruházások csak a szövetkezetek kisebb részé­ben valósulhatnak meg, sze­rény anyagi lehetőségek mi­att. Nem nyert gazdasági tartalmat az áruforgalomban, értékesítésben és a beszer­zésben a tsz-ek és a vállala­tok kölcsönös előny és koc­kázatvállalásának elve. A sok termelőszövetkezeti el­adóval rendszerint monopol- helyzetben lévő megrendelő áll szemben. Fordított a helyzet az ipari eredetű anyagok beszerzésében. Itt a sok termelőszövetkezet mint megrendelő versenyez a ne­hezen beszerezhető terméke­kért. Szükségesnek tartjuk a vállalatok decentralizált mű­ködését, a konkurrencia bő­vítését, a forgalmazó válla­latokra érvényes gazdasági ösztönzés változtatását. Az egységes szövetkezetpo- lítika kialakulása lehetővé tette az ipari és a fogyasztá­si szövetkezetek megyei szö­vetségei és a két tsz-sZövet- ség megyei bizottságának megalakítását. A szövetke­zeti ágazatok együttműködé­se jónak ígérkezik a falu gazdasági és társadalmi fel- emelkedésének segítésében, a szolgáltatások növelésében. Saját mozgalmunkról szólva pedig: az 1967-ben megala­kult érdekképviseleti szervek (a TOT és a területi szövet­ségek) első négyéves mun­kájáról elismeréssel szólnak a tagszövetkezetek. Nagy a szerepük a közéleti demok­ratizmus fejlesztésében, te­vékenységük bővíti a poli­tikailag aktív, tájékozott és - felelősen gondolkodó köz­életi emberek táborát. A TOT segítette, irányítot­ta a területi szövetségek megalakulását, munkáját Állandó erőfeszítéseket tesz a tsz-tagok szociális ellátása érdekében; napirenden tart­ja a tsz-tagok nyugdíjkorha­tárának csökkentését. Aján­lásokat, véleményeket ad ki a tagszövetkezetek működé­séhez, gazdálkodásához, bel­ső életének alakításához. Szükségesnek tartjuk azon­ban, hogy a jövőben a TOT függetlenített apparátusa jobban igazodjon a követel­ményekhez. Hiányolják a szövetkezetek, hogy az orszá­gos központnak nincs sajtója. A mi szövetségünk 1967. szeptember 15-én alakult meg. Azóta mindig töreke­dett munkájában a terme­lőszövetkezetek kettős jelle­gét figyelembe venni: a szö­vetkezeti és a vállalati ér­deket. A szövetség jelentős tényező a táj termelőszövet­kezeti mozgalmában, sike­resnek bizonyult Karcag székhelyül választása is. Év­ről évre nagy sikerrel szer­vezzük a munkaversenyeket, a szocialista brigádvezetők tanácskozásait, szorgalmaz­zuk a törzsgárda jel vények alapítását, adományozását, segítjük az üzemi jogvédel­mi hálózat kiépítését. Érdek- védelmi feladatokat látunk el, demokratikus vitafóru­mokat biztosítunk. Négy év alatt 173 különböző rendez­vényt tartottunk, 17 önálló szakmai kiadványt jelentet­tünk meg, 35 esetben adtunk ki írásos értesítést. Segítjük az árukapcsolatok bővíté­sét, 1971 júliusától revizori csoportunk a tagszövetkeze­tek belső ellenőrzését segíti. Szövetségünk munkájáról a tisztújító közgyűlésen szó­lunk majd bővebben. Addig is annyit, hogy a jelentkező igényeknek, elvárásoknak mindig igyekszünk eleget tenni. Dr. Gergely István miniszterhelyettes: A mezőgazdaság befejezetlen beruházás A küldöttgyűlés vitájában — amely Varjú Sándornak, a szövetség elnökének irá­nyításával végezte munká­ját — szót kért dr. Gergely István kandidátus, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese is. Az­zal kezdte felszólalását: — Tegnap este munkám során találkoztam Czinege Lajos vezérezredessel, s meg­kért, adjam át üdvözletét a Nagykunság tsz-tagságának. Hasonlóképpen továbbítom a MÉM vezetőinek jókívánsá­gait is. Mindannyian tiszte­letreméltónak tartjuk azt a változást, ami öt év alatt történt ezen a tájon. Nagyra becsüljük, hogy fél évtized alatt majdnem 50 százalék­kal nőtt a közös vagyon, s ennek 80 százaléka tiszta va­gyon. Nőtt a jövedelem, kor­szerűbbek lettek a termelő- szövetkezetek. Ez a táj is nagyban hozzájárult az or­szág ellátásához, lényegesen növelte exportpiacát. Tudom, hogy mennyi veríték van emögött. Ezen a tájon dol­goztam fél évtizedig és meg­tanultam, hogy itt korábban kell kelni, hogy !tt nagyobb szorgalommal, kitartással kell dolgozni az emberek­nek. Itt nehéz adottságú ta­lajok vannak. Képzett és lel­kesedni tudó embereket kí­ván minden munka, de az itteni különösképpen. Jólesik hallanom a felelősségteljes bfrőképessége is véges. Ezentúl pedig a mezőgaz­daságnak is van adóssága. Zsákutcába került a munka- és tőkéigényes ágazatok fej­lesztése. Hogyan jutottunk ide? Először is fejlődés so­rán. Megszilárdítottuk a szö­vetkezeteket, nénzt és szelle­mi tőkét fektettünk beléjük. Megvalósítottuk a gabona­programot, a húsprogramot, de közben háttérbe szorult a szarvasmarha-tenyésztés és a cukorrépa-termesztés. A kor­mány megvizsgálta a cukor­répa- és a zöldségtermesztés helyzetét. Most jobb lesz a közgazdasági környezet, íobb lesz e termékek ára és több a gép. Egyébként világjelen­ség, ami nálunk a zöldség­gel és a cukorral van. öt év alatt a világpiacon hétszere­sére emelkedett a cukor ára. Éppen amiatt, mert tőke- és munkaigényes ágazat. Ha­sonlóképpen a szarvasmarha­tenyésztés is. A marhahús ára is 50 centről 80 centre emelkedett egy év alatt. Ez az ágazat is a kormány elé kerül hamarosan. Az a szán­dékunk, hogy a nagyobb ál­lami támogatást á végtermé­kek megfizetésével valósít­juk meg, tehát a tej, a hús árában. A szarvasmarha­tenyésztés nagyon fontos do­log nálunk. Hogy csak egy példát mondjak: szarvas­marha exportból — ebből az egyetlen ágazatból — annyi az ország dollárbevétele, mintha megnégyszereznénk a kohó- és gépipar exportját. Hadd szóljak a gép- és az alkatrészellátásról. 1971-ben 2 ezer alkatrészfélével bőví­tette termelését a hazai ipar. Ebben az évben tovább ja­vul az ellátás. Azt szeret­nénk elérni, hogy a gépal­katrészek is olyan bőségben legyenek, úgy hirdessék, mint a mosóport. Egyébként ebben nagyon számítunk a Szolnok megyei gépjavító vállalatokra is. De azt is hadd mondjam meg, hogy bizonyos rendet szeretnénk teremteni a gépek használa­tában. Arra gondolok, hogy egy 125 köbcentis motor ve­zetéséhez már állami vizsga kell, nálunk viszont milliós értékű gépek vannak rábíz­va különösebb felkészültség nélküli emberekre. Bevezet­jük a jövőben a géphaszná­lat kódexét. Hitelt, állami támogatást csak azok a szö­vetkezetek kapjanak, akik szakemberekre bízzák az ér­tékeket. A mezőgazdaság ma egy nagy befejezetlen beruházás­hoz hasonlít. Rohamos mű­szaki. technikai fejlődés ál­lapotában van. Itt a Nagy­kunságon is olyan utat tet­tek meg a szövetkezetek, hogy most 10—12 év alatt nagyobbat változott az itteni települések arculata, mint az ezt megelőző 90 évben. Szív­ből gratulálok ehhez. Fodor Mihály a megyei tanács elnöke: Felelősségteljes gazdaságpolitikával Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács elnöke mind­két küldöttértekezleten részt vett és felszólalt. Az alábbi­akban közöljük rövidített hozzászólását: — A területi szövetségek megalakulásuk óta szoros kapcsolatban vannak a taná­csokkal és azok szakigazga­tási szerveivel. Ebben jelen­tős fejlődés, javulás tapasz­talható. Egyrészt azért, mert a feladatok tisztázódtak, el­különültek, másrészt a leg­több esetben egyeztettünk, kialakítjuk a közös álláspon­tot a mindennapi és távo­labbi munkában. A megyei tanács végrehajtó bizottsága politikailag megfelelőnek, jó­nak Ítéli meg a területi szö­vetség testületi, szervezeti munkáját. A küldöttgyűlé­sek és elnökségi ülések rend­szeresek, a tárgyalt napi­rendek, határozatok, ajánlá­sok jelentősek. Az ismerte­tett gazdálkodási adatok jól mutatják termelőszövetkeze­teink súlyát megyénk gazda­ságában. Jelentős politikai feladat, hogy szövetkezeteink tovább erősödjenek, jól va­lósítsák meg a IV. ötéves terv céljait. A szövetkezetek és a taná­csok kapcsolatának értékelé­séről hadd mondjam el azt is, hogy jelentősen nőtt azoknak a tsz-tagoknak a száma, akik a választók bi­zalmából részt vesznek a ta­nácsok munkájában. 1967- ben 6 tsz-tag volt a megyei tanács tagja, jelenleg 12. vetkezeti tanácstagok száma meghaladja a hetvenet, ki­teszik a 14,4 százalékot. A községi tanácsokban pedig 770 tanácstag munkahelye a termelőszövetkezet a községi tanácstagok 31,8 százalékát alkotják. é A tanácsi szervek és a ter­melőszövetkezetek együttmű­ködésének két fő területét szeretném kiemelni: az ál­lami felügyeletet és a gazda­sági kapcsolatokat. Az állami Szövetkezettörténeti kiállítás felvetéseket. Azonban hadd emlékeztessek rá — egyet­értve várakozásaikkal — hogy a népgazdaság teher-; Akkor a megyei tanácsban 7,1, most 13,3 százalékos arányt képviselnek. A városi tanácsokban a termelőszö­Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke törvényességi felügyelet kö­rében gondoskodunk arról, hogy a tsz-ek működése és szerveinek határozatai össz­hangban legyenek az állami és a belső szabályokkal. Ez igen sokrétű munka, hiszen a tsz-ek működésére nem­csak a tsz törvény, hanem más jogszabályok is vonat­koznak. Az eddigi tapaszta­lat az, hogy a tanácsi szer­vek felügyeleti tevékenysége eléggé leszűkült a belső sza­bályzatok ellenőrzésére. Ezért csak részeredményeket hozott a szövetkezetek tör­vényes működése tekinteté­ben. Az állami felügyeletnek a továbbiakban sem célja a gazdálkodós operatív tevé­kenységének, az üzem gazda­sági döntéseinek helyességét vizsgálni. Feladata azonban, az olyan jogszabályok érvé­nyesülésének vizsgálata, ame­lyek kötelezettségeket írnak elő. Történetesen a mérleg- beszámolók és zárszámadá­sok valódiságának, a pénz­ügyi fegyelem érvényesülésé­nek vizsgálata. Feladata a munkavédelem figyelemmel kísérése és szükséges is, hi­szen a balesetek folyamato­san emelkednek. Szolnok megyében a tsz-ek a különböző beruházásokhoz évente mintegy 500 millió állami támogatósban része­sülnek. Nem közömbös sem az állam, sem a szövetkeze­tek szempontjából, hogy a jelentős állami támogatással létesült termelőeszközöket rendeltetésszerűen használ­ják-e. Feladatuk van a taná­csoknak abban is, hogy a szövetkezetekben a termelést és műszaki fejlesztést segít­sék. A szövetségekkel együtt szervezzék a tudományos előadásokat, szakmai tapasz­talatcseréket. Nagy gondot fordítunk a szövetkezeti ve­zetők intézményes tovább­képzésére is. Anélkül, hogy a kapcsola­tok teljes körét megemlíte­nénk látható, milyen gazda­sági és politikai érdekei fű- zŐdnejj a tanácsoknak ahhoz, hogy a szövetkezetek jól gaz­dálkodjanak. Közvetlen anyagi érdekünk fűződik ah­hoz, hogy ne legyen veszte­séges szövetkezet. Hiszen eb­ben az évben is 30 millió forint óvadékot tettünk a bankba a megyei költségvetés terhére, hogy a veszteséges és alaphiányos szövetkezetek hitelképességét helyreállítsuk. A tanácsoknak és a szövet­ségnek megkülönböztetett gondot kell fordítani ezekre a2 üzemekre, hogy a vészte- séget, az alaphiányt mielőbb kigazdálkodjék. Kívánom, hogy a küldöttértekezlet jól segítse a termelőszövetkeze­tek fejlődését A küldöttértekezlet vitája Tizenhármán kértek szót a küldöttértekezlet vitájában. Elsőnek Fábián Márton or­szággyűlési képviselő, a kar­cagi Május 1. Tsz elnöke. Többék között arról beszélt: Társadalmi követelmény, hogy a gazdasági egységek minél nagyobb teljesítményt leg már 24 százalékkal. Ez öszefüggésben van azzal, hogy ott az aranykorona ér­ték is csak 5,1, fele az át­lagnak. Ebből adódóan a költségek 20 százalékkal ma­gasabbak. Kovács Ferenc a kisújszállási Ady Tsz elnöke mondta el: a termelőszövet­Részlet az elnökségből nyújtsanak. Am a cél érde­kében a kockázatvállalás ma nagyobb, mint korábban volt. A vezető^ döntő többsége nem zárkózik ugyan el a fe­lelősségvállalás elől. sőt sajnos nem egyszer látni azt is, hogy többre vállalkoznak, mint amire a lehetőségek adottak. Jó néhány ilyen do­log miatt a szövetkezetek egy részében pénzügyi zava­rok keletkeztek. Ez nem jó. őszintén szólva azonban én nagyobb veszélyt látok a ve­zetés elbátortalanodásában. Bozai Lászlóné, a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz üzemgazdásza a fiatal szak­emberek indulásáról szólt: Törökszentmiklóson 26 fiatal agrárértelmiségi dolgozik 5 termelőszövetkezetben. Kö­zülük hatan nők. Végzettsé­güknek megfelelő munkakört huszonegyen töltenek be, az­az nyolcvanegy százalékuk. Zsarnai Béla, a tiszapüspöki Rákóczi Tsz elnöke arról is beszélt, az iparosítással na­gyobb az elszívó hatás a mezőgazdaságból, ezt nekünk munkakörülményekkel, jöve­delemmel ellensúlyoznunk kell. Szólt arról is, hogy a gépeket forgalmazó vállala­tok más típusú traktorokat kínálnak, mint amilyet a termelők keresnek. Bírálta a számlakeretek gyakori válto­zását. Kiss János, a nagyiváni Űj Élet Tsz főagronómusa a kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek jobb támogatá­sát sürgette. Az adottságok­ból fakadó hátrányom egyre nőnek. Nagyivánon például 1967-ben az egy szántóegy­ségre jutó tiszta vagyon még csak 16 százalékkal volt ala­csonyabb az átlagnál, jelen­kezeti tagok egyre nagyobD hányadát a szakképzett és fiatal tagok teszik ki. Ebből sokszor olyan konfliktus adódik, hogy az idősebbek értetlenül, esetenként türel­metlenül fogadják a fiatalok nagyobb kulturális és szóra kozási igényeit. A fiatalok igényessége jó dolog, ez> meg kell értenünk, el keli fogadtatnunk. Szurcsik István, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz elnöke sürgette: a mezőgazdaságban is azonos alapon történjen a jövedelem összehasonlítás. A jelenlegi elvonási rendszer ben mind kevesebb a lehe­tőség a felhalmozásra — mondta. Király Endre, a za lavári Űj Idők Tsz elnöke — a TOT képviseletében — ar­ra figyelmeztetett, a vezetők döntései mindig emberköz- pontúak legyenek. Nagy La­jos a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz párt titkára beszámolt arról, hogy náluk 190 forinttal kiegészí tik az öregek nyugdíját. Sér­ti a szövetkezeti tagokat, hogy csak az üdülési fősze zon után mehetnek pihenni. Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke a fogyasztási, az ipar szövetkezetek és a szolnoki tsz-szövetség körzetében dol­gozó tsz-ek sikereiről szólt. Mindhárom szövetkezeti ága­zat fejlődése összefüggésben van egymással — mondotta Mindhárom ágazatban nagy jelentősége van a tulajdonosi szemlélet fejlődésének, a tag­sági kapcsolatok erősödésé­nek, a szövetkezeti demok­rácia szélesedésének. Percze István, a tiszafüredi Szabad Föld Tsz párttitkára beje­lentette, hogy náluk biztosí­tották a szabad szombatot a női tagoknak. A Nagykunság kongresszusi küldöttei A tájterületről tizenkét küldött képviseli a tsz-eket az országos kongresszuson. A karcagi szövetkezeteket Oláh János, a Lenin Tsz elnöke; a kisújszállásiakat Pocsai Károly, a Kinizsi Tsz elnö­ke; a túrkevaieket Kelemen Imre, a Vörös Csillag Tsz pártbizottsági titkára; a me­zőtúriakat Nagy Lajos, a Ma­gyar—Mongol Tsz párttitká­ra és Balogh Lajos, a Vörös Október Tsz raktárosa; a törökszentmiklósiakat Bozat Lászlóné, az Aranykalász Tsz üzemgazdásza. A tiszafüredi járás tsz-eit Varjú Sándor, az abádszalóki Aranykalász Tsz elnöke, Seres Géza, a ti- szaszentimrej Aranykalász Tsz elnöke, Kiss János, a nagyiváni Űj Élet Tsz főag- ronómusa. A törökszentmik­lósi járás tsz-eit Lakatos Ist­vánná, a kenderesi Vörös Csepel Tsz növénytermesz­tője, Móczár János, a tisza- roffi Aranykalász Tsz rako­dója, és Zsarnai Béla, a ti- szapüspöki Rákóczi Tsz el­nöke. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjává Oláh János karcagj tsz-elnö- köt és Kiss János, nagyiváni főagronómust választották.;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom