Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

1972. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 öntözésiéj lesztés Szolnok megyéken Állattenyésztés és zöldáru A termelőszövetkezetek adottságai és általában en­nek a vidéknek termelési ha. gyományai alapján célszerű­nek látszik a gazdaságok­ban a korszerű, nagyüzemi ,6ertés- és szarvasmarhate­nyésztés fejlesztése. A ha­gyományos módszerek sze­rint kialakított állatte­nyésztési ágazatok mellett Jromöly lehetőség kínálkozik a legmodernebb tartási-, takarmányozási módszerek bevezetésére és ilyen módon az öntözéses. termeléssel el­ért terméstöbbletnek az ál­lattenyésztésben hasznosítá­sára. Az állatsűrűség nyolc gazdaságban nő. A 100 hold közös mezőgazdaságilag művelt területre vetített számosállatban kifejezett állatlétszám 1970-ben 20.6 volt. A felkészülés idősza­kára várhatóan 26.4 számos­állat lesz, amely mintegy 30 százalékos állományfejlesz­tésnek felel meg. A létszám­beli növelés mellett nem kö­zömbös, az álla1 tenyésztés ' termelési színvonalának és jövedelmezőségének emelése. A IV. ötéves terv öntöző gazdaságaiban a növényi és állati termékek értékesített mennyiségét szintén érdemes figyelemmel kísérni. Az üzemfejlesztési tervek a fel­készülési időszak végére a gazdaságok növénytermelési hozamait, sőt az állatte­nyésztés hozamait is 1969- nél magasabbra rögzítik a búza és a cukorrépa kivéte­lével. Az árutermelés meny. nyiségi növekedése, illetve az állatlétszám növelése — a búza, cukorrépa és juhhús kivételével — reális lehető­séget adnak a tervezett ér­tékesítési növekedésre is. A felkészülési időszak vé­gére a burgonya értékesítés •86 százalékkal, a paradi­csom 84, százalékkal, a pap­rika 158 százalékkal, a tej 71 százalékkal, a vágósertés értékesítés 55 százalékkal, a vágóbaromfi mintegy 12 %- kai növekszik 1969-hez ké­pest. A búza és a cukorré­pa értékesítés viszont keve­sebb lesz. Ez annak tudható, hogy . a gazdaságok a tervek­ben a kenyérgabona és a cukorrépa vetésterületének csökkentesét tervez’k. A gaz­daságokban az állattenyész­tési ágazatok húsértékesíté­se nő, ezenbelül az összetétel változik, a sertéshús és a baromfihús előállítása kerül előtérbe. Előzetes számítások sze­rint a IV. ötéves tervben öntözésfejlesztésben részesü­lő gazdaságok a felkészü­lési időszak végére jelentős beruházások megvalósítását tervezik. Ennek várható összegei: a beruházás bruttó értéke 660 millió forint lesz. Erre állami támogatást 292 millió forintot kapnak. Sa­ját hozzájárulásuk 368 mil­lió forint. A beruházásokat elsősorban saját építőbri­gáddal, másrészt termelőszö- Vetkezetközi építőipari tár­sulásokkal oldják meg. Jó törekvés, hogy a beru­házások nagy részét 1972 végéig meg akarják valósí­tani. Ebben jelentős mér­tékben közrejátszottak a beruházások állami támoga­tásáról szóló kormányintéz­kedések is. Előnyeit a gaz­daságok igyekeztek kihasz­nálni és a tervek készítésé­ben figyelembe venni. Már a múlt években jelentős be­ruházást valósítottak meg. Varga Pál (Folytatjuk) Ha a gazdasági vezetés elhanyagolja a munka­versenyt, hiába erőlködik a szakszervezet Tíz százalékkal több halálos üzemi baleset 1971-ben Ülést tartott a* SZMT elnöksége Két napirendről tárgyalt, vitázott tegnap a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. ■ Mindkét té­ma valamennyiünket érint, ezért is számolunk be az ülésről a szokásosnál részletesebben, s a vita tanul­ságait is igyekszünk levonni. A* építők megyei bizottságának jelentése Az Építő- Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezetéhez tartozó válla­latok munkaversenyének 1971. évi tapasztalatairól, s az idei feladatokról az épí­tők megyei bizottságának nevében Busi Sándor szá­molt be az elnökségnek. Kü­lönösen a lakásépítők mun­kaversenyéről, a két nagy — az ÉM Szolnok megyei Al- lamj Építőipari Vállalat és az EPSZER vállalat brigád- mozgalmáról adott elemző képet a beszámoló. E két vállalatnál 1971 kritikus év volt — mindkét helyen csök­kent a brigádok száma, s a brigádokban dolgozók is ke­vesebben voltak 1971-ben, mint tavalyelőtt. Az elnökség a napirend vitájában többször utalt er­re. Volt, aki kereken meg­Elsőnek az országban: a szolnoki vasutasok elteszik a krétát — A város jubileumára felépül az új állomás - Naponta ötvenezer ember az új utasesarnokban A minap Tóth Jánosnak, a MÁV Budapesti Igazgató­ságának vezetője elnökleté­vel a helyszínen tanácskoz­tak a szolnoki vasútállomás, és a vontatási főnökség ve­zetői, a csomópont fejlesz­téséről. Szolnok az ország legnagyobb vasutas városai gítőtársukkal a pályaudvar dolgozói. Március 13-án, reggel 7 órakor ugyanis megkezdj munkáját a Nyugat-Német- országból — a Siemens-cég­től — importált SELEX- rendszerű automatikus in­Bereczki Istvánná programot ad a SELEX automatának közé számít, s 1963 óta, a nagy vasúti, építkezés indu­lásától szinte minden évben új vasúti létesítményekkel gyarapszik a megyeszékhely. Legközelebb március 13-án ismerkednek új technikai se­Eormáeiógép. Az 1968-ban avatott, 830 millió forintból épült, új szolnoki teherpá­lyaudvar SELEX-gépe hár­mas műveletet végez. Fel­dolgozza a tehervonatokat indító állomásokról beérke­ző adatokat, ennek birtoká­ban automatikusan vezérli, hogy a 36 tehervágány me­lyikére induljanak. Ezután pedig, ugyancsak automati­kusan, értesíti azokat az ál­lomásokat, amelyek a szerel­vényeket fogadják. A szol­noki teherpályaudvarról március 13-tól eltűnik a va­gonokat krétázgató vasutas. A SELEX, az országban el­sőnek Szolnokon kezdi meg működését. Igazi nagy se­gítségére akkor lesz majd a vasutastársadalomnak, ha a többi állomáson is kiépül az automatikus információ- rendszer. Ezekben a napokban is folytatódik egyébként az ál­lomás építkezés. Majdnem 1,2 milliárd forintból épül az új állomásépület és az alul- járós rendszerű személy- pályaudvar. A személypálya-, udvar 33 vágányából 17-hez készül aluljáró. Az új állo­másépület postai szárnyát még az idén áta.'iák a szol­noki építők. Folytatják aü utascsarnok építkezést is. Ezt 1974 végéig befejezik. Mé­reteire jellemző, hogy 11 pénztára lesz, egyszerre két­ezer embert tud befogadni, b naponta ötvenezer ember átáramlását teszi lehetővé, Európa legkorszerűbb pá­lyaudvarai közé tartozik majd felépültével a szolnoki. A Tisza-parti város 1975-ben ünnepli alapításának 900. évfordulóját, s a MÁV ju­bileumi ajándékként ekkor szeretné avatni az új állo­mást. A szolnoki vasutasok A leendő személypályaudvar központi irányítótornya azonban már 1972-ben nagv ünnepet ülnek. Most 125 éves a büdapest—szolnoki vonal. Az ország második vasútja volt 1847-ben. s er­ről már az idei vasutas­napon megemlékeznek. Szep­temberben pedig, az évfor­duló napján, emléktáblát avatnak íaz állomáson, s a MÁV emlékplakettet készít­tet az ünnepségre. A programot egvébként még márciusban sajtótájé­koztatón ismerteti Szolnokon Tóth János, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának veze­tője. Séra Sándor Fotó:' Nagy Zsolt Az új és a régi. Előtérben az épülő új állomás mögötte a reg! mondta: ha a gazdasági ve­zetés elhanyagolja a munka­versenyt, hiába erőlködik ta szakszervezet. Elhangzott olyan vélemény is, hogy erre az elnökségi ülésre nem ár­tott volna meghívni néhány igazgatót — okulásul, s a szemlélet változtatásáért. A kritika mellett azonban dicsérő, örömteli megjegyzé­sek, vélemények is elhang­zottak. Tipikus példája a sír-nevetnek: míg az építő­iparban csökkent a brigádok száma, s ezzel valószínűleg versenyző kedve is sok em­bernek — addig az építő­anyagiparban, téglagyárak­ban, a BVM-nél — örvende­tesen nőtt a brigádok, s a bennük dolgozók száma. Az elnökség vitája azt is hangoztatta: nemcsak a számszerűség, a szocialista munkaverseny legjobb for­májának statisztikája, éveket összehasonlítgató számai miatt fontos a munkaver­seny fejlesztése. Többen rá­mutattak arra, hogy a bri­gádmunkában a tartalom a lényeg. Nemcsak az építők szakszervezetének, hanem valamennyinek figyelmébe ajánlotta ezt az SZMT el­nöksége. Nincs szükség üres, mondvacsinált felajánlások­ra, vagy olyan vállalásokra, amelyeket akkor is megcsi­nál az ember, >ha nem szo­cialista brigádtag. Tehát a terv teljesítése, a minőség javítása a munkafegyelem megtartása már rég nem ele­gendő a hármas jelszó szel­lemében dolgozóknak. Sok véleményt jegyeztünk fel arról, hogy az építő­munkások között szép szám­ban dolgoznak olyan brigá­dok, amelyek lakóházakat, iskolákat, óvodákat építenek. Ezeknek a brigádoknak mindannyiunk érdekében va­lóban pontos, szép munkát kell végezniük. Az elnökség azonban nem volt egyoldalú. Míg bírálták a hibákat, azt is elmondták, hogy nehéz éve volt a ta­valyi az építőiparnak. A ne­héz év tapasztalatain okulva ezért kell az idén alaposan szervezni, irányítani és el­ismerni a munkaversenyt. A gazdasági vezetőknek a mun­kakedv, versenyszellem ki­bontakoztatásához nemcsak az irányítást, hanem a fel­tételeket is biztosítani kell. Több, súlyosabb üzemi baleset Az 1971. év tapasztalatait elemezte a második napirend is — a munkavédelem té­májában. Szomorú statiszti­ka, megdöbbentő számok: tíz százalékkal több volt Szol­nok megyében a halálos üzemi balesetek száma, mint 1970-ben, a balesetek miatt kárbaveszett munkanapok száma mintegy négyezerrel nőtt. Legnagyobb az emelkedés a vas- és fémiparban, az építőiparban, a helyiiparban és a kereskedelemben. Az okok között első helyen a rakodás, szállítás áll, utána a gépek kezelése, javítása, majd a kéziszerszámok hasz­nálata. Sok balesetet okoz élelmiszer-, vendéglátóipar­ban és kereskedelemben is a nedves padozatú munkahe­lyeken a járás-kelés, teher- cipelés. Bár a SZOT kutató- intézete tervezett egy ké­nyelmes, csúszásmentes mun­kacipőt, a kereskedelemben — nyilván az ipar hibájából — nem kapható. A szomorú számok mellett az elnökség azért elismerő­leg is tudott szólni néhány szakmáról, iparágról. Jelen­tősen csökkent a balesetek száma a MEDOSZ-nál, a bőriparban és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­ben. Muukavédelem albérletben A vita megint csak a gaz­dasági vezetők felelősségét boncolgatta. Nem egyértel­műen, mert azt is leszögezte az elnökség, hogy a techno­lógiai fegyelmet, a bizton­sági előírásokat megsértő,, saját testi épségét veszélyez­tető dolgozót js felelősségre lehet és kell vonni. De tűr­hetetlen, hogy néhány vál­lalatnál az igazgató „kiadja albérletbe” a munkavédelem teendőit a középvezetőknek, vagy csak a biztonsági meg­bízottakra és a szakszerve­zetre hárul a munkavédelem minden megelőző feladata. Tavaly, évközben — a bal­esetek számának emelkedése miatti aggodalmában az SZMT vezetői nyolc vállalat­nál a helyszínen kérték szá­mon a munkavédelmi teen­dőket. A tegnapi tanácsko­zás úgy döntött, hogy ezt a jövőben is folytatni kell és visszatérőleg elemezni a balesetvédelmi helyzetet. — sóskúti — Még 1200 hold cukorrépa termesztésére várnak szerződést (Tudósítónktól) Országos gondról, a cu­korrépatermesztésről tanács­koztak tegnap a Szolnoki Cukorgyárban a gyár körze­téhez tartozó cukorrépater­mesztő szakemberek. A gyár ide} terve 18 200 hold. Ebből eddig a hat me­gyében 15 220 holdat szer­ződtek le. Megyénk állami gazdaságai lekötötték az elő­irányzott területet, a ter­melőszövetkezeteknél vi­szont még közel 1200 hold hiányzik. A cukorrépa ter­mesztés a jelenlegi árak mellett gazdaságos lehet, ha korszerű technológiát al­kalmaznak, gépesítik a ter­mesztést. Ezt bizonyították az előadók és a felszólalók egyaránt. A cukorgyár ré­széről Lülley Lajos osztály- vezető elmondotta, hogy minden feltételt tudnak biz­tosítani a cukorrépa ter­mesztéséhez. Korlátlan menyr nyiségben áll rendelkezésre vetőmag, vegyszer és nem utolsósorban korszerű gép­sorok, amelyekkel olcsóbbá lehet tenni a termesztést. Jó néhány termelőszövet kezeiben az idén növelik a vetésterületet, pl. a kengyeli Dózsa termelőszövetkezet a tavalyi 100 holdról 300 hold­ra, a mezőhéki Táncsics 450 holdról 600 holdra, a kültel­ki Ady Tsz 200-tól 250 hold­ra ' kötött szerződést. A jó példák mellett akadnak olyan termelőszövetkezetek, mint a kunszentmártoni Zal­ka Máté, a kisújszállási Ady, a tiszaderzsi Kossuth tsz-ek, ahol ebben az évben nem szándékoznak cukorrépát termeszteni. A gyár mindent elkövet annak érdekében, hogy az ország legnagyobb üzemét megfelelő mennyiségű cu­korrépával lássák eh y. R *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom