Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1072. február 5. A rendőrtiszt naplójából „Várj rám, este 10 után11 Kora délelőtt volt, de n. ár érzeni lehetett; meleg nap lesz. Minden szikrázott az aranyló napsütésben. Az apró, vályogfalú házak úgy guggoltak egymás mellett a mézillatú nyárban, mint porban játszó gyerekek. Li­bacsapatok hűsöltek a kerí­tések tövében, néha meg- megcsikordult egy kapuaitó' valaki vízért ment egy sarki kútra. Az asszony semmit nem érzett ebből a nyár dél­előtti világból. Aludt. Mély álomban szuszogott a duny­ha alatt. A szobában jó hűvös volt, a vastag falak, a tenyérnyi ablakok féltve őrizték a benti nyirkossá­got. Az öregasszony már többször benyitott a szobá­ba. de az alvó nem moz­dult. Végtére is nem bírta tovább, az ágyhoz ment és megrázta az alvó asszony vállát; — Teri! Hallod? Teri, kelj már fel... — Na, mi van már me­gint. .. — dünnyögte az. de nem mozdult. — Kelj fel, már tíz óra lesz. Megint nem csinálsz itthon semmit. — Haggyon már engem békibe. mit abajgat foly­ton. Az öregasszony elhallga­tott. Visszament a konyhá­ba. A kamrából kihozott egy kis szakajtó krumplit, há­mozni kezdte. — Miért költött fel? Még alhattam volna egy kicsit — lépett a konyhába a nő. Középtermetű, fekete hajú, sötét szemű asszony volt. A szeme alatt gyűrűző rán­cok, idősebbnek mutatták mint amennyi valójában volt. Holttest a Pincés István úgy ismer­te a Köröst, mint a tenyere hajlatait. Ott nőtt fel a part­ján. Halász volt a nagyapja is, az apja is, ő meg örököl­te a vízi mesterséget. Már negyven éve járja a vizet. Rendesen hajnali fél há­romkor kelt, aztán kerékpár­ral kiment a Köröshöz. A biciklit beemelte a ladikba, ő is beszállt és meghúzta az evezőket, ment a varsákat vizitálni. Csodaszép úgy hajnaltájt a Körös-part: a levegő átlátszóan tiszta, a víz tükrében nézegetik ma­gukat a parti nyárfák, a füzek meg úgy borulnak rá a folyóra, mintha soha nem csillapodó szórójukat akarnák oltani. A nagy csen­dességben csak az evező csobbanása hallik, meg né­hány játékos hal viháncolá- sa. amint egy-egy pillanatra fölbukkannak a víz színén. Ezen a reggelen amikor­ra megmutatta orcáját a Nap, Pincés István már leg­alább hat kilométert meg­tett a vízi úton. Az öcsödi híd felé járt éppen, amikor távolabb a füzesben meg­látott valami fehérséget. Messziről azt hitte papírlap, közelebb evezett és akkor látta: egy asszony. Ügy feküdt ott a füzfagally- ágyon, mintha a vizek tün­dére lett volna. Fehér tes­te kivillant a zöld fűzágak közük fekete haja szétterült a víz tükrén. Látott ő már halottat életében, de ez most mégis rr.egrettentette. Na te szegény, hát veled meg mi történt? Már nem segíthetek rajtad — gondol­ta. Aztán meg azt: jelenteni k’ne. De két varsából még kiszedte a halat és már nem bírta tovább. A legközelebbi helyen kikötött. A két hatal­mas hallal teli háncs-szaty­rot kitette a partra, kiemel­te a kerékpárt is a ladikból, fölpakolt és bekarikázott Kunszentmártonba. — A halat azért először leadom, annak az asszony­nak úgyis mindegy, hogy tíz perccel előbb, vagy utóbb nézi meg a rendőrség. — Gazdag fogása volt Pis­la bátyám — mondta egy fiatalabb halász a központ­ban. — Hol jártál tegnap? Me­gint éjjel jöttél haza — mordult vissza az öregasz- szony. A nő megvonta a vállát: — Voltam, ahol voltam. —• Biztos megint összeta­lálkoztál azzal az emberrel. Az asszony felcsattant: — Na és mi köze hozzá. Azzal vagyok, akivel akarok. — Aztán megint börtön lesz a vége, mint tavaly. — Én akartam, hogy így legyen? Én?! Tudja, jól megbecsülnék én egy em­bert, de az egyik nagyobb strici, mint a másik. De most, majd meglássa, ez­után másként lesz. — Na csak vigyázz ma­gadra. .. az anyád vagyok, nem akarok neked rosszat. A vita félbeszakadt. Tu­lajdonképpen anyának és lányának már régen nem volt mondanivalója egymás számára. Külön-külön vi­lágban éltek. Délben szót­lanul kanalazták az ételt. Aztán a nő szedelőzködni kezdett. Akkor megkérdezte az öregasszony: — Mikor jössz haza? —- Majd reggel felé. — Reggel? Hiszen tízkor vége a műszaknak. — Igen, de bent maradok egy munkatársnőm helyett éjszakára, majd annak az öccse hazahoz motorral. No, isten áldja anyám. me­gyek. — Isten álgyon. Az öregasszony hallotta a kapu csukódását. Már csak úgy magában motyogta: „Még, hogy éccakára is bent marad a gyárban... Hej. Te­li lányom, de megvert veled az isten...” Aztán fogta magát, átballagott a szom­szédba, hogy ott is elmond­ja, mennyire megverte őtet az isten ezzel a lánnyal, mert nem tudni kinek a ter­mészetét örökölte. füzesben — Megjárja. Többet is fogtam, mint kellene — vá­laszolta csendesen és oda­szólt a mázsáiénak. — Na, komám mérjed csak az én halaimat, mert sietnem kell a rendőrségre. Erre a szóra megállt a munka. — Egy asszonyt találtam a Körösben — tette hozzá, magyarázatképpen. — Meg­halt. Megyek jelenteni. „Ne fogd meg a hidat Anna“ — No, asszonyok mára elég lesz — mondta Kiss Imre főagronómus. — Majd hol­Tv-m képlemez­ről Nincs messze az idő. amikor a tv képernyőjén megjeleníthetjük majd a készen vett filmeket, — műsorokat, vagy saját felvéte­leinket. — A világ legnagyobb elektronikával foglalkozó cégei már sikeresen túljutottak — e „műsorkonzervek” rendszereinek és készülékeinek fejlesztési ne­hézségein. Helyenként gyártják és árusítják az ún. video-rekor- dereket, a magnetofonhoz ha­sonló, de annál jóval bonyolul­tabb és drágább kép vissza játszó készülékeket. A szakemberek nagyobb jövőt jósolnak a műanyagfóliából ké­szült lemezről visszajátszható felvételeknek. A lemezek tömeg- gyártásban készülhetnek, és vi­szonylag egyszerű a lemezjátszó berendezés is. — A képlemezek barázdasflrűsége milliméteren­ként 120—140, mindegyik teljes körbarázda egy képet tartalmaz, s mivel a tv-készülék egy má­sodperc alatt 25 képet produkál, a lemeznek percenként 1500 for- dulatnyl sebességgel kell forog­nia. A lejátszófej egy plezó- keramikus jelátalakítóból áll, amely mechanikai elmozdulás nap újra lehet szedni a piszkét. Megmérték meny­nyi? — Olyan három mázsa kö­rül van — felelte Makkos Péterné. ö volt az asszonyok között a legidősebb és ígv őt választották meg brigád­vezetőnek. — Elég érett? — Hát elvásná a fogát Imre bácsi, ha belekóstolna — kacarászott az egyik lány, a kis Földes Annus, aki szí­vesen feleltette a szemét a csinos férfin. — No, no leány. csak hallgass. Szóval asszonyok reerel hatkor itt a szom­szédos táblán folytathatiák a szedést, nehogy túlérjenek a szemek. Az asszonyok még tré- cseltek egy kicsit, a fősgro- nörr.us beszállt a kocsijába és elporzott az úton. Áz egyik asszony utána nézett: — Helyre ember ez a Kiss Imre, jól jár maid vele egy lány, ha megnősül. Makkosné is megszólalt: — Biztosan! Na elég volt mára, indulás hazafelé, még meg kell főznöm az ebé­det. .. A főagronómusról. az ebédfőzésről folyt a diskur­zus. ugrasztották is Annust, savanyú a szőlő, nem mo­solyog vissza „Imre bácsi”. A lány durcásan csapkodta egy kezében lévő fagallyal az útmenti fákat: ,.néné- irék mindent félremagya­ráznak.” A hídhoz értek. Annus meg akarta fogni a híd kar­ját, amikor Makkösné ijed­ten megállt és rászólt a lányra: — Ne fogd meg a hidat Anna, mert véres. Az asszonycsaoat meg­állt. — Tan valami baleset történt — mondta egyikük. — Az ám, hisz az úttest Is véres. — Meg a járda is..; Anna lenézett a híd alá: — Itt valami más baj van, alul is véres a híd ki­álló vasgerendája. összesereglettek. tanakod­tak, aztán az egyikük kita­lálta mit tegyenek: — Menjünk be a doktor úrhoz, ha baleset történt őt biztosan értesítették. (Folytatjuk) Szántó István nélkül érzékel. A lejátszókart egyébként egy vezetőszerkezet viszi odébb fordulatonként egy barázdányt szélességgel (0.008 mm). — A képlemez-lelátszónak nincs lemezforgató korongja. — egy központi orsó forgatja a fólialemezt egy álló korong fö­lött, s a kettő között vékony légpárna van. A forgás leállítá­sakor a készülék álló képet ad. Tudományos információs szervezet 1971 októberében az UNESCO védnöksége alatt megalakult Párizsban az UNISIST, a világ tudomá­nyos információinak kicseré­lésére szolgáló szervezet. Az egész világra kiterjedő kom­munikáció az ipar, a keres­kedelem és a társadalom te­rületén végzett tudományos alap- és alkalmazott kutatás és dokumentáció valamennyi kérdését át kívánja fogni. A természet csodái összeírták Lettországban a százévesnél idősebb fákat, — körülbelül hatszázat. Egyes fák életkora meghaladja a kilenc évszázadot. A legöre­gebbnek egv 9.4 méter átmé­rőjű. körülbelül ezeréves tölgy bizonyult. A famatuzsálemeken kívül a külsőre rendkívüli növé­nyeket is nyilvántartásba vették — tölgyfa odvábán otthonra talált nvírfát, pál­maszerű koronával rendelke­ző fenvőfát és tízágú-törzsű lucfenyőt. 4 trákok A ia 'mit vulkwía Bulgária délnyugati részén terül el a Szandapszki — Petries síkság. Ennek köze­pén a vörös-sziklás Kosuh- hegy emelkedik, amelyről úgy tudják, hogy Bulgária egyetlen, immáron kihúnyt vulkánja volt. Az alvó vul­kán lábánál sok termálfor­rás fakad, amelyeket már ősidők óta használnak. Ezek szénsavas vizet adnak, ha­sonlót a franciaországi Vichy forrásaihoz. Évezredekkel ez­előtt a trák törzs, amelyről a trák rabszolgák felkelésé­nek vezetője, Spartakusz származott, népesítette be ezt a vidéket. Támadás az álomkór ellen Egy NDK tudóscsoport, dr. Lothar Hussel profesz- szornak, a karl-marx-stadti egyetem trópusi mezőgazda- sági és állatorvostani osztá­lya vezetőjének irányításá­val, tudományos kutatásokat végez Tanzániában azzal a céllal, hogy kiderítse az álomkór keletkezésének okait és megállapítsa az el­lene folytatott harc haté­kony módszereit. A sebesség változtatásával gyor­sítható vagy lassítható a kép­mozgás. Egy 300 mm-es átmérőjű kép­lemezre több mint 15 perces mű­sor fér. Lemezváltó segítségével több órán keresztül Is folyama­tosan működhet a képlemezját­szó. A kétórás programhoz pél­dául nem egészen 5 milliméter vastag lemezcsomag szükséges. Áruk — mindenkinek Tökéletesebb szerkezetű és modernebb fazon, új haszná­lati tulajdonsággokkal ren­delkező, ízléses kivitelezésű és korszerű csomagolású áruk... Olyan áruk, amelyek megfelelnek a különböző fo­gyasztói ízléseknek, és igé­nyeknek és amelyek a ma­guk területén elérik a világ- színvonalat. .. Ilyen követelményeket tá­maszt az .,új áru” fogalma iránt az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának „A közszükségleti cikkek gyár­tásának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről” a közelmúltban nyilvánosságra hozott határozata. Ezek a követelmények lo­gikusak és világosak. Min­denki el tudja képzelni, mi­lyeneknek kell lenniük és hogyan kell kinézniük az olyan közszükségleti cikkek­nek, mint amilyen például az edény, vagy a kalap, a bútor vagy a kárpit, a ház­tartási gép vagy a párna, a frottírtörülköző, a készruha, a cipő, stb. — egyszóval, az embert az életben közvetle­nül szolgáló tárgyak belát- hatatlanul gazdag választé­ka, amelyekből az ötéves terv végére kétszer annyit fognak előállítani, mint most. A réz világpiaci áresésének következményei A zambiai kormány Lusa- kában intézkedéseket jelen­tett be. annak érdekében, hogy megóvják az ország gazdaságát a réz világpiaci áresésének a következmé­nyeitől. Egyebek között, pénzügyi intézkedéseket hoz­nak a valutatartalékók 12 hónap folyamán bekövetke­zett majdnem 40 százalékos (227,2 millió kwachára, 1 kwacha = 5 DM) csökkené­sének ellensúlyozására. Kor­látozni fogják a külföldi hi­teleket és a tőkekivitelt az ország elhagyása esetén. A külföldi kölcsönök felvételét a jövőben a pénzügyminisz­ternek személyesen kell en­gedélyezni. A Corfam műbőr bukása A Du Pont konszern (USA) elhatározta, hogy 1972-ben teljesen megszünte­ti a 100 millió dollár költ­séggel és 25 évi kutatómun­kával kifejlesztett Corfam műbőr gyártását és értékesí­tését. Ebből a műbőrből ed­dig körülbelül 100 millió pár cipőt gyártottak és jó tulaj­donságai következtében je­lentős szerepet játszott a piacon. Magas ára miatt azonban az eladások volu­mene alacsony volt, ez nem tette rentábilissá a gyártást. A Corfam nem bírta ki a kevésbé tartós, de olcsóbb szintetikus bőrök versenyét. Európa gyümölcsöskertje Bulgáriát gyakran nevezik Európa gyümölcsöskertjének. A jelző nem alaptalan: a bolgár föld mérhetetlen bő­ségben terem cseresznyét és meggyet, őszi — és sárgaba­rackot, almát és körtét, diót és mandulát. A bolgár gyü­mölcsöskertek összterülete 150 000 hektár, a friss gyü­mölcsexport évi mennyisége 100 000 tonna. Nemcsak friss gyümölcsöt, hanem fel­dolgozott gyümölcsöt is ex­portál a Bolgár Népköztársa­ság : évente több mint 60 000 tonna különböző kompót, 40 ezer tonna jam és lekvár, 20 ezer tonna gyümölcslé és több mint 10 000 tonna sű­rítmény kerül kivitelre. A korszerű agrotechnika beve­zetése és széleskörű ^alkal­mazásé, a növényeit "fajtá- jellegének megjavítása, á;noí termelési folyamatok gépesí­tése azt eredményezte, hogy aránylag rövid idő alatt nagymértékben iparosodott a termelés. Sok új gyümölcsöst telepítettek a plovdívi, a várnai és a kusztendili te­rületeken. A most folyó öt­éves térv időszaka alatt újabb 9 000 hektáron létesí­tenek új gyümölcsösöket. Sok új faiskolát is létrehoznak és a növények hatékonyabb védelme érdekében igen sok új növényvédőszert alkal­maznak. ■ Francia vállalkozás a Szovjetunióban Valószínűnek látszik fran­cia cégek részvétele egy újabb nagyszabású szovjet terv kivitelezésében. Várha­tó, hogy a két éve folyó tár­gyalások a szovjet közép­ázsiai folyók szabályozásá­ban való francia részvétel­ről, megállapodás aláírásával érnek véget. A Figaro moszkvai tudósí­tója beszámol arról, hogy a grenoble-i hidromelorizációs társaság részt vesz a Szir­Darja folyó szabályozásában. A munkálatok befejezése után kétmillió hektárnyi te­rület válik megművelhetfvé, gyapot, rizs és déligyümölcs termelése számára. Egyide­jűleg vízierőműveket is léte­sítenek, amelyeknek teljesít­ménye eléri majd a három milliárd kilowattórát. Eddig még nem közölték, mekkora tőkével vesznek» részt a franciák a vállalko­zásban, de bizonyos, hogy az összeg igen jelentős lesz. ír­re utalnak azok. a már ko­rábban közölt adatok, mi­szerint a szerződés aláírását követő öt év alatt Franciaor­szág 250 millió frankért fog gyapotot és mezőgazdasági termékeket vásárolni a Szovjetuniótól. Az új szerző­dés aláírását Moszkvában igen jelentős eseménynek ítélik a két ország közötti gazdasági együttműködés és kooperáció bővítése szem­pontjából. Eddig a Renault kötött 1,2 milliárd frank összegű szer­ződést a Káma-parti nehéz- génkocsigyár létesítésében való részvételre. Most ezen kívül Franciaország ajánla­tot kaoott arra is, hogy tő­kével és műszaki szolgálta­tásokkal vegyen részt egy évi 500 000 tonna kapacitású cellulóz- és papírgyár meg­építésében. Japán tőke a Földközi-tenger térségében A legközelebbi három év alatt Japán 1,4 milliárd dol­lár értékű beruházásokat szándékozik eszközölni a Földközi-tenger térségében. Ezt jelentette ki négyhetes japán utazásáról visszatérve, Sztüliamosz Koraisz, a pire­uszi iparszövetség elnöke. A japánok érdeklődést tanúsí­tanak a nagyszabású köz­építkezésekben való részvé­tel Iránt, és ilyen tervek teljes vagy részleges finan­szírozását is vállalják; ez Görögországra is vonatkozik. Görögország számára Ja­pán. mint haióéoítő ország, már régóta döntő szerepet játszik. A görög haiótulajdo- nosok új halók énító-ére szó­ló megbízásaik zömét iapán üzemeknek juttatták. Beru­házásokkal azonban Ja­pán egyelőre még nem szerepelt Görögországban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom