Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
1972. március 23. SZOLNOK HEGTEI NtPLAP 3 A művelődés otthonai Ma kezdődik a művelődési otthonok vezetőinek harmadik országos tanácskozása a fővárosban. Az első hasonló konferencia óta éppen 20 év telt el, és a másodikat is még az ötvenes évek végén tartották. Önként vetődik fel a kérdés: vajon mi indokolja, hogy éppen most tartanak országos eszmecserét a köz- művelődés e fontos intézményhálózatának kérdéseiről. Mindeíjfckelőtt az a tény, hogy a társadalom fejlődésében új szakasz körvonalai bontakoztak ki, s a szocializmus építése fejlettebb szakaszába lépett. Olyan új szakaszba, amelyben a művelődés, a kultúra iránt is újfajta és új minőségű társadalmi igények jelentkeznek. A tanácskozás időszerűségét húzza alá továbbá az is, hogy bizonyos rétegek, mint például az ifjúság művelődési és szórakozási igényei fokozottabban jelentkeznek az ifjúsági törvénynyel szentesítve és megerősítve. Bár statisztikai adat nem bizonyítja, mégis hozzávetőleges számítások szerint a művelődési házak látogatóinak 70 százaléka fiatal. Ami külön is arra figyelmeztet, hogy a művelődési otthonoknak — községekben és városokban egyaránt — programjaikban, módszereikben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk e rendkívül dinamikus, mozgékony és mozgósítható társadalmi réteg igényeinek kielégítésére. El kellene érni, hogy a művelődés házaiban az ifjúság mindenütt otthon érezhesse magát, hogy a községekben a kérdéses intézmények az ifjúság társaséletének központjaivá váljanak. Az ifjúsági törvény szelleme is ezt sugallja, és néhány kiválóan működő művelődési ház gyakorlata pedig fényesen igazolja e gondolat életképességét. A fiatalok, akiknek nevelése társadalmunkban központi kérdés, ne vendégek legyenek a művelődés házaiban, hanem érezzék otthon magukat. JdcntoS intézményhálózat — átfogja az országot — gondjai, megoldásra váró kérdései kerülnek „szőnyegre” az országos eszmecserén. A művelődési otthonok jelentőségére elegendő egyetlen statisztikai adatot említeni: 1970-ben 49 millió látogatója volt az ország művelődési házainak, közöttük az a körülbelül 2 millió Szolnok megyei lakos, aki a megye községi, városi művelődési házait látogatta. Megyénkben nincs olyan község, ahol ne volna művelődési otthon jellegű intézmény. Jelenleg 127 ilyen intézményt tartanak számon. Ugyanakkor, megyénkről lévén szó nem hallgatható el az sem, hogy az .utóbbi 20 esztendőben egyetlen új városi művelődési ház sem épült, és a meglevő házak között is sok a korszerűtlen, az elavult épület: sem a rendelkezésre álló helyiségek száma, sem pedig az elrendezése nem felel meg és főleg nem elegendő az igények elfogadható kielégítésére. Van városunk, mint például Túrkeve. ahol teljesen régi, korszerűtlen épületben kell színvonalas és tartalmas munkát végezni. Bizony ilyen esetben nem könnyű a színvonalas tartalmi követelmények és a rendelkezésre álló silány eszközök és lehetőségek között meglevő szakadékot áthidalni. Nem egyszer csak bravúrral sikerül, vagy rendkívüli fáradozások árán. Sajnos, a megye művelődési házaiban a személyi feltételek sem a legkedvezőbbek, jóllehet nem rosz- szabb a helyzet az országos átlagnál. Nemcsak arról van tzá, hogy kevés a szakképzett népművelő az intézmények élén, hogy például csak minden harmadik művelődési otthon igazgató rendelkezik megfelelő képzettséggel, hanem arról is, hogy a közművelődésnek ezen a pontjain rendkívüli nagy még mindig a vándorlás. Harminc főhivatású községi művelődési otthon igazgatóból például 19 csupán egy, esetleg két éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. Ennek a nagyfokú mozgásnak sok oka lehet, de talán része van benne annak is, hogy nem mindenhol tekintik méltó partnernek a hozzáértő. szorgalmas népművelőt a falusi értelmiséghez hasonlóan a társadalmi és kulturális szervek sem, es minthogy magára marad, nem támogatják, elkedvetlenedik. és máshol próbálkozik. Az előzetesen kiadott tézisek szerint az efféle személyi kérdésekre, a vezetés szakmai színvonala emelésének kérdésére nagy súlyt helyez az országos konferencia. ríok gondot okoz a művelődési házak fenntartásában az anyagi támogatás szűkös volta. Már közhely, hogy a művelődési házak igazgatói olykor-olykor a ház megbillent anyagi egyensúlyát a nem éppen tartalmas könnyűzenei rendezvények bevételeivel igyekeznek helyreállítani. Éppen ezért az egyik legfontosabb, megoldásra váró feladat: a művelődési házak és a művelődési otthonok fokozott társadalmasítása. Jó volna elérni, hogy valamennyi művelődési otthon jellegű intézmény — lehetőség szerint — egy termelőszövetkezet, vagy egy üzem, vagy éppen egy vállalat anyagi bázisára épülne. Azaz, a kérdéses fenntartó üzem vállalná az intézmény anyagi garanciáját. Nem önzetlen anyagi támogatásról van szó, hisz így talán még a fenntartó közösség — üzem. termelőszövetkezet, vállalat — tagjai is közelebb jutnának a művelődési otthonhoz, jobban sajátjuknak éreznék, magukénak vallanák, sőt otthonukként kezelnék a művelődés és a szórakozás házát A szocializmus embereszménye a közösségi ember. A művelődési otthonok ebben a célkitűzésben jóval többet tehetnének, mint amennyire jelenleg erejükből telik. A közművelődésnek ezek a fontos műhelyei akkor töltik be igazán szerepüket, ha a közösségi ember nevelésében az iskola mellett, helyesebben az iskolával egyetemben a települések, falvak és városok nevelési központjaivá válnak, közösségtermelő „üzemeivé”, ahol az aktív tevékenységben megvalósuló művelődés számtalan formája várja az egyént: szakkörök, különféle foglalkozások és egyéb lehetőségek, A művelődési otthonok. a társasági élet, a közösségi élet formáinak erősítésével a televízió elolt „hallgatva” ülő embert is „szólásra” tudják bírni, ki tudják mozdítani négy fal közötti „magányából”. A mŰTe'őd^si otthonok munkájában minden nehézség ellenére sok. szén eredmény mutatható fel. Es sok jó tapasztalat is. Összetett tevékenységről lévén szó, rendkívül szerteágazóak az ezzel a művelődési intézménnyel kapcsolatos tartalmi, formai és szervezeti kérdések. A legfontosabbakról három napig tartó tanácskozáson esik most szó. És arról is, hogy társadalmunkban mennyi még a kiaknázatlan tartalék! Az országos eszmecserén ezek is felszínre kerülnek bizonyára és ezzel általános közkinccsé válhatnak. V. M. 9 Uj vonalak a magyar építészeiben Irodaház, Győr városközpontjában, alumínium ablakokkal, fehér műkőlap oldal és homlokzatborítással. (MTI foto — Balassa Ferenc felv. — KS) Észak-Magyarország egyik legjobban sikerült áruháza Csornán. (MTI foto — Balassa Ferenc felv. — KS) Csak a fogyasztók hiányoztak Zöldségtermesztési tanácskozás a megyei tanácsnál (Tudósítónktól.) Talán nincs még egy olyan ágazata a mezőgazdaságnak, mint a zöldségtermesztés. Ennyi gond, ilyen hosszú ideje sem a szarvasmarhatartásban, sem a cukorrépatermesztésben nem volt és ma sincs. Pedig itt kellene leghamarabb megoldást találni, mert a fogyasztókat ez érinti legközvetlenebbül. A zöldségtermesztés hatékonyabbá tétele és a fogyasztók jobb ellátása érdekében született meg a 2043/ 1971-es kormányhatározat, és ezzel összefüggően a Minisztertanács Tanácsi Hivgt^la elnökének utasítása a lakosság zöldségellátásának javításáról. Erről tárgyaltak tegnap a termelők, a termeltetők és a forgalmazók a megyei tanács vb-termében. Csorna János, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője, a tanácsi szervek feladatainak ismertetésével kezdte beszámolóját. A tanácsi szerveknek fokozottabban kell támogatni a városellátó termelői elárusító helyek létesítését. Szolnok megyében 256 elárusító hely van, 34 Szolnokon. Ezek áruellátásáról nem tud a tanács gondoskodni. Ezt a termelésnek kell megoldani, a kereskedelemmel karöltve. Csakhogy a termelők — mivel napról napra csökken a kézi munkaerő falun — és egyébként sem gazdaságos a zöldségtermelés, az utóbbi években csökkentették termőterületüket. Igaz, a termésátlagok növekedtek, de ez nem állt arányban a fogyasztók igényeinek növekedésével. így alakulhatott ki a tavalyi helyzet, amikor is csillagászati összegekért lehetett zöldséget és gyümölcsöt kapni a szolnoki piacon. A megoldás? Meg kell kedveltetni a zöldség- termesztést a mezőgazdasági üzemekkel. Ezt a célt szolgálja a múlt év végi termelői árrendezés, és a külföldről hozott gépsorok. Gazdaságossá mégis csak úgy válhat a zöldségtermesztés, ha a technikai-műszaki fejlesztést komplexen alkalmazzák az üzemek és nagy területen (minimum 300 kh-n) termelnek zöldséget. A termeltető és forgalmazó vállalatoknak közben segíteni kell a termelőket: szaktanács-adással. gépek bérbe adásával, szerződéskötésekkel és főleg a szerződések betartásával. Vannak jó és rossz példák a felsoroltakra. De sajnos, több a rossz. A megye üzemei és a kutatóintézetek között nem. alakult ki szoros kapcsolat. A szerződéskötés évről évre csökken. Pedig amióta világ a világ, a kereskedők arra törekedtek, hogy a stabil partnerekkel szerződéseket kössenek. Nem lehet tudni, hogy ma mért nincs így. A termeltető vállalatok mostoha gyerekként bánnak a Szolnok megyei üzemekkel. Számottevő támogatást nem adnak. Gépeiket inkább más megye gazdaságaiba helyezik el, mint itt. A tanácskozás résztvevői hozzászólásaikban eléggé el nem ítélhető módon a zöldségellátás jelenlegi helyzetéért egymást okolták. Ezért kezdte hozzászólását Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke úgy, hogy itt az értekezleten minden nézet megtalálható, csak a fogyasztók nézete hiányzik. Pedig, ha itt lennének, elmondanák véleményüket a zöldségellátásról. Kétségtelen, egy vállalatnak elsősorban a gazdaságosságot kell szem előtt tartani, de nem hanyagolható el a lakosság érdeke sem. Próbáljon mindenki először saját háza táján rendet tenni. Talán ez az út vezet leghamarabb a fogyasztók igényeinek kielégítéséhez. A tanácskozáson megalakult a Megyei Zöldségter- m esztési és Forgalmazási Operatív Bizottság. Célja, hogy termelési, forgalmazási és értékesítési kérdésekben állást foglaljon a lakosság érdekeinek nézőpontjából. — gyulai — Metecro'ógiai világnap Kiemeit téma a környezet- > édesem 1961, óta hagyomány, hogy meteorológiai világnap megrendezésével köszöntik a Meteorológiai Világszervezet megalakításának évfordulóját. március 23-át. Hagyománnyá vált az is, hogy minden évben egy fontos kutatási témának szentelik a meteorológiai világnapot. Az idén a meteorológia és az ember környezetének összefüggéseit helyezték előtérbe a világnapot méltató előadók. Erről a témáról és a világnapról rendeztek sajtótájékoztatót szerdán délután a Meteorológiai Intézet székházában, ahol dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, az országos meteorológiai szolgálat elnöke és munkatársai számoltak be az emberi környezethez kapcsolódó meteorológiai munkálatokról. Többek között kifejtették, hogy a levegőbe jutó széndioxid és egyéb szennyező anyagok befolyásolják földünk éghajlatát A hazai meteorológiai szolgálat sokféle méréssel. —■ prognózissal, kutatással járul hozzá az emberi környezetet befolyásoló időjárási tényezők különféle hatásainak mérlegeléséhez, figyelembevételéhez. A várostervezőkkel közösen keresnek megoldásokat az új lakótelepek, ipartelepek hatékonyabb „átszellőztetésé- hez” tehát a légáramlások irányának, helyének kiszámításához. Most alakítják ki a repülőgépes növényvédő- szer-szórás — meteorológiai prognózisának módszerét. — amellyel előre jelezhetik a védőszerek kiszórására és a repülőgéD felszállására egyaránt kedvező időt. Az idén építik ki az agro-meteoroló- giai obszervatóriumot, amely majd a mezőgazdasági öntözés előrejelzésének módszereit dolgozza ki. Az országban már II alapvető népgazdasági ágazat használja fel a meteorológiai szolgálat adatait, prognózisait. Évente mintegy hatvanmillió számíePvet. adatot dolgoznak fel és sokoldalú elemzés alapján többezer következtetést, oroPnózist szolgáltatnak e fontos néngo^dastifH ágazatoknak. Az idén már valószínűleg sor kerül a velencei tavi — vihar-előrejelzés megszervezésére is. Az idei csapadéknélküli telet és a hasonlóan szárazon induló tavaszt sok helyen megsínylették a vetések. Ezért már most megkezdődött az öntözés. Képünkön: Öntözik a nagybaracskai Haladás Tsz őszi gabonáját. (MTI foto ■— KS)
