Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
4 «ZOL NOR MEGYEI NÉPLAP 1972. március S. „ ViIá nrekorder“ a Kaukázusban A hangrobbanás és hatásai Kedvező éghajlati és légköri viszonyaira való tekintettel az Észak-Kaukázus- ban lévő Zelencsukszkaja település mellett jelölték ki a világ legnagyobb csillagászati teleszkópját befogadó asztrofizikai obszervatórium helyét. Az óriási — hat méter tükörátmérőjű —- teleszkóp elhelyezésére 44 méter átrriérőjű, 53 méter magas tornyot építettek (a kupola méreteinek érzékelésére összehasonlításul szolgál r kép baloldali harmadában látható, nyitva lévő, két méter magas ajtó.) A 860 tonna (!) súlyú csillagászati eszköz irányítórendszerének kialakításánál felhasználták az elektronika, az automatika és a telemechanika legújabb eredményeit. Az obszervatórium közelében egy 600 méteres antennájú rádióteleszkópot is felállítanak, amely olyan érzékeny lesz, hogy a távoli csillagok és csillagködök felől érkező rádiójeleket is felfoghatja majd. A rádió- teleszkóp nagy szerepet fog játszani a jövőbeni kozmikus távkapcsolatok létesítésében is. „Kisérteikastély“ Cape Kennedy közelében épül a második óriási Disneyland. amely híres kaliforniai „elődjénél” 80-szorta nagyobb. A különböző attrakciók közül minden bizonnyal a kísértetkastély viszi majd el a pálmát, ahol B99 különböző kísértet ré- mítgeti a turistákat, Idestova egy éve, hogy az amerikai szenátus — nem kis meglepetésre, és legalábbis egyelőre — állást foglalt a hangsebességnél gyorsabb polgári repülés betiltása mellett az USA légterében. Kétségtelen ugyanis, hogy a szuperszonikus repülés bármely formájának nagyobb elterjedése újszerű feladatokat ró az építészetre is, hiszen már az 1940-es évek végén észlelték, hogy a szuperszonikus repülést esetenként nagy erősségű, mennydörgésre emlékeztető, korábban ismeretlen jelenség kíséri, jelentős hanghatással, amelynek magyarázatát a hullámterjedés tanulmányozása adja meg. Az álló hangforrásból minden irányban kilépő hanghullámok képe és hatása alapvetően megváltoztak, ha a hangforrás mozog. Ha pedig a mozgás sebessége túllépi a hangsebességet, akkor az un. hullámfrontban olyan különleges formák alakulnak ki, amelyek a robbanás szerű hangot előidézik. Áz első mérések Egy kutató csoport 1950 februárjában az USA-ban radarberendezések segítségével nagy sebességű repülésre vonatkozó adatokat rögzített. Meglepetésükre az egyik kísérleti gép zuhanó repülésekor hatalmas dörrenés jelentkezett Az ellenőrzésképpen egymásután négyszer megismételt zuhanórepülés mindig kiváltotta az előbbi hatást. A mérések során megállapították, hogy az új jelenség kiváltásakor a kísérleti gép éppen hangsebességgel repült. Bár ezzel a hangrobbanás és bekövetkezésének legfontosabb kritériumait felfedezték, fizikai lefolyása, tulajdonságai, terjedési módja még évtizedekig tisztázatlan maradt. Hogy ez valóban így volt, arra elegendő azt az 1954-es repülőbemutatót idézni, amit Wiesbadénben tartottak. A repülési program egyik pontjának éppen a repülőtér felett keltett hangrobbanást szánták. Egy F—86-os vadászrepülőgép a repülőtér irányába fordult és az előírás szerint zuhanó repülést végzett. Bár az előírt manővert a pilóta pontosan végrehajtotta, amint ezt az optikai mérések is igazolták, a várt hangrobbanás érthetetlen módon elmaradt. Ugyanabban az időpontban azonban 50 km-re Wiesbaden- től, Frankfurtban ismeretlen eredetű robbanás következtében számos kirakatüveg és ablaktábla tört be. A leírt jelenség magyarázata, a „fó- kuszálódás” csak több évi elméleti és kísérleti vizsgálat után tisztázódott. Ugyanezért érthető az is, hogy az egyedi, „elszórt esetek” éppen ebben az időszakban okozták a legváratlanabb veszélyeket. Hangrobbanás — gázrobbanás 1968 márciusában Dijon- ban majdnem gázrobbanás következett be, mert 14 ezer köbméter gáz ömlött a levegőbe egy hangrobbanás hatására, amely megrongált egy gáztartályt. A robbanás — és így a tömegszerencsétlenség is — csak a gázkeveréknek a levegőben történő gyors eloszlása folytán hárult el. A Görögország felett végzett szuperszónikus repülések — amint az az egész világon nagy visszhangot váltott ki — hangrobbanás következtében pótolhatatlan műemlékeket veszélyeztettek. Svájcban a hangrobbanás felismerése után azonnal vizsgálatok megindítását szorgalmazták, hogy az ország felett átrepülő gépek veszélyt jelenthetnek-e a lavinaomlás szempontjából ? A lakosság fiziológiai igénybevétele sem lebecsülendő probléma, noha kétségtelen, hogy megoldható edzésünk. Növeli azonban a nehézségeket, hogy a csendesebb éjjeli időszakban, amikor a nappal némiképp tompító környezeti „alapzaja” hiányzik, a hangrobbanás okozta zavarások jobban érvényesülnek. A felébredést előidéző hatást fokozza az a meglepő körülmény is, hogy Különleges viszonyok uralkodnak az Antarktisz jege alatt Állandóan sötét van, kevés az oxigén. A zoológusok a jég repedésein keresztül hatoltak be ebbe a különleges világba. Kirándulásaik alkalmával meglepetéssel tapasztalták, hogy az Antarktisz jege alatt is halak és más élőlények sokasága él, " amelyek alkalmazkodtak a sajátos életfeltételekhez. Közülük egyesek korábban teljesen ismeretlenek voltak. Az úgynevezett jéghalak egyáltalán nem rendelkeznek vörös vértestekkel és vérszínező- vel és mint ilyenek, valóban zárt helyiségben kevésbé el- viselhetőnek találják a hang- robbanást, mint szabadban. Ennek oka nagyrészben minden valószínűség szerint -r a visszhangkeltés mellett — az, hogy a nyomáshullám energiája elég ahhoz, hogy kissé „megrázza” a padlót és a fekhelyet. Megváltozik a tojáshozam is Egy amerikai kísérletsorozatnál olyan bejelentések érkeztek, hogy pL a tyúkok tojáshozama a hangrobbanás kísérleti időszakában csökken. A kutyák pedig ingerlékenyebbek voltak. Szakértők szerint valószínű, hogy néhány állat érzékenyebb a zajra, mint az ember (pl. a lovak). Mindenesetre számukra is szokatlan lehet az a körülmény, hogy a hang- robbanás pl. a mennydörgéssel ellentétben minden előzetes jel (pl. sötétség, pára- tartalom növekedés stb.) nélkül jelentkezik. Mindent egybevetve kétségtelen, hogy a hangrobbanás rendkívül összetett probléma, amely nemcsak repülőműszaki, de számos, a lakosság nagy rétegét érintő szociális kérdést is felvet. A nehézségek egy része azonban már eddigi ismereteink birtokában is elháríthatók és nyilvánvalóan az első légijárat üzeme során (TU 144, Concorde) szerzett tapasztalatok különösen gyümölcsözőek lesznek. A légiközlekedés a rendszeres szuperszónikus légiforgalom megvalósításával minden bizonnyal történetében eddigi legjelentősebb állomásához érkezett. ritkaságnak számítanak a gerincesek körében. Vérük fehér, enyhe sárgás színezettel, kopoltyúik krémszí- nűek, és egész testük szinte teljesen átlátszó. Az antarktiszi halak többsége kisméretű. Van azonban egy körülbelül 130 cm hosszú és 27 kg súlyú fajta is. A különleges „jeges” élőlények életét most részletesen tanulmányozzák. Feltételezik, hogy az élő szervezetek alkalmazkodó képessége sokkal magasabb szintű, mint azt az ember gondolta volna. H. ö. Az Antarktisz jege alatt ^^vwvwvw*vyvw^,.'MYVB,KYifrecyfflOOCOCCCCOOOOCOOOOOOOCOOCOOOOOOOCOOOOOOCCOOOOOOOOOOOOt>jOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOQOCnnrYyvwyYYYyvyyy,rvvyyYYTry']r»YyYMntJUÜOOOOOOOOOOQOOOOOf> BERNÄTH AURÉL: 'Tje atanyas Lélek... Augusztus húsz Badacsonyban. IBUSZ vonatok Pestről. hajók Fonyódról öntik a népet. „Borhét” is van. Szekerek a szomszéd hegyközségekből. hordókkal meg- rakottan, az országút mellett, egy-egy nyárfa tövében álldogálnak. A lovak fél istrángtól szabadí- tottan hersegtetik a szénát. A gazdák mérik a bort. Részeg mendenki az úton. Egy házaspár és egy alacsony. könvörgős tekintetű harmonikás ember igyekezett az úton a hajóállomás felé. Az asszony fáradtan vitte a batvut. túl volt már a nap örömein. Most már csak pgv gondja lehetett: férjét, ezt a hatalmas szál kövér embert valahoav hazavinni. A férj kedvetlenül el volt ázva. bökdösfitt is szaporán miúa+óuUával az ég felé sbovv a harmonikás- nak -"'->ndta: — Hát Pisinként idefi- gim1 i ‘hom^as-^vmia... Kikelt már a kis •dlice... A harmonikás kiírta A fért dűleneáit. s így alig haladtak. — Lemaradunk az istenért, hogy az a... — szóit hátra urának az asz- szony, ki pár lépésre előbb járt a gyorsítás miatt. A mólón nagy tömeg, a hajó dugig volt és készen az indulásra. Dudált A matrózok éppen oldani készültek a köteleket. Ahogy az asszony a hajó pallójára ért és beszállt. a férj ebúcsúzott a harmonikástól. Pénzt adott neki. — Köszönöm édeg Pis- tukám, jól húztad, az- anyja.... ejh... hogy is volt ?... — S megint bök- dösődött az ég felé... — ...kikelt már a kis gilice —... majd rádőlt a har- monikásra és mégegvszer mondta: — Köszönöm, édes Pistukám, vagyon köszönöm. — Szálljon már be. a ■ hét szents... ordított rá a kapitány a parancsnoki hídról. — Jövök már —mondta a férj — egyébként kuss! Ment is már a pallón. fogódzkodva vaskorlátjaiba. S ekkor a harmonikás, hogy a jól fizető vendégnek a hajóindulás tényét hűen aláfestő Utolsó dallal szolgáljon, meg aztán — gondolhatta — szép az, ha egy ilyen hajó az ő harmonikája szavára indul, rázendítebtj Midőn Havannában hajóra szállottam én.„ A férj, ahogy hallotta a melódiát, mintha égi jelt kapott volna: — hej, Pistukám, hát látod ez az! — s fejvesztve rohant vissza a harmonikásboz. Már éppen a palló végéről fordult. — Látod, Pistukám, ez az... midőn Havannában hajóra szállottam én... Vi songás, hahota a nézők kqzött. A harmonikás leállt. A kapitányban pedig eldőlt a borjú: — Indulási A feleség a hajó farából kinyújtott két karral: —. Lacikám... küldjék lelne hagyják ott azt a szerencsétlent ... nem hallják? Lökjék fel a hajóra! A férj nem zavartatta magát, s így szólt a har- moniká«ho2: — Kis paitás.. tg ig énekelj! Hoay is van a fc <i- tatás? Nem tudom a szöveget! A harmonikás azonban riadtan, h- y baj lesz. vonakodott: — Száll) fel, egykomám... lemaradsz... — Ne pofázz, azt mondtam, énekelj! Hogy is van? No, mondd a szöveget! A harmonikás felmérve az erőt, nyekeregte, énekelte egyben: Búcsúzni akkori — Ez az! Állj! — ordít rá a férj. — kezdjük elölről és együtt! No! Kezdték: Midőn Havannában hajóra szállottam én, Búcsúzni akkor senki se jött felém. — Ez a- látod... s Itt a szívére tette kezét — búcsúzni akkor senki se jött felém... ez az igazság kis komám! — Lökjék föl! ordított az asszony. —Rendőr! A tömegből, mely a bogiári hajóra várt, páran próbának beavatkozni. — Kuss, ha mondom, lesöpröm a vízbe az egész bandát... No. hogy is van tovább Pistukám? Megint elfelejtette a folytatást. A harmonikás pislogva, félve, de adta: Gyere velem te aranyos lélek — Jaj! — mondta a férj — ez az... látod... S ekkor a hajó a férj nélkül lassan elindult. Hullám-motor Bolgár tudósok olyan motort konstruáltak, amely a tenger hullámainak energiáját elektromos energiává alakítja át. Az „Orkán” elnevezésű motor teljesítménye 1000 lóerő. Felhasználásával olyan villanyerőműveket lehet építeni, amelyek 50 cm-t meg nem haladó hullámverés esetén is üzemeltethetőek. Szenvedély a jégkockarágás Korunk „virágzó társadalmában” új szenvedély van kialakulóban: a jégkockará- gás. Az új szenvedély rabjai apró jégmorzsákat rágcsálnak, vannak, akik egész tekintélyes mennyiséget fogyasztanak naponta. Az egyik orvosi lapban hat nőről olvashatunk, akik ennek a szenvedélynek hódolnak. Egyikük a szüntelen j^grágcsálás következtében két protézist is eltör. Másikuk kijelentette hogy ez a szenvedély inkább rabul ejtette, mint korábban a cigaretta. Az American Air Force egyik orvosa, Charles Colimán a megkívánás egyik modern változatának tartj a ezt a jelenséget. A megkívánás jelenségével főként terhes asszonyoknál találkozunk, akik a szervezetükből hiányzó anyagokat nem egyszer rendkívül szokatlan táplálékkal kívánják pótolt ni. A kutatók mind nagyobb figyelmet fordítanak a víz alatti világ titkainak feltárására. Okuk van rá, mert az előzetes becslések azt mutatják hogy a világtengerek biológiai tartalékai, ásványi kincsei többszörösen felülmúlják a szárazföldi készleteket. Az óceánok mélyének kuellentétben — az irányító- központtal való összeköttetés fenntartása, valamint a víz alatti járművek pontos irányítása is. A képen látható francia gyártmányú „merülő csészealj” a közepes tengermély- ségekbe való hatolásra alkalmas. Saját hajtóműve nincs, helyváltoztatásra tetatásában nagy nehézséget jelent a búvárgömbök felületére ható hatalmas nyomás, amely tíz méterenként egy atmoszférával növekedik. A másik probléma az oxigén és az energia biztosítása. Komoly gondot okoz — az űrrepülésekkel hát nem képes, csupán arra szolgál, hogy a tengerfenékre „leültetve” tartós megfigyeléseket végezzenek a benne helyet foglaló „ak- vanauták”. Erős fényszóróival jól megvilágítható a sötétségbe boruló mélytengeri környezet. Azok az átkozott számok! Az angol ipar móst áttér a 10-es számrendszerre. Londonban akad társaság, amely ez ellen tiltakozik. Ian Moncliff, a „Tizenkettes Számrendszer Társaság” elnöke kijelenti: „A mi rendszerünk igen jó volt, mert 12 osztható hárommal. De mi lesz az eredmény, ha például 10-et kell hárommal elosztani? 3,33333333... Hát mit ér az ilyesmi?” Expedíció indul az Amazonas és az ecuadori Andesek vidékére Don Joaquin Fernandez Galindo vezetésével expedíció indul Ecuadorba. Az expedíció vezetője a következőkben vázolja csoportjának munkatervét: Régészeti, zoológiái, botanikai és antropológiai vizsgálatokat végzünk majd. Munkánkkal a körülbelül egy évszázada félbemaradt kutatásokat kívánjuk folytatni. Munkánk egyik igen jelentős része abban áll hogy azonosítjuk és begyűjtjük mindazokat a növényeket, amelyeket a lakosság bizonyos betegségek ellen használ. Megvizsgáljuk, mennyiben használhatók fel ezek a korszerű gyógyászatban. Ami a zoológiái kutatásokat illeti az a szándékunk, hogy tanulmánvozzuk az itt található rendkívül ritka állatfajok életét. Kutatási területünk kivételesen aazdag állatállománya könnyű és érdekes munkát ígér. A fáraók balzsama Egy eddig ismeretlen ösz- szetételű, csodálatos hatású balzsamot fedeztek fel a Sohang város közelében fekvő fáraó-sírokban. Kiderült. hogy a balzsamot a környékbeli falvak lakossága már régóta mint kitűnő hatású gyógyszert használja. A balzsammal sebeket és égéseket kúrálnak és a gyógyulás igen gyorsan bekövetkezik. Az egyiptomi tudósok most a balzsam ösz- szetételének kiderítésén fáradoznak. Fordítógép a „bőgőmasinához” Svéd orvosok olyan készüléket szerkesztettek, amely „lefordítja” a csecsemősírást. A síró csecsemő szájánál speciális mikrofont helyeznek el. amely a hangokat komputerhez továbbítja. A komputer behatóan elemzi a csecsemősírást és elkészíti a diagnózist: azért sír e a gyermek, mert beteg, vagy azért, mert akar valamit — és mit akar. . „Merülő csészealj”
