Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

1972. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fizetek íoiir: Elittuk 72 ezer lakás árát Kis nemzet vagyunk, némely vonatkozásban mégis a világelsők közé tartozunk. Szeszfogyasztásban például hosszú évek óta az első tíz állam között tartanak ben­nünket nyilván. Ezen a he­lyezésen valószínűleg tava­lyi eredményeink sem ron­tottak, legalábbis a vendég­látóipari és üzleti italforga­lom ezt bizonyítja. Az elő­zetes adatok szerint mint­egy 18 milliárd forintot köl­töttünk különböző szeszes italokra. Gyenge vigasz, hogy az alkoholfogyasztás emelke­désének üteme lelassult, 1971- ben „mindössze” 4,4 száza­lékkal fogyott több szeszes ital, mint 1970-ben. Alkohol, ősidők óta isme­rik, nagyon sokan — főleg az utóbbi időkben egyre töb­ben — kedvelik is. Kis mennyiségben jó kedvet hoz, „bátrabbá” teszi az embert, mindenekelőtt arra is ad bá­torságot, hogy az első pohár után a másodikat is fölhör- pintsük, majd a harmadikat, a negyediket... Alkohol. Hány és hány család életét tette tönkre, hány üzemi balesetet okozott, hány tragédia következett be miatta, hányán lelték halá­lukat az utakon, mert itta­san ültek a volán mögé, vagy a motorkerékpár nyergébe. Olvasom a megyei rendőrka­pitányság jelentését: „A leg­több gondot az alkoholizmus és velejárói okozzák a rend­őri apparátusnak”. Nem is véletlen, hiszen az ital hatá­sára felszabadulnak a gátlá­sok, az ittas emberek min­denkinél erősebbnek érzik magukat. Lapozgatom a statisztikai adatokat. A Jász-Nagykun Vendéglátóipari Vállalat összbevétele 1971-ben 209 millió forint volt, ebből az italforgalom 62,2 százalékkal, 131 millió 272 ezer forinttal részesedett. A szeszesital for­galom 8 százalékkal nőtt. A vállalatnak 210 egysége van, ebből 54 Szolnokon. A Szolnok megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat Szolnokon, Törökszent- miklóson, Martfűn és Jász­berényben 98 üzletben áru­sít szeszes italt, ebből a be­vételük tavaly 54 millió 296 ezer forint volt. A Szolnok és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet 1970-ben 37, 1971-ben 41 kereskedelmi egységben hozott forgalom­ba szeszesitalt, a bevétel több mint 11 millió forint. Az emelkedés egy év alatt 12,9 százalék. Ezek az adatok korántsem tükrözik a megyénkben az alkoholfogyasztást, hiszen sok vidéki ÁFÉSZ, állami gazdaság is kivette részét eb­ből, nem beszélve a magán­termelőkről. Egy valamit azonban könnyen ki lehet számítani. Országos átlagban 1800 forintot költöttünk sze­mélyenként szeszes italra, te­hát Szolnok megyében kö­rülbelül 800 millió forintot vitt el az alkohol egy év alatt. 800 millió forint Döbbene­tes szám. Ezen az összegen 3200 kétszoba összkomfortos lakást lehetett volna építeni a megyében, a 18 milliárd forinton, 72 ezret az ország­ban. (Szolnoknak ennyi la­kosa sincs.) Előreláthatóan a jö­vőtől sem kell „félni”, mert például borból idén már 39 liter lesz az egy személyre jutó fogyasztás — 1970-ben 38 liter volt — sörből 64 li­terre emelkedik az átlag, ami 5 literrel több a két évvel ezelőttinél. Küzdünk az alkoholizmus ellen! A felszolgálót, aki it­tas embert vagy 18 éven alu­lit kiszolgál, megbüntetik. Az ittas vezetőket — most már a kerékpárosokat is — a rendőrség vonja felelős­ségre. Hasznos intézkedések, de vajon elégségesek-e? Azt hiszem, hogy nem Mit le­hetne tenni? Egy bizonyos. Sürgős intézkedésekre, közös összefogásra van szükség, hogy a világranglista előkelő helyéről mielőbb hátrább ke­rüljünk. — Zámbó — SÍK ENDRE: Faji kérdés és marxizmus Több, mint negyven esz­tendeje, 1930-ban jelent meg e mű Moszkvában, orosz nyelven. Most — az Akadé­miai Kiadó gondozásában — napvilágot látott magyarul is. A két dátum közötti idő — sajnos — nem csökkentet­te a téma aktualitását. A fa­ji kérdés a modern világ leg­szörnyűbb betegségei közé sorakozott fel. Sík Endre könyvének bevezető monda­ta — „A faji kérdést társa­dalmi problémának tekintem” — nem látnoki jövendölés­nek, hanem a gyökerek föl­ismerésének bizonyult. Ahogy a leglényegesebbet sűríti a szerző másik, ugyancsak egy­mondatos megállapítása is: toAz imperializmusnak szük­sége van a fajelméletekre”. E mondat leírása után né­hány esztendővel a Hakenk­reuz, a horogkereszt hivata­los állami ideológiává avat­ta a fajelméletet, Alfred Ro­senberg irománya — A 20. század mítosza — népirtás iszonyatos programjává vált. S bár a nácizmus szennyé­nek nagyrészét elsöpörte a történelem, a fajelméletek — ha sűrűn új formákba bújva is — ismételten táp­talajra lelnek. Például a né­ger kérdés, az Egyesült Álla­mok egyik legsúlyosabb bel­ső problémája. Aligha fogható fel Sík End­re könyve úgy, mint értékes, történelmi kuriózitás. Vizs­gálódása, nagy anyagismeret­tel végzett elemzése példáit tekintve ugyan öregedett, de következtetéseit, mondaniva­lója lényegét nézve semmit sem. Az öt részre oszló mű a többi között olyan kérdés- csoportokat ölel fel, mint a faji tényezők szerepe a tör­ténelemben, a fajelméletek szociológiai elemzése, a faj és az osztály közötti kap­csolat helytelen értelmezése, a faji ellentmondások gaz­dasági, gyökerei, hogy csupán ízelítőt adjunk a széleskörű — sőt, annak idején teljes körűnek nevezhető — téma- feldolgozásbóL 00 Üdvözlet az olvasónak Könyvhéti „kérdezz—felelek“ a 6-os stúdióban A Magyar Rádió irodalmi főosztálya — a magyar könyvkiadók és könyvter­jesztők egyesülése segítségé­vel — az idei könyvhéten: június elején bét, egyenes adásból elhangzó kérdezz- felelek társasjátékot rendez a 6-os stúdióban. Hogyan lehet részvevőként e két műsorba bekerülni? kétféleképpen is. Április 5-e és május 10-e között a Pető­fi rádió reggeli és esti új könyvek című adásában 12 alkalommal (gongütéssel el­választva a könyvismertetés szövegétől) 12 olyan szó hangzik majd el, amelyek értelmes összerakásából egy kérdőmondat állítható össze. A kérdőmondatra adott vá­laszt május 16-ig a Magvfrr Rádió irodalmi főosztályára (Budapest 5. postafiók 118. címre kell beküldeni. Akik a játékban részt kí­vánnak venni, minden nap figveliék az új könyvek mű adást, mert az egyes szavakat nem sorrendben és nem előre meghatározott na­pokon hallhatják majd. Köny- nyítésül április 5-től kezdve a nagyobb könyvesboltok ki- tésül április 5-től kezdve a nagyobb könyvesboltok ki­rakatában „12 szó’l címmel feltűnő helyen megtalálhatók majd a legfrissebben ismer­tetett könyvek között az el­hangzott szavak is. A beér­kezett helyes válaszok alap­ján sorsolják ki azokat a résztvevőket, akik a két könyvheti műsorra meghí­vást kapnak, A megfejtők — nevük és pontos címük megjelölésén kívül — a le­velezőlapra írják rá art is, hogv részt kívánnak-e venni a műsorban. A helyes meg­fejtők között 5000 forint ér­tékű könyvutalványt is ki­sorsolnak. A másik lehetőség, amely- lyei szintén be lehet kerülni a könyvheti műsor résztvevői közé: a Magvető és a Szép- irodalmi könyvkiadó május közepén a rádióban elhang­zó rejtvénvműsora lesz. Eb­ben az adásban ismertetik azt is: hogyan lehet bejutni a 6-os stúdió közöméetábo- rába a társasiáték első díja egy Orion rádió, ezen kívül tízezer forint összértékben könyvutalványokat is nyer­hetnek a játék résztvevői. légihíd Nemrégen a termékeny Trák-fennsík felett megjelent az égen az első AN—12 óriás repülőgép, amely simán lan­dolt a Plovdiv melletti re­pülőtér fogadópályáján. A gép érkezését már több te­herautó várta. Másfél óra alatt a tehergépkocsikról 12,5 tonna árut raktak át a szovjet gép gyomrába. Még ugyanaznap a moszkvai fo­gyasztók asztalára kerülhe­tett a bolgár szövetkezeti gazdaságok melegágyaiban termesztett friss zöldség, paradicsom és ubor’*a. Eddig a téli hónapokban akadozott a gyorsan romló áruféleségek szállítása. Trá- kiából először a fővárosba szállították az árut, ahol megtörtént az átrakás. Most a Plovdiv melletti repülőtér kibővítése után télen-nyáron, minden évszakban tudják fo­gadni a legnagyobb gépeket is. A mostani évadban az AN—10, AN—12, IL—18 és TU—104-es típusú gépek több mint 500 alkalommal kelnek útra és több szovjet városban télen is megjelen­hetnek az üzletekben a bol­gár melegágyi kertészet pri­mőr termékei. Több mint hat és félezer tonna paradi­csom és uborka, korai °oer, cseresznye és őszibarack gazdagítja majd az élelmi­szerüzletek áruválasztékát. Kövére méltó kezdeményezés Követésre méltó kezdemé­nyezést valósít meg a nyá­ron a zebegényi Szőnyi Ist­ván emlékmúzeum baráti köre. Az ország tanulóifjúsá­ga számára lehetővé kívánják tenni, hogy a vakáció idején megismerkedhessenek Sző­nyi István és a tavaly el­hunyt Gorka Géza Kossuth- díjas kerámikus művész mun­kásságával, hagyatékával. A baráti kör kétnapos túrákat szervez, amelyeknek résztve­vői Zebegényben. az emlék­múzeum kertjében lévő kém. pingben laknak, s innen tesznek kirándulásokat a környékre. A május, június és szeptember hónapokban megrendezendő kiránduláso­kon alkalmanként 120 diák és hat pedagógus vesz részt Élénk élet a rezerválumban A Dél-Alföld legismertebb természetvédelmi területén, a Fehér-tói rezervátumban, a legkorábban érkezett bi- bicek már párokban járnak s megkezdődött a nászrepü­lésük. A bibic és a réce­párok gyű i tik a száraz leve­leket, gallyakat és készítik egyszerű fészkeiket, a nádi sármányok és egyéb apró madarak is építik költőhe­lyüket. Szokatlanul népes csapatokban időznek még az átvonulók köz"'! a nagy go­dák. A galambnagyságú hosszú csőrű madarak ha­záin Észak-Enróoa. de még tízezres tömegben tartózkod­nak a rezerváeióban. Ornito­lógusok szerint azért nem mennek tovább, mert a szá­razság miatt a halastavak nem töltődtök még fel telje­sen. A sekély vízben a nagy godák le tudnak állni és az iszanban bőséges élelmet ta­lálnak. A szovjet balett utánpótlása Nagyezsda Pavlovna, A Szovjetunió 19 koreográfiái iskolája egységes program és tanterv szerint működik. A balettiskolák 4 évenként megrendezésre kerülő országos bemutató színhelye ezúttal Kijev volt. A bemutató nem versenyjellegű. Nincs kötelező program és nincs helyezés sem. Viszont a négy év során kidolgozott legjobb számok kerülnek bemutatásra. A most megrendezett bemutatóra minden eddiginél népesebb kollektívák érkeztek. Mind a 19 iskola adott koncertműsort. A műsor változatos és érdekes volt. Variációk, adagio-k, klasszikus balettszámok, és modern darabok részletei kerül­tek műsorra. A számtalan új szám nagy részét fiatalok kreálták. Alkotásukat sajátos plasztika és sok technikailag nehéz részlet jellemzi. A tanulók ragyogóan oldották meg a stílus és a technika nehézségeit. Örömmel töltötte el a né­zőket magasszintű felkészültségük és virtuóz technikájuk egyaránt. A bemutató sztárja a permi balettiskola 6-ik osztályos növendéke, Nagyezsda Pavlovna. A „Hiábavaló óvatosság” című darabból előadott száma tökéletes volt. Rendkívüli természetes adottságok, báj, muzikalitás és ragyogó előadó- készség — mindez arra utal, hogy Nagyezsda Pavlovnából hamarosan élvonalbeli balerina lesz. (APN — KS) Színpadválság Kisújszálláson A kisújszállási József At­tila művelődési ház színház- terme fölött, úgy tűnik, vég­leg eljárt az idő. Kicsi a színpad, parányi a színpad­nyílás, a nézőtér vízszintes, közepétől kezdve már alig lehet látni. Évről évre fo­gyatkozik a látogatók szá­ma, és természetesen egyre kevesebb az olyan igényes együttes is, amely hajlandó fellépni Kisújszálláson. Vagy ha mégis: kényszermegoldá­sokhoz kell folyamodnia, mint például legutóbb az Állami Népi Együttesnek, Rendkívül sikeres előadást tartottak ugyan,' hosszú szü­net után a nézőtér is zsúfo­lásig megtelt, azt viszont csupán néhány beavatott tudja, hogy a tánckarnak egy része nem fért föl a színpadra. A telt ház és egyáltalán a színházi előadás azonban rit­kaság a városban. Csupán a Déryné Színház kéthavon­kénti látogatása jelenti a színházi kultúrát, de mind­össze 100—130 érdeklődő, tehát egyharmadnyi nézőtér előtt játszanak. A kivezető út Ahhoz, hogy változatosabb és eseménydúsabb legyen a műsor, nagyobb érdeklődés kellene a közönség részé­ről. Viszont a közönség ér­deklődése nyilván nem nö­vekszik meg addig, amíg a műsor nem lesz változato­sabb és eseménydúsabb. A circulus vitiosusból egy új színházterem lehetne a kive­zető út, csakhogy ilyesmiről — anyagi okok miatt — egyelőre szó sincs Kisújszál­lás terveiben. És hát az az igazság, hogy új terem építésére nincs is szükség, mert a kisújszállá­si Ady mozi tulajdonkép­pen a megye egyik legna­gyobb színházterme lehetne. Négyszázötven • személyes, emelt nézőtere van, mély­ségében is, magasságában is hatalmas színpadtér: ide a legigényesebb néző és a legjobb együttes is bizonyá­ra szívesen jönne. A városi tanács művelődésügyi osz­tálya, a művelődési ház és a mozi üzemi vállalat bizo­nyára össze tudná úgy egyez­tetni programjait, hogy az ideális terem a színházi és a filmkultúra fellendülését egyaránt szolgálja. Átalakítással megoldható Csakhogy. Ez a terem pil­lanatnyilag mintha nem is lenne. Ugyanis a színpad­térnek mintegy felét elfog­lalja egy hatalmas vetítővá­szon-állvány, tehát nagyobb együttes itt megintcsak nem léphet föl. A kisújszállási közművelődés illetékesei megkérdezték a moziüzemi vállalatot, vajon nem lehet­ne-e olyan elhelyezési mó­dot találni, hogy a vetítővá­szon ne akadályozza a szín­házi előadásokat, vagy a hangversenyeket. A mozi­üzemi vállalat nem zárkó­zott el az átalakítás elől, de — érthetően — a költsége­ket nem tudja vállalni, hi­szen a terem, így ahogy van, filmvetítések céljára nagyon is megfelelő. Most aztán nemrég a kis­újszállási tanács végrehaj­tóbizottsága határozatot ho­zott rá, hogy utána kell néz­ni a kérdésnek, azaz szakvé­leményt kérni az ilvert ügyekben illetékes Film­technikai Vállalattól, hogy lehet-e a színházkultúra ér­dekében változtatni a vász- szon elhelyezésén, és főként: mennyiért. Aztán, ha lesz elég pénze a tanácsnak, át­alakítják a mozit, ha nem, nem. Hogy ez mikor fog megtörténni, arra vonatko­zólag még óvatos becslése­ket sem lehet tenni. Mi a tanulság* Mármost mi ebből a ta­nulság. A kisújszállási mo­zit 1965-ben alakították át szélesvásznúvá, akkor került oda a jelenlegi vetítővászon­állvány. Ugyanakkor történt az is, hogy az égvilágon senkinek nem jutott eszébe, hogy felcsavarható vásznat alkalmazzanak vagy valami egyéb, biztosan kivitelezhető megoldást, ami lehetővé te­szi majd a kitűnő terem többoldalú kihasználását a kisújszállási kulturális élet nagyobb hasznára. Ha ez megtörtént volna, most sze­gényebbek lennénk ugyan egy problémával, de gazda­gabbak egy színházterem­mel. tJjra csak el kell ismétel­ni: Ha valahol egy kultu­rális létesítmény készül, az nemcsak az üzemeltető szer’’ ügye, hanem az egész érin­tett közösségé. Kötelessége tehát a művelédésügyi szak­embereknek alaposan, a jö- , vőre is gondolva vizsgálni a tervet, mert éppenséggel nem vagyunk olyan helyzet­ben. amikor könnyű kézzel lehetne bánni a beruházá­sokkal — kivált, ha azok közművelődési célt szolgál­nak. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom