Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

1972. február 9. SZÓI NOR MEGYEI NÉPLAP 5 Van gazdája, de... A szolnoki hetedik kerü­letben, az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat 4. számú boltja mellett áll hónapok óta, szerényen meghúzódva ez az óriás láda. A környék lakói azt mondják rá: pon­tosan olyan, amilyent a te­levízió híradójában láttak néhány hete. Annak a gaz­dáját nehezen találták rr.eg. Kovács Béla, az Élelmi­nem volt, valóban hónapok óta a szabad ég alatt áll ládájában. Különben éppen a napok­ban döntöttek, hogv elviszik onnan, s beállítják egy üz­letbe. Szóval van gazdája az ér­tékes gépnek. A gazda azonban raktárhiány, s egyéb gond miatt kénysze­rült értékét így „tárolni”. szer Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatója úgy mondta: örül, hogy a lakosság így figyel a társadalom tulajdo­nára. Mert a mi érdeklő­désünk éppen a harmadik volt. Ennek az 1200 kg-os hű­tőkamrának van gazdája. A kiskereskedelmi vállalat szovjet importból rendelte meg, s mert jobb raktára Korán is érkezett, közben felépült egy ABC-áruház is a szomszédban — stb... Azért jó, hogy ilyen sú­lyos nagy hűtőkamra az. Ládájával együtt 1800 kilót nyom. Engedélye, hivatalos hely- foglalási is van. Végre helye, haszna is le­hetne ! — sj — nzs — Mezőgazdasági könyvhónap megnyitó Jászberényben Jás7.berérj}-ben, ..n.-. városi--„ járási, könyvtár olvasóter­mében tegnap nyitották meg az idei mezőgazdasági könyvhónapot. A megnyitón Arató Antal, a könyvtár igazgatója arról beszélt, hogy Jászberényben és a jászberényi járásban az utóbbi években fokozódott a mezőgazdasági könyvek iránti érdeklődés. 1969-ben. a város és a járás könyvtá­raiból kikölcsönzött köny­vekből alig 2,5 százalék volt mezőgazdasági szakkönyv, tavaly ez az arány már el­érte az 5 százalékot. Ezután Gál Dénes agrár­mérnök a Szolnok megyei Vetőmagtermesztő és Ellátó Vállalat főmérnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a vetőmag felújítás időszerű kérdéseiről. Az elő­adás után a megnyitó részt­vevői megtekintették a könyvtár és a könyvesbolt által rendezett mezőgazda- sági könyvkiállítást. Szakmunkás­képzés az Új életben Alattyánban az Űjélet Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetben a céltudatos szak­munkásképzés mellett külön gondot fordítanak a beisko­lázások feltételeinek megte­remtésére is. A szövetkezet­ben 1969-ben hároméves szarvasmarha tenyésztő fel­nőtt szakmunkásképző tan- fo!_ amot szerveztek. A tanfolyam egy előkészí­tő évvel kezdődött, ahol a szakosító szarvasmarhatele­pen dolgozók közül azok vettek részt, akik még nem végezték el az általános is­kola 8. osztályát. Az előké­szítőn 24-en ismerkedtek meg az általános iskola tan­anyagával. Közülük 20-an sikeresen vizsgáztak és el­nyerték annak jogát, hogy továbbtanuljanak a szak­munkásképző tanfolyamon. A tanfolyam harmadik, egyben utolsó szakosító esz­tendeje tavaly novemberben kezdődött és pár hét múlva fejeződik be. A megyei ta­nács. a jászapáti szakmun­kásképző iskola és az alaty- tyáni Üjélet Tsz közös szer­vezésében megvalósított 3 éves tanfolyammal a szövet­kezet a jövőben biztosítani tudja, hogy szakosított te­lepén a kötelező 70 százalék helyett minden dolgozó szak­munkás bizonyítvánnyal ren­delkezzen. Potyautas — rekord Az Orcades óceánjárő há­zi detektívje nem akart hin­ni a fülének, amikor meg­hallgatta egy 15 éves fiú töredelmes vallomását. Az ifjú ugyanis közölte, hogy potyautasként jött a fedél­zetre, ugyancsak potyautas édesanyjával és három kis- öccsével. Ez a potyautazás világrekordja a londoni ha­józási társaságok véleménye szerint. Az akciót az édesanya, a 34 éves Veronica Fanning asszony kezdeményezte. „Mindig mondtam a fér­jemnek, hogy egyszer fogom magam és potyautasként ha­zaszököm a gyerekekkel, de ő kinevetett”. A formaságok mellőzésével Ausztráliában hagyott Fanningnek most már jóval kevesebb oka van a vidámságra, mert család­tagjainak utazásáért, amely hétfőn Southamptonban ért véget, utólag 500 fontot meg kell fizetnie. Jól „megy" a bolt Havonta 300—350 ezer fo­rint értékű bútort vesznek a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki boltjában. Éppen tegnap érkezett sok, jó áru. A konyhabútorok mellett irodaberendezések és szép heverők foglalják a helyet. — Bár nem sokáig — mond­ja a boltvezető — mert vi­szik, nagyon veszik a bú­tort. „Vámvizsgálat következik” Vásárlás a Marx-téren _ Maszek aranyárusok _ Amit a vámszabályokról mindenkinek tudni keil Nemrég történt a Balt- Orient expressz egyik első­osztályú fülkéjében. Egy há­zaspár tíz pár különböző méretű gyerekcipőt akart áthozni Magyarországra. A csehszlovák vámtiszt tört magyarsággal igyekezett megmagyarázni az utasok­nak, hogy ez tilos, nem sza­bad átvinni gyerekcipőt, csak ha engedély van rá. A vita sokáig tartott. Hogyan végződött? Azt nem tudom, mert az elintézés módjáról — míg előbb nagyhangon bizonyította igazát a házas­pár nőtagja — meglehetősen halkan beszéltek, nem hal­latszott üt hozzám, a fülke vékony falán. Az arany ára Vannak, akik valóban nem ismerik a vámszabá­lyokat, nem tudják melyik országból, mit hozhatnak be Magyarországra ajándékként a családnak, jó ismerősök­nek. Ha külföldre utazunk, az csak természetes, hogy az útra kapott valutából vá­sárolunk egyet, s mást. Nem is az ilyen vásárlókról írok a következőkben. A szegedi Marx téri piac még mindig találkozóhelyük a zugárusoknak, „feketén” vásárlóknak. Gazdát cserél ott szivacskosztüm, nylon­ruha, ing, harisnya, fonál és még ki tudja, mi minden. Aranv ékszer is, nem kis mennyiségben. Ám, hogy a r Staniszláv Sztratiev: Az atomkorszak meséi .. Ötesztendős fiam elmélyülten fog­lalkozik egy probléma megoldásá­val a valószínűségszámítás tárgykö­réből. Mellette a nagymama fenn­hangon olvas egy mesét a „Kispaj­tások Arany Könyvtára” sorozatból. — „... És látja ám a kislány, hogy a patakban sötétvörös víz fo­lyik ... S mikor aztán elfolyt a vö­rös víz, sötétkék víz kezdett csor­dogálni ... Aztán megindult a fe­kete víz .. Utána meg sárga...” — A víz — színtelen, szagtalan, íztelen folyékony valami — mondja basszushangon a fiú. — Ezt az óvo­dában is tudják. Nulla fokon fagy nieg, száz fokon forr fel. Általában — H20. Hiába vesztegeted az időt, nagyi... — Ne szemtelenkedj nagyanyád­dal! — robbanok ki. — A haszno­dat akarja, mikor olvas neked. — Tudom, tudom, — sóhajt a le-\ gényke.— Na. csak hadd olvasson. A nagyanyó újabb mesébe fog. — „És azt mondja az öreg a ha­lacskának: Építs nekem, te arany­hal egy hatalmas fapalotát: legyen benne száz szolga, azok mind én­rám hallgassanak és engem szolgál­janak ...” — (Tanmesék „Az ezeregyéjszaka meséi”-ből! ironizál a fiú. Csak nem azt képzeled, mintha akkor már létezett volna a nagypaneles építkezési mód! Meg különben is, miféle követelés ez: „Add ide ezt, építsd fel amazt”! Hát a mindenki­nek munkája szerint-elv hol ma­rad? — De hiszen az öreg tett szolgá­latot az aranyhalnak — mondott el­lent bátortalanul a nagyanyó. — Papa, jobb lesz, ha elmegyünk sétálni — próbálkozik meg kitérni a mese elől a fiú. ­— Nem — mondom neki. — Te rosszul viszonyulsz a nagymamihoz. — Hát ő meg, miért mesél nekem egy csomó badarságot: „fekete víz”, „aranyhal”... — Hát csak azért, hogy jobban ismerd az életet — oktatom ki bölcsen. — Ugyan, apa, hát hol lehet ilye­neket látni az életben, — ellenke­zik a siheder. — Igenis, ez mind megvan! — mondom szigorúan. — Persze, ha nyersz a lottón, ak­kor fapalotát is építhetsz ... — Ah, szóval így! — jöttem mé­regbe. — Az apádnak sem hiszel? Készülj, elmegyünk!... Kézenfogom a fiam és elcipelem a folyóhoz. Állunk a parton, előt­tünk folyik a víz. Először fekete. Aztán kék. Majd sárga ... Egyszóval a megszokott ipari víz ... — Na, — kérdem fiacskámat. — Színtelen, folyékony valami? íztelen és szagtalan?... A fiam csak hallgat, de magabiz­tossága mintha kezdene megtörni. — Hát az aranyhal? — kérdezi. — Az, amelyik a fapalotát építi... Elvonszolom magammal a meg­átalkodott gyermeket az egyik is­merősömhöz. Megnyomom a csengő gombját. A masszív kapu kinyílik. Bemegyünk. — Megbocsáss, Sztanyiszlav. be­fejezek egy fontos beszélgetést — mutat a házigazda ujjával a dívány­ra, ő maga pedig ismét a telefon- kagyló után nyúl: — Halló! Szóval, a lakással kapcsolatban... A mi­nisztériumod köteles a részemre egy háromszobás lakást biztosítani, ga­rázzsal együtt... Megértetted ? Nagyszerű! Ja. igen, van még egy kérésem: elküldöm hozzád a kislá­nyomat, keress neki egy jó kis be­osztást ... Hogy mit? Nos, hát va­lami kis vezetést, egy kis felelős beosztást... Igen, majdnem elfelej­tettem: mi van már azzal az autó­val? Már a második hónapja halo­gatják... Sürgesd meg! Magától ér­tetődik, legjobb lesz egy új Volga ... Csemetém könnyedén rángatja a kabátom ujiát és az ajtó felé mu­togat. Lábujjhegyen lemegyünk a lépcsőn. — Papa, ez most az aranyhallal beszélt telefonon — kérdezte már az utcán a legényke. — Igen — feleltem. — Egy har­csával ... — Látod, papa — sóhajt a kis- öreg. — Hányszor kértelek már, menjünk egyet pecázni. de neked hol horgod, hol meg időd nincs... Határozott mozdulattal kézen ra­gadott és besenderültünk egy va­dász- és horgászfelszerelés boltba. Egy kerítőhálót venni... Molnár Sándor fordítása vámszabályokat kijátszók előbb vagy utóbb ráfizetnek arra, ime példának „ török­szentmiklósi Gödön Mi- hályné nyugdíjas esete. Gödön Mihályné 1970-ben többször volt Szegeden a már említett piacon és kü­lönböző külföldi árukat vá­sárolt. Még ugyanabban az évben és 1971-ben két alka­lommal járt Lengyelország­ban, háromszor Jugoszláviá­ban. Jugoszláviából külön­böző aranytárgyakat, egyéb áraikat hozott be — termé­szetesen kijátszva a vámel­lenőrzést — több mint 26 000 forint értékben. Tavaly la­kásán egv jugoszláv asz- szonytól is vett aranyat, egyéb cikket. A csaknem 16 000 forint értéket mint­egy 10 000 forintért vette meg. Ezeket a cikkeket Gö- dönné 14 törökszentmiklósi lakosnak adta el. Ellene és a vásárlók ellen is szabály­sértési eljárás indult. A büntetés 3000 forint volt, míg a vásárlók 4260 forint bírságot fizettek. Ám az ügy ezzel nincs lezárva: Gödön Mihályné ellen többrendbeli vám- és devizaszabálysértés, vám- és devizabüntett miatt ejárás indult és maid a bíróság tesz pontot vásár­lásai, eladásai végére. A kisújszállási Tóth Jó­zsef ügyében is a bíróság dönt majd. Ö külföldi teher­gépkocsivezetőkkel kötött alkalmi ismeretséget, akik­nek szállást, élelmet adott. Ellenszolgáltatásként viszont különböző aranytárgyakat, más árukat kapott: 1971 ja­nuárjától májusig mintegy 13 000 forint értékben. Ér­tékesített is az ilyen úton hozzájutott árukból 9 kis­újszállási embernek. Termé­szetesen azonban a bírósági ítélet előtt a szabálysértési bírságot neki is (1000 forint) és társainak is (2500 forint) ki kell fizetniök. Szivacskosztüm, szivacskabát Ruhaneművel kereskedett — melyet hol Szegeden, hol Budapesten szerzett be — Lakatos Mihályné (koráb­ban karcagi, jelenleg- mező- tárkányi lakos), Fehér And- rásné és Kiss Gizella kar­cagi lakosok. Mindhármuk ellen már többször volt sza­bálysértési eljárás hasonló cselekmények miatt. f Úgy látszik nem tudnak lemon­dani arról a gyönyörűségről, amit a szivacskabátok, szi­vacskosztümök. női garbók eladása okoz számukra. Na, meg természetesen az ilyen könnyen szerzett jövedelem­ről sem. Üzleteink telve vannak áruval, n különböző vásárok alkalmával szinte fillérekért lehet hozzájutni divatos áru­cikkekhez. Ennek ellenére még mindig a „külföldi áru” lenne az. amelyik biz­tos, hogy jó? Amelyért ér­demes a szabó Ívsértést is vállalni? Hisz éppen „ sze­gedi piacon fordult elő, hogy az ügyes kereskedők (mert ugye nyíltan nem árusíthat­nak, ezért nem lehet kiven­ni a tasakból az orkánka-­bátot, s a vevő nem vette észre) egy fél orkánért kap­tak 400 forintot A vámszabályzalbon nincs változás Mind könnyebb külföldre utazni. Nemrég jelent meg az útlevelekkel kapcsolatos új rendelkezés. Gyorsabban és olcsóbban juthatunk ez­után útlevélhez, mint eddig. — Változtak-e a vámsza­bályok? — kérdeztem Gara­mi Károly őrnagyot, a me­gyei vám- és pénzügyőrség parancsnokát. — Az utasforgalom és az ajándékforgalom vámszabá­lyai nem változtak — vála­szolta. — Ugyanazok van­nak érvényben mint eddig. Szeretném hangsúlyozni, bár vannak, akik elsősorban a jó üzlet reményében utaz­nak külföldre, többen nem készakarva, hanem a szabá­lyokat nem ismerve szegik meg azokat. Nemrégen meg­jelent egy kis könyvecske dr. Szalai János tollából Vámvizsgálat következik címmel. Ajánlatos utazás előtt azt áttanulmányozni, de mindenképpen az utazás­kor kapott vámárunyilatko­zatot. Azon pontosan rajta van, milyen áruból mennyi hozható be Magyarországra. Utazás előtt ajánlatos meg­tudni azt is. hogy az egyes országokból mit és mennyit szabad kihozni. — Ha például valaki Bul­gáriába, vagy Csehszlová­kiába utazik, mi az az áru, amit csak külön engedéllyel hozhat ki az országból? — A bolgár vámhivatal kivitelj engedélye kell a gyapjú és szőrmeárukra. Ezeknél a kiviteli vám álta­lában az érték 20 százalé­ka. De ugyancsak kiviteli vámot kell fizetni a 24 levá- nái nagyobb értékű aján­dékok után is. Nem szabad kihozni Bulgáriából arany, ezüst, platina tárgyakat, drá­gaköveket, fegyvereket, pos- tabélyegeket, couponokat. Csehszlovákiából pedig tilos kihozni többek között tollat, régiséget, bélyeget és így tovább. Minden esetben engedélyt kell kérni és a csehszlovák fogyasztói ár bi­zonyos százalékának megfe­lelő összeget kell fizetni a következő áruk után: törül­köző, fürdőlepedő, konyha­ruha (100 százalék), minden­féle csecsemőholmi, gyermek alsó- és felsőruha, gyermek­harisnya, kötött holmi (200 százalék). Közeledik a nagy idegen­forgalmi évszak: tavasszal, nyáron, ősszel nagyon sokan utaznak majd külföldre a mi megvénkből is, hogy á különböző szocialista, vagy nyugati országokban töltsék szabadságukat. Jó ezért elő­re tájékozódni az érvényben levő vám- és devizaszabá­lyokról, amelyek az érintett ország, vagy hazánk ér­dekeit védik.' Jó tájékozód­ni, hogy ne kerüljünk kel­lemetlen helyzetbe! A „nem tudtam” senkit nem ment a felelősségrevonástól. Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom