Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

I8UM1 Ott többet fizetnek? S okan és sokszor írtak már — nem éppen elismerő sza­vakkal — a vállalatok bérezési gyakorlatáról, a válla­lati bérpolitikáról. Az egyre erősödő kritikai hang el­lenére a vállalati bérezést mindmáig alapjában véve a szi­gorú egyenlősdi, az ötlettelen „megfontoltság” jellemzi. Elég fellapozni egy-egy kollektív szerződést: milyen lapos álta­lánosságok, mennyire homályos fogalmazások állnak a „bér­politika” fejezetcím alatt! S mivel a jelenség általánosítható, az emberben felmerül a kérdés: miként lehet, hogy szinte kivétel nélkül minden iparágban csaknem minden vállala­tánál hasonló óvatosság tapasztalható? Miként lehet, hogy nálunk — talán a bányászat kivételével — minden iparágban közel azonos a kereseti színvonal? A Központi Statisztikai Hivatal decemberi adatai sze­rint az egyes iparcsoportokban elérhető átlagkeresetek között csekély különbség van. Vezet a bányászat 3054 forinttal. A többi iparág között nehéz lenne érdemleges rangsort felállí­tani. A hazai vegyipar, gyógyszeripar kiugró teljesítményei világviszonylatban is közismertek. Az átlagkereset: 2100 fo­rint A textilipar mérsékelt produktumai szintén közismertek. Az átlagkereset: 1900 forint. A cipőipar ugyancsak mérsékelt teljesítményéhez nem kell magyarázó kommentár. Az átlag- kereset: 1870 forint A rendkívül nehéz körülmények között dolgozó kohászok átlagkeresete 2300 forint, az összehasonlít­hatatlanul kedvezőbb munkafeltételeket élvező műszeripari munkások és alkalmazottak átlagkeresete 2023 forint Az öntők a kohászathoz hasonló körülmények között dol­goznak. Átlagbérüket most emelik 6, illetve 8 százalékkal, mert akadt olyan öntöde, ahol a havi átlagkereset 2—300 fo­rinttal volt alacsonyabb, mint a hidegüzemi szakmunkásoké. Furcsa és meglehetősen érthetetlen arányok. Melyik az az iparág, melyik az a foglalkozás — az állami iparban, — amelyik „jól fizet”? Hogyan lehet a keresetek alapján meg­állapítani, hogy egy iparág jövedelmező-e, vagy csak állami dotációk, szubvenciók mankójával létezik-e? A bérrendszer, az egyenlősdire alapozó, tehát torz bérpolitika mindent el­takar, 8 az iménti kérdésekre nagyon nehéz, majdnem lehe­tetlen válaszolni. A választ egyébként — furcsa mód — a munkások találták meg. Kár lenne tagadni, vagy nem ész­revenni, hogy Magyarországon kialakult a béremelés egy sa­játos formája. A munkás otthagyja az egyenlősdi alpján bé­rező gyárakat és elmegy a magasabb, — s talán differenci­áltabb — kereseti lehetőségeket biztosító szövetkezeti iparba, vagy az agrárterületek ipari vállalkozásaiba. Sokan a kötött átlagbérgazdálkodást hibáztatják, ami mi­att az ipari vezetők eszközei, lehetőségei ebben a mérkőzés­ben eléggé korlátozottak: Kedvezőbb szociális juttatásokat nyújthatnak, szebb lehet az öltöző, vagy fürdő, nagyobb lehet a sportpálya, ám ezzel, úgy tűnik, nem ellensúlyozhatják pél­dául a tsz kiegészítő üzemek magas órabéreit. S ha csak a bé­reket vizsgáljuk, akkor el kell jutni a furcsa felismeréshez: érdemesebb a primitív körülmények között működő tsz kiegé­szítő üzemben dolgozni, mint egy modern gépekkel felszerelt, a világpiacon is számontartott iparág korszerű gyárában. S úgy tűnik, a munkások egy része a bér kedvéért inkább a manufaktúrát választja, s legyint a világszínvonalra, a kor­szerű gépre, nehéz helyzetbe hozva műhelyeket, gyárakat, gyáregységeket (Csak zárójelben: valami hiba lehet a fluk­tuációs vizsgálatok körül, amelyek azt bizonygatják, hogy a Ma: A magyar küldöttség ismét Hanoiban Vasárnap reggel a magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet vdékj kőrútjára el­kísért Le Thanh Nghi, a VDP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyet­tes a megyeszékhelyen. Hon Gai városban rendezett nagygyűlésen vett részt A gyűlés után a magyar delegáció a Bach Dang séta­hajó fedélzetén — a VDK haditengerészete két naszád­jának díszkíséretével — négyórás kirándulást tett Ha Long öböl sziklaerdejé­ben. Vasárnap este a magyar párt- és kormányküldöttség visszatért Hanoiba. Küldöttségünk hétfőn lá­togatást tett a hanoi Trang Hung Dao gépgyárban, a hanoi baromfitelepen. A nap folyamán tovább folytatód­tak a megállapodásokat rög­zítő tárgyalások, majd este kulturális rendezvényen vett részt küldöttségünk. Hétfőn reggel Fock Jenő, Komócsin Zoltán, valamint a magyar párt- és kormány- küldöttség a Csepel-művek testvérüzemét, a hanoi Trang Hung Dao gépgyárat kereste feL A gyár dolgozói­nak lelkes fiatal képviselői Vo Than Cong igazgató ve­zetésével szeretettel fogadták a gyárlátogatásra Nguven Duv Trinh, a VDP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terei nök-helvettes. külügy­miniszter kíséretében érke­zett magyar küldöttséget. Küldöttségünk megtekin­tette a korszerű és egvré jobb tempóban fejlődő üzem néhány műhelyét, megismer­kedett a hazánkból érkezett géneken dolgozó munkások­kal. a gvár korszerűsített új termékeivel, majd lelkes hangulatú üzemi gyűlésen vett részt. A gyűlésen Vo Than Cong igazgató köszöntötte küldött­ségünket, majd röviden vá­zolta a gyár fejlődésének történetét. Megemlítette, hogy Magyarországon tett látogatása után Ho Si Minh elnök javasolta, hogy létesít­senek kapcsolatot a Csepel­művekkeL Ez a kapcsolat azóta megvalósult és ered­ményesen szolgálja az üzem általános, gazdasági és tech­nológiai fejlődését, valamint a vezetés színvonalának emelését. Üdvözlő szavaira Fock Je­nő válaszolt. Fock Jenő ezután átadta a gyár vezetőinek a Csepel- művek kollektívájának forró elvtársi üdvözletét, s aján­dékukat: Szabó Lajos cse­peli munkásművész festmé­nyét, egy munkást ábrázoló kisplasztikát és más ajándé­kokat. A délelőtt folyamán Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Jávor Er­vin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a magyar se­gítséggel épült hanoi ba­romfitelepet látogatta meg A látogatásra Le Thanh Nghi, a VDP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter- elnökhelyetes és Tran Duy Hung, Hanoi polgármestere is elkísérte a küldöttségünk tagjait. A baromfifarmon a dolgo­zók képviselőinek élén Nguyen Ky igazgató fogadta a vendégeket. A látogatás során élénk, sok fontos szakmai kérdést érintő beszélgetés alakult ki a vendégek és a házigazdák között, amelyben Fehér La­jos többször is hangsúlyozta a takarmánybézis megte­remtésének különleges fon­tosságát Hétfőn délután küldöttsé­günk kíséretének tagjai to­vább folytatták az aláírás­ra kerülő okmányok előké­szítését. A küldöttséget szál­láshelyén kereste fel a fő­város vezetőinek egy cso­portja s szívélyes beszélge­tést folytattak. Ugyancsak szálláshelyén fogadta a küldöttség a DXFK hanoi képviselete munkatár­sainak egy csoportját, s rész­letesen elbeszélgettek a dél­vietnami nép hősies harcá­ról, győzelmeiről. Hétfőn este kulturális mű­soron vett részt a magyar párt- és kormányküldöttség, amelyre Pham Van Dong miniszterelnök is elkísérte Hanoi magyar vendégeit. A közművelődés városi gondjai Túrkevén Budapest hullámhosszán A tudomány világából A rendőrtiszt naplójából Ha a haza kívánná ... Az olasz válság HAZAÉRKEZETT OLASZORSZÁGBÓL A MAGYAR SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓ Hétfőn hazaérkezett a magyar szakszervezeti kül­döttség, amely Gáspár Sán­dornak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezeté­sével a CGIL meghívására baráti látogatást tett Olasz­országban. Nagyteljesítményű vízszűrőket gyárt az Aprítógépgyár (Tudósítónktól) Éltető elemünk a víz. Vi­lágszerte — hazánkban is — egyre több gonddal jár a nagyvárosok és a különbö­ző ipari objektumok vízel­látása. Különösen számotte­vő ez olyan üzemeknél, ahol a technológiai folyamat során jelentős mennyiségű víz felhasználása szükséges. A legtöbb ilyen jellegű üzem telepítésének tervezé­se során már figyelembe veszik, hogy megfelelő víz­nyerési lehetőség álljon ren- dekezésre. Egyik döntő szempont ez volf a Duna- menti Hőerőmű telepítésé­inél is, hogy a hőerőmű számára szükséges vizet a Dunából kapják. Gondos­kodni kell azonban arról, hogy a folyó vizét megfele­lő tisztító berendezéseken juttassák keresztül, hogy a kapott ipari célokra al­kalmas szűrt víz már a hőerőmű kazánjaiban ne okozzon kárt. A Mélyépítés Tervező Vállalat mérnökei készítet-’ ték el a nagyteljesítményű dobszűrők terveit. Egy-egy dobszűrő óránként 6 500 köbméter átlagos szennye- zettségű Duna-víz mechani­kus tisztítását képes elvé­gezni. Hogy a hatalmas hő­erőmű vízigényét kielégít­sék, az Aprítógépgyár öt dobszűrő berendezés gyártá­sára kapott megrendelést. A berendezésre jellemző, hogy folyamatosan üzemeltet­hető, miután a szűrőfelü­let működés közben tisz­títható. Egy gép súlya 36 000 ki­logramm és méretei olyan nagyok, hogy a majdani szállítást csak különleges gépkocsikkal lehet lebonyo­lítani Az első kísérleti darab gyártását az Aprítógép gyár rövid szállítási ha­táridőre vállalta, hogy a kipróbáláskor jelent­kező esetleges módosításokat a további daraboknál gaz­daságosan el lehessen vé­gezni. sz. a kilépők legnagyobb része nem a magasabb fizetés reményé­ben változtat munkahelyet) Emii tettem már: a vállalatok vezetői előszeretettel hivat­koznak a bérgazdálkodás bizonyos kötöttségeire. Ám érvelé­süket némi fenntartással kell fogadni, mert tucatnyi tény bizonyítja, hogy a vállalatok a meglévő lehetőségekkel sem élnek okosan. A béregyenlősdi nem elsősorban iparágak kö­zötti, hanem vállalatokon belüli probléma. Amikor az öntő­ipar már-már a termelési csőd szélére került — nem utolsó sorban az alacsony bérek okozta munkaerőhiány miatt, — akkor több, öntészettel foglalkozó vállalat — saját erőből — a korábbi béremelés többszörösére szánta el magát. S egy további furcsaság: a havi átlagkereset 10—20 szá­zalékát kitevő úgynevezett mozgóbér lenne hivatott be­tölteni azt a differenciált anyagi ösztönzést, amiről a 80—BO százalékot kitevő alapbéreknél egyszerűen megfeled­keznek. Egyszóval: az egész iparban jellemző béregyenlősdi nem vezethető vissza valamiféle pénzhiányra, s nem is ma­gyarázható csak a bérgazdálkodás kötöttségeivel. Sokkal in­kább kényelmességről, felesleges óvatosságról, sőt egyes ese­tekben hozzá nem értésről van szó. A mai bérrendszerben is rengeteg olyan lehetőség rejlik, amelyek felismerésével és kihasználásával a jelenleginél lényegesen ösztönzőbb, diffe­renciáltabb bérezési gyakorlat valósítható meg. V. Cs. HfRhk —TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Zene ismeretterjesztő hangverseny „Ismerkedés a zenekar hangszereivel’ címmel érde­kes Ismeretterjesztő hang­versenyt tartanak február 9- én Jászberényben a Déryné Művelődési Központban. A hangversenyen a szolnoki szimfonikus zenekar tolmá­csolja Corelli, Haydn és Prokofjev műveit. A zene­kart Báli József vezényli, a hangszerekről Szlonka Már­ta beszél. Tanácskoztak a jászberényi járás KISZ-titkárai Tegnap tanácskozásra hív­Szemtől—szembe Dajan az USA-ban tárgyal Kiutasítás Csehszlovákiából KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON tá össze a jászberényi járás KISZ alapszervezetek titká­rait a Magvar Kommunista Hiúsági Szövetség jászberé­nyi járási bizottsága. A ta­nácskozáson összegezték az 1971. évi mozgalmi munka tapasztalatait és ismertették azokat a KISZ alanszerveze- tek részére fontos módszere­ket, amelyek segítik maid az 1972. évi fontosabb fel­adatok megvalósítását. Magyar—szovjet— jugoszláv tárgyalások Hétfőn az 1972. évi vasúti nemzetközi szállításokat sza­bályozó magvar—szovjet terv­egyeztető tárgyalás . kezdő­dött Budapesten. A tanács­kozásba a hét folyamán a jugoszláv vasnak kéov*«elői Is bekancsoi-dn-k. Az érte­kezleten t^r-valnak a két, i’t-iáleg bárom or^-á— kö­zötti múlt évi tranzit. és imonrt—eyno-t-száiiítá-ok tel­jesítéséről és e«rr"z*'’tik az idei sz^uoási terveket. A tanácskozás résztvevői megs-!*atjxk a záhonyi átra­kó körzet további feli eseté­sének lrhetőséeeH. — maid szombaton t«—-Ór!fass alá­írással f-k-íjn be » t”5rom ország közti megbeszélés. Kollégium a Mecsekben A Mecsek déli lejtőjén — Pécs egyetemi városrészében — feléoült az orvostudomá­nyi egyetem új kollégiuma. Az ország legszebb fekvésű diákszállóiéból egyfelől az erdőborította hegycsúcsokra nyílik kilátás, másfelől a város páratlan panorámáié tárul a kollégium lakói elé. Köves Emil Ybl-díjas énítész a mediterrán hangulatú tál­ba harmonikusan illeszkedő épületet tervezett, amelynek hatalmas üvegablakai és tá­gas teraszai szabad utat en­gednek a gazdagon áradó mecseki naofénvnek. Az új diákszállót hétfőn foglalták el a medikák és a medikusok, ekkor kezd *d ött meg ugyanis a II. félévi oktatás az orvorbid-mónvi eevo+erren. A boliégbim két­ágyas szobáiban összegen n4evszáz b-iVotó kapott ké­nyelmes otthont. A vérndómozgalom mérlege A véradómozgalom tava­lyi mérie-ét vonták meg a Manr»r VArS,*,w»»,d Orszá­gos KSznonHéhan. De. Soóky László főtitkárhelyettes el­mondta: a múlt esztendőben is többszáz ezren iárn’f>k hozzá véradással embertár­saik életének megmentésé­hez, egészségének helyreállí­tásához, oir-op orvosi beavat­kozások sikeréhez, amelyek Vér felhasználása néikü' nem vezethetnének eredményre. A térítésmentesen vért adók aránya az előző évihez ké­pest 3 százalékkal növeke­dett. Az egy év alatt össze­gyűlt vérmennyiség 89 szá­zalékát térítésmentesen ad­ták a donorok. E tekintetben péfdamutatőak a fegyveres erők taglal, hiszen a térítés- mentes vér 19.1 százaléka tőlük származik. Mammut barack, Foki István, a Szegedi bonatermesztési Kutatóinté­zet kertészeti osztályának tu­dományos murkotársa. vala­mint Kovács Imre. a bala- tonúihelyi Állami Gazdaság főkertésze 12 évi rrur’-'val közösen nemesítette ki a szegedi mammut nevű kaj­szibarackot. amely előzetes fajtaelismerést kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom