Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

1972. március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Ghana gazdasági gondjai Halászok a tengeren Murmanszkban két hatalmas állami halászflotta szerveződött: egy fenékhálós és egy her inghalász flotta. Van saját halrajfelkutató hajójuk és repülőgépük. Ez a két hatalmas flotta a Szovjetunió halzsákmányának mintegy ötödét termeli évente. A képen murmanszki halászok fogás közben a Barents-tengercn (APN foto) Äz afrikai lakosság vándorlása Az elmúlt tíz év alatt Af­rikában többen vándoroltak faluból városba, mint bár­mely más földrészen. Az af­rikai lakosság tömeges fel­vándorlása a falusi települé­sekről a városokba, óriási, — szinte megoldhatatlan prob­lémát jelent a 41 afrikai or­szág kormányának. A városi lakosság munkanélkülisége állandóan fokozódik vala­mennyi afrikai országban. A faluról jöttek szinte kivétel nélkül iskolázatlanok és al­kalmatlanok azokra a mun­kákra- — amelyeket a város esetleg nyújthat számukra. A lakásprobléma szinte megoldhatatlan. A városok határában szaporodnak a felvándorlók rendszerint en­gedély nélkül épített, ütött- kopott, roskatag kalyibái. — Ezek a telepek a különböző niszter-helyettessé léptették elő Athénban. Nem tiszte­legni kívánt távozása előtt, uicimátumszerű jegyzéket nyújtott át az érseknek, amelyben Athén megvádolta Makarioszt, hogy a rendőr­ség számára fegyvereket vá­sárolt Csehszlovákiában, hogy megtagadta a fegyve­rek átadását a nemzeti gár­dának — amely görögországi tisztek vezetése alatt áll —, és ily módon veszélybe hoz­ta Ciprus biztonságát, amely terén Athénnak „'különleges felelőssége van”. A jegyzék továbbá „nemzeti egység­kormány” alakítását köve­telte a baloldal kizárásával, jóllehet a kommunisták a szavazatok 40 százalékát sze­rezték meg a legutóbbi vá­lasztásokon. A jegyzék ezen­felül a szocialisták és a de­mokrata párt többségének a kizárását is követelte. Egyhónapos ávolságból te­kintve a jegvzékátadásra — amelyet Athén nyilvánosság­ra hozott — egyáltalán nem kétséges, hogy a görög kor­mány puccsot akar kirob­bantani Mayariosz ell'n, amit a .nemzeti erők” a szi­geten áliomásozó görög tisz­tek vezetésével, esetleg a gö­rög katonaság beavatkozásá­val hajtottak volna végre. Ismeretes, hogy Grivasz tá­bornok szeptember óta ille­járványok veszélyforrásai. A falusi lakosságot elsősorban anyagi okok kényszerítik a felvándorlásra. A város jobb kereseti lehetőséget kínál — (hacsak ideiglenest is), — a munka könnyebb, mint a mezőgazdaságban, a törzsi kötöttségek és hagyományok pedig a város kapuin kívül rekednek. Egészébe véve. az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsá­gának megállapítása szerint az afrikai kormányok, füg­getlenül országuk politikai orientációjától és pénzügyi lehetőségeitől, egyaránt ne­hezen tudják megoldani ezt a problémát. Az afrikai kormányok a rendelkezésükre álló szerény eszközöket inkább az ipar- fejlesztésbe ruházzák be. Az Afrikai Gazdasági Bizottság galitásban — feltehetően a görög csapatok kaszárnyái­ban rejtőzve — Cipruson tortózkodik és az sem kétsé­ges, hogy a görög kormány­körök áldásával és megbízatá­sából szervezi az enóziszt, azaz Ciprus Görögországhoz való csatolását. Makarioszt, akit 1968 febru­árjában a ciprióták 95,45 százaléka újra elnöknek vá­lasztott, ezúttal is a nép túl­nyomó többségére támasz­kodva. visszautasította, il­letve nem teljesítette az ultimátum követeléseit, és nem vonta be személyes el­lenségét. Grivasz tábornokot a kormányba. Grivasz vi­szont nem tudta az utcákon megvívni a hatalmi harcot, ellenben százezres tömeg vonult Nikózia utcáira és tüntetett Makariosz mc'lett. Az erőpróba ezzel azonban nem fejeződött be és a harc tovább tart a szigetország birtoklásáért. A nagy nyil­vánossá? mindebből azaz a háttérben meghúzódó erők­ből keveset láthat. mégis sok mindenre lehet követ­keztetni. A stratégiailag fontos szi­get jelentősége továbbnőtt azóta, hogy a Közel-Keleten tartóssá vált a feszültség, azóta hogy a Földközi-tenger partvidékén az arab orszá­gok önállósultak, hogy Lí­már régóta szorgalmazza, — hogy az afrikai államok kü­lön lakásépítkézési alapot lé­tesítsenek. A kezdeménye­zés azonban eddig vajmi ke- és sikerrel járt. A gazdasági bizottság nem­rég határozatot hozott egy lakásépítést finanszírozó — nemzetközi korporáció léte­sítésére. A korporáció abból az alapelvből indulna ki. hogy a lakásárakat minden afrikai országban egyensúly­ba kell hozni a lakosság fi­zetőképességével. Az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága szakértőinek véleménye sze­rint a faluról felvándoroltak — akut lakásproblémájának megoldása megszüntetné a •„fekete földrész” úgyszólván minden országára jellemző lappangó politikai bizonyta­lanságot. bia kiebrudalta az amerikai támaszpontokat, hogy a mál­tai angol kikötők bizonyta­lanná váltak, és az amerikai VI. flotta Nápoly mellett a keletebbre fekvő görögorszá­gi Pireuszban kapott elszál­lásolást. A sziget birtoklásáért, il­letve felosztásáért, évek óta egymással szembeállva har­colt a görög és a török kor­mányzat, jóllehet mindkét ország az Atlanti Szövetség­hez tartozik és a katonai tömb délkeleti szárnyát ké­pezi. Az Egyesült Államok erőfeszítése mindenekelőtt arra irányult, hogy megaka­dályozza két szövetségesének háborúját, ami a múltba i két ízben maidnemhogy ki­tört. Az amerikai közvetítés­ből született meg, hosszú egvezkedés után Ciprus fele­más függetlensége, mert Pa­ris almáján nem hidtak más­ként megosztozni. Az atlanti Mindenkinek feltűnt, hogy a ciprusi bonvod almiak kö- zeoette Ankarából nem hangzott el ti'fakozás sem, holott a korábbi esetekben nyomban mozgósították a török flottát és a repülőgé­pek legalább felderítést vé­geztek. Ebből arra lehet kö­A gazdasági helyzet rom­lásának oka a gazdasági ve­zetésben mutatkozó hiányos­ságok mellett a kapitalista világpiactól és annak kon­junkturális ingadozásaitól va­ló erős függőség. Az ország devizabevételei még mindig a kakaóexporton alapulnak (ez 1966-ban a világforgalom 40 százaléka, 1971-ben pedig 28 százalék volt). A kakaó világpiaci ára vi­szont csupán a legutóbbi két évben csaknem 50 százalék­kal esett! A számítások sze­rint Ghana 10 évvel ezelőtt még egy tonna kakaóért vá­sárolhatott egy traktort, ma pedig ehhez öt tonnányi el­lenértéket kénytelen fel­használni. A valutaválság hatása, a dollár leértékelé­se, amely sok fejlődő ország számára a bevételek csökke­nésével jár, hozzájárult a gazdasági helyzet további rosszabbodásához. Az a kísérlet, hogy az or­szág valutájának, a cedinek, 44 százalékos leértékelése ál­tal (1971. december 27.) erő­szakosan fejlesszék az ex­portot és leszorítsák az im­portot, elsősorban a létfon­tosságú importjavak, az élel­miszerek és a ruházati cik­kek elviselhetetlen 30—40 szá­zalékos drágulását eredmé­nyezte. Azonkívül már elő­zőleg is a túlnyomórészt ál­landó szinten maradt bérek mellett, a létfenntartási költ­ségek 12 éven belül két és félszeresére emelkedtek. És mindez akkor, amikor a kö­rülbelül két és félmillió fő­nyi munkaképes lakosságból mintegy félmillió krónikus munkanélküliségtől sínylődik. Az országot több mint egy- milliárd dolláros adósság terheli a kapitalista orszá­gokkal szemben, ami a nem nemzeti érdekeket szolgáló fejlesztésnek, valamint az egyoldalúan a kakaóra be­állított exportgazdaságnak a következménye. Könnyű kez­deti sikerek nem várhatók. Achampong ezredes, a Nem­zeti Újjászületés Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke, hangsúlyozta, hogy Ghana jelenleg történelmé­nek legsúlyosabb gazdasági válságát éli át. tömb azonban hatalmába akarja keríteni a szigetet, ezért a kulisszák mögött to­vább folyik az egyezkedés. A zárt ajtók mögött foly­tatott alkudozásokról nem szivárgott ki semmi, azon­ban bizonyos dolgok mégis a felszínre kerültek amiből következtetni lehet arra, meddig jutottak a tömb ke­retében vezetett tárgyalások. Papadopulosz, az athéni katonai kormány elnöke, a múlt év júniusában interjút adott a Milliyet "írrű török napilapnak, amelyben a gö­rög—török szövetség fontos­ságát Ciprus jelentősége fö­lé helyezte. Kijelentette, hogy Athén és Ankara meg­egyezésével kell megoldani a ciprusi kérdést, és hogy kormánya szükség esetén erőszakkal is kényszeríteni fogja Nikóziát a megállapo­dás teljesítésére. vetkeztetni, hogy megegyezés jött létre a két kormány kö­zött. Erre következtethetünk abból hogy az Átköti Egyezmény lisszaboni, maid brüsszeli értekezletén, a gö- röa és török külügyminisz­ter tárgyalt egymással, hogy az agg Ismét Inömü, a volt Nem hangzott el tiltakozás Á hindusz'áni konfliktus * tanulsága Sulfikar Bhutto pakisztáni elnök moszkvai útja akár­csak Muazsibur Rahman sejk, a Bengáli Népi Köztár­saság miniszterelnöke Szov­jetunió-beli látogatása olyan esemény, amely a nemzetkö­zi megfigyelők figyelmét is­mét a Hindusztáni-félsziget békéjének perspektíváira irányítja. Akik figyelemmel követik a nemzetközi ese­ményeket, tapasztalhatják, hogy sok dél-ázsiai ország kormánya és társadalma kri­tikus vizsgálat tárgyává te­szi azt a politikát és azt a doktrínát, amely az „oszd meg és uralkodj” imperia­lista elvet és gyakorlatot folytatta ebben a térségben. Hogy ez mit jelentett az it­teni népek számára, azt nem kell bővebben magyarázni. Hindusztán 25 éves tragédi­ájából az ázsiai népek meg­érthették: a békét és a jó- sáomszédságot nem a Nyugat katonai és politikai csopor­tosulásaiban való részvétel­lel lehet biztosítani, hanem épp ellenkezőleg, e csoporto­sulások visszaszorításával. Mit nyert például Pakisztán népe azzal, hogy korábbi kor­mánya közreműködésével or­szágát eszközként használták fel abban a politikában, amelyet Washington és Pe­king szőtt a népek egymás­sal történő szembeállítására? A félszigeten csak akkor lesz béke, ha az itteni népek és kormányok maguk , rendezik közös problémáikat. Jelen pillanatban itt három ország tesz tanúságot a politikai érettségről: India, Pakisztán és a Bengál Népi Köztársaság. A jelek szerint megértették az elmúlt húsz esztendő tragikus leckéjét: csakis a békés együttműkö­dés keresésével biztosíthat­ják maguknak a nyugodt fej­lődésüket örvendetes, hogy a három szóbanforgó ország­ban mindinkább a békés al­ternatíva kerekedik felül. Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony legutóbbi beszé­deiben többször is kifejtette, hogy kormánya hű a béke és a barátság elveihez, kész tárgyalni Pakisztánnal az el­lentétek leküzdése, a béke érdekében. A Bengál Népi Köztársaság szintén kijelen­tette, hogy kormánya kész pozitívan közreműködni min­denben, ami a békét és a jó együttműködést elősegítheti. Természetes azonban, hogy minden rendezésnél a Bengál Népi Köztársaság létének politikai realitásából kell ki­indulni. Bhutto pakisztáni el­nök március 31-i kiáltványá­ban szintén a tárgyalásokról beszélt, amelyek meghozzák a békét és előmozdítanák az együttműködést. A Szovjetunió Rahman moszkvai tartózkodása ide­jén megismételte álláspont­ját ebben a kérdésben. A Szovjetunió — mon­dotta Koszigin szovjet miniszterelnök, amikor ben­gál vendégét üdvözölte — őszintén érdekelt abban, hogy a Hindusztáni-félsziget orszá­gai a köztük fennálló prob­lémákat békésen, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében rendezzék. Ebből egyértelmű­en kiderül a Szovjetuniónak Pakisztánnal szembeni állás­pontja is. A Szovjetunió ázsiai kül­politikája arra irányul, hogy támogassa azokat a lépése­ket, amelyek előmozdítják a kontinens békéjét. A Szov­jetunió elutasítja a „divide et impara” politikáját, mert az csak a nyugati háborús csoportok érdekeit, azokat a terveket szolgálja, amelyek­nek célja a „befolyási szfé­rák” felosztása ezen a terü­leten. A népek szembeállítása csak az imperialistáknak ked­vez, azoknak akik a kis-és kö­zép népek barátainak szere­pében tetszelegnek. Az ázsiai népek elkerülhetik ezeket a csapdákat, ha határozottan szembeszállnak a háborús tömbök kultuszával, a nem­zetek közötti és vallásközös­ségi viszállyal. Spartak Beglov Sokszínű arany A nemzetközi aranymíves- piacon az eddig uralkodó olasz és NSZK cégek mellett az utóbbi időben egyre foko­zódik a szovjet részvétel. Egy négy évvel ezelőtt fel­talált öntőmódszer eredmé­nyeként ugyanis nagyon ér­kormányelnök januárban „magánlátogatáson” Athén­ben járt. és ezután Marke- zinisz volt görög miniszter —. aki tovább is kapcsolatot tart fenn az ezredesek kor­mányával — nemrégiben vi- szonzó ..magánlátogatást” tett Ankarában. Kártyáikba per­sze nem láthatunk be. de a jelenségekből arra következ­tetünk. hogy Athén és én­kara megegyezett, hogy Cin- rust Görögországhoz csatol­ják. a törökök viszont en­gedélyt kapnak állandó ka­tonai támaszpont tartására a szigeten. Az Egyesült Álla­mok ezzel egv csapással ’ ét legyet ütne: kibékítené két szövetségesét és Ciprust be­vonná az atlanti t" ebbe. Kifelejtették azonban a harmadik felet, a ciprusi né­pet, amely minden helleniz­musa mellett, nem akar gö­rög provinciává süllyedni, meg akarja őrizni országa függetlenségét 4s önállóságát, különösen azóta, amióta ka­tonai junta kormányoz Athénban. A ciprusi néo szabadságakarata és el'enál- ló készsége dönti majd el végső fokon a nagyhatalmi játékot. dekes darabokat állítottak elő. Az aranyöntés új mód­szerét leningrádi szakembe­rek kísérletezték ki, amely csupán az ú. n. fehérarany területén évi négyszázezer rubeles megtakarítást tett lehetővé. Ma már négyféle szírű arannyal dolgoznak: fehérrel, sárgával, vörössel és zölddel. Rövidesen meg­jelenik a kék, fekete, kár- minpiros arany is. Kísérle­tek folynak az ezüst színská­lájának bővítésére is. Eddig mindössze a fehér ezüst volt ismeretes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom