Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
1972 február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A féléves kollokviumok után Tanu’mcmvi munka a marxizmus—len nizmus esti egyetemen Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazgatosagan befejeződtek a féléves kollokviumok. Az igazgatóságon a marxizmus— leninizmus felsőbb oktatásában, hároméves általános tagozat, szakosítók-, kiegészítői- és speciális tagozatok működnek. — Az utóbbinak iparpolitikai, agrárpolitikai, vallástörténeti és valláskritikai, művelődés politikai, valamint szociológiai tagozatai vannak. A szakosítókon a kiegészítő és speciális tagozatokon azok tanulnak, akik elvégezték a hároméves esti egyetemet, vagy annak megfelelő képzettséggel rendel- keznek. Az igazgatóságon összesen 1437 hallgatót vettek fel, s közülük több mint ezren a hároméves általános tagozaton tanulnak. Az általános tagozaton a féléves kollokviumok után a tanulmányi átlag 3.8. Á hallgatók túlnyomó többsége párttag, de sokan vannak a pártonkívü- liek is, arányuk az általános tagozaton 266, a szakosítókon és speciális tagozatokon 20 százalék A tanulmányi eredményekről, a tartalmi tapasztalatokról, a tanszékek munkájáról Szigeti Lászlótól, az igazgatóság helyettes vezetőjétől, Pompor Istvánná politikai gazdaságtan-. Donkó Jolán, a magyar- és nemzetközi munkásmozgalom története-. s Lévai István filozófiai tanszékvezetőtől érdeklődtünk. — Hogyan ítélik meg a féléves kollokviumok eredményeit, s a tanulmányi fegyelmet? Szigeti László; A szigorlati és kollokviumi rendszert 1970-ben vezettük be, s igen jól bevált A féléves tanulmányi átlag az általános tagozat I, évfolyamán (filozófia) 3.7, a II. évfolyamán (politikai gazdaságtan) 3:8, a III.-on (magyar és nemzetközi munkásmozgalom történet) 3.9. Az I. évfolyamon például jeles eredményt száz- egy, jót nyolcvanhét hallgató ért el és elégtelent mindössze hét. Az általános tagozaton csak negyvenkét hallgató morzsolódott le, mely az országos átlag alatt van. A tanulmányi fegyelem jó. Ezzel is magyarázható, hogy egy hallgatóra mindössze 1/4 hiányzás jut, mely 1/10-del kevesebb az előző évhez viszonyítva. Az általános tagozaton csak tizenkilenc hallgató nem felelt meg. A többség jó és kitűnő rendű. A jó eredmények eléréséhez a beiskolázó pártbizottságok jó munkája is hozzájárult. Bár a jelentkezés önkéntes, a beiskolázást a káderfejlesztési terveknek megfelelően végzik. Azokat küldik az esti egyetemre, akik megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, önként vállalják a tanulás nehézségeit Lévai István: Az esti egyetem történetében kiemelkedő eredmény, hogy az I. évfolyamon soha ennyi fizikai dolgozó nem tanult (huszonhét ipari munkás és négy tsz-tag) Ezt a pártbizottságoknak, mindenek előtt a szolnoki városi pártbizottság, nak köszönhetjük. Csak elismeréssel szólhatok róluk, lelkiismeretesen tanultak, —• helytálltak. Tanszékünk külön figyelmet fordított rójuk, segítette szorgalmai, tanulásukat Donkó Jolán: A féléves kollokviumok igazolták, hogy a beiskolázás jól sikerült. — Pedig az idei tanévben a szokásosnál jóval több tananyagot kellett elsajátítani, hallgatóink rendszeresebben anuínak, egyre többen vannak. akik nemcsak a beszámolókra és a vizsgákra készülnek. Pompor Istvánná: A szakosítón és az általános tagozaton Is reális tudásszint áll a vizsgaeredmények mögött. Fegyelmezetlenségből nincs hiányzás. A felkészülés folyamatosabbá vált. Ehhez a magasabb követelmény is hozzájárult* — Melyek a főbb tartalmi tapasztalatok, s m lyen volt a tanári kar munkája? Lévai István: A kezdeti nehézségeket — viszonylag gyorsan sikerült leküzde- nünk, pedig a filozófia a nehezebb tárgyak közé tartozik. Az előadások tartalmi, módszertani színvonala a korábbi évekhez képest emelkedett. Sikerült előbbre lépnünk az elmélet és a gyakorlat kapcsolatában. Tanszékünk, a tanári kar is erre törekedett. Néhány szemléltető eszköz alkalmazása (írásvetítő) is előre lépést jelentett, de gondot okoz, hogy ez a vidéki osztályainknál hiányzik. Donkó Jolán: A magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetének alapvető elvi kérdéseit sikerült elsajátítani. Hallgatóink feldolgozták a Kommunista Kiáltvány I—II. fejezetét. Lenin: A szociáldemokrácia két taktikája című művét, megértették a forradalmi párt megalakulásának szükségességét. Sikerült feldolgozni a magyar munkásmozgalom kialakulását, az SZDP—KMP tevékenységét, a polgári demokratikus forradalom körülményeit és a KMP harcát a proletárdiktatúra kivívásáért. Úgyszintén hazánk fel- szabadulásának külső és belső körülményeit, a szovjet hadsereg kiemelkedő szerepét. A hallgatókban erősítettük az oktatás politizáló jellegét, mely vizsgák során is megnyilvánult. Sok logikusan felépített választ hallottunk, s a tanultakat helyesen kapcsolták hallgatóink a gyakorlattal. (A politizáló jelleg a filozófiai és a politikai gazdaságtan tanszékek munkájára is jellemző.) Pompor Istvánné: A kapitalizmus " politikai gazdaságtanát hagyományos és kísérleti tematikában is tanítjuk. Vagyis a kapitalizmus és szocializmus politikai gazdaságtanát — (például árupénzviszony, elosztásig viszony) párhuzamosan Oktatjuk. Először két osztályunk volt, idén már a szolnoki, jászberényi és karcagi osztályoknál teljesen rátértünk erre a módszerre. (A szakosítókon külön oktatjuk.) Ügy vélem, a mai kapitalizmus problémáit sikerült jól megértetnünk. Nagy gondot fordítottunk a társadalom fejlődés objektív törvényszerűségének megértetésére. Behatóan foglalkoztunk a szocialista árutermelés szükségességével. Tanári karunk a nevelési célokat megvalósította. A hallgatókban erősödött az új iránti érzék, a közösségi szellem, a szocializmushoz értelmi és érzelmi téren is azonosulnak. — Az elért eredmények és a tanszékek, mint testületeknek tuda os irán- í ó tevékenysége midién kölcsönhatásban vannak egymással? Donkó Jolán: A tanszéknek éves terve van, tartalmazza az oktatás elméleti, módszertani és nevelési célkitűzéseit. Tehát terv szerint dolgoznak. A nagyobb feladatok előtt — negyedéves beszámoló, féléves kollokvium — egységes állásfoglalást alakítunk ki. A testület munkája kölcsönhatásban van az elért eredményekkel. . A tanárok részére tájékoztatókat adunk ki. Kialakultak az előadói munkaközösségek. a különböző témákat más-más elvtársak dolgozzák ki. Ezeket megvitatjuk. Módszerben is javult a munka. A hallgatóknak például tesztkérdéseket is teszünk fel, melyek az egész féléves anyagot átfogják. A testület tagjái az önálló gondolkodásra késztetnek. Ezt célozzák a hallgatók kis előadásai is. (Hasonló módszerrel dolgoznak a filozófiai és politikai gazdaságtan tanszékek is. — Kialakult a testületi munka, a tájékoztatók rendszerré váltak. Bemutató előadásokat szerveznek. Lévai István: Tanszékünk tanárai egységes követelményeket támasztanak. A didaktikai és módszertani vitákban kialakulnak az egységes álláspontok. Pompor Istvánné: A tanszéki tanárok továbbképzésére központi előadókat is meghívunk. — Hogyan sikerült a féléves annaóba bedn1nori az MSZMP X.. az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait, a Kcmnlpn Programot és az MSZMP KB oazdaságpo- litikai határozatait? Donkó Jolán: Az SZKP XXIV. kongresszusának anyagát a szakosítón külön feldolgoztuk, a hároméves általános tagozaton a tanterv. nek megfelelően. A XXIV. kongresszus anyaga a II. félévi tantervben szerepel. A X. kongresszus anyaga és a Komnlex Program úgyszintén. Ezeket a kapcsolódó témákba is beépíti ük. Lévai István: Az említett dokumentumok feldúl sózását a tantervben a témákhoz kapcsolódóan rögzítettük. Pompor Istvánné: A XXIV. kongresszus anyagából és a Komplex Programból önálló előadások voltak az első félévben. Ez folytatódni fog a II. félévben is. E dokumentumok részkérdéseit a különböző témákban dolgozzuk fel. A Komplex Program alapján részletes tanterv készül a szocializmus politikai gazdaságtanához. A féléves kollokviumok eredményeiből, a beszélgetésekből kitűnik, hogy elmélyült munka folyik az oktatási igazgatóságon, a különböző tanszékeken. Az igazgatóságon évente sokszáz embert képeznek ki, akik magas szinten sajátítják el a marxizmust—leninizmust. A hallgatók hasznosítják a tanultakat gyakorlati munkájukban, a mindennapi életben. — m. I. — Rádiósklub Jászberényben Sok kitűnő eredménnyel dicsekedhet Jászberényben az MHSZ — Déryné művelődési központ rádiós távíró klubja. A klubban most újabb tanfolyamon sajátítják el a fiatalok a rádióforgalmazás gyakorlati fogásait. Gyakorlás ÍELKAD-290 készülékkel. A helyiipar megyei zárná I I adása Kimagasló mezőtúri teljesítmény — Növelte nyereségét a Patyolat Megkezdte próbaüzemét az olasz DONINI cégtől vásárolt vegytisztítógép a Patyolat Vállalat központi telepén. A gép nagy teljesítménye lehetővé teszi, hogy az üzem az eddigi négy helyett két műszakban dolgozzék, s még így is 40—45 százalékkal növelje a vegytisztítás értékét. — Igaz, a gép sem volt olcsó: mintegy másfél millió forint beruházással jutott hozzá a Patyolat. — Képünkön: Nyeső Menyhért, a könnyűipar kiváló dolgozója, az új gép egyik kezelője, ismerkedik a berendezéssel. A Szolnok megyei tanács vb ipari osztályának vezetőjével, Kukri Bélával beszélgettünk a megye iparának zárszámadásáról. Az osztályvezető jó hírrel szolgált. A népgazdasági terv 6 százalékos iparj termelésnövekedést rögzített 1971-re, a megyei eredmény 7.6 százalékos. Ami azt jelenti; a minisztériumi iparban 7.4, a tanácsiban 4.7, a szövetkezetiben pedig 10 százalékos volt a termelésnövekedés. A megyei tanács irányítása alá tartozó helyiipari vállalatok pedig 15.3 százalékkal termeltek többet. Elsősorban a gépipar A gépipari vállalatok különösen kitettek magukért. A mezőtúri Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyárában 47.3, a vasipari vállalatnál 11.9 százalékkal többet termeltek. A mezőtúriak kimagasló sikerében benne van, hogy a múlt évben a belföldi és a lengyel piacon nagyon keresték termékeiket. Ezentúl a gyár új termelőberendezései és a város munkaerőmérlege tették lehetővé a nagy emelkedést A vasipari vállalat a lakossági szolgáltatásokat is növelte, valamint beruházással és műszaki intézkedésekkel segítette a termelés emelését. Hasonlóan szép a Szilikátipari Vállalat 15.7 százalékos termelésnövekedése is. A könnyűipart véve, egyedül a kisújszállási Faipari Vállalatnál esett a termelés, nem is kevéssel, 12.4 százalékkal. Magyarázata: kevés a munkás, alacsony a bér. A jászberényi Cipőipari Vállalat viszont, miután áttért a zárt cipők gyártására, majdnem 30 százalékkal tudott többet termelni. . Talán meglepő a Patyolat Vállalat 25 százalékos termelésemelkedése is. S az külön jó, hogy a lakossági vegy tisztításból és a közületi mosásból tevődik ki ez a többlet. A Szolnoki Nyomda Vállalat új és korszerű gépek beállításával ugyancsak 15.8 százalékkal tett többet az asztalra. Jellemző volt a megyei vállalatok múlt évi tevékenységére, hogy a piac igényeihez igazodtak, s igyekeztek a nagyobb nyereségű termékeket kifuttatni. Az is érdemeik közé számít, hogy a termelés emelkedése a termelékenységből származott Hiszen létszámukat mindössze 0.2 százalékkal növelték tavaly. A legtöbb új keresőt a mezőtúri Villamos- és Géptechnikai Cikkek Gyára, valamint a Szolnoki Nyomda foglalkoztatja. Mezőtúron harminc, a nyomdában 13 százalékkal emelkedett a létszám. Az egy termelőre jutó érték minden vállalatnál emelkedett, a legnagyobb mértékben a Patyolatnál és a cipőipari vállalatnál, egyaránt 26—26 százalékkal. • A szolpáítatás Is növekedett A helyiipari vállalatok szépen növelték nyereségüket a múlt évben. A legszembetűnőbben a Patyolat. Ebben az is közrejátszott, hogy előző évi nyeresége indokolatlanul alacsony volt, továbbá hogy arányosan árakat emelt a vállalat, de legfőképpen az, hogy termelését magasan emelte. E vállalatok rendeltetése elsősorban a lakossági szolgáltatás. A megyei átlagszám nem rossz, hiszen 13 százalékkal nőtt a szolgáltatás fejlesztése egy év alatt. Csak hogy ez még mindig jóval az igények alatti. Másrészt a jászberényi Vegyesipari Vállalat 24 százalékkal magasabb árbevételhez jutott a lakossági szolgáltatásokból, viszont a cipőipari vállalatnál visszaesett a szolgáltatás. A Patyolat dicséretes erőfeszítéseket tett, B. L. Van még adósságunk Hozzászólás a Szocialista közgondolkozásról című cikkhez A szocialista közgondolkodást kialakító, befolyásoló sok tényező közül néhány fontosat megemlít a cikk és hozzászólások is. A téma sokrétűsége azonban lehetőséget nyújt, hogy újabb oldaláról vizsgáljuk e fontos, a mindennapi tevékenységünket nagymértékben érintő kérdést. Szocialista rendszerünk alaptörvénye, hogy a dolgozók anyagi, szociális, kulturális igényeit egyre fokozottabb mértékben elégítse ki. Ennek eredménye, hogy a TVM is mintegy Százhetvenöt dolgozóját segítette lakáshoz. Az utóbbi években nagymértékben nőtt a dolgozók szociális ellátottsága, javultak munkahelyi körülményeik. A munka és védőruha juttatás egy dolgozóra jutó értéke az elmúlt három évben 40 százalékkal emelkedett, amely mennyiségi növekedésből és nem ármozgásból ered. Ez közvetlenül érinti dolgozóinkat, így van ez más vállalatoknál, intézményeknél, tehát városi szinten is. Ma már az ilyen fejlődést természetes elvárásként támasztják az emberek a társadalom iránt-. De vajon önmagukkal szemben támaszt» ják-e azt az, igényt, hogy hasonló mértékben vegyenek részt a társadalom gondjainak megoldásában, ügyeinek intézésében? Ügy hisszük, általában igennel válaszolhatunk. A segítségnyújtás indítékait vizsgálva, gyakran találkozunk érzelmi indítékokkal, — mely tiszteletre méltó — de nem ritkán még az önzés különböző megnyilvánulásai Ls fellelhetők. Mennyivel jobb lenne, ha a közös ügyért közösen lépnének fel. Van tehát adósságunk, hogy az emberek szemléletén változtassunk. Napjainkban igen sok sző esik. sőt vita van a kulturális forradalom tartalmáról. Az legyen a törekvésünk, hogy az egyén közvetlen anyagi érdekeltsége alakítsa, formálja az egyén viselkedését, növelje társadalmi aktivitását. Igen sokat teszünk ennek érdekében a különböző oktatási formákon keresztül, de mégsem eleget. Fontosnak tartjuk, hogy célunk elérése érdekében nagyobb erőfeszítést tegyünk a társadalmi, csoport és egyéni érdekek összehangolásáért. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az emberek tudata és magatartása fejlődjék. Ezt kétségtelenül elősegítjük a heiyes anyagi ösztönzéssel, de ez csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha párosul az erkölcsi megbecsüléssel is. Ha e két fontos tényező együttes alkalmazását vizsgáljuk, nem nehéz megállapítani, hogy e téren is van» nak tennivalóink. A szocialista kózgondolkou öás fejlesztésében nagy szerepe van a szocialista demokrácia erősödésének. A közügyekben való részvétel útján erősödik az emberek helyes Ítélőképessége, nő a felelősségérzetük, s mert maguk is résztveszenk a helyes döntések meghozatalában, támogatják azok következetes végrehajtását. A szocialista közgondolkodás és a szocialista demokrácia fejlesztése tehát kölcsönösen feltételezi egymást. A kommunisták megtisztelő feladata e munkában, hogy ismereteik állandó bővítése közben az egységes állásfoglalás kialakításának, a gyakorlati megvalós'tásnak példamutató részesei legyenek. Tiszamenti Vegyiművek MSZMP Végrehajtó Bizottsága
