Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

1973. február 8, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szegedi Űj Élet Tsz-ben tízezer négyzetméter alapterületű üvegház épült, amely­nek vázszerkezetét a dániai Christensen cég szállította. Az új kertészetben megkez­dődött a termelés (MTI foto: Tóth Béla felvétele — KS) Harcoljunk a kapkodó munkastílus ellen Avagy; postai tanmese az átfutási időről E’öjá ék. Cseng a telefon. Egy hang a messzi ködből: A posta vagyok. Ennyi, meg ennyi, meg ennyi? Igen — így a válasz. Kérem, mondja a ködös hang a vonal túlsó végén, már nem ennyi, meg ennyi, meg ennyi, mert megváltoztattuk az állomásuk számát. Most már annyi, meg annyi, meg annyi... Köszönöm... Tár970 lés. A tárgyalást az elő­játék után jó két héttel később, pontosab­ban vasárnap este 7 óra tájt folytattam a posta szolnoki illetékeseivel. Ugyanis fel akartam hívni a megváltozott számú állomást. Tárcsáztam a 008-at, a tudako­zót, s kértem a számot, ahogy illik. A kellemes női hang bemondta a régi szá­mot. Nekem az új kell — mondtam. Mi­re ő: ast én nem tudom, mert még azt nem adták le. Fogalmam sincs, honnan kellett volna leadni, az Eiffel torony te­tejéről, a Holdról, vagy a Marsról, — de nagyon magasan lehet, ha még nem ért le. Hát nem... De mégis, szívóskodtam, honnan tudhatnám meg? A kellemes női hang a 003-hoz utasított, vagyis a hiba- bejelentőhöz. Ettől a számtól aztán érdekes dolgokat megtudtam. Rögtön azt, hogy vasárnap nem tudhatom meg az új Számot, mert nincsenek szolgálatban a „probléma” ügy­intézői. Majd hétfőn tessék... Dünnyögtem valamit, hogy nekem most kellene az a szám, vagy ilyesmit, mire a 003-tól azt tudtam meg, hogy mindennek megvan a maga átfutási ideje. Ezt aztán nem nagyon értem meg, még „a posta viszonylatában” sem. Mert abba már belenyugodtam, hogy a minap Szol­nokról három nap alatt ért Pestre egy expresszlevelem, vagyis, hogy ennyi az átfutási ideje — ennyi lehetett különben IV. Béla. jó királyunk korában is, a lo­vasfutárral, — de hogy egyetlen ötjegyű szám két hétig fut át az egyik postai munkahelyről a másikra, azt már bizony isten túlzásnak tartom. A 003-as számon szolgálatot teljesítő postai alkalmazott azonban meggyőzött téveteg nézeteim helytelenségéről. Logikus érveléssel bizonyította, hogy az az átfu­tási idő kérdés mindenhol így van. Az ő lakásproblémája például már az ötödik hónapja van az átfutási idő stádiumában. Vagy menjek csak be valamelyik hiva­talba, próbáljak valamit elintézni, majd ott akkor megtudom, hogy mi is az az át­futási idő. ZÓrSSÓ. Beláttam, a jó vitakészség­gel rendelkező dolgozónak igaza van. Nem lehet elkapkodni a dolgokat, mindennek megvan a maga átfutási ideje, — a tele­fonszám-változásnak miért ne lenne?! En­nek tudatában most már szinte dühít az afféle hebe-hurgya munka, hogy ezek az építőmunkások képesek 14 nap alatt fel­húzni egy kétezer vagonos gabonatárolót, 32 nap alatt pedig egy 18 emeletes to­ronyházat. Hová jutunk kérem, ha nem tartjuk be az átfutási időt? De nem gyötrődöm tovább e súlyos pos­tai problematikával: átfutok inkább szé­pen a felhívhatatlan ismerősömhöz, hi­szen nekem oda-vissza csak jó 10—15 perc <&z átfutási időm. De vajh, annak a bizonyos ötjegyű számnak miért jó két hét az átfutási ideje? Lehet, hogy a Postával küldik? — ti — Választmányi ülés előtt a MTESZ A megyénkben működő 17 tudományos egyesület 21 önálló csoportjához jelenleg több mint 2400 szakember tartozik. Ez a komoly társadalmi ,.eleven erő” képezi a MTESZ megyei szervezetének szellemi vagyonát, s je­lenti azt a nagy lehetőséget, amely — helyes kamatoztatás esetén — rendelkezésünkre áll. Mekkora lehetőséget je­lent ez az erőforrás, — kihasználtuk-e, s megfelelően sáfárkodtunk-e vele? Ezek azok a kérdések, melyekre választ szeretne adni a MTESZ választmányi ülése, melyet f. hó 10-én rendezünk. Az idei választmányi ülés jelentőségét az is növeli, hogy ezen alakul meg a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság megyei szervezete is. Ezzel a mű­szaki és agrár szakemberek köre kibővül az üzem- és munkagazdasági, szervezési, vezetési, szocio’ógiai- és ke­reskedelmi szakemberekkel. Bízvást mondhatjuk: az új társaság hézagpótló sze­lepet tölt majd be megyénk tudományos életében. Tevé- Kenységével reméljük és kí­vánjuk megteremteni — pártunk Központi Bizottsá­gának 1971. XII. l.-l ülése és határozatai szerint — megyénkben az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak emelését, a korszerű ve­zetéselmélet és irányítási modellek megismertetését, a középszintű vezetőképzést. Tevékenységünk eddigi számszerű és mérhető ada­tai egyértelműen kedvezőek. Az 1969-ben alakult szer­vezet három év alatt fo­lyamatos fejlődést ért el, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben, s megyénk társadalmi életé­nek ismert és tevékeny té­nyezőjévé vált. Három év alatt létszá­munk csaknem ezerrel nőtt. A rendezvények száma és a résztvevők létszáma több mint öt-, illetve háromszo­rosára emelkedett. Számsze­rűen ítélve tehát kedvező választ kell adnunk a fel­tett kérdésre. Nem ilyen egyértelmű azonban a munkánk tartal­mára, minőségére adható felelet. A rendelkezésre álló je’lemzők — rendezvényeink közvetlen sikere, tarta’ma, témája — csak az elsődeges hatást adják meg. Ez is kedvem, fejlődő képet mu­tat. De ennél a hatásnál sokkal fontosabb a másodla­gos hatás, a tulajdonképpe­ni fő cél: hogyan és milyen eredménnyel jelentkezik munkánk hatása a gyakor­latban, a termelésben? A MTESZ munka sajátos­sága éppen ebben rejlik. Á szakemberekben meglévő ..szabad” szellemi kapaci­tást feltárni, s lehetőséget adni a termelésben történő hasznosításra, társadalmi úton is. Leginkább az energia át­alakítás és hasznosítás fo­lyamatához lehetne e komplex tevékenységet ha­sonlítani. Az energiahordozó is rend­szerint rejtett, de meglévő lehetőség, melyet fej kell tárni, komoly munka árán rpeg kell teremteni. Ügy gondoljuk, hogy a mi ,,ener­giahordozóink” feltárása is jórészt megtörtént már, jóllehet egyes szakterülete­ken még bőven van „re­ménybeli készlet!” E komp­lex folyamatban — a kezde­ti és nem lebecsülendő si­kereink ellenére is — még bőven van tennivalónk. A feltárt szellemi potenciált még nem nrnden szakterü­leten és nem minden alka­lommal tudtuk teljes mér­tékben kiaknázni. Madarász Tibor MTESZ titkár Szervezés a belső mechanizmusért Az jYKFV reformjának tapasztalataiból Ma már könyvalakban is vállalati irodalma van a szer­vezésnek, amelyet hat éve művel önálló hatáskörű, köz­ponti osztály, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál. Falusi Zoltán osztályvezető — belső hasz­nálatra készült — könyve elsősorban helyzetelemző és veszteségfeltáró áttekintést ad a cég szervezettségi színvo­naláról s az elérhető követel­ményszínt néhány megközelí­E változások fő iránya- a decentralizálás volt: a túlzott központosítás fokozatos „le­építése”, az üzemek önálló­ságának, hatáskörének kiter­jesztésével. Évről évre bő­vült az üzemvezetés jog- és feladatköre: még tavaly is új részlegek — építési és beru­házási teendők — operatív irányítása került szervezeti­leg az üzemekhez. Közben gyakori átszervezéseket vég­zett a vállalatvezetés Szolno­kon, a központi apparátus­ban is, hogy az szintén a fo­kozott követelményekhez iga­zodjék, Tavaly — egyebek Nos, e tekintetben óhatat­lanul kisebb-nagyobb zökke­nők is tapasztalhatók vol­tak átmenetileg egy-egy újonnan vagy újjászervezett részleg munkájában. Ezek velejárói az átalakulásnak éppúgy, mint az érintettek körzetében mutatkozó időle­ges feszültség, olykor ide­gesség. Falusi Zoltán könyve azonban jelentősebb problé­mákra is felhívja a figyel­met. A decentralizálást néhány központi szervezet úgy értel­mezi, hogy a saját felelőssé­ge csökken a hatáskörük üzemi szintre testálásával. Ez tési módozatát is sorra veszi. A vállalati belső mecha­nizmus javítására már 1967- ben döntést hoztak az olaj­termelőknél. Ezt nemcsak a népgazdaság irányításának országos reformja tett szük­ségessé, hanem az a példát­lanul gyors fejlődés is, amely napjainkig kétszeresére nö­velte a vállalat méreteit, s amely szinte folytonos átala­kulást követelt a szervezeti feltételek megújításában is. közt — a beruházási és az üzemfenntartási főosztályt re­formálták meg. Az utóbbit azért, hogy a tröszt korábbi rendelkezésének jobban meg­feleljen. Nemcsak vállalati elhatá­rozásból történt tehát a sok változtatás, hanem az irá­nyító szerv akaratából is. A vállalat központi szervezeté­nek tudniillik a tröszti felé­pítést éppúgy követnie kell, mint a saját döntési, belső irányítási mechanizmusában jelentkező új követelmények ellátását, teljesítését. nem jő dolog: az üzemek se­gítésének, hatékony szakmai irányításának elhanyagolásá­hoz vezet Másfelől az is ked­vezőtlen tapasztalat, hogy a mellérendelt szervezetek munkájában gyakori az át­fedés, a párhuzamosság. Ezek közt hiányos a tájékoztatás, a kölcsönös informálódás fo­gyatékosságai pedig a végre­hajtásban okoznak nehézsé­geket. A múlt év,- szervezeti re­formokkal lényegében lezá­rult a belső mechanizmus nagy átalakulása. Egy-egy te­rület — például az áH óesz­közgazdálkodás — irányítói ezáltal több figyelmet, szel­lemi energiát fordíthatnak a belső tartalékok hasznosítá­sára, a hatékonyság javítá­sára. Szemzői n I éjietek közre* működésével Sok ilyen lehetőség van a vállalatnál. Külső szervező­intézetek közreműködésével is több év óta módszeres vizsgálatokat folytatnak a tartalékok feltárására. A szervezési osztály dolgozói szintén sokféleképpen hoz­zájárultak a vállalati munka korszerűsítéséhez. Hat év alatt több mint száztíz té­mában végeztek szervezeti, szervezési vizsgálatoka t. Ezeknek a haszna forintban is mérhető — méghozza im­már húszmillió körüli érték­ben. Különösen nagy részük volt a vállalati szervezőknek a szegedi üzem létrehozásánál és fejlesztésénél. Témavizsgá­latot végeztek — sok más kö­zött — a szállítás feltételei­nek korszerűsítésére, a kút­javító dolgozók munka- és életkörülményeinek javításá­ra, vállalati ügyrendek és szabályzatok kidolgozására Egy-egy új tevékenységi kői kialakításánál a szervezési osztály mindig közreműködik. A vállalati üzem- és mun­kaszervezés fejlesztésében az NKFV tehát olyan gyakorla­ti és elméleti tapasztalatok­kal rendelkezik, amely ta­nulságai más gazdálkodó egy­ségeknél is- — a sajátossá­gok kelló mérlegelésével — hasznosíthatók. Erre most nagy szükség van, mert a középtávú tervek végrehaj­tásának egyik alapvető esz­köze a gyárkapun belüli szervezettség javítása, to­vábbfejlesztése. M. I. Decentralizálás Átmeneti zökkenők Arvízvédelem es folyamszabályozás Borsodban Hajózhatóvá teszik a Tisza Kisköre és Tiszalök közötti szakaszát Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén több mint százmillió forin­tot fordít az árvízvédelmi töltések erősítésére, belvíz- rendezésre és a folyók sza­bályozására. A Tiszánál, a Bodrognál és a Sajónál — gépláncokat alkotva — het­ven nagyteljesítményű dózer, szkréper és kotró dolgozik majd. A munkák során csak­nem 2,5 milliárd köbméter földet, tizenegyezer köbmé­ter betont és sokezer tonna követ használnak fel. Folytatják a Tisza szabá­lyozását. s felkészülnek árrá, hogy a Tisza 2. vízlépcső megépítése után. Kisköre és Tiszalök között százhúsz ki­lométer hosszan hajózható­vá tegyék a folyót. Az idén Tíszadorozsma térségében tízmillió forintos költséggel a part biztosítására és a fo­lyó medrének szabályozásá­ra kerül sor. Kotrógépek se­gítségével öt gázlót meg­szüntetnek. a mederkanyaro­kat kőszórással erősítik és a part védelmére több mint húszezer négvzetméternyi kőburkolatot építenek. A Bodrogon megkezdik a Sá- rosnatak és Viss között hú­zódó gátszakasz erősítését. A védelmi töltésbe az idén mintegy négyszázezer köb­méter földet építenek be. Hozzáfognak a Sajó szabá­lyozásához is. Putnoknál a folyó egyik kritikus szaka­szán megszüntetik a hajdani Vízimalom csatornáját és a deformált folyómedret mint­egy másfél kilométer hosz- szan rendezik. A dél-borsodi belvízöblö- zetben — ahol az elmúlt év­ben fejezték be a csatorna- rendszer kialak — fel­építik a heiőkürti szivatv- tyútelepet. Az új szivattyú- telepet 1973-ban adják át rendeltetésének és segí'sé- gével másodpercenként mintegy négv köbméter vi­zet emelnek át a főcsatorná­ból a Tiszába. A papíripar jelenleg alkalmazott technológiájának továbbfejlesztésével, a papírok minőségének javításával, új papírfajták kikísérletezésével foglalkoznak a Papíripari Kutató Intézetben. Az intézet külön egysége a Minőségi Ellenőrző Felügyelet, amely az ipar. termékeit ellenőrzi. Képünkön: a vizsgálat előtt a papírokat előírt nedvességtartalomra kümatiz alják (MTI foto — Kovács Gyula felv. — KSj

Next

/
Oldalképek
Tartalom