Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
1972. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fizetek íoiir: Elittuk 72 ezer lakás árát Kis nemzet vagyunk, némely vonatkozásban mégis a világelsők közé tartozunk. Szeszfogyasztásban például hosszú évek óta az első tíz állam között tartanak bennünket nyilván. Ezen a helyezésen valószínűleg tavalyi eredményeink sem rontottak, legalábbis a vendéglátóipari és üzleti italforgalom ezt bizonyítja. Az előzetes adatok szerint mintegy 18 milliárd forintot költöttünk különböző szeszes italokra. Gyenge vigasz, hogy az alkoholfogyasztás emelkedésének üteme lelassult, 1971- ben „mindössze” 4,4 százalékkal fogyott több szeszes ital, mint 1970-ben. Alkohol, ősidők óta ismerik, nagyon sokan — főleg az utóbbi időkben egyre többen — kedvelik is. Kis mennyiségben jó kedvet hoz, „bátrabbá” teszi az embert, mindenekelőtt arra is ad bátorságot, hogy az első pohár után a másodikat is fölhör- pintsük, majd a harmadikat, a negyediket... Alkohol. Hány és hány család életét tette tönkre, hány üzemi balesetet okozott, hány tragédia következett be miatta, hányán lelték halálukat az utakon, mert ittasan ültek a volán mögé, vagy a motorkerékpár nyergébe. Olvasom a megyei rendőrkapitányság jelentését: „A legtöbb gondot az alkoholizmus és velejárói okozzák a rendőri apparátusnak”. Nem is véletlen, hiszen az ital hatására felszabadulnak a gátlások, az ittas emberek mindenkinél erősebbnek érzik magukat. Lapozgatom a statisztikai adatokat. A Jász-Nagykun Vendéglátóipari Vállalat összbevétele 1971-ben 209 millió forint volt, ebből az italforgalom 62,2 százalékkal, 131 millió 272 ezer forinttal részesedett. A szeszesital forgalom 8 százalékkal nőtt. A vállalatnak 210 egysége van, ebből 54 Szolnokon. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Szolnokon, Törökszent- miklóson, Martfűn és Jászberényben 98 üzletben árusít szeszes italt, ebből a bevételük tavaly 54 millió 296 ezer forint volt. A Szolnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1970-ben 37, 1971-ben 41 kereskedelmi egységben hozott forgalomba szeszesitalt, a bevétel több mint 11 millió forint. Az emelkedés egy év alatt 12,9 százalék. Ezek az adatok korántsem tükrözik a megyénkben az alkoholfogyasztást, hiszen sok vidéki ÁFÉSZ, állami gazdaság is kivette részét ebből, nem beszélve a magántermelőkről. Egy valamit azonban könnyen ki lehet számítani. Országos átlagban 1800 forintot költöttünk személyenként szeszes italra, tehát Szolnok megyében körülbelül 800 millió forintot vitt el az alkohol egy év alatt. 800 millió forint Döbbenetes szám. Ezen az összegen 3200 kétszoba összkomfortos lakást lehetett volna építeni a megyében, a 18 milliárd forinton, 72 ezret az országban. (Szolnoknak ennyi lakosa sincs.) Előreláthatóan a jövőtől sem kell „félni”, mert például borból idén már 39 liter lesz az egy személyre jutó fogyasztás — 1970-ben 38 liter volt — sörből 64 literre emelkedik az átlag, ami 5 literrel több a két évvel ezelőttinél. Küzdünk az alkoholizmus ellen! A felszolgálót, aki ittas embert vagy 18 éven alulit kiszolgál, megbüntetik. Az ittas vezetőket — most már a kerékpárosokat is — a rendőrség vonja felelősségre. Hasznos intézkedések, de vajon elégségesek-e? Azt hiszem, hogy nem Mit lehetne tenni? Egy bizonyos. Sürgős intézkedésekre, közös összefogásra van szükség, hogy a világranglista előkelő helyéről mielőbb hátrább kerüljünk. — Zámbó — SÍK ENDRE: Faji kérdés és marxizmus Több, mint negyven esztendeje, 1930-ban jelent meg e mű Moszkvában, orosz nyelven. Most — az Akadémiai Kiadó gondozásában — napvilágot látott magyarul is. A két dátum közötti idő — sajnos — nem csökkentette a téma aktualitását. A faji kérdés a modern világ legszörnyűbb betegségei közé sorakozott fel. Sík Endre könyvének bevezető mondata — „A faji kérdést társadalmi problémának tekintem” — nem látnoki jövendölésnek, hanem a gyökerek fölismerésének bizonyult. Ahogy a leglényegesebbet sűríti a szerző másik, ugyancsak egymondatos megállapítása is: toAz imperializmusnak szüksége van a fajelméletekre”. E mondat leírása után néhány esztendővel a Hakenkreuz, a horogkereszt hivatalos állami ideológiává avatta a fajelméletet, Alfred Rosenberg irománya — A 20. század mítosza — népirtás iszonyatos programjává vált. S bár a nácizmus szennyének nagyrészét elsöpörte a történelem, a fajelméletek — ha sűrűn új formákba bújva is — ismételten táptalajra lelnek. Például a néger kérdés, az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb belső problémája. Aligha fogható fel Sík Endre könyve úgy, mint értékes, történelmi kuriózitás. Vizsgálódása, nagy anyagismerettel végzett elemzése példáit tekintve ugyan öregedett, de következtetéseit, mondanivalója lényegét nézve semmit sem. Az öt részre oszló mű a többi között olyan kérdés- csoportokat ölel fel, mint a faji tényezők szerepe a történelemben, a fajelméletek szociológiai elemzése, a faj és az osztály közötti kapcsolat helytelen értelmezése, a faji ellentmondások gazdasági, gyökerei, hogy csupán ízelítőt adjunk a széleskörű — sőt, annak idején teljes körűnek nevezhető — téma- feldolgozásbóL 00 Üdvözlet az olvasónak Könyvhéti „kérdezz—felelek“ a 6-os stúdióban A Magyar Rádió irodalmi főosztálya — a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése segítségével — az idei könyvhéten: június elején bét, egyenes adásból elhangzó kérdezz- felelek társasjátékot rendez a 6-os stúdióban. Hogyan lehet részvevőként e két műsorba bekerülni? kétféleképpen is. Április 5-e és május 10-e között a Petőfi rádió reggeli és esti új könyvek című adásában 12 alkalommal (gongütéssel elválasztva a könyvismertetés szövegétől) 12 olyan szó hangzik majd el, amelyek értelmes összerakásából egy kérdőmondat állítható össze. A kérdőmondatra adott választ május 16-ig a Magvfrr Rádió irodalmi főosztályára (Budapest 5. postafiók 118. címre kell beküldeni. Akik a játékban részt kívánnak venni, minden nap figveliék az új könyvek mű adást, mert az egyes szavakat nem sorrendben és nem előre meghatározott napokon hallhatják majd. Köny- nyítésül április 5-től kezdve a nagyobb könyvesboltok ki- tésül április 5-től kezdve a nagyobb könyvesboltok kirakatában „12 szó’l címmel feltűnő helyen megtalálhatók majd a legfrissebben ismertetett könyvek között az elhangzott szavak is. A beérkezett helyes válaszok alapján sorsolják ki azokat a résztvevőket, akik a két könyvheti műsorra meghívást kapnak, A megfejtők — nevük és pontos címük megjelölésén kívül — a levelezőlapra írják rá art is, hogv részt kívánnak-e venni a műsorban. A helyes megfejtők között 5000 forint értékű könyvutalványt is kisorsolnak. A másik lehetőség, amely- lyei szintén be lehet kerülni a könyvheti műsor résztvevői közé: a Magvető és a Szép- irodalmi könyvkiadó május közepén a rádióban elhangzó rejtvénvműsora lesz. Ebben az adásban ismertetik azt is: hogyan lehet bejutni a 6-os stúdió közöméetábo- rába a társasiáték első díja egy Orion rádió, ezen kívül tízezer forint összértékben könyvutalványokat is nyerhetnek a játék résztvevői. légihíd Nemrégen a termékeny Trák-fennsík felett megjelent az égen az első AN—12 óriás repülőgép, amely simán landolt a Plovdiv melletti repülőtér fogadópályáján. A gép érkezését már több teherautó várta. Másfél óra alatt a tehergépkocsikról 12,5 tonna árut raktak át a szovjet gép gyomrába. Még ugyanaznap a moszkvai fogyasztók asztalára kerülhetett a bolgár szövetkezeti gazdaságok melegágyaiban termesztett friss zöldség, paradicsom és ubor’*a. Eddig a téli hónapokban akadozott a gyorsan romló áruféleségek szállítása. Trá- kiából először a fővárosba szállították az árut, ahol megtörtént az átrakás. Most a Plovdiv melletti repülőtér kibővítése után télen-nyáron, minden évszakban tudják fogadni a legnagyobb gépeket is. A mostani évadban az AN—10, AN—12, IL—18 és TU—104-es típusú gépek több mint 500 alkalommal kelnek útra és több szovjet városban télen is megjelenhetnek az üzletekben a bolgár melegágyi kertészet primőr termékei. Több mint hat és félezer tonna paradicsom és uborka, korai °oer, cseresznye és őszibarack gazdagítja majd az élelmiszerüzletek áruválasztékát. Kövére méltó kezdeményezés Követésre méltó kezdeményezést valósít meg a nyáron a zebegényi Szőnyi István emlékmúzeum baráti köre. Az ország tanulóifjúsága számára lehetővé kívánják tenni, hogy a vakáció idején megismerkedhessenek Szőnyi István és a tavaly elhunyt Gorka Géza Kossuth- díjas kerámikus művész munkásságával, hagyatékával. A baráti kör kétnapos túrákat szervez, amelyeknek résztvevői Zebegényben. az emlékmúzeum kertjében lévő kém. pingben laknak, s innen tesznek kirándulásokat a környékre. A május, június és szeptember hónapokban megrendezendő kirándulásokon alkalmanként 120 diák és hat pedagógus vesz részt Élénk élet a rezerválumban A Dél-Alföld legismertebb természetvédelmi területén, a Fehér-tói rezervátumban, a legkorábban érkezett bi- bicek már párokban járnak s megkezdődött a nászrepülésük. A bibic és a récepárok gyű i tik a száraz leveleket, gallyakat és készítik egyszerű fészkeiket, a nádi sármányok és egyéb apró madarak is építik költőhelyüket. Szokatlanul népes csapatokban időznek még az átvonulók köz"'! a nagy godák. A galambnagyságú hosszú csőrű madarak hazáin Észak-Enróoa. de még tízezres tömegben tartózkodnak a rezerváeióban. Ornitológusok szerint azért nem mennek tovább, mert a szárazság miatt a halastavak nem töltődtök még fel teljesen. A sekély vízben a nagy godák le tudnak állni és az iszanban bőséges élelmet találnak. A szovjet balett utánpótlása Nagyezsda Pavlovna, A Szovjetunió 19 koreográfiái iskolája egységes program és tanterv szerint működik. A balettiskolák 4 évenként megrendezésre kerülő országos bemutató színhelye ezúttal Kijev volt. A bemutató nem versenyjellegű. Nincs kötelező program és nincs helyezés sem. Viszont a négy év során kidolgozott legjobb számok kerülnek bemutatásra. A most megrendezett bemutatóra minden eddiginél népesebb kollektívák érkeztek. Mind a 19 iskola adott koncertműsort. A műsor változatos és érdekes volt. Variációk, adagio-k, klasszikus balettszámok, és modern darabok részletei kerültek műsorra. A számtalan új szám nagy részét fiatalok kreálták. Alkotásukat sajátos plasztika és sok technikailag nehéz részlet jellemzi. A tanulók ragyogóan oldották meg a stílus és a technika nehézségeit. Örömmel töltötte el a nézőket magasszintű felkészültségük és virtuóz technikájuk egyaránt. A bemutató sztárja a permi balettiskola 6-ik osztályos növendéke, Nagyezsda Pavlovna. A „Hiábavaló óvatosság” című darabból előadott száma tökéletes volt. Rendkívüli természetes adottságok, báj, muzikalitás és ragyogó előadó- készség — mindez arra utal, hogy Nagyezsda Pavlovnából hamarosan élvonalbeli balerina lesz. (APN — KS) Színpadválság Kisújszálláson A kisújszállási József Attila művelődési ház színház- terme fölött, úgy tűnik, végleg eljárt az idő. Kicsi a színpad, parányi a színpadnyílás, a nézőtér vízszintes, közepétől kezdve már alig lehet látni. Évről évre fogyatkozik a látogatók száma, és természetesen egyre kevesebb az olyan igényes együttes is, amely hajlandó fellépni Kisújszálláson. Vagy ha mégis: kényszermegoldásokhoz kell folyamodnia, mint például legutóbb az Állami Népi Együttesnek, Rendkívül sikeres előadást tartottak ugyan,' hosszú szünet után a nézőtér is zsúfolásig megtelt, azt viszont csupán néhány beavatott tudja, hogy a tánckarnak egy része nem fért föl a színpadra. A telt ház és egyáltalán a színházi előadás azonban ritkaság a városban. Csupán a Déryné Színház kéthavonkénti látogatása jelenti a színházi kultúrát, de mindössze 100—130 érdeklődő, tehát egyharmadnyi nézőtér előtt játszanak. A kivezető út Ahhoz, hogy változatosabb és eseménydúsabb legyen a műsor, nagyobb érdeklődés kellene a közönség részéről. Viszont a közönség érdeklődése nyilván nem növekszik meg addig, amíg a műsor nem lesz változatosabb és eseménydúsabb. A circulus vitiosusból egy új színházterem lehetne a kivezető út, csakhogy ilyesmiről — anyagi okok miatt — egyelőre szó sincs Kisújszállás terveiben. És hát az az igazság, hogy új terem építésére nincs is szükség, mert a kisújszállási Ady mozi tulajdonképpen a megye egyik legnagyobb színházterme lehetne. Négyszázötven • személyes, emelt nézőtere van, mélységében is, magasságában is hatalmas színpadtér: ide a legigényesebb néző és a legjobb együttes is bizonyára szívesen jönne. A városi tanács művelődésügyi osztálya, a művelődési ház és a mozi üzemi vállalat bizonyára össze tudná úgy egyeztetni programjait, hogy az ideális terem a színházi és a filmkultúra fellendülését egyaránt szolgálja. Átalakítással megoldható Csakhogy. Ez a terem pillanatnyilag mintha nem is lenne. Ugyanis a színpadtérnek mintegy felét elfoglalja egy hatalmas vetítővászon-állvány, tehát nagyobb együttes itt megintcsak nem léphet föl. A kisújszállási közművelődés illetékesei megkérdezték a moziüzemi vállalatot, vajon nem lehetne-e olyan elhelyezési módot találni, hogy a vetítővászon ne akadályozza a színházi előadásokat, vagy a hangversenyeket. A moziüzemi vállalat nem zárkózott el az átalakítás elől, de — érthetően — a költségeket nem tudja vállalni, hiszen a terem, így ahogy van, filmvetítések céljára nagyon is megfelelő. Most aztán nemrég a kisújszállási tanács végrehajtóbizottsága határozatot hozott rá, hogy utána kell nézni a kérdésnek, azaz szakvéleményt kérni az ilvert ügyekben illetékes Filmtechnikai Vállalattól, hogy lehet-e a színházkultúra érdekében változtatni a vász- szon elhelyezésén, és főként: mennyiért. Aztán, ha lesz elég pénze a tanácsnak, átalakítják a mozit, ha nem, nem. Hogy ez mikor fog megtörténni, arra vonatkozólag még óvatos becsléseket sem lehet tenni. Mi a tanulság* Mármost mi ebből a tanulság. A kisújszállási mozit 1965-ben alakították át szélesvásznúvá, akkor került oda a jelenlegi vetítővászonállvány. Ugyanakkor történt az is, hogy az égvilágon senkinek nem jutott eszébe, hogy felcsavarható vásznat alkalmazzanak vagy valami egyéb, biztosan kivitelezhető megoldást, ami lehetővé teszi majd a kitűnő terem többoldalú kihasználását a kisújszállási kulturális élet nagyobb hasznára. Ha ez megtörtént volna, most szegényebbek lennénk ugyan egy problémával, de gazdagabbak egy színházteremmel. tJjra csak el kell ismételni: Ha valahol egy kulturális létesítmény készül, az nemcsak az üzemeltető szer’’ ügye, hanem az egész érintett közösségé. Kötelessége tehát a művelédésügyi szakembereknek alaposan, a jö- , vőre is gondolva vizsgálni a tervet, mert éppenséggel nem vagyunk olyan helyzetben. amikor könnyű kézzel lehetne bánni a beruházásokkal — kivált, ha azok közművelődési célt szolgálnak. Sz. J.
