Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 7 1972. február 29. Racka juhok kísérettel Az enyhe februári „télben” a bugaci szürke-magyar gulyát Is kihajtották a pusztára. Táplálékot ugyan még nem találnak, csak „böngészik” a legelőt, de az állomány kondíció tartására alkalmasak ezek a téli járatások. A szürke-magyar gulyával együtt kint legel a racka nyáj is. A szürke-magyar gulya Hasznos együttműködés A honvédelmi nevelést elősegítő klubok és szakkörök munkájának mérlegét készítette el Jászberényben a Kó- kai László úttörőház vezetősége. Az MHSZ járási-városi s^e^vezete és az úttörőház közös fenntartásában működő klubok közül figyelemre méltó az ifjú gépjármű barátok klubjának munkája. Az Országos Úttörő Elnökség felhívására létrehozott csoportban évek óta eredményesen segítik az úttörőket a KRESZ ismeretek elsajátításában. Munkájuk eredményeként tavaly 30 úttörő tett sikeres KRESZ vizsgát és kapta meg a segédmotorkerékpár vezetéséhez szükséges engedélyt. A klubban — amelynek munkáját a nemrég rendszeresített audó-vizuális oktatási forma bevezetésével korszerűsítették — az idén újabb harminc fiatal ismerkedik meg a közlekedés szabályaival. Az ifjú gépjármű barátok klubjában folyó munka egyben előkészítés a későbbi gépkocsivezetői jogosítványért szervezett tanfolyamokra. Sok fiatal kedvelte meg a szakköri munkát az úttörőház honvédelmi zászlóaljának tagjaként. A zászlóalj különböző szakaszaiból az ifjú tűzoltók, munkásőrök ésközlekedésrendészek az idei honvédelmi hetek alkalmával adnak számot eddigi munkájukról. Az idén alakullak és várhatóan a. többi szakkörökhöz hasonló eredményeket érnek el a jövőben az ifjú rádió- állomás szakkör tagjai. Az úttörőház és az MHSZ közös tanfolyamain a rádió-elektrotechnika alapvető szabályaival, a Morze ÁBC-vel ismerkednek meg az úttörők. Egy-egy tanfolyam után a szakkör tagjai operatőri vizsgát tesznek és azzal felhatalmazást nyernek, hogy rádió állomásukról bármely ország rádió amatőrjeivel létesítenek kapcsolatot. Hatvani üzemünkből közúton azonnal elszállítható bányakavics Az egységárakból köbméterenként 10 Ft engedményt adunk. A szállításhoz — a megrendelő kérésére — a közúti gépjármű megszerzésében segítséget nyújtunk. Kb. 10—20 százalék fuvardíj kedvezmény. Most használja ki a kedvező lehetőséget mert április 1-től — kapacitáshiány miatt — valószínűleg nem lesz kavics. írásbeli megrendeléseket az alábbi címre kérjük: Kavicsbánya Vállalat anyag és áruforgalmi osztály, Bp. V. Molnár u. 53. (asCmZ'CI' Amikor G. B. Shaw megírta A megtört szívek háza című komédiáját, amelyet most A bolondok háza’ címmel mutatott be a Szigligeti Színház, saját bevallása szerint — Csehov hatása alatt állott. De nem a nagy orosz drámaíró — aki, bármily meglepő, négy évvel volt fiatalabb az őt csaknem fél évszázaddal ' úlélő Bemard Shawnál — dramaturgiája, drámatechnikai újításai, hanem társadalmi felfedezései gyújtották fel Shaw képzeletét. . Ebben a darabjában ugyanazokat a mikrobákat kutatja az önnön bukása felé menetelő, de még mindig saját nagyságától elt'-’t brit világbirodalom társadalmi szervezetében, amelyeket Csehov az orosz birodalom fojtogató, sivár levegőjében lelt meg, s helyezett a művészet mikroszkópjának tárgylencséje alá. A századforduló táján, csakúgy, mint Oroszországban, Angliában is kialakult egy réteg az uralkodó osztályon ' belül, amelynek legjellegzetesebb tulajdonsága a tehetetlenség, a cselekvésre való képtelenség. Paradox módon ez a nem is kicsiny réteg éppen az uralkodó osztály legjobb, legértékesebb egyedeiből tevődött össze; a szépség, a művészet, az emberi érzések irán.t legfogékonyabb, legértelmesebb, legérzékenyebb emberek veszítették el cselekvőképességüket. Megundorodtak a közegtől, amelyben tevékeny- kedniök kellett volna, és « inkább nem csinálnak semmit? Tisztában vannak korlátozott lehetőségeikkel és inkább beletörődnek a semmittevésbe, csakhogy ne kelljen jelentéktelen, kisszerű dolgokkal foglalkoz- niok? A képességeik és a képességeik kibontakoztatásához vezető út között éreznek akkora ellentmondást, hogy inkább csak legyintenek? Tulajdonképpen mindegy. Műveltségük, érzékeny szellemük eleve fegyvertelenné teszi őket a hatalom érzéketlen és kisszerű mániákusaival szemben. Csehov megértéssel rajzolja meg a másra vágyó emberek tehetetlen vergődését, Shaw azonban, aki angol közegben vizsgálja az ilyen típusú emberek sorsát — haragszik. A haladás érdekében bátran vagdalkózó kritikus, a szociális igazságtalanságok ellen mindig szót emelő publicista, a fábiánus brossúrák szerzője ugyanis meg van győződve arról, hogy, ha ezek az emberek nem állnak félre, ha mindazok, akiket műveltségük, kulturáltságuk, humanista szellemük képessé tehetett volna arra, hogy szükségszerű reformokkal, józan emberi ésszel szolgálják a fejlődést, finnyásságból vagy egyszerűen kényelemből nem adják át helyüket a korlátolt törtetőknek, kisszerű ostobáknak, megmenthették volna a társadalmat a háború pusztító viharától, s ezernyi más megrázkódtatástól. Haragszik rájuk és elfogult velük szemben, hisz ő is közülük való. Harag és elfogultság teszi írói hangját néha fátyolossá; túl sok mindent akar ezekről az emberekről egyszerre elmondani, túl sokat zsúfol bele egy-egy figurába. A megtört szívek háza, ahol mindenkinek fel kell adnia illúzióit a világgal és önmagával kapcsolatban, ez a bolondok háza tulajdonképpen nem más. mint a viktoriánus kor látszat-idill- jének emlékeiből élő Anglia. A különbség mindössze- annyi, hogy itt nyíltan és némi kegyetlen gonoszkodással mindazt nevén nevezik. amiről általában hallgatni illik. A ház lakói, de előbb-utóbb vendégel is félrehajítják a kötelező álszemérem és álszentség ösz- szes lepleit, de ezzel lehetőségeiknek végére is jutottak. Gyilkos iróniával tépik szét egymás pózait, kedvtelve-ke- gyetlenül leplezik le saját sebezhetőségüket is, de mindez alig több, mint a cselekvést pótló, tehetetlenségüket leplező grimasz. Ahhoz még elég erősek, hogy megtépázzák a magabiztos üzletember, a senki-semmi Mangan önbizalmát, de tenni ellene erőtlenek, pedig tudva tudják, az ilyen emberek csak rosszfelé sodorhatják a világot — őket is. Pózokat leleplező szókimondásuk is pózzá merevül. Annyira vágyódnak valamiféle történésre, hogy bármi rosszal kiegyeznének, de még romlottságuk is csak a csínytevő gyerekek saját romlottságában gyönyörködő pózolása. A darab nem tartozik Shaw legjobb művei közé. A dialógusokba belezsúfolt filozófiai rendszer helyenként összekuszálja a cselekményt, a dramaturgiai felépítés, éppen a gondolati zsúfoltság miatt, néhol következetlen; a drámai hatásokkal máskor oly biztosan operáló szerző néha már bi- ■ zonytalan. A csehovi ihletésű líra és a shaw-i irónia és gúny a jellemeken belül néha ellentmondásba kerül, és ez is alaposan megnehezíti az előadásra vállalkozó együttesek dolgát. Mégis, ez a többnyire másodrangúnak elkönyvelt darab egyre gyakrabban szerepel a világ színpadjain! A vállalkozás nehézsége vonzaná a társulatokat? Alighanem tévednénk, ha ezzel magyaráznánk növekvő népszerűségét. A sokrétű, nehezen játszható, mégis rangos mű előadásának problémái korántsem vonzanák annyira a színházakat, ha Shaw gondolatai között nem vélnének felfedezni korunkhoz is szóló igazságokat. Vass Károly rendezése az erőteljes húzásokkal ezt a problémát állította az előjában Shaw azoknak az embereknek az emlékét idézi fel, akik megteremtették az angol világbirodalmat. A félelmetesen morgó, mindig zsörtölődő, ámde vajszívű tengeri medve olyannyira elcsépelt sablonját tölti meg a nagytudású, de a cselekvésre is bátor ember tulajdonságaival, és helyenként rárajzolja önarcképének is néhány vonását. Az alkatától idegen szereppel Halász Lászlónak kellett megbirkóznia; a lehetőségekhez képest nagyon jól, sikerrel oldotta meg a feladatot, és sikerült a sablonokat is elkerülnie. Találóan rajzolja meg a kapitány rideg, . mégis, emberségével vonzó figuráját; kár, hogy a robosztus termet hiányát néhol hangerővel próbálta pótolni. Máthé Éva hibátlanul építette fel és ezernyi apró ötlettel gazdagította Hesione alakját; a vonzó asszony, aki tulajdonképpen játéknak tekinti az egész életet, de mint játékot, nagyon is ko- rr olyan veszi, a színésznő bensőséges humorától lett egyszerre meggyőző és hiteles. Bókái Mária, a kapitány másik lányát, aki lustaságból, restségből menekült az állandóan nyitott szellemű házból a korrekt, de butácska, rangos férj oldalára, a kötelességteljesítő hivatalnok mellé, úgy formálta meg, hogy egyszerre tudta érzékeltetni a szellemi szárnyalásra képes asszonyt,. Csomós Mari Ellie szerepében sikeresen építette fiel a leány útját az idillek világából a számító asszonyi létig, és Ilesionc és Hector párbeszéde (Máthé Éva és ifj. Uj- laky László) adás középpontjába, de a színpadi megvalósításban már korántsem ragaszkodott hozzá ilyen következetesen. Figyelmét inkább arra összpontosította, hogy a valóságos bohózati helyzetekből váratlanul tragikussá forduló, majd egy-egy groteszk fintorral önnön tragikumát te megkérdőjelező darab különböző műfajú elemeit egységes stílusba fogja össze. Ez többé-kevésbé sikerült is; nagy segítséget nyújtott hozzá Székely László látványos, mutatós díszlete,. amely egységes keretet teremt, de ugyanakkor a játék valamennyi stíluseleméhez külön is hatásos háttérül szolgál. Kár, hogy a produkció ritmusa, tempója néhol meg-meg törik. Shotover kapitány alakigazolni tudta végső megun- dorodását is az egész világtól. Ifj. Ujlaky László Hector önnön hazugságainak rózsaszín világában élő, nagy tettekre képes, de csak hősi pózig jutó alakjában rendkívül finom jszközökkel rajzolta meg egy jellegzetes magatartás buktatóit. Hollósi Frigyes néhány találóan mulatságos pillanattal ajándékozott tneg, Mangan szerepében, de gyakran úgy tűnt. nem tud a felszínnél mélyebbre hatolni a figura tulajdonságainak feltárásában. Sebestyén Éva ízes humora. Vargha D. József találó figurája, Czibulás Péter játéka jól szolgálta az előadást. Csík István
