Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

1972. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milliók és milliárdok Termeléscenlrikus beruházási politika olajbányászainknál A hazai konfekcióiparon belül elsőnek a zalaegersze­gi ruhagyárban valósítanak meg magas színvonalú mun­kaszervezést a könnyűipari minisztérium támogatásával. A tudományos szintű terme­lésszervezés, amely a nyers­anyagtárolástól a készáru raktározásáig minden mun­kafolyamatot felölel, a ter­melékenység növekedésével, minőségjavulással és a ha­tékonyság növekedésével jár, feltárja a belső tartalékokat. Az átfogó üzemszervezést egy nyugateurópai iparszer­vező vállalati csoportosulás, az Industrial Production En­gineers Inc. végzi. A cég üzemszervező mérnökei a je­lenleginél korszerűbb irányí­tási, anyagmozgatási, mun­kahely kialakítási, minőség- ellenőrzési rendszert és ter­meléstechnológiát alakítanak ki. A szervezésre fordított nak csak 5 százalékára volt szükség. Felelősség és szakismeret Hangoztatták, hogy — kis és nagy ügyeit leoonyolítása- nal egyaránt — noveini kell a resziegvetók felelősségét. Bolt miriK rajtuk. Ezer. am- neK nincs kellő vezetői ké­pessége és képzettsége — le­gyen bár becsületes, jószan- dékú ember — ne vállaljon tisztséget, hiszen az az egesz vállalatra káros hatassal van. Más vállalatokat is foglal­koztató egyéb gondok is szóba kerültek ezen a ta­nácskozáson. így — többek között — az, hogy sok eset­ben lebecsülik a beruházási feladatKört, nem díjazzák megfelelően, ezért kevés jó szakember kerül a beruhá­zási osztályokra. Az olajbá­nyászok több szakembert irá­nyítanak ezekre a posztokra, hiszen korántsem mindegy a vállalat gazdasági helyzete, műszaki fejlesztése szem­pontjából, hogy a rendelke­zésükre álló milliókat mi­lyen szakszerűen kamatoz­tatják. Különösen nem mindegy mostanában, amikor az igé­nyek nincsenek összhangoan a lehetőségekkel. Az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt üzemei, vállalatai például összesen mintegy 30 milliárd forintra tartanak igényt, de csak 23 milliárd forint áll rendelkezésükre. Más ipar­ágakban is tapasztalható ha­sonló helyzet. Könnyű a kö­vetkeztetés : az eddiginél ala­posabb, szakszerűbb beruhá­zási politikára van szükség. Egyúttal arra is, hogy né­hány létesítmény építését két-három évvel későbbre halasszuk. A halasztással egyidőben viszont már mér­legelnünk is kell. Ami most hasznos és fő­leg korszerű lenne, nem biztos, hogy évek múl­va is az lesz. Biztos, hogy egészen más, vagy legalábbis módosított technikájú beru­házás lesz időszerű az évek múltával. A saját rezsis beruházá­soktól kezdve sok mindenről szó volt még olajbányásza­ink tanácskozásán. Rumpf Pál, az alföldi olajipari párt- bizottság titkárának szavai­val élve a gyakorlatban vá­lik majd el, hogy ez a ta­nácskozás mennyire töltötte be hivatását. Annyi bizo­nyos; nagyon fontos témáról keltett hasznos gondolatokat. , befektetés 2—3 éven belül megtérül. A számítások sze­rint ugyanis egy év alatt olyan mértékben nő a ter­melékenység a zalaegerszegi ruhagyárban, mint folyama­tos, tervszerű műszaki fej­lesztés esetén 6 év alatt. A külföldi céggel csütör­tökön megköttették az üzem- szervezési megállapodást Végrehajtása során egyebek között az eddigi kötött, sza­lagszerű termelést csoportos munka váltja fel, ami mó­dot ad az úgynevezett me- legműszakváltásra is, bár­mely modellváltozás esetén a dolgozónak csupán másik gép mellé kell ülnie, s ezzel minimálisra csökken az idő- veszteség. Az üzemszervező cég mér­nökgárdája rövidesen mun­kához lát Zalaegerszegen és 12 hónap alatt szervezj át a gyár termelőtevékenységét. Simon Béla Ugrásszerű termelékenység növekedés - Termelés­szervezéstudományos szinten Szövés nélküli szövetek A Német Demokratikus Köztársaság textilgépipara elősegíti, hogy Európa egyik legnagyobb textilvállalata a Szegedi Kenderfonó és Szö­vő teljesítse negyedik öté­ves tervének egyik fontos feladatát, a korszerű, szö­vés nélküli technológia be­vezetését. Az NDK-ból meg­érkeztek az úgynevezett varrvahurkoló gépek, s azo­kat a német szakemberek se­gítségével szerelték fel. A két. együttesen mitnegy két és félmillió forint értékű berendezés a próbaüzeme­lés után csütörtökön meg­kezdte az újfajta cikk. a szövés nélküli szövet üzem­szerű gyártását. A szövetet — a szövőgépre jellemző, s nagy csattogással működő — vetélő né’kül készítik. Az év­százados technológia helyett varrással rögzítik egymás­hoz a szövet hosszanti és keresztszá’ait Egy-egy gé­pen 900 varrótű hurkolja szövetté a fonalakat. Ter­melékenységük ötszörösen meghaladja a hagyományos gépekét Bács község határában, Miskolc közelében épfil a Bor­sodi Sörgyár. (A kép előterében egy daru) Hozzászólás A szocialista közgondolkodásra 1 című cikkhez Én csak az egyszerű dolgozó nézőpontjából írhatom le véleményemet a szocialista közgondolkodásról, így természetes, hogy nem eshet teljesen egybe mondjuk egy vezérigazgató nézetével. Éppen ezért én tagadom Csatári József elvtárs azon álláspontját, miszerint — az egyéni és közösségi érdekeknek mindig egybe kell esniök, az egyik sem érvényesülhet a másik rovására. Az egyéni és közös érdekek sosem estek és nem is es­hetnek teljesen egybe. A közösségi, társadalmi érdek­nek mindig érvényre kell jutnia előbb vagy utóbb — ez így is van — az egyéni érdekekkel szemben. Ez az a pont, ahol a szo­cialista kö'gondolkodás lé­nyege legjobban megfogha­tó: hogy az emberek meg­értsék a szocialista társa­dalmi rendünk alapvető társadalmi, gazdasági tör­vényszerűségeit és ez a fel­ismerés érvényesüljön gon­dolkozásukban. Ezen felis­merés alapján választják meg céljaikat és ezek irá­nyítják cselekedeteiket. A szociaüsta közgondolkodás, közfelfogás, köztudat kiala­kulása először a történelem­ben csak a szocialista tár­sadalmi rendszer létrejöt­tével, a szocialista társadal­mi és termelési viszonyok megteremtésével vált lehe­tővé. Ezt megelőző társa­dalmakban az emberek gon­dolkodását hosszú, hosszú időn át a társadalmi mun­ka és az egyéni kisajátítás ellentmondása határozta meg. Ennek megfelelően a közgondolkodást részben a kívülről rákényszerített jo­gi és erkölcsi törvények, részben pedig a belső önző, egyéni, a külső formai meg­nyilvánulással ellentétes ér­zelmek és célok határozták meg. Ez a közgondolkodás egé­szen jól meg is felelt a ma­gántulajdonon alapuló tár­sadalmi rendeknek. Hatal­mas eredményeket értek el és érnek el ma is a terme­lésben és a tudományban, hiszen sem Amerikában, sem Japánban, sem más kapitalista országban szó sincs szocialista közgondol­kodásról, mégis eredménye­sen dolgoznak. Ezért a jól végzett munka önmagában nálunk sem bizonyítéka, ha­nem csak feltetele a szoci­alista közgondolkodás ural­kodóvá válásának. Bár hazánkban a szocia­lizmus teljes felépítésén fá­radozunk, ezrek és ezrek tervednek és dolgoznak szo­cialista módon, keresik meg létalapjukat becsületes munkával. Elsősorban azért dolgozunk, hogy pénzt kap­junk érte, hogy minél job­ban kitudjuk elégíteni egyé­ni igényeinket. Más dolog az, hogy ezzel a munkával „ szocializmust építjük és így a közérdeket is szolgál­hatjuk. Mindezek ellenére azon­ban látni kell a közgondol­kodás változásában azt a tendenciát, amely a szocia­lista közgondolkodás kiala­kulásának irányába hat, és ez* az élet számos apró mozzanata bizonyítja. Mivel pedig a szocialista közgondolkodás társadal­munk egyik fontos ténve- zője, kialakítása érdekében az élet minden területén, minden lehetőséget felhasz­nálva a párt minden tagjá­nak és a szocializmus min­den hívének dolgoznia kell. Szabó Tibor technikus Törökszentmiklős, Batthyány út 34. sz. A cigányok érdekében Egy év alatt számos Intézke­dés történt a megyében jelen­tős számban élő cigányok szo­ciális, kulturális és egészség- ügyi helyzetére k rendezésére. A művelődésügyi szervek, több mint háromszáz c’gánv« vermek részére isko’aJ e1 őkészítő tanfo- Ivamot szerveztek. Harminc ta- nuiécsonnrtban hé+«?7áz gvermek differenciált r»k*atácát blz+osít- ták. Az óvodákba és az általá­nos iskolai nankrW’kbe m’nderi ^en+kezőt felvettek. Jelenleg fAq-rpc-ttl napköziotthonos ellá­tásban. Jó módszert vezettek be Jász- berénvben. ahol a tanács hu- s7onki'enc tanu’ó számára — egésznapos Iskolát indított. Segí» tik. hogy az általános iskola 8 osztályát elvégzett jobb képes­ségű cigánytanulók közéoisko- lákban tanu^anak tovább. Az. iskolai oktatás mellett, a köz­művelődével intézmények is in­tenzívebben foglakoznak a d- eánviakncság nevelésével. Kar­cagon. Török v7«n tm i ki ősön és a törökszentmiklósi lárás nébánv közegében e,cr'5nvki”bot szer- veztek. ahol TTT előadásokat. fumvp*t*éc*rtket tsrfnnak. Tivza- derrsen és Tisraburán fiék- kör*vvtár nvfit. — t’vz«*ü»-eden partié népművelési {icorv^etö dolgozik a te1enen. Töröirc-v^p*. a citf<ovfe,eT'**ri me?- P7er»*«z+<&k q ..Tívzta udvar r^r- de« ház»» mo7g»tmat. — Tíz há7 m«r el is nyerte a megtisztelő címet. A húseUátás javításáért Létrehozását követő három esztendeje alatt a szövetke­zet egyik legeredményeseb­ben gazdálkodó részlegévé fejlődött a jászárokszállási Táncsics Tsz húsfeldolgozó üzeme. Az 1969-ben épített üzem félmillió forintba ke­rült. Kezdetben 35—40 hízó­sertés vágásával a szövetke­zet tagságának húsellátási gondjain enyhített. Egy év­vel később már évi 1500 egyenként 110—120 kg-os sertést dolgoztak fel. A szövetkezet tavaly fe­hérhús előállítására alkalmas sertésekre cserélte fel állat- állományát. Ez átmenetileg csökkentette a húsfeldolgozó üzem termelését, de így is 1200 fehérhús-sertést vágtak és dolgoztak fel az üzemben. _ A feldolgozott áru egy ré­szét a szövetkezet saját hús­boltjában értékesítette, mely­nek forgalma elérte a 2.5 millió forintot. Másik részét a Heves megyei kiskereske­delmi vállalattal kötött szer­ződés alapján az egri, a hat­vani és a gyöngyösi húsbol- lokba szállították. A húsfeldolgozó üzem éves forgalma tavaly meghaladta az 5 millió forintot, ez 800 ezer forint többletjövedelmet hozott a szövetkezetnek. Ter­vek szerint az idén 1800 ser­tést dolgoznak fel. FIAT tan ácsa c ás A FIAT Művek magyaror­szági vezérképviseletének megbízásából néhány napig az AFIT szolnoki és túrkevei üzemében vezetett műszaki tanácsadást Xodo Gabriele olasz mérnök. Az olasz gyár szakembere a helyszínen adott hasznos instrukciókat a FIAT gyártmányú gépkocsik karbantartásához és javítá­sához. Az AFIT a szakmai napokra meghívott néhány FIAT gépkocsitulajdonost is, akik jó tanácsokat kaptak az olasz mérnöktől járművük vezetéstechnikájához, ápolá­sához. Xodo Gabriele a szolnoki AFIT üzem műszaki tech*- nikal felszerelt'-*-''-öl, a FIAT gépkocsik garanciá­lis ellátásáról és javításáról elismerően beszélt. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat be­ruházásokban érdekelt szak­emberei a napokban tanács­koztak Szolnokon. Bőven volt miről szót váltaniuk, hiszen a vállalat vagyona már most meghaladja a négy milliárd forintot, s a IV. ötéves terv végére meg­közelíti a tíz milliárdot. Olajbányászaink — alap­jában véve — eddig jól gaz­dálkodtak a rájuk bízott fo­rintokkal. Bizonyság erre az, hogy az olajipari beruházá­sok általában gyorsabban valósulnak meg, mint a nép­gazdaság más területeinek létesítményei. Az algyői olaj­mezőre fordított összeg pél­dául 3—4 év alatt megtérül. Joggal mondta Pápa Aladár, a termelő vállalat megbízott igazgatója ezen a tanácsko­záson : „a beruházásokat ille­tően optimisták voltunk és maradunk”. Előrelátás és realitás Optimizmusuknak a kel­lő előrelátással szervezett munka az alapja. A beruhá­zásokról is ezért tanácskoz­tak most, hiszen ismerik a népgazdaság gondjait és le­hetőségeit. Tudják, hogy — mivel százmilliárdos tételről van szó — a beruházási pia­con egyik napról a másikra gyors javulást nem várha­tunk. Sőt, bizonyos vonat­kozásban, — így például anyagellátásban — esetleg rosszabbodhat a helyzet. Ez pedig az import növelését, s az azzal járó gondok foko­zódását, kivitelezési késedel­met jelenthet. Ezért jó ha a vállalatok kellő előrelá­tással és realitással mérlege­lik beruházási tevékenységü­ket és határozzák meg fel­adataikat A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat ta­nácskozása — követésre mél­tóan — úgy foglalt állást hogy következetes termelés­centrikus beruházási politi­kát kell megvalósítani. Hát­térbe szorítani minden olyan létesítményt ami nem segíti a termelést a munkafeltéte­lek javítását és a szociális létesítmények fejlesztését. Feladataikat részletekbe menően is elemezték. Töb­ben hangsúlyozták a kivi­telezési idő rövidítésének és a rendelkezésre álló eszkö­zök maximális kihasználá­sának fontosságát. Állást foglaltak abban is, hogy nemcsak a mostani termelé­si előirányzatok valóra vál­tását segítő beruházásokat kell szorgalmazni, hanem a távlati tervek teljesítésének is idejében megteremteni az alapját, — többek között a befejezetlen beruházások ál­lományának csökkentésével. A Nagy alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat az 1970. évi záróállományhoz viszonyítva tavaly 170 ezer forint értékkel csökkentette azt. Mindez nagyarányú taka­rékosságra késztet bennün­ket idővel és pénzzel egy­aránt. Hogyan takarékoskod­hatunk? Pénzzel mindenek előtt úgy, hogy a gépek, mű­szerek stb. megvétele előtt több beszerzési forrást mér­legelünk. Jobban szét kelle­ne nézni a számunkra ked­vezőbb szocialista piacon — hangsúlyozták olajbányásza­ink — hiszen ismereteink nem tartanak lépést annak hihetetlenül gyors iramú fej­lődésével. Amit két-három évvel ezelőtt csak kis meny- nyiségben és rossz minőség­ben kaphattunk ott — így például számítógépeket, kü­lönféle műszereket — azt most korlátlan mennyiség­ben, kiváló minőségben be­szerezhetjük. Tervezés és előkészítés A takarékosságnak szám­talan kiaknázatlan lehetősé­ge van még — nem utolsó sorban a létesítmények elő­készítése, tervezése idősza­kában. Az olajiparban pél­dául a berendezések szabad­ban való elhelyzése sok épít­kezést tesz feleslegessé, ugyanakkor azonban a leg­korszerűbb szigetelési mód­szerek alkalmazását is meg­követeli. Ahol viszont min­denképpen épületre van szükség, ott jobban fel kel­lene karolni az olcsó, kor­szerű, könnyűszerkezetes épi_ tést. Az egyéb létesítményeknél Is a minél egyszerűbb, kor­szerűbb tervek készítésére kellene nagyobb gondot for­dítani, s a tervek módosítá­sát a minimumra csökkente­ni. Mindenképpen megelőzni az olyan eseteket, mint a szegedi tankállomások harma­dik átépítése, ami több mil­lióval növeli a költségeket. Egyszerűsítené és főleg gyorsabbá, olcsóbbá tenné a beruházásokat a nagyobb mérvű tipizálás. Egymástól Blig eltérő méretű csöveket terveznek például kis meny- nyiségekben a berendezé­sekhez. Kis mennyiségű áru gyártását viszont a gyárak nem szívesen és hosszú ha­táridőre vállalnak. Ha soron kívül megcsinálják, akkor meg nagyon magas árat kér­nek érte. A javításokat, fel- i jításokat is nehézkessé te­szi a kellő mérvű tipizálás hiánya. A műszerek beszer­zésénél nem a vállalati ér­dek dominál, hanem az, hogy a külkereskedelmi vállalat pillanatnyilag hol tudja azo­kat olcsóbban megvenni. így azután úgyszólván a világ piinden országának ter­mékei megtalálhatók az olajipar műszerei kö­zött. Mondani sem kell, kedvezőtlen ez vállalati és népgazdasági szempontból egyaránt. Olajbányászaink önkriti­kusan elemezték saját mun­kájukat és bőven találtak javítani valót. Ezért döntöt­tek úgy, hogy saját portáju­kon is nagyobb rendet te­remtenek, hiszen a kisebb mulasztások sokasága is nagy gondot okozhat. Job­ban lehetne mérlegelni pél­dául az előzetes anyagjegy­zék összeállítását. Előfordult, hogy a megrendelt anyag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom