Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

XXIII. évf. 76. sz. 1972. märe. 30., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Alkotmánymódosítás i sajtó, ha hangsúlyozni kíván egy szót, dőlt betűk- /J ’'el szedeti, hogy kiemelkedjék a betűk tömegéből. Ilyen dőlt betűkkel közölték napilapjaink vasár­napi számai az országgyűlés elé kerülő módosított alkotmány tervezetében azokat a sorokat, bekezdéseket, paragrafusokat, amelyek az elvi jelentőségű módosításokat tartalmazzák. A bevezető sorok tömör történelmi összefoglalója után ilyen elvi jelentőségű módosítás mindjárt a második paragrafus első bekezdése, első mondata is „A Magyar Népköztársaság szociálist állam.” E mondatnak politikai jelentősége van az alkotmár- elején. Mondhatnók: ebből az egy mondatból bonthatjuk ki egyfelől azt, hogy mi indokolja az alkotmány- módosítást, másfelől magukat a további módosításokat is. amelyek részleteiben taglalják, amit ez a mondat jelent az ország állampolgárai számára. Az indok, amelyet e tömör mondat magában hordoz, egy történelmi lépcsőfok. Ez a lépcsőfok vagy — ha a társadalmi —gazdasági fejlődésünk sajátosságaihoz hívebb hasonlatot keresünk — emelkedő szakasz: huszonhárom évet számlál. A Magyar Népköztársaság alkotmánya 1949. augusztus 20-án lépett életbe. Egy társadalmi fordulópont után született, ami­kor a termelőeszközök döntő többségét a dolgozók állama tulajdonába vette, a kizsákmányolás feltételeit megszün­tette, amikor a társadalmi termelés — egyéni kisajátítás an- tagonisztikus ellentétét — gordiuszi csomóját a néphatalom kardja ketté vágta. i z új alapon, a társadalmi termelés — társadalmi kisajátítás alapján megnyílt a szocialista fejlődés távlata — ám ezen az úton még sok tennivaló váratott magára. Nemcsak olyan nagy jelentőségű gazdasági változás, mint a parasztság termelőszövetkezetekbe tömörü­lése. Kj kellett járni a szocialista módon való gazdálkodás iskoláját az állami vállalatoknál is, és a szocialista együtt­élés iskoláját a társadalom minden területén. S ez az iskola a dolgozók iskolája volt, abban az értelemben, hogy az or­szágunkat, társadalmunkat gyarapító munka közben jöttünk rá a megfelelő vagy a jobb megoldásokra. Változott maga­tartásunk, gondolkodásunk is. És e gyarapító munka ered­ményeként egyre több anyagi ereje is lett az országnak olyan dolgok megoldására, amelyeket ma már természetes, nélkü­lözhetetlen vonásoknak érzünk egy szocialista államban. A naponta végzett munka után szinte észre sem vettük, hogy évek hosszú sora alatt milyen nagy, valójában történelmi változás következett be. Ezek a változások tükröződnek az alkotmánymódosítás részleteiben, hogy csak néhány példát emeljünk ki, a mó­dosított alkotmány tervezete tényként nyilatkoztathatja ki az állampolgárok egészségvédelmének, a munkaképteleneknek és az öregeknek anyagi biztosítását. Paragrafust kaphatott az ifjúság szocialista nevelésének és védelmének minden­napi feladata, a tudományos munka, a haladást szolgaló művészetek és a közművelődés támogatása — helyükre ke­rültek a tervezetben társadalmunk kialakult intézményei és szervezetei: a párt, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, illetve a vállalatok, a szövetkezetek, sőt — a maga társadal­milag hasznos kereteiben — a kisárutermelés is. A szocia­lista demokratizmus tükröződik a szervezetek jelentőségét meghatározó sorokban, a tanácsok szerepkörének körvonala­zásában, vagy abban az alapvető meghatározásban is, hogy „az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvet­lenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. A törvé­nyességet is fokozottabban védi az alkotmány — magának az alkotmánynak a megtartását is biztosítva — amikor az or­szággyűlés, az Elnöki Tanács, illetve a jogvédelem széle­sebb körében a Minisztertanács, a bírói szervezet és az ügyészség jogait és kötelességeit körvonalazza. » módosítások, történelmi fejlődésünk mai szintjének megfelelő, társadalmunk intézményeit, szerveit, szervezeteit és az állampolgárok jogait és kötele­zettségeit árnyaltabban, a helyzetnek megfelelőbben és több biztosítékkal meghatározó alaptörvénnyé teszik alkot­mányunkat, Németh Ferenc Újabb akciók Vietnam békéjéért A közelmúltban Stockholm­ban ülésezett a stockholmi Vietnam-konferencia Végre­hajtó Bizottsága, hogy érté­kelje a Vietnam iránti szo­lidaritás jegyében megren­dezett párizsi világtalálkozó eredményeit és kijelölte a további teendőket Milyen határozatok születtek a ta­nácskozáson, — erről nyilat­kozott Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára, aki a stockholmi ta­nácskozáson hazánkat kép­viselte. — A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a párizsi vietnami szolidaritási talál­kozó résztvevőivel, továbbá az újonnan megjelent moz­galmakkal, szervezetekkel ki­bővíti a Végrehajtó Bizottsá­got — mondotta. — Stock­holmban a Végrehajtó Bi­zottság keretében 11 fős iro­da alakult, amelynek Magyar- ország Is tagja lett. A ta­nácskozáson sok szó esett arról, hogy sajnos a párizsi konferencia óta nem javult a helyzet Indokínában, s en­nek további akciókra, foko­zott aktivitásra kell indíta­nia világszerte a szolidaritá­si mozgalmakat. Ezért a Vietnam-konferen- cia Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, levélben for­dul a világ valamennyi ha­ladó mozgalmához, hogy a párizsi találkozó szellemében fokozzák munkájukat, minél több akciót szervezzenek a háború befejezéséért, azért, hogy rákényszerítsék Ameri­kát a vietnamiak, az indo­kínaiak által kidolgozott ész­szerű békejavaslatok elfoga­dására. Az ülésen elfogadott má­sik határozat állásfoglalás a bombázásokról: ezt az indo­kolta, hogy ez év első kát hónapjában az amerikaiak VDK elleni bombatámadása­inak mértéke meghaladta az elmúlt év első tíz hónapjá­ban folytatott bombatámadá­sok erejét. A határozat fel­szólítja a stockholmi konfe­rencián képviselt szerveze­teket, hogy erőteljes kampá­nyokat szervezzenek a bom­bázások beszüntetéséért, Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar kor­mányküldöttség. A delegációt, amely a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására látoga­tott a szovjet fővárosba, Fock Jenő, a Minisztertanács ' elnöke vezette. A küldöttség tagjai voltak: Vályj Péter, a Szabó István bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a termelőszövetkezetek I, or­szágos kongresszusa óta el­telt öt év bővelkedett a kö­zös gazdaságok szempontjá­ból kiemelkedő események­ben. A kongresszusnak ép­pen az a feladata, hogy számbavegye azokat a válto­zásokat, az eredményeket, és feltárja azokat a tényezőket, Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, és Párdi Imre, az Országos Tervhiva­tal elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Bíró József külke­amelyek a tsz-ekben segítik vágj7 éppen akadályozzák az előrehaladást. Ezután arról szólt, hogy a kongresszus nemcsak a ter­melőszövetkezeti mozgalom „ügye”. A tanácskozás min­den bizonnyal érezteti majd hatását a munkás—paraszt szövetség további fejlődésé­ben. Rámutatott: a munkás— paraszt szövetségnek napja­reskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács tájékozta­tási hivatalának elnöke. Je­len volt az érkezésnél V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. inkban nagyon jelentős anya- gi-jellegű tartalma is van. A szövetség szempontjából is lényeges, hogy a tsz-ek jól kihasználják erőforrásaikat és feltárják tartalékaikat. A munkásosztály teljes joggal várja el a tsz-parasztságtól, hogy minden lehetőséget használjon ki, amely az élel­miszerellátás színvonalát to­vább javítja. — A munkásosztály és a szocialista úton haladó ter­melőszövetkezeti parasztság kapcsolatában az érdekazo­nosság a meghatározó elem — mondotta ezután. Az osztályszövetséget a min­dennapok gyakorlatában is erősíteni kell. A szövet­ség lényegét még átmene­tileg sem homályosíthat- ják el zavaró tényezők; ezeket — ha vannak ilye­nek — kölcsönös jóaka­rattal, szóértéssel el le­het kerülni­A két osztályt szorosan ösz- szefogó érzelmi köteléknek a jövőben tovább kell erősöd­nie, a kölcsönös tisztelet és a megbecsülés szellemében. Ezt kívánja a munkás—pa­raszt szövetség nagy ügye, amely hazánkban a szocia­lizmus teljes felépítésének szakaszában a néphatalom pillére. Ezután arról szólt, hogy a termelőszövetkezetek az el­múlt öt évben nagyobb fej­(Folytatás a 3 old.) ttta: Gyors’istía az V.—VI. Békekölcsön sorsolásról Bővülnek a magyar-NDK gazdasági kapcsolatok A lapok közölték: Drmer- bert Weiz, a Német Demokr ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se dr. Ajtai Miklóssal tár­gyal Budapesten a magyar— NDK gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok fejlesztéséről. A két ország közötti konzultációk, megbe­szélések intenzitására, gya­koriságára jellemző, hogy nem egészen öt hónappal ezelőtt volt a legutóbbi — ugyancsak miniszterelnökhe­lyettesi szintű — eszmecsere. Akkor Berlinben tartották a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság ülését. Ez a bizottság Í962 óta mű­ködik. 1968-ban pedig — al­kalmazkodva a magasabb kö­vetelményekhez — munká­ját kormányszintre emelték. A bizottság az évek során rendszeresen figyelte az áru­csere alakulását, és hozzájá­rult ahhoz, hogy ma már a két ország külkereskedelmi forgalmának negyed részét a termelési kooperáció és a szakosítás eredményeképpen kialakult szállítások teszik ki. 1970-ben a két ország gazdaságirányító szervei ösz- szehangolták az 1971—1975- ös ötéves terveket és rögzí­tették, hogy az árucsere for­galom 66 százalékkal növek­szik és az előirányzat sze­rint öt esztendő alatt 2,8 milliárd rubel lesz a kölcsö­nös árucsere értéke. A for­galom az idén elsőízben ha­ladja meg a félmilliárd ru­belt Megnyílt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa A több mint kétezer küldöttválasztó gyűlésen felhatal­mazott 442 kongresszusi küldött, 2373 mezőgazdasági termelő- szövetkezet, 235 mezőgazdasági szakszövetkezet és 21 halá­szt! termelőszövetkezet képviselőjeként foglalt helyet szer­dán reggel a Parlament kongresszusi termének padsoraiban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresz- szusának színhelyén. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Losoncéi Pál, az Elnökj Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT elnökségének tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvér szövetségek, az OKISZ és a SZÖVOSZ vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több vete­ránja, kitüntetett tagja, megyei vezetők, tudósok, írók és je- lentős közéleti személyiségek. Berki Sándor, a mezőszilasi Mezőföld Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnökhelyettese nyitotta meg a kongreszsust, majd a tanácskozás résztvevői egyperces néma felállással adóztak a magyar termelőszövetkezeti mozgalom nagyjai közül az utóbbi években elhunytak emlékének. Berki Sándor előterjesztésére ezután megválasztották a kongresszus mun­kabizottságait, a mandátumvizsgáló, a jelölő, a szavazat­szedő, és a szerkesztő bizottságot. Ezután, Berki Sándornak, á TOT nevében benyújtott előterjesztésére a jelenlévők egyhangú szavazással elfogadták a napirendet. Ezután Szabó István, a TOT elnöke megtartotta a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolóját a me­zőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről. A TOT beszámolója trill k TI DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK um Pedagógiai napok Kunszentmártonban Március 30 és április 7 között harmadszor rendezik meg a pedagógiai napokat Kunszentmártonban. A prog­ramban előadások, szekció­ülések, bemutató foglalko­zások szerepelnek. Az előadásokon a megyei és a megyén kívüli meghí­vott előadók az oktató-ne­velő munka legidőszerűbb kérdéseivel foglalkoznak. Előadást tart tónbek között dr. Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, Tóth Tibor, a megyei tanács vb osztályvezető je, dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztály-veze­tője, Szabó Ferenc, az Or­szágos Űttörőszö vétség fő­titkára, Bakonyi Pál, az OPI főigazgatóhelyettese, Rózsa András. a Pedagógusok Szakszervezete Központi Ve­zetőségének osztályvezetője, Gál Erzsébet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak munkatársa. A pedagógiai napok prog­ramjában több kiállítás meg­nyitása. valamint kulturális műsor szerepel Az előadások és a ren­dezvények többségét a mű­velődési központban tartják. Mentesítő autóbuszjáratok A húsvéti és az április 4-i ünnepi utas­forgalomra tekintettel a Volán 7. sz. Vállalat 161 mentesítő illetve rásegítő autóbusz-járat indítás- vezi szükség szerint március 31. és április 5. között. A Volán különösen nagy utas- forgalomra számit a Szol­nokról Budapestre, Nagykö­rűbe, Cibakházára, Nagy­révre, Ti-szarofira. Tisza- sülyre, Besenyszögre és a vissza közlekedő járatokon. A jászberényi, karcagi és mezőtúri üzemegységek is felkészültek a vasúthoz csat­lakozó utasforgalom lebo­nyolítására. A Volán szol­gálati helyek részletes In­formációt adnak a mentesí­tő járatokról. A lakosság áruellátásáról A fogyasztási szövetkezet 1971. évi gazdálkodásáról és a* áruellátás hely zetéről tár­gyalt tegnap Jászai soszes t- györgyön a községi tanacs végrehajtó bizottsága. Az ÁFÉSZ tavaly 13 szá­zalékkal teljesítette túl ter­vét Eves forgalma 61 mil­lió 923 ezer forint volt, hat és fél millió forinttal több mint 1970-ben. És 3 millió 347 ezer forintos nyereség­gel zárta az elmúlt eszten­dőt Az élelmiszer áruk for­galma magasabb, a ruházati cikkek értékesítéséből adó­dó forgalom pedig alacso­nyabb volt a tervezettnél, A visszaesés oka: a korsze­rűtlen ruházati bolthálózat Az ÁFÉSZ az elmúlt év­ben javította az árubeszer­zés feltételeit Kapcsolatot teremtett több máz megyé­ben kis és nagykereskedel­mi vállalatokkal, tovább fej­lesztette együttműködését az Elektrámétól Nagykereske­delmi Vállalatai. Ercdr nyes volt a szövetkezet ven­déglátóipari munkája is. Ta­valy az ételforgalom növe­kedése nagyobb volt, mint ss ÜtalíorgalostA 45 millió új patron kerül az idén forgalomba Befejező szakaszában ér­kezett a répcelakj szénsav­gyár új tisztítósorának az építése. Előreláthatólag má­jusban kezdi el a teriftelést: óránként 4—5 tonna tisztí­tott szénsavat ad. Hazánk ban teljesen új technológiá­val tisztítja majd a termé­szetes széndioxidot, ezért „K” — kísérleti — sornak nevezték el ..szülei” a VEGYTERV szakemberei. Ez lesz a gyár második tisz­títósora az emlékezetes rob­banás után. Nagy szükség lesz a munkájára, mivel ha­zánkban óriási a szódavíz­éi számottevő a szárazjég­fogyasztás. Csaknem másfél- millió szifonkészüléket hasz­nálnak, s ezeket 70 millió patron szolgálja ki. A pat­ronok évente hétszer-nyole- szor fordulnak meg a gyár és a boltok között Ag Új sorról lekerülő széndioxid­ból megduplázzák a száraz­jéggyártást ami egy egész sor iparág nélkülözhetetlen segédanyaga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom