Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
1972. március SO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt a mezőgazdáság! f ermelőszöve' kezetek II. országos kongresszusa (Folytatás 1. oldalról) lődést értek el, mint bármikor korábban. Eredményesebb lett gazdálkodásuk, és javult termelésük színvonala is. A tsz-tagok túlnyomó többsége — az állam sokoldalú segítségével — a nehezebb időszakokban is töretlen munkakedvvel dolgozott a gazdasági eredmények javításán, a tisztességes üzemi és személyi jövedelmek elérésén. Ennek ellenére a termelés biztonságának fokozásában, a7 árvizek—belvizek megfékezésénél, az aszály és erózió .elleni küzdelemben még bőven van tennivaló. A nemzetközi összehasonlítósbaüs hazánk azokhoz az országokhoz tartozik, amelyekben még mindig sok a mezőgazdasági termelésben kifejtett emberi munka. Kétségtelenül javult a munka termelékenysége is, de az eredmény még jobb lehetett volna, ha a fellelhető üzem- szervezési, munkaszervezési és egyéb hibákat a termelők elkerülik. Ezután kifejtette: a termelőszövetkezetek részesedése az ország mezőgazdasági termelésében állandóan nő és ma már a termelésnek csaknem háromnegyed részét teszi kL A ta-elmek aétkSlözh«“ f tetten szerepük van a la ' feosság élelmiszerellátásában, a külkereskedelem és a feldolgozóipar igényeinek 1 kielégítésében. Ä mezőgazdaság devizamérlege mind a szocialista, mind pedig a tőkés országok viszonylatában aktív, amiben döntő szerepük van a tsz- ekben előállított termékeknek. — A tsz-ek a viszonylag kedvező tervteljesítést úgy érték el, hogy az irányítási rendszer elsősorban az ösztönzők útján érvényesítette a termeléspolitikai törekvéseket — mondotta. — Általában nem alkalmaztak adminisztratív módszereket a gazdaságok irányításánál. De a jövőben még nagyobb eredményeket lehet elérni, ha az állami szervek finomítják és „időállóbbá” teszik az ösztönzőkét, a tsz-ek pedig még jobban figyelembe veszik a lehetőségeket, fá távlati érdekeket. A tények tehát igazolták á gazdasági ösztönzés rendszerének fölényét, az önálló vállalati gazdálkodás eredményességét. Ez ellen uiég áz egyes részletekben tapasztalható hibák, eltérések sem adnak meggyőző érveket. Az eltérések mögött ugyanis legtöbbször a terv és az ösztönzés közötti ellentmondás húzódik meg. Ezután arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági Ösztönzésnek megfelelően fnódosüit a tsZ-ek mezőgazdasági termelése. Egyes gazdaságokban nagyobb szerepet kaptak a jövedelmezőbb ágazatok, vagy azok, amelyekben gyorsan meg lehet teremteni a kielégítő jövedelmezőség feltételeit. Néhány éve csökken a cukorrépa, a zöldség, a dohány és más munka- igényes növények vetésterülete. Nem fejlődik kellően a szarvasmarhatenyésztés és az utóbbi időben a vártnál kedvezőtlenebbül alakult a tejhozam is. A TOT elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta : — Ezeknek a termékeknek a hiánya érzékenyen érinti a fogyasztók és a külkereskedelem érdekeit. Az a helyzet állt elő, hogy például kihasználatlan a cukoripar kapacitása — miközben magas a cukor világpiaci ára — és ez a fontos termék nagy dotációval kerül a dolgozók asztalára. Ehhez hasonló nehézségek vannak a konzerv, és a dohányiparban is. A nagyüzemi szarvasmarhatartás nagy anyagi befektetéseket követel, s ez csak hosszú idő alatt térül meg. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok szarvasmarhatenyésztését nehezíti, hogy a forgalmazás, értékesítés időszakos zavarai és az adminisztratív kötöttségek káros következményei sok esetben itt mutatkoznak meg. A felsorolt ágazatok kivétel nélkül munkaigényesek én jelenleg gyenge a jövedelmezőségük és ráadásul gépesítésük is megoldhatatlan vagy költséges a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségekhez mérten. A tsz- ek a veszteséges tevékenységét egy ideig — foglalkoztatási vagy ellátási okokból — folytatják, de csak addig a határig, amíg az üzemek más ágazatokból pótolni tudják a kieséseket. Átmeneti előnyökért ugyan nem áldozzák fel távlati lehetőségeiket, de érthető, hogy a közös gazdaságok egyre inkább a veszteséges ágazatok korlátozására törekszenek. Már csak azért is, mert egyre szigorúbbak- a gazdálkodási egyensúlyhoz fűződő és az üzemeket, valamint a személyeket érintő szankciók. Szabó István ezután a tsz-ek kiegészítő tevékenységével foglalkozott Elmondotta, hogy a melléküzem- ágak sokat javítottak a falusi foglalkoztatottságon. A termelőszövetkezetek olyan termékek előállítására és Olyan szolgál tatásokra „álltak rá”, amelyek iránt azonnali és nagyarányú volt a kereslet, amelyeknek jó völt a jövedelmezőségük is. Nem termeltek elfekvő árut. sőt gyakran hiánycikkek előállításával segítették az ellátást. Kétségkívül mutatkoztak hibák is; kissé késtek azok a jövedelemszabályozási intézkedések, amelyek megszüntették a szektorok különbségéből adódó előnyöket és egyenlő feltételeket teremtettek az ipari vállalatok és a termelőszövetkezetek számára. Ezútán kitért a háztáji gazdaságok jelenlegi és jövőbeni szerepére: — A párt és a kormány agrárpolitikája nagy gondot fordít a háztáji gazdaságok termelésének ösztönzésére, fenntartására — mondotta. — Ez érthető, hiszen a háztáji gazdaságok szerepe az árutermelésben és a falusi népesség ellátásában egyaránt számottevő. 1971-ben például 24 milliárd forint volt a háztáji gazdaságok termelése. Húsból, tejből, baromfiból 30 százalékos, tojásból 35, zöldségből, szőlőből és gyümölcsből 25 százalékos arányban részesedtek az országos termelésből. Nem véletlen tehát, ítpgy termelésük fennmaradását több intézkedés segíti, amelyek a sertés-, a baromfitartásnál és más ágazatoknál sikerre is vezettek. A szarvasmarhatenyésztésben azonban nem érték el a kívánt eredményeket Ezután a szakszövetkezetek szerepével foglalkozott, majd' a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó tsz-ek helyzetét elemezte. Ezután a termelőszövetkeretek beruházásáról és műszaki fejlesztéséről beszélt. Kétségtelenül komoly sikernek számít, hogy 1967 és 1972 között 54 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a közös gazdaságok. Az utóbbi években kézzelfoghatóbbá vált a termelőszövetkezeti élet demokratizmusa. A tisztségviselők titkos választásának bevezetése jótékony natást gyakorolt a tagok és vezetők viszonyára. Részletesen foglalkozó > t &zabó István a termelőszövetkezeti tagok személyi jövedelmének alakulásával. Ebben a tekintetben a közös gazdaságok a csúcsot 1969- ben érték eL Befejezésül kérte a kongresszust: tanácskozásával adjon iránymutatást az érdekképviseleti szerveknek, a termelőszövetkezeteknek, s tegye meg a további fejlődéshez szükséges javaslatokat az állami szerveknek, majd az országos tanács nevében megköszönte a párt és a kormány politikai és erkölcsi támogatását, amely- lyel segítették a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek munkáját Szabó István beszámolója után rövid szünet következett, majd megkezdődött a vita. Felszólalt többek között Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. (Fehér Lajos beszédére holnapi számunkban visszatérünk.) Résztvett a vitában ér. Bereczki László, a rákóczi- falvai Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke is, aki arról szólt, hogy a magyar mezőgazdaság ma több értéket, árut és terményt ad, mint korábban bármikor a termelésnek, azonban még nagy tartalékai vanák; ezzel kapcsolatban kifejtette: néhol találkozni a termelőszövetkezeti vezetők körében azzal a helytelen állásponttal, hógy nincs szükség fejlesztésre, jobb ragaszkodni a „biztonsághoz”. Síkra- szállt az olyan üzemi vezetők mellett, akik óvatosan es megfontoltan hozzák döntéseiket, de bátran mernek előbbre lépni és vállalják a nehézségeket, a kockázatot. A termelőszövetkezetek II. Országos kongresszusának szerdái tanácskozását az elnöklő Szeniczey Lajosné zárta be. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órákor folytatja munkáját, Táncfesztiválok A következő hetekben, hónapokban számos esetben nyílik alkalma hazai műkedvelő táncosainknak tehetségük kipróbálására, erejük felmérésére. Tíz különféle rendezvény látja vendégül az ország legjobb műkedvelőit. Április 7. és 9. között zajlik, immár ötödik alkalommal, a zalai kamaratánc fesztivál. Július első két napján adnak egymásnak találkozót a kisipari szövetkezetek tánc- együttesei Pécsett. Július 17- én kezdődik és öt napon át tart a IV. Nemzetközi Szak- szervezeti Néptánc Fesztivál Szegeden. A dunántúli népi táncosok találkozóját július 29— 30-án i ríják Balatonföld- váron. Sokakat vonz majd előreláthatóan a földművesszövetkezeti táncegyüttesek országos találkozója, s a szekszárdi népi tánc fesztivál és a debreceni népi tánc fesztivál is. Veszprém megye Tanácsa rendezi több mint 10 éve a nemzetisének hagyományos táncfesztiválját. A geofizikai mérőműszerek javítása nagy szakértelmei igényel olajbányászainknál A párt iránti bizalomból A dolgozók panaszainak intézése a szolnoki (árasban A pártbizottságok és párt- szervezetek mindig szívesen fogadják a hozzájuk forduló dolgozókat. Párttagok és pár- tonkívüliek elmondhatják személyes észrevételeiket, bejelentést tehetnek közügyekben és segítséget kérhetnek egyéni panaszaik, sérelmeik elintézéséhez. A panaszok, kérelmek intézése a pártbizottságok, pártszervezetek kötelessége, ezt felsőbb partszerv határozata írja elő számukra. A dolgozók észrevételeinek meghallgatása azonban több ennél, a tisztségviselők lelkiismereti ügye is. Most egy év tapasztalatairól, a dolgozók beadványainak intézéséről szereztünk tapasztalatokat a szolnoki járási pártbizottságon. Állandó ügyelet A járási pártbizottsághoz írásban is eljuttathatják észrevételeiket a járás dolgozói. A pártbizottság székházában személyes bejelentést tevők fogadására állandó ügyeletet tartanak. A panaszokat írásba foglalják, hogy azok kivizsgálását, érdemi elintézését később is ellenőrizhessék. A bejelentők írásban kapnak választ arra, hogy mely szerv foglalkozik panaszukkal, később arról, hogyan intézkedtek. A gyorsan elintézhető ügyekben — az illetékes szervek segítségével — azonnal intézkednek. Hasonló módszert vezettek be a községi pártbizottságoknál és csúcsvezetőségeknél is. A párt szervezeti szabályzata előírja, hogy a kommunisták különböző észrevételeire azon a pártrendezvényen kell válaszolni, ahol azok elhangzottak. A szolnoki járás pártszervezetei taggyűléseken visszatértek a vezetőségválasztó és éves beszámoló taggyűléseken elhangzott észrevételre, javaslatokra. Esetenként azonban előfordul, hogy a pártvezetőségek nem azon a fórumon számolnak be intézkedéseikről, ahol azok felvetődtek. A bizalom jele A járási párt- végrehajtó- bizottság időnként napirendjére tűzi a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak intézését. A járási pártbizottsághoz 1971-ben 81 írásos, illetve szóbeli panasz érkezett. Ezek száma az előző évhez viszonyítva 45 százalékkal növekedett. A panaszosok nagy többsége — előzőleg más szerveknél nem is próbálkozott —.közvetlenül a járási pártszervhez fordult. Ez kétség kívül a bizolom jele. A községekben is javulta panaszos ügyek nyilvántartása, intézése, Jászladányon tavaly 45, Űjszószon 23 panaszügyet foglaltak írásba a pártbizottságok. A bejelentések száma ennél nagyobb volt, amit kivizsgálás nélkül lehetett elintézni, nem jegyezték fel, A dolgozók egyéb szervekhez is fordulnak beadványaikkal, kérelmeikkel. Az ügyek természetéből ered. hogy elsősorban a tanácsokhoz. A megyéi tanács járási hivatalának nyilvántartása szerint a tanácsoknál összesen 22 közérdekű bejelentés volt. A járási hivatalhoz és a községi tanácsokhoz több mint 7 ezer különböző jellegű beadvány érkezett. Ha jogos volt a panasz intézkedtek. A járási NEB-hez 1971- ben 34 írásos és szóbeli be jelentés futott be. Ezek közül 12 & társadalmi tulajdonnal, 8 tartásával a vezetők maga- kapcso latos, a többi magán jellegű volt A NEB kivizsgálta ,a dolgozók bejelentéseit. Ezek igaznak bizonyultak, bár esetenként eltúlozták őket. A bejelentések tartalma A járási pártbizottsághoz érkezett panaszok bejelentések tartalma változatos. Néhányan a vezetők egyéni magatartását tették szóvá, többen a jogtalan elbocsáj- tás miatt panaszkodtak. Á pártbizottság munkatársainak kivizsgálása révén orvosolták panaszukat. A pártbizottságtól segítséget kértek nyugdíj-, föld-, bérezési-, termelési- és ellátási ügyben. Többen bírósági, ügyészséggel kapcsolatos panaszuk elintézéséhez fordultak segítségért. Egyre ritkábban, de akadnak álnévvel, illetve név nélkül írt levelek is. Pedig államunk rendeletej is védik a bejelentőket, semmi okuk sincs arra, hogy kilétüket eltitkolják. Esetenként igazságtalanul vádaskodók is akadnak. A dolgozók bejelentéseinek, panaszainak intézésére a pártszervek a pártapparátus munkatársainak megtisztelő kötelessége. A szolnoki járási pártbizottság / munkatársai igyekeznek megfelelni a dolgozók előlegezett bizalmának. — m. 1. — A budapesti Ka lang} ár Jászfényszarui exportra, készülnek a, „jász kalapok” telepen szovjet Saabé István, & TOT elnöke referátumát tartja, (MTI foto — Vigovszky Ferenc felv, — KS5
