Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

1972. február 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS SZOLNOK MEGYÉBEN A kiállítást rendezte 2. A megye településeinek hierarchikus rend e Az ország településhálóza­tának fejlesztéséről szóló kormányhatározat a telepü­léseket a következő kategó­riákba sorolja be: országos központ, felsőfokú központ, középfokú központ, alsófokú központ és egyéb települé­sek. Az országos központ Budapest főváros. A felsőfokú központ von­zásterületére kiterjedően el­látja a gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. megyei szintű szervező-irá­nyító, szolgáltató funkciókat és esetenként más felsőfokú központtal meglevő munka- megosztásban a többi me­gyére kiterjedő funkciókat is. Szolnok megyében fel­sőfokú központtá fejleszten­dő Szolnok város. Szolnok város Budapest országos központ és .Debrecen ki­emelt felsőfokú központ kö­zött közbülső helyet foglal el. A Nagyalföld középső részének jelenleg is legfej­lettebb és iparilag legna­gyobb települése, földrajzi és közlekedési csomópont helyzetéből egyre inkább a térség természetes felsőfokú ellátó-szervező központjává válik. A város ipari fejlő­dése a felszabadulás után rendkívül gyors volt, ma is az ország egyik jelentős vegyipar) bázisa az alföldi szénhidrogén-feltárás és ki­termelés központja. Ahol munkaalkalmat talál a lakosság A középfokú központok a megyénél kisebb területré­szekre kiterjedően a gazda­sági, ipargazdasági, oktatási, egészségügy; szervező-irá­nyító funkciókat látják el, az ország jövőbeni városhá­lózatát fogják képezni. A középfokú központ átlago­san 20—40 ezer lakosú tele­pülés, amely a vonzáskör­zetéhez tartozó alsófokú körzetek összességének kö­zépfokú ellátását szervezi. A középfokú központok általá­ban olyan adottságokkal vagy iparfejlesztési ténye­zőkkel rendelkeznek ahol nemcsak a lakosságuk, ha­nem a vonzáskörzetük la­kossága is munkaalkalmat talál. A mezőgazdaságnak középszintű irányító, feldol­gozó központjai. A megye települései közül középfokú központ „besorolást” kapott Jászberény, Karcag és Me­zőtúr város, továbbá Tisza­füred járásszékhelyű nagy­község. A részleges középfokú központok minden esetben a teljes középfokú központ vonzáskörének szerves ré­szét képezik. A középfokú körzet központja és a hozzá­tartozó részleges középfokú központok együttesen bizto­sítják a körzet teljes közép­fokú ellátását. A megye te­lepülései közül részleges középfokú központtá fejlesz­tendő Törökszentmiklós, Túrkeve és Kisújszállás vá­rosok, Kunszentmárton, Abádszalók és Tiszaföldvár- Martfű nagyközségek. Hat község kiemelt alsófokú központ Az alsófokú központokká fejlesZfé'fiffő településeket a megyei fejlesztési tervekben a megyei tanácsnak kell meghatározni. Ennek megfe­lelően került sor az 1971. decemberi tanácsülésen az alsófokú központokká fej - lesztendő megyei települé­sek kijelölésére. Szolnok megye Tanácsa az egységes településhálózat- fejlesztési terv keretében kiemelt alsófokú központ szerepkört biztosított Jász­apáti, Jászárokszállás, Jász- ladány, Üjszász, Kunmada­ras és Kunhegyes nagyköz­ségeknek. A kiemelt alsófokú köz­pontok a teljes alsófokú in­tézményi ellátottságon kívül néhány középfokú intéz­ménnyel is rendelkeznek. Ezekbe a településekbe rendszerint munkaigényes termékeket gyártó Ids- eset­leg központi mezőgazdasági szervező és termelő létesít­ményeken kívül a termelő­szövetkezeti és állami gaz­dasági kooperációhoz szük­séges közös üzemek is. to­vábbá olyan mezőgazdasági raktárak, amelyek több al­sófokú körzet termékeit tá­rolják. A kiemelt alsófokú köz­pont és a környező alsófo­kú központok között megfe­lelő közlekedési összekötte­tést kell biztosítani. Alsófo­kú központok a megyei te­lepülések közül Csépa, Öcsöd, Rákóczifalva, Ken­gyel, Kenderes. Besenyszög, Tiszaroff, Tiszaörs, Jászjá- kóhalma, Jászboldogháza, Jászfényszaru, Cserkeszöllő, Cibakháza, Tiszavárkony, örményes, Fegyvernek, Kő­telek, Tiszaszentimre. Jász- telsőszentgyörgy, Jászkisér, Jászalsószentgyörgy nagy­községek, illetve községek. . Ezekben a településekben helyezendők el a központ es részben az alsófokú körzet lakosságát kiszolgáló alapfo­kú intézmények. Az alsófo­kú központban körzetének népsűrűségétől és a telepü­lések egymás közötti távol­ságától függően 3—6 ezer lakos ellátását célszerű biz­tosítani. A központban he­lyezendők el a körzet mező­gazdasági termelését szerve­ző intézmények és a koope­rációt szolgáló létesítmé­nyek (közös állattenyésztő telep, gépjavító bázis, rak­tár stb.). Részleges alsófokú központok Részleges alsófokú köz­pontok valamely alsófokú központ vonzásába tartozó olyan községek, amelyeknek viszonylag magas népesség­száma, rossz közlekedési kapcsolatai, nagy távolságuk az alsófokú központtól, in­dokolja az egyes alsófokú intézmények helybeli telepí­tését, esetleg kisebb feldol­gozó üzemek, raktárak léte­sítését. Részleges alsófokú központok a településháló­zat-fejlesztési terv alapján: Jánoshida, Jászszentandrás, Tiszasüly, Tiszabura, Jász- dózsa, Zagyvarékas, Tisza- kürt és Nagyiván községek. Az eddigiekben felsorolt, kiemelt szerepkörű települé­seken kívül a megyei tele­püléshálózat-fejlesztési terv tartalmazza, illetve megjelö­li a településhálózati szerep­körrel nem rendelkező egyéb településeket is. E községek szervező-irányító funkciókat nem látnak el. Ellátásuk mértéke lakosság­számuktól függ. ezért az esetleges részleges helyi el­látottságukat kiegészítik az alsófokú központban talál­ható intézmények. A megye szervező-irányító funkciók­kal nem rendelkező egyéb települései: Alattyán, Jász- ágó. Kőtelek, Jászivány, Pusztamonostor, Szászberek, Nagykörű, Tiszapüspöki, Ti- szatenyő. Tiszabő, Kuncsor­ba. Mezőhék, Nagyrév, Ti- szainoka, Tiszaug. Tiszaszas, Szelevény, Mesterszállás, Kétpó. Tomajmonostora, Ti- szaderzs, Tiszaigar, Tisza- gyenda, Tiszaszőllős, Szajol, Jásztelek. Tószeg, Tiszajenő, Vezseny és Rákóczifalva községek. x Barf a László a megyei tanács vb osztályvezetője (Folytatjuk) Aprócska elégtétel Óh, Szent Balgaság! Egy pesti magyar pert indított a Négy Évszak elnevezésű há­zasságközvetítő iroda ellen, mert a derék magánymeg­szüntető intézmény nem ta­lált neki megfelelő felesé­get. Nincs oldalborda, adják vissza a komendáló pénzt, mondta a bíróság előtt a harcias agglegény. Az esetet, ama bizonyos görbe tükrön nézve, igen ta- núlságosnak tartom. Mi lesz, ha a Négy Évszak iroda ál­tal megnősített férjek rájön­nek, hogy rossz feleséget közvetítettek számukra 7! Vajon milyen bosszút forralt volna az említett pereskedő, igen harciasnak mutatkozó agglegény a Négy Évszak el­len, — mondjuk egy év múl­va — ha az intim ügyeket lebonyolító cég talált volna neki feleséget? A kérdést persze fordítva is meg lehet közelíteni. Rög­tön adok is erre egy tippet a Négy Évszaknak. Bizonyára szép számmal akadnak olyan, kellő élet- tapasztalatok nélküli férfiak, akik az iroda minden igye­kezete ellenére sem tudnak megnősülni. Igen? Akkor... Tessék ezeket a hoppon maradt ön-férjjelölteket nyilvántartani, mert 5—10 év múlva meg lehet őket keres­ni egy csekkel. így: „Kedves Uram, Ön tíz évvel ezelőtt 600 forintot fizetett nekünk házasságközvetítési d'tfi fe­jében. Irodánk önt ennek ellenére sem nősítette meg. Bizonyára tisztában van ve­le, hogy ez mit jelent önnek, — így kérjük, hogy tisztelet­diját, 600 azaz Hatszáz fo­rintot a mellékelt csekkla­pon irodánkhoz eljuttatni szíveskedjék.” A tiszteletdíjnak persze különböző fokozatai lehetné­nek, — és ezt ki lehetne azokra a személyekre is ter­jeszteni, akiket megnősített a házasságközvetítő iroda, de... Erre is adok egy példát: „Kedves Uram, ön irodánk közvetítésével nősült. Tudo­másunk van arról, hogy olyan feleséget közvetítet­tünk önnek, aki egy évi há­zasság után önt szép csend­ben elhagyta. Ezért tisztelet­díj fejében kérjük, hogy 300 azaz Háromszáz forintot cí­münkre megküldeni szíves­kedjék.” Rozsdás bökőt a nyakam­ba, hogy minden érdekelt fizetne! Megérné nekik... Petőfi halálának körülményeiről Az 1849-es segesvári csa­táról, Petőfi halálának kö­rülményeiről és eltemetteté­sének helyéről tett közvetett „tanúvallomást” a Pécs egyik szociális otthonában élő Ber- de Baumann Vilmos nyu­galmazott tanító. A 92 esz­tendős vasdiplomás pedagó­gus Segesvárról származik. Elmondotta, hogy az ütkö­zet első halottja Szkarjatin cári tábornok volt, akit a honvéd tüzérség lőtt le jóval a harci cselekmény megkez­dése előtt. Bem látcsövön észrevette a küküllői völgy felett: dombon álló tiszti­csoportot és — kitűnő tüzér­tiszt lévén — maga állította be az ágyú irányzékát, s an­nak lövése célba is talált és kioltotta a vezénylő tábor­nok életét. Berde Baumann Vilmos a családi hagyomány alapján azt vallotta, hogy Petőfi Sándor valóban közös sírba került mintegy kétszáz elesett honvédtársával egye­temben. A tömegsír helyét Berda Baumann Vilmos nagyjából ott jelöli meg, ahol az emlékoszlop áll Fehér­egyháza mellett. Mihail Kiziányi Mihail Kipiányi Egri Máriával (jobb oldalt), a Damja­nich Múzeum művészettörténészével Tegnap reggel, amikor Ki­piányi grúz szobrászt keres­tem a Damjanich Múzeum­ban, már Piroszmanasvili képeit rendezgette a múze­um földszinti termében. A tbiliszi Nemzeti Galéria igazgatója gondosan mérle­gelte, melyik kép, hová ke­rüljön, melyiknek hol len­ne a legjobb helye. így szin­te a szemem láttára készült a kiállítás. A falak mellé sorba kerültek oda a képek: nagyméretű kompozíció, amely lakmározó grúz her­cegeket ábrázol; kisebb vá­szon. amelyen egy szürke szamáron lovagló tudós kül­sejű orvos látható. Aztán egy portré a nagy színésznő­szerelemről, Margaritáról. Csak egy képnek nem akad sehogyan sem megfelelő he­lye. A kis szarvasnak. Már a harmadik helyen van. de Kipiányi mester sehogyan sincs megelégedve. „Szeretném' mindenképpen kiemelni a képek sorából — mondja. — Valamelyest hangsúlyosabbá tenni, mint a többi képet. Hiszen az életműben különleges hely illeti meg. Ebben a kis szarvasban Piroszmani ugyanis nemcsak önmaga jelképét festette meg, ha­nem a mi kis országunkat is. Benne népünk lelkének tisztaságát, erkölcsi romlat- lanságát fejezte ki. Színeiben pedig ott ragyog Grúzia tá­jainak minden szépsége. Egy­szerű és mégis rendkívül dekoratív. Ezért szeretem én is.” Alighogy mindezt Mihail Kipiányi elmondja, megszü­letik a megoldás is: A kis szarvas nem a falra, hanem külön egy festőállványra ke­rül. „Egyébként örülök, hogy Szolnokon is bemutathatjuk Piroszmanasvili képeit. Hisz ha nem is közvetlenül, de közvetve mi Szolnokkal, tbilisziek rokonságban va­gyunk. Ugyanis — magya­rázza kedves humorral — testvérvárosi közösség a miénk. Ahogyan Tallinn Szolnoknak, Tbiliszinek is éppúgy testvérvárosa. Talán ez is szerepet játszott, hogy a főváros után Szolnok lett a kiállítás újabb állomása. Mert Piroszmanasvili képei szinte állandóan vándorol­nak. Bejártuk már együtt — hisz évek óta. amióta Áme- ranasvili, a grúz akadémia professzora súlyosan beteg, én viselem a képek gondját, útjukra is én kísérem el őket mindenhová, — szinte Európa minden fővárosát.” Mihail Kipiányi két napja tartózkodik Szolnokon. De már eddig is kedves élmé­nyekben volt része. Járt Túrkevén a múzeumban, ahol mint mondta, a Finta- testvérek alkotásai szinte le­nyűgözték. El sem tudta képzelni, hogy egy kis alföl­di városban, amelyről eddig mit sem tudott, ilyen nagy­szerű képzőművészeti kincs, érték található. Egyéb, váratlan meglepe­tés is érte. Méghozzá kissé „kellemetlen”. „Évek­kel ezelőtt — meséli, miközben egy-egy ké­pen még igazít — egy em­lékmű tervével foglalkoztam. Amikor azonban terveimet egyik barátomnak megmu­tattam, közölte velem, hogy ő már ahhoz hasonlót lá­tott valamelyik folyóiratban, vagy újságban. Én erre ak­kor el is álltam tervem meg­valósításától. Nem akartam, hogy esetleg az utánzás vád­ja érjen. Most tegnap, ahogy Túrkevére mentünk. nem akartam hinni a szememnek. A szolnoki Felszabadulási Emlékműben ráismertem az én elképzeléseimre. Kiderült, hogy barátom Szabó László szobrának képét látta abban a bizonyos folyóiratban. Va­lóban szép, dinamikus mű, és milyen jól illeszkedik a környezetbe. Én is így kép­zeltem. S ahogy gyönyörköd­tem benne, szinte elfogott a keserűség, hogy nem én csi­náltam.” Amikor búcsúzom tőle. a képek már végleges helyü­kön vannak: a mű, a kiál­lítás megszületett. A kiállí­tás rendezője azonban kéz­fogáskor még arra kér, hogy mondjam el, mennyire bol­dog lenne, ha ez a kiállítás valóban megnyerné a szol­noki látogatók tetszését. Számára is nagy megtisztel­tetés lenne. Az „utolsó szó” jogán pedig a következőket mondja: „Remélem, a mű­vészet jó szolgálatot tesz majd. Közvetít népeink kö­zött, és eredményeképpen a szolnoki közönség is jobban megismerheti Grúzia terem­tő géniuszát és hangulatát, népünk kultúráját.” V. M. Elnökségi ülés a vasutas szakszervezetben Az üzemi balesetekről tár­gyalt pénteken a vasutasok szakszervezetének elnöksége. Megállapította, hogy az utóbbi években csökkent a vasúti üzemi s ezen belül a halálos balesetek száma. Tavaly 3134 üzemi baleset történt, 119-cel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az előző évektől eltérően a halálos balesetek száma sem nőtt, sőt eggyel csökkent. Az annak az eredménye, hogy a vasút — a munka veszé­lyességét is figyelembe véve — hatékonyabb intézkedése­ket tett az üzemi balesetek megelőzésére s a biztonsá­gos munkavégzés feltételei­nek megteremtése érdekében. Filmjegyzet A jégsziget foglyai Umberto Nobile szeren­csétlenül járt északi sarki expedíciója szenzáció volt a maga korában is. a hú­szas évek végén. De talán most, több mint négy év­tizeddel később, a holdku­tatás és a távirányítású űr­hajózás idején még tiszte­letre méltóbbnak tűnik az elődök vállalkozása. Or­mótlan léghajók, töredező szárnyú repülőgépek a sarkvidék pusztító erejű jeges viharában: Micsoda tudásvágy, milyen heroikus vállalkozó szellem űzte ezeket a felfedezőket, hogy a siker legcsekélyebb ga­ranciája nélkül neki mer­tek vágni a valósággal vé­letlen vezérelte utaknak! Mennyit kockáztathat az ember? Joga van-e önma­ga és társai életét veszé­lyeztetni még ha nemes célok érdekében is? Ezeket a kérdéseket adja föl a nézőnek Mihail Ka­latozov, a Nobile-expedici- ót megelevenítő monumen­tális filmjében, s kérdései nyilván nemcsak, sőt nem elsősorban a több évtize­de lezajlott eseményekre vonatkoznak, hanem a napjainkban *olyó tudomá­nyos kísérletek etikai ha­tárvonalát is igyekszik megrajzolni. Sajnos, a filmnek épp ez a gondol­kodtatni kívánó része sike rült legkevésbé. Nobile lel­kiismereti drámája nem mélyülhet el kellően a lát­ványos, olykor romantikus lendülettel ábrázolt ese­mények árnyékában. Annál remekebb az ex- i pedíció és a megmentésére indult nemzetközi megmoz­dulás történetének ábrázo­lása. Kalatozov a doku­mentumszerű hűség igé­nyével rekonstruálja az eseményeket. Imponáló az alkotók hatalmas termé­szettudományos és techni­kai fölkészültsége. Különö­sen azért, mert nem válik az izgalmas cselekmény­bonyolítás terhére. A hite­les valóságot Kalatozov a látványos kalandfilmek legbravúrosabb mesterség­beli eszközeivel ragadja meg, de látványossága so­hasem válik öncélúvá. Kalatozov leghíresebb munkájából, a világsikert aratott Szállnak a darvak- ból tudjuk, hogy az idős szovjet rendező milyen nagy mestere a színészve­zetésnek. Ebben a filmben remek nemzetközi színész­gárda állt rendelkezésére, s Kálatozovnak sikerült egy­séges játékfelfogásra han­golnia őket, elmélyült szí­nészi alakításokat láthat­tunk, nem sztárparádét, mint a hasonló nagy kop- rodukciós vállalkozások többségében. Különösen pontosnak tűnik Peter Finch és Sean Connery jel­lemábrázolása Nobile tá­bornok, illetve Amundsen szerepében. A film sikerében a leg­döntőbb rész ezúttal az operatőrnek jutott. Leonyid Kalasnyikov kamerája tö­kéletes illúziót keltve idézi föl a sarkvidéki tájak és természeti jelenségek zor­don szépségét. Sz. J. Az öregedés titka A Belorusz Tudományos Akadémia tudósai megálla­pították. hogy a szervezetben az öregedés arányában je­lentős mértékben halmozód-, nak fel fémek: réz, cink, magnézium és mások. A fe­hérjékkel egyesülve nem vesznek részt az anyagcse­rében és ezért a szervezet számára megterhelést jelen­tenek. Egereken végrehajtott kísérletekkel bizonyították, hogy ha a szervezetet sike­rül megszabadítani fémfeles­legétől. akkor jelentősen meghosszabbítható az egyén élete. Most a belorusz tudósok azt vizsg-'U.ják. hegy mely szervekben halmozódik fel a fémfelesleg. Ezután áttérnek m-ití a magasabb rendű állatokon végzendő kísérle­tekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom