Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 29. Egy hét Vietnamban Úton északra © Ha repülőgép hasítja az eget, itthon fel sem pillant az ember. Vietnamban egészen más érzéssel hallgatja ez a zajt, noha tudja: a harcok jelenleg délen folynak. Mi északnak indultunk, de a háború jelenléte sajnos itt is végigkísért bennünket. Az út mentén végig a francia gyarmatosítók itt maradt beton erődjei mere- deznek, Haiphong városában és a Honga-i bányavidék területén pedig lebombázott üzemek, szétroncsolt vasutak, szétlőtt vasúti kocsik Árulkodnak az amerikai ag- resszorok tetteiről. A települések adatai közé itt úgy beletartozik az amerikai berepülések és a lelőtt gépek száma, mint a világ más területein a lakosságra, vag,T a kommunális ellátottságra vonatkozó adatok. Haipong fölé például 6300 berepülés történt eddig, s 1964 augusztusától 1971 áprilisáig 261 gépet semmisítettek meg. A feketearany kincsesháza Ez a vidék a VDK ipari centruma, itt találhatók a legjelentősebb üzemek, a Honga-i bánya pedig az ország feketearany kincsesháza. A régi francia adatok a szén mennyiségét 22 milliárd tonnára becsülték. A valóságban ennél még nagyobb szénvagyonról van szó, amelynek értékét növeli, hogy a világ legjobb szenei közé tartozik, s főként külszíni fejtéssel bányászható. A bányavidék a vietnami munkásmozgalom bölcsője is. A bányászok már 1886-ban fegyvert fogtak hajcsáraik ellen. A sokat tapasztalt munkásemberek különösen jól tudják értékelni az önzetlen baráti segítséget, a magyar nép, a magyar munkástestvérek segítségét. Nem véletlen, hogy az egyik legforróbb hangulatú nagygyűlés.re —, amelyen Fock Jenő elvtárs, a magyar párt- és kormányküldöttség vezetője kétszer is szót kért — éppen a Honga-i bányászok körében került sor. Nem álmok, reális tervek A bányavidéktől nem messze kezdődik a világ egyik csodájaként számon- tartott Ha Long-i öböl. Természeti szépsége leírhatatlan. Mintegy háromezer szikla emelkedik ki a vízből, köztük kisebb-nagyobb kapuk a tengeren, körül a partokon pálmaerdők, örök nyár, csend, nyugalom. Azt persze nem lehét elfelejteni, hogy ezt az öblöt is amerikai bombák fröcskölték, hogy e tartomány fölött 172 gépet lőttek le a vietnami légelhárítók, de most, a nyugalom perceiben mindennél erősebben hajlik a képzelet arra, hogy a pálmaerdők közé üdülőket, fürdőhelyeket álmodjon, a légvédelmi ágyúkkal és géppuskákkal felszerelt naszádok helyére békésen ringatózó vitorlásokat, odaálmodja a béke, a ritka természeti szépség, a pihenés szigeteit. — Ezek nem álmok, hanem tervek — mondták vietnami barátaink. — Tisztában vagyunk a vidék páratlan adottságaival, s felépülnek itt az üdülők, lesz még ebből világhírű pihenő-, kirándulóhely. Hihetetlen következetességükre, körültekintésükre utal, hogy amennyire a lehetőségeikből futja, máris tesznek ezért a jövőért Az öbölben van például egy sziget, amelyen rengeteg majom éL Amellett, hogy gyógyászati célokra hasznosítják őket, idegenforgalmi látványosságnak sem utolsó ez a természetes állatkert. S. hogy , ez megmaradjon, noha az élelemnek nem állnak bőviben, komoly költséggel óvják az állományt, ide még akkor is biztosították a takarmányt, amikor az árvíz a termés nagy részét tönkretette az országban, s főleg ezen a vidéken. S, hogy mikor készül el az üdülőtelep? Ezt pillanatnyilag senki sem határozza meg, annyi azonban bizonyos, mondták a vietnamiak, hogy az első meghívottak között feltétlenül lesznek magyarok. A többi között azért is, mert a tervező munkában nagy szerep vár a magyar szakemberekre. Megtisztelő, méltó feladat lesz. Kovács Ferenc Következik: 4. Magyarok között Egy kórház segítségért kiált (A híres lambarénéi kórházat Albert Schweitzer. a neves orvos alapította a mai Gabon Köztársaságban.) A „nagy doktor” szobája még érintetlen, ugyan úgy van minden, ahogyan hagyta. A keskeny fehér ágy a a nagy szúnyoghálóval, amely menyasszonyi fátyolhoz hasonlít, az öreg Íróasztal rajta a szemüveggel, néhány régimódi tollszárral (utálta a töltőtollat,) szétszór*, papírok, újságkivágások, kulcsok. — Semmihez sem akartunk hozzányúlni — mondja Onanga, az öreg néger őr, aki több mint 30 évig Albert Schweitzer doktor hű barátja és munkatársa volt. — Ügy érezzük, mintha élne, itt lenne közöttünk. Néhány lépésre ettől a szobácskátöl kis kereszt jelzi dr. Albert Schweitzer sírját, . aki 1965. szeptemberében 90 éves korában huny* el. Ha ez a kereszt nem lenne, csakugyan úgy éreznénk, hogy a doktor csak néhány perce állt fel íróasztalától. Albert Schweitzer óriási űr* hagyott maga után: be- tölthetetlen űrt nemcsak orvosi és emberi szempontból, hanem a lambarénéi kórház tekintélye szempontjából is. — Megmondom őszintén: rosszul mennek itt a dolgok —mondja egy ír ápolónő, miközben egy néger asszony vérnyomását méri. — Nem úgy van már mint amikor ő itt volt. Kétségbeejtő körülménye^ között vagyunk. Mindent megteszünk, hogy fenntartsuk a kórházat folytassuk Schweitzer doktor nagyszerű művét. De kevés az orvos, az ápolónő, a gyógyszer. Régen amíg a „főnök” élt, a világ minden részéből küldték ajándékba a gyógyszereket. Schweitzer iránti tiszteletből. A nagy gyógyszergyárak versenyeztek abban, hogy melyig küld több gyógyszert Lambaré- nébe. Most minden doboz aszpirint pénzért kell megvásárolnunk. Schweitzer élő mítosz volt. De halálával a mítosz véget ért. A Nobel-békedíjat, az örökséget Schweitzer végrendelete értelmében dr. Walter Muntz német orvos vette fel, aki hosszú ideig Schweitzer értékes munkatársa és asszisztense volt Azután Lambarénébe érkezett Rhena Schweitzer, a doktor leánya és átvette a kórház vezetését. Az új igazgatónő és Muntz doktor közöt azonban súrlódások támadtak, olyannyira, hogy az utóbbi végül is távozásra határozta el magát. Nemsokára azonban Schweitzer lánya is elutazott — nem Volt képes apjának nyomdokaiba lépni. Azóta a kórházat elérte az elkerülhetetlen válság, a felbomlás. Az orvosi és ápolószemélyzet szétszéledt, miután nem volt meg többé az az érzelmi és erkölcsi erő, amelyet 50 éven át a „nagy doktor” képviselt. Nem sokat használtak a 20 jeles svájci személyiség, a zürichi Schweitzer Alapítvány központi bizottságának tagjai — erőfeszítései, hogy a lam- barénei kórháznak visszaadják régi tekintélyét. A kórház nehézségei ma már óriásiak. Alig-alig tudja fenntartani a lelkes és önfeláldozó orvosok és ápolónők csoportja, amelynek vezetője Margareth Barthé- lemy doktornő. Az orvosnő férjével, Guy Barthélemy francia íróval együtt sok évvel ezelőtt ismerte meg dr. Schweitzert és együttműködött vele. — Kórházunk helyzete egyre bizonytalanabb — mondja a doktornő. Lambaréné- ben most 1700 ember ét. A kórházban kevés az ágy. Űj épületre, személyzetre, felszerelésre lenne szükségünk. Egyszóval pénz kellene. (Oggii A reklám - fogás — Feljössz, te isten? Körülnéztem, sehol másutt, rajtam kívül férfi, aki isten számba vehetőnek menne és felmenne egy ilyen istennőhöz. — Hozzád szóltam, te Tarzan! — búgta selymes, buja pillantásokkal a barnára^ pirult szőke démon és úgy himbálta meg forró nadrágba rejtett csípőjét, hogy tengeri betegséget kaptam. — Hogy én? Mármint, hogy én rrit csináljak? — Ha feljöttél, azt hiszem tudni fogod a dolgod, te szupermann! — simult hozzám csábító csalogatom, hogy mélyen magamba szívtam szantálfa illatú illatát. — Gyerünk! — mondtam hősiesen, ahogy az egy Tarzanba oltott istenhez illik, aki ráadásul még szupermann is. Ahogy elnéztem ezt a nőt, bizonyisten szupermannak éreztem magam, rájöttem, hogy ehhez a nőhöz az is kell. De sebaj! Hím vagyok a javából. Nem véletlen, hogy ez a nő, aki nem egy ősi mesterséget gyakorol, hanem egy ősi vágyat akar kielégíteni, pontosan velem kezdett ki. pontosan engem szólított le. Hát istenem — azazhogy énem! —, kit is szólíthatott x'olna meg, ha nem engem. Haj, csibe, még szólni sem tudsz majd a pilledtség- től, És mentünk. Fel a lépcsőn, be a kedves, félhomályos, hűvös szobába, amelynek közepét és egyben főhelyét, egy hatalmas heverő foglalta el. A bankban a széf, az irodában az íróasztal, a konyhában a tűzhely, a barkácsműhelyben a fúrógépecs- ke, itt a heverő foglalta el a központi helyet. Mikor, hol, mi a legfontosabb! — Gyere te drága! Vetkőzz, de gyorsan ■— lihegte a fülembe a szőke sexbomba és remegő ujjakkal vonta le rólam fehérneműmet. .. — Ah, miért nem habselymet használsz. Modern kor, modern fehérnemű. Férfinek is! — cirógatta meg vérpiros ajkával suttogó hangján a fülemet, hogy belebor- zongtam. — Ezt nézd! — nyújtózott el előttem, mint valami buja kígyó és lassan láttatni engedte e legtökéletesebb testen a legtökéletesebb női fehérneműt, amelyet valaha is láttam. Nem bírtam tovább, kitört belőlem az isteni Tárzan és.. „ — Csirkefogó! Mit képzel? ;— Hogy-hogy mit képzelek? Mit lehet képzelni egy férfinek, akit leszólítanak az utcán, levetkőztetnek egy lakásban? Ostyasütésre a Tarzan se gondolna ilyenkor — háborogtam teljes joggal a kapott pofon miatt. — Uram, ön téved. Ez nem az, amire gondol? — Hát mi lehetne más? — Fehérnemű hét van! Modern ember, modern fehérneműben. Ezt vegye magának. ezt vegye kedves feleségének! Érti? Ez reklámfogás... Pedig micsoda fogása volt..; ' Gynrkó Géz* Forró hangulatú nagygyűlés a Honga-i bányászok körében. A Leszálló sárkány öblének egy csodálatos részlete. Történelem előtti ujjlenyomatok A történelem előtt vagy a korai történeti időkből származó kerámiákon talált ujjlenyomatokból egy svéd archeológus szerint következtetni lehet arra, hogy készítőik milyen néptörzshöz tartoztak. Kétszáz ősi görög és ciprusi kerámiákon talált ujjlenyomatot analizáltak. A mykénéi lenyomatok átlag 20 százalék ívet, 65 százalék hurkot és 15 százalék csavarulatot mutatnak. Az ezeréves krétaiaknál ez az átlagos gyakoriság 4.42 — és 54 százalék. Egyelőre — a vizsgált anyag kis száma miatt — még nyitott kérdés, vajon az ujjlenyomatok vizsgálatának módszere valóban hasznos eszköze lesz-e a régészeknek a történelem" előtti időkben keletkezett tárgyak időrendi és néprajzi meghatározására. Terjeszkedés a tengerre Monaco terjeszkedni szeretne, s mivel földje nincs, s francia területre építkezni nem akar, a tengerből hódít el egy 15 ezer főnyi település számára elegendő területet. Ebben az évben befejeződik egy több mint ezer méter hosszú hullámtörő építése, s sok millió keszont süllyesztenek a monacói híres sziklatömb lábaihoz a tengerbe, kb. 16 méter mélységbe. A víz elzárása és a gát feltöltése óriási munkálatokat igényel, de a szakemberek szerint megéri a munkát is, a ráfordítást is. Az emberalkotta „telkeket” kiparcellázzák, s jövőre _ elkezdődhet az építkezés. 500 millió dollárba kerül a program, amely három „hiánycikket” ajánl: csendet, tiszta levegőt és tiszta vizet. Ezt manapság drágán kell megfizetni. Az építkezéseket az egyéni építők kötelesek a- vállalkozás koncepciójával összhangban végrehajtani, az új települést ugyanis úgy alakítják ki, mint a színpadi nézőtereken az üléseket, hogy a Földközi-tenger pompás látványát semmi se zavarja meg. A legmélyebb ponton kapnak helyet az üzletek, a forgalom a föld alatt bonyolódik le. Az orvosi kutatás névtelen munkatársai Egerek, patkányok, tengeri malacok: névtelen segítőtársai sok kutatónak, orvosnak és biológusnak egyaránt. Számos betegség gyógyítása, eredményes műtét felfedezése fűződik fel nem jegyzett nevükhöz. Újabban egyre inkább a majmok lépnek az igényes kutatás korábban használt állatai helyébe. Ok: a rokonság, amely kutatókat az utóbbi negyven év munkái során. A kutatások elsődleges feladata még nem ismert élettani folyamatok és jelenségek feltárása, az idegrendszer működésének • kutatása. fertőző betegségek kivédésének tanulmányozása, továbbá a szívműködés és a vérkeringés törvényeinek megállapítása. A képen mesterséges majom és a Homo sapiens között van. A Szovjetunió sok kutató- intézete közül Szuhumiban van az egyik ahol több mint 2400 majom segítette a úton idéznek elő infarktust a „névtelen munkatárson”, pontosan lejegyezve a vele kapcsolatosan megjelenő élettani folyamatok görbéit. Az állat meghal, hogy éljen az ember. Szuper olajkút-fúrás Nagyméretű olajkút-fúrás kezdődik hamarosan az Azerbajdzsán Köztársaságban, amelyben kiváló szakemberek vesznek részt. Feladatuk nem kisebb: 15 ezer méter mélységre kell lefúrni, hogy elérjék a híres „olajmezőt”, amelyről olyan sokat álmodtak a fantasztikus könyvek írói. Ez lesz az első ilyen jellegű próbálkozás, hogy szárazföldön hatoljanak át a Föld kérgén. Mielőtt hozzálátnának ehhez a mélyfúrások történelmében példa nélkül álló munkához. nagyon sok termelési és technológiai problémát kell megoldani. Pl.: 7 ezer méter mélységben 1300—1500 atmoszféra nyomás van, a hőmérséklet pedig eléri a 300 C°-ot is. A célul kitűzött mélység számos jellemzője azonban még ismeretlen, ezért a meglepetések elkerülése végett 7 ezer méter mély próbafúrást végeznek. Az a feladat, hogy elérjék a földkéreg kristályos alapjának fedő szintjét és a kísérlet tapasztalatainak alapján hoz» zálássanak az igaz; nagy végcél a megvalósításhoz,
