Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
P. R. Lang: 0 az a szerelem! Vita — Nekem van elsőbbségem! Legdrágább Eugéniám! Tegnap megérkeztem, szerencsésen és minden előkészületet megtettem a hegymászáshoz. A csúcsot, ahonnan Neked egy havasi gyopárt kell hoznom, már bemértem a távcsővel, mondhatom nehéz dolog lesz drágám, hisz nem vagyok alpinista. De érted mindent megteszek, Kincsem. Bár születésnapi kívánságodat kissé merésznek tartom, de óhajod teljesüljön! Soha ne mondhasd életed során, hogy valaha nem teljesítettem egy kérésedet. Ezzel a gondolattal búcsúzom Szívem: Szeretettel a Te Paulodf Drága Eugéniám! Kívánságod szerint elindultam Toulienbe, hogy holnap résztvegyek a nagy autóversenyen. Tudja isten, kicsit sután érzem magam, a versenyzők között, s azt kérdem magamtól, nem voL na-e egy másik lehetőség, amivel névnapodra örömet * szerezhetnék. Jól van kedves, nem feszegetem többé a témát. Ilyen mint Te,, csak egy van,“ s én így fogadlak el. Ha egyszer a fejedbe vetted, hogy autóversenyzőt csinálsz belőlem, vállalom. Hiszen már megmásztam miattad a hegyeket, s utána csak 8 hetet kellett az ágyat nyomnom. De a havasi gyopárt megkaptad. Ha rólad van szó, Kedves, nem ismerek veszélyt. Szeretettel Paulod Kedves Eugéniám! Bungalómból a kilátás a tengerre csodálatos. De ha brra gondolok, hogy le kell merülnöm a tenger aljára, hogy Neked egy cápát hozzak, mert így kívánod megünnepelni hivatalos eljegyzésünket, akkor kiver a hideg veríték. De hát már van egy-két dolog mögöttem és majd csak túl leszek ezen is. Szeretette] üdvözöllek: Paul Kedves Eugénia! Boccsás meg, hogy csak most jelentkezem Madridból, de időm annyira ki volt töltve, hogy csak most tudok részletes helyzetjelentést adni. Először minden tervszerűen ment. Jelentkeztem a nagy Sacavare-arénában a viadalra és a legvadabb bikát kértem. Hidd el Eugénia, ez alkalommal is minden erőmmel és akaratommal arra törekedtem, hogy nászajándékként átnyújthassam Neked a legyőzött bikát. Az ötletedet valóban elragadónak találtam, hogy az ünnepi asztalra a bikát tálaljuk fel, melyet sajátke- zűleg terítettem le. Egyszóval már azon voltam, hogy mint bikaviador is bemutatkozom, mikor Ro- ßita belépett az életembe. Fiatal, nagyon csinos lány és főleg hangsúlyozom: NORMÁLIS. Visszaadta hitemet a nőkben. Ezért hálával és nevemmel tartozom neki. De aztán gyanakodni kezdtem. Hátha neki is havasi gyopár, cápa, bika kell. Óvatosan kivettem belőle, mit kíván tőlem esküvőnkre. Semmi mást nem kívánt, mint egy jachtot, egy házat a tengernél és egy gyors sportkocsit. Az ilyen ibolyaszerénysé- gű nőt nem szabad elszalasztani, ezt Te is beláthatod, nem igaz? Üdvözlettel: Paul (Fordította: Steiner Katalin) A tröszt főosztályvezetője rr. agához kérette Kovalcsi- kot, az egyik vállalatuk igazgatóját. Előtte hónapokig töprengett, hogy meg- tegye-e ezt. De végül is úgy döntött — hiszen Kovalcsik alapjában véve rendes ember, nem is a leggyengébb vezető — el kell neki mondani, hogy miket híresztel- nek róla a háta mögött. Ahogy leültek rögtön a tárgyra tértek. — Kedves öregem, olyan dologról szeretnék Veled beszélni, ami meglehetősen különös. ., Munkatársadról, Pipicz Jenőről van szó. Az utóbbi időben megint sokat jár ide, nem tagadom nálam is sokszor volt és hozza a különböző híreket. Kovalcsik szája szélén keserű ránc képződött. — Tudok róla — mondta — Pipicz közismert intrikus. — Sajnálom barátom — reagált a főosztályvezető —, de nagyon tévedsz. Pipicz furcsa ember, de nem intrikál. Elhallgatott, aláhúzott udvariassággal kínálta cigarettával Kovalcsikot. A kis csend úgy hatott, mint __ a cirkuszban a főszám előtti dobpergés. — Tudod milyen információkat hoz Pipicz a cégektől? — folytatta. — Olyanokat például, hogy nagyon emberi és humánus a vezetés és ezért kitűnő a munkafegyelem. .. Érted Kovalcsik Kartárs? Ilyeneket terjeszt. A múltkoriban a fülembe súgta, hogy te a legjobb igazgató vagy a világon és ő mint fiú az atyját, úgy imád téged. Kovalcsik őszinte megdöbbenéssel hallgatta. — De ez még semmi, —» mondta a főosztályvezető. A minap belopakodik hozzám és azt suttogja, a diri — már mint te — megérde- rr eine egy kormánykitüntetést, hiszen olyan puritánul él, példásan dolgozik és *— Pipicz ekkor áthajolt az íróasztalomon és közelről az arcomba lihegte a nagy titkot — a vén szamár nem udvarol még a titkárnőjének se, de nem ám! — Vagy, hogy mondjak még egy példát. Nemrégiben megállított a folyosón és diszkréten elhadarta, hogy te csak a tehetséget és a szorgalmat méltányolod. Nálad a rr unka az elosztás alapja, hízelgéssel még senki nerr, kapott prémiumot, vagy előléptetést. Az osztályvezető hátradőlt és nézte milyen hatást váltott ki szava Kovalcsikból. „No mit szólsz ehhez?” Kovalcsik bizonytalanul megrándította a vállát: — Nem tudom, hogy mit szóljak. Teljesen érthetetlen. A főosztályvezető is rándított egyet a vállán: — Megmondom őszintén én sem értem. Különös egy eset... Végül is ebben maradtak. Ordas Nándor Az antik óra Minnie Minoprio, a neves szubrett betér egy római — Szeretnék a férjemnek régiségkereskedőhöz: egy antik faliórát venni. — Nézze meg ezt művésznő — válaszol a kereskedő. — Maga az óra is gyönyörű munka, s ráadásul felhúzás nélkül jár egy hónapon át. — Egy egész hónapig felhúzás nélküli — lelkendezik a színésznő. Ki tudja, meddig jár, ha felhúzzák. A térj újságot olvas ^—0jo # , „Sajnálatra méltók azok a gazda* asszonyok, akiknek fogalmuk sincs a boHo? családi életről** (Wochenpresse) % VI \ ÁH G yakori újsághír „...négyszemközti tárgyalást folytattak” — ...és azt ismered, mikor Móricka az iskolában... Felnőttek és gyerekek A kisfiú megállít egy autót: — Bácsi, vigyen el az iskoláig ! — Másfelé megyek — feleli a vezető. — Annál jobb! ☆ — Mennyi három meg négy? — Hét. — És hét meg négy? — Nem tudom. A tizenegyet még nem tanultuk. ☆ — Odanézz, apu, repülőgép száll! — Jó, jó, csak ne nyúlj hozzá. ☆ A tanár a következő házi feladatot adta: „Írjatok elbeszélést, a hét valamennyi napja nevének felhasználásával”. Az egyik tanuló ezt írta: „Vasárnap a papa vadászni ment. Olyan hatalmas nyulat hozott haza, hogy ettünk belőle hétfőn, keddenj szerdán, csütörtökön, pénteken és még szombatra isi maradt”. 4z orvos kérdez Férfihang hívja fel az állatorvost: — Doktor úr, holnap a feleségem felkeresi önt cl macskánkkal. Kérem, adjon neki valami gyorsan ölő mérget. Tudja, nagyon elöregedett már. — Meglesz — válaszol az állatorvos. — Csak egy kérdésem lenne: gondolja ura- ságod, hogy a macska egyedül is hazatalál? Szöveg nélkül (Az Eulenspiegel-ből) Fogyókúra — Ugye mondtam drágám, hogy ne vidd túlzásba a fogyókúrát. (Wochenpresse) Nagy idő — Szóval el akar válni a feleségétől. Meddig éltek együtt egymással? — Tizenötezer kilométer van a kocsinkban. Megbízható tanács —- Udvarolok egy lánynak és szeretnék valami ajándékot venni neki. Mit tanácsolna? — Fiatal? — Azt éppen nem mondhatnám. — Bizonyára elegáns. — Nem túlságosan. — Szép? — Semmi különös. Művelt? — Már amennyire. — Akkor csak egyet tudok önnek javasolni: egy másik lánynak vegyen ajándékot. Látomás «A,-U--Ö4 Szöveg nélkül (Az Eulenspiegel-ből) Különös történet
