Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

1972. március 24. SZÓI.NOR MEGYEI NÉPI.AP 5 Egységes jogszabály az egészségügyi és szociális intézmények létesítéséről Vágó Tibor, az MTI hír- magyarázója írja: A tanácstörvény a tanácsok hatáskörébe utalta mind­azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyek az általuk igazgatott területen élő la­kosság szükségleteit elégítik ki Ebbe a tanácsi feladatkör­be tartozik az egézség'igyi ágazat területén az egészség- ügyi intézmények létesítése, esetleges megszüntetése, te­vékenységi körük megvál­toztatása is. Az egészségügyi és szoci­ális intézmények létesíté­séről eddig több jogsza­bály rendelkezett. A szabá­lyozás nem volt átfogó és nagyrésze már el­avult. Ezért vált szükségessé az egységes, átfogó jogsza­bályi-rendezés. A mostani kormányhatározat — a ta­nácstörvény rendelkezései­nek figyelembevételével — átfogóan szabályozza az egészségügyi és szociális in­tézmények létesítését. A ha­tározat értelmében a megyei tanács létesíti azokat az in­tézményeket, amelyek a me­gye, illetőleg több község, város ellátását biztosítják, továbbá amelyek különleges szolgátatást nyújtanak Ennek megfelelően a kor­mányhatározat úgy rendel­kezi, hogy a fekvőbetegel­látást biztosító kórházat, a járóbetegellátást biztosító rende'ő intézetet, továbbá szociális otthont, közegészség­ügyi-járványügyi szolgálatot csak a városi, illetőleg en­nél magasabb szintű tanács létesíthet. Az intézmény lé­tesítésénél a tanácsnak fi­gyelembe keli vennie a te­rületfejlesztés irányelveiről, valamint a*, ors-ágos telepü­léshálózat-fejlesztés koncep­cióiról szóló korábbi kor­mányhatározatok rendelkezé­seit. valamint az egészség- ügyi rmmszter által e tárgy­ban kiadott irányelveket. Egv, vagv több megye, il­letőleg a főváros és valamely megye ellátását biztosító ve­zető-gyógyító megelőző egészségügyi intézmény, va­lamint megyei szociális in­tézmény létesítéséhez ki kell kérni az egészségügyi mi­niszter előzetes véleményét. A megyei (fővárosi) tanács által létesített egyéb intéz­mény esetében csak annak átszervezésekor, illetve meg­szüntetésekor kell k kérni az egészségügyi miniszter elő­zetes véleményét. Ha megyei városi, városi, vagy fővárosi kerületi tanács létesít, át­szervez, illetőleg megszüntet intézményt, előzetesen a fe­lettes tanács végrehajt^ bi­zottsága egészégügyi felada­tot ellátó szakigazgatási szer­vének véleményét kell ki­kérnie. A kormányhatározat értel­mében nem tanácsi szerv (vá’la’at. szövetkezet, stb.) bölcsődét, szociális otthont, öregek napközi otthonát ön­állóan, vagy a tanáccsal kö­zösen létesíthet. Az intéz­mény létesítéséhez az ille­tékes tanács végrehajtó bi­zottsága útján az egészség- ügyi feadatokat ellátó szak- igazgatási szerv véleményét, megszüntetéséhez pedig hoz­zájárulását kell kikérni, MTI Módosította a kormány a közületi szervek elhelyezésének szabályait Szigorúbb gazdálkodás« az irodahe yi«égel kel Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére a kormány módosí­totta a közületi szervek el­helyezéséről három évvel ez­előtt megjelent kormányren­deletet A módosítás megfe­lelő összhangot alakít ki a tanácstörvénnyel, az új la­kásügyi jogszabályokkal és megteremti a korábbinál ta­karékosabb irodagazdálkodás feltételeit Korábban a közületek a saját célra és költséggel lé­tesített, megszerzett irodahe­lyiségeknek az egyébként kö­telező irodanormákon felüli részét is szabadon használ­hatták. Az ország beruházási egyensúlyának megteremtése és az irodaház-beruházások megszigorítása azonban szük­ségessé tette a szabad fel- használás korlátozását. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a normán felüli iroda- helyiségekkel — ha a közű­iét nem engedi át hasznosí­tásra másnak, akkor — meg­felelő kártalanítás után — az elhelyező hatóság rendel­kezzen. *Ennek megfelelően az új intézkedés kimondja, hogy most már teljeskörűen kötelező a' helyiségnormák alkalmazása, tehát akkor is, ha a közület maga létesített vagy vásárolt — esetleg ki­sajátítás útján szerzett — iroda, vagy egyéb közületi helyiséget. A módosító ren­delkezés ugyanakkor a közü­letek és a magánszemélyeket is érdekeltté teszi abban, hogy felesleges helyiségeiket — megállapodás alapján — felajánlják, vagy átengedjék használatra a közületi elhe­lyezési igények kielégítésé­re. Az újabb jogszabályok fo­kozottabban védik a lakáso­kat a közületi célú felhasz­nálástól. A rendelkezés meg­tiltja, hogy igénybe vegyék az állami lakást közületek elhelyezésére, s csupán ab­ban az esetben enged kivé­telt e tilalom alól, hogyha a város-, és községrendezési tervek megvalósítása, a be­ruházások elhelyezése szük­ségessé teszi a lakás lebon­tását, de ugyanakkor megfe­lelő intézkedés történt a la­kás pótlásáról is. Az igény- bevételi tilalom és a lakás­pótlási kötelezettség termé­szetesen nem vonatkozik a szükséglakásokra, valamint a lakásnak nem minősülő, de valójában szállásként, lakás­ként vagy egyéb emberi tar­tózkodás céljára szolgáló he­lyiségre sem. Az állampolgár vagy nem állami szerv tulajdonában ál­ló lakást — szövetke­zeti és társasházi lakást is — közületi el­helyezésre még akkor sem szabad igénybe venni, hogy­ha előzőleg már valamilyen közület használta. Ezzel a lakással — a közületi hasz­nálat megszűnése után — a tulajdonos rendelkezik a la­kásrendelet szerint. Az új jogszabályok azonban megen­gedik, hogy az albérlet sza­bályainak megfelelően eze­ket a magánlakásokat a kö­zületi szerv dolgozóinak el­helyezésére, vagyis lakásjel- legű elszállásolására is hasz­nosíthassák. Ez a jogszabály tehát módot nyújt arra, hogy azok az építő- és szerelői- pari, nehézipari, közlekedési, textilipari stb. dolgozók, akik a vállalati munkásszálláson nem kaptak helyet, az albér­leti uzsora veszélye nélkül jussanak szálláshoz ezekben a lakásokban. A Baranya megyei Gabona felvásárló és Feldolgozó Vállalatnak óriás gabonatároló­ja épül Mohácson, a Dana-parton. Az összesen kétezer vagon gabonát befogadó 35 méter magas betonsilók az év végére készülnek el teljes egészében. (MTI Fotó — Tóth Béla felv. — KS) Traktoros vizsga Cibakházán Tegnap harmincnégy új traktorossal szaporodott a Tiszazug közös gazdaságai­nak traktoros létszáma. A traktoros tanfolyamot a ci- bakházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet bonyolította le, ebből a termelőszövetke­zetből tizenhatan tettek vizs­gát,, Nagyrévről tizenegy, Ti- szaföldvárról négy, Cserke- szőllőből három. A vizsgá­zók jó eredménnyel szere­peltek, a jó közepes átlagot érték eL Hetenként 50—60 ezer naposcsibe bújik elő a keltető- gépekből a tiszafüredi ÁFÉSZ „csibegyárában”. A fü­redi keltető a járás lakóinak ellátásán kívül Hajdú és Borsod megye tci nclőszövetkczctcinck és ÁFÉSZ szak­csoportjainak is szállít három fajtában naposcsibét. — tcmcsköay — A korszerű fizikatanításért Benzélgetés Jánossy La'os professzorral Szerdán a tiszaföldvári Hajnóczy Gimnáziumban tartották a megye középisko­láiban dolgozó fizikai mun­kaközösségek vezetőinek to­vábbképzését. A továbbkép­zésen jelen' volt Jánossy La­jos professzor, akadémikus, akinek negyedikes kísérleti fizika tankönyvét jelenleg kipróbálják az iskolában. Megkértem, válaszoljon né­hány, a tankönyvre s általá­ban a korszerű fizikatanítás­ra vonatkozó kérdésre. — Mi indokolta a korábbi­tól eltérő fizika tankönyv megírását, s milyen szándé­kok vezették az anyag össze­állít ásakor? J— A negyedikes szakosított tantervű osztályok számára készült kísérleti tankönyvet nem egyedül írtam, Főzy István, Holies László és dr. Kulin György voltak a mun­katársaim. Az volt a célunk, hogy a lényeges összefüggé­sekre támaszkodva, érthető­en rendszerezzük az ismere­teket. — A kísérleti tankönyv há­rom vastag kötetből áll. Nem terhelik ezzel túl a tanuló­kat? — Kevesebb van benne, mint a hagyományos tan­könyvekben. Azért olyan vas­tag, mert szemléletesebben, olvasmányosabban ' kívánjuk magyarázni a dolgokat. Ez kisebb megterhelést jelent, mint egy vékonyabb, de tá­virati stílusban írott könyv. — A tanárok azt mondják, hogy a mai fizikatanítás túl­ságosan feladatközpontú. Mi erről a véleménye, és az új tankönyv hoz-e valamilyen változást ezen a téren? — Egyetértek azzal, hogy most túl sok feladatot kap­nak a tanulók, pedig nem biztos, hogy értik a lényeget, akik jól tudják megoldani a példákat. Fordítva inkább igaz. Aki érti a fizika lénye­gét, annak a feladatok meg­oldása nem okoz gondot. Természetesen példákra szük­ség van, és a végleges tan­könyvben több lesz, mint a mostaniban van. Ebből tech­nikai okok miatt maradtak ki példák. — Egyetemi felvételi rend­szerünk azonban szintén meg­lehetősen feladatcentrikus. Nem kerülnek-e hátrányba a felvételi vizsgán azok a tanulók, akik a kísérleti tan­könyv alapján készülnek? — A felvételi rendszer túl merev. Véletlenül is lehet jól szerepelni, ha valaki azo­kat a példatípusokat gyako­rolta be. amelyeket a felvé­telin kap.. Ismét csak azt mondhatom, hogy akik értik a fizika lényegét, azok nem lepődnek meg, ha ismeretlen feladatokat kapnak. Ezt egyébként a gyakorlat iga­zolja. A könyv alapján fel­készült tanulók jó eredményt értek el a felvételi vizsgákon. — Az országban összesen tizenkét szakosított tantervű osztályban használják' a kí­sérleti tankönyvet. Mikorra várható, hogy általánosan elterjed iskoláinkban? — Rendszeresen eljárok azokba az iskolákba, ahol a kísérleti tankönyvből taníta­nak. Négy éve folyik ez a munka. A végleges tanköny­vet akkor Írjuk meg, ha ösz- szegy ülnek a szükséges ta­pasztalatok. azaz körülbelül két év múlva. Bistcy András Pénz, Karóra, Kismalac és a lobbi Ami senkinek sem hiányzik (?!) Az emberek sok jellemző tulajdonsága közül egyik a feledékenység, a szórakozott­ság. Keressük a cigarettát ami a szánkban füstöl, vagy keressük a karórát amit már fölcsatoltunk a csuklónkra. Ez még a legkevesebb. Szo­morúbb, ha azt vesszük észre, hogy eltűnt a pénztárcánk, vagy hiányoznak az igazol­ványaink. Mert ez sem ritka eset. Hol vannak a lula jdonosoK ? A raktárban — mintha csak kerékpármegőrzőben lennénk — szép sorban áll harminc kerékpár. A másik oldalon tíz hasonló kétkere­kű jármű porosodik, azokat rövidesen átveszi a bizomá­nyi. Vannak köztük újak, ré­giek, gyermeküléssel fölsze­reltek, kormánynélküliek. Csak éppen gazdája nincs egyiknek sem. A kerékpárok mellett egy tehergépkocsi akkumulátor hever már hosszú hónapok óta. Mellette faládában húsz kiló zsír. A megrendelő a mai napig is hiába várja. Vagy senkinek, sem tűnt föl, hogy a szállítmányból egy láda elveszett? A raktár közepén hatalmas páncélszekrény. Ezt kivéte­lesen senki sem vesztette el, benne őrzik a7 értékesebb tárgyakat. Karórákat, pénz­tárcákat, női táskákat. Az egyik polcon népművészeti motívumokkal díszített bőr kulcstartó, benne különleges zárak nyitására alkalmas kulcsok. Egy hónapja került .ide, azóta senki sem kereste. Mii lehel még elveszíteni ? Kovács Ferencné a Szolnok városi tanács információs irodájának vezetője a nyil­vántartási naplóban lapozgat. Szinte ahány talált tárgy, annyi érdekes eset. — A napokban egy gépko­csivezető jött be hozzánk, egy választási malacot ho­zott. A 4-es úton találta, bi­zonyára egy szállítmányból veszett el. Állatok megőrzé­sét sajnos nem tudjuk vál­lalni, de szenesére egy má­sik gépkocsivezető vállalta, hogy addig nevelgeti amíg a tulajdonosa érte nem jön, Nemrégiben két idős néni a Sáevári körúton az út köze­pén . egy férfi zakót talált, benne személyazonossági iga­zolvány, katonakönyv, hiva­tásos gépjárművezetői iga­zolvány. A tulajdonos termé­szetesen visszakapja, de ‘„fe- ledékenységéért” azt hiszem drágán fog fizetni, mert ilyen esetben értesítenünk kell az il­letékes kiegészítő parancs­nokságot és rendőrkapitány­ságot: — Több mint három héttel ezelőtt hoztak be egy tőr­tárcát, amelyben többek kö­zött egy munkakönyv is \ran. A tulaiöonosa nem tudom mit csinál azóta, de munka­helye biztosan nincs. Egy bá­csika triciklit tolt te ide, mert négy r.apig állt a há­zuk előtt. Sorolhatnám még hosszasan — bukósisaktól kezdve a farkaskutyáig, — hogy mi mindent hagynak el az emberek. A talált tárgyak megőrzé­sével 1970-ig a rendőrség foglalkozott, utána került át a tanácsok igazgatási osztá­lyának hatáskörébe. Szolno­kon 1971. augusztus 23. óta a városi tanácson megalakult információs csoport foglalko­zik ezekkel az ügyekkel. Minden bekerült tárgyról jegyzőkönyvet vesznek föl, amelyen szerepel a megtalá­ló neve is, aki igényt tarthat arra, hogy ha a tulajdonos három hónapon belül nem jelentkezik elvesztett holmi­jáért, ő kapja meg. Utána még egy évig köteles meg­őrizni, és ha a tárgy gazdá­ja jelentkezik azt vissza keli szolgáltatnia. Három hónapig őrziK Ha a talált holmi a meg­találónak sem kell, akkor három hónán után eladják a bizományinak. Az információ'« iroda min­dennap fél 8-tól fél 5-ie á l a lakosság rendelkezésére, csütörtöki napokon pedig a raktárban is meg lehet néz­ni, hogy rincs-e ott az el­vesztett. tárgy. Hogyan lehet visszakapni Valamit? Természetesen csak úgv. ha valaki hitelt érdem­lően bizonyítani tudja, hogy az a holmi az cvá, — Zámbó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom