Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. február 27; Magyarország és a Közös Piac „Barátság" olajvezeték A „Barátság” olajvezeték tíz évvel ezelőtti üzembehelyezése óta a Szovjetunió 190 millió tonna kőolajat szállított a Volga vidékéről az európai szocialista országokba. Az Izvesztyija jelentése szerint egy második vezetékág megépítése után az olajszállítások mennyisége 1975-ig eléri az évi 50 millió tonnát. Amint az Iszvesztyija rámutat, a Szovjetunióból történő kőolajszállítás révén az európai szocialista államokban a gazdaság halé; konyságát jelentősen növelő új iparágak keletkeztek. Csehszlovákiában megháromszorozódott az etilén termelése. Magyarországon a szovjet kőolajra támaszkodó teljesítőképes ipari üzem létesül. Folytatódik a piacki olajvegyészeti kombinát kiépítésé és az üzem 1975-ig évj 12 millió tonna kőolajat fog feldolgozni. A schwedti olaj vegyészeti kombinát 1971-ben hétmillió tonna szovjet kőolajat dolgozott fel. Mesterséges sziget A Scrip amerikai oceanográfiai intézet új mesterséget szigetet kíván építeni a parttól 800 méterre óceán- tesítmény négy darab, 12 kutatási célokra. Az új léméter átmérőjű üreges oszlopból fog állni, amelyekben a laboratóriumi helyiségek kapnak helyet. A külgazdasági kapcsolatok, a nemzetközi árucsereforgalom fejlesztésében Magyarország elsősorban a KGST-országokkal való együttműködésre támaszkodik, ami természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy árucsereforgalmát a KGST-n kívüli országokkal — köztük a fejlett tőkés országokkal — is bővítse. Az 1966—1970 közötti időszak külkereskedelmi adatai épp arról tanúskodnak, hogy nem csupán elvi, hanem reális lehetőség a KGST-országokkal való szoros együttműködés mellett egyidejűleg fejleszteni a tőkés országokkal való árucsereforgalrr at. A harmadik ötéves terv időszaA Közös Piac a közelmúltig — Anglia, Dánia, Írország és Norvégia belépéséig — hat országot, Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot tömörített a gazdasági csoportosulásba. A tőkés országokkal folytatott .külkereskedelmünk több mint felét, a teljes külkereskedelmi forgalom kb. 14 százalékát e hat országgal bonyolítjuk le. Ám az új tagokkal ez a forgalmi arány már mintegy 18 százalékra módosul. A folyamatban lévő tárgyalások alapján az is előre látható, hogy az európai fejlett tőkés országok zöme valamilyen formában — társult tagként, vagy prefe- renciális szerződéssel — kötődni fog a Közös Piachoz. kában árucsereforgalmunk a fejlett tőkés országokkal csaknem megkétszereződött; azok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban az 1965. évi 23,2 százalékról 1970-re 28,7 százalékra emelkedett. Magyarország tehát a kölcsönös előnyök hasznosításával, a fejlett tőkés országokkal is bővíti kereskedelmigazdasági kapcsolatait. Ez a folyamat azonban korántsem zavartalan, mert a Közös Piac országai olyan kereskedelempolitikát folytatnak, amely a kívülállókkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, s ez sérti minden partner, közöttük Magyarország gazdasági érdekeit is. Ilymódon pedig a Közös Piac megkülönböztető kereskedelempolitikája hatványozott mértékben gátolja külkereskedelmünket a fejlett tőkés országokkal. Á Közös Piac a tagországok közötti vámhatárok lebontásával előnyben részesíti a vámhatáron belüli tagországokat, a kívülállók számára pedig hátrányosabb verseny- és értékesítési helyzetet teremt. Még súlyosabb ban érinti a külső kereskedelmi partnereket — így hazánkat is — a Közös Piac agrármechanizmusa, amely kezdetben csak árveszteséget okozott, újabban azonban számos agrárterméknél — pl. tojás, baromfi — kizárja, vagy mennyiségileg korlátozza a beviteli lehetőségeket. Mindennek — az árveszteségtől függetlenül — az a következménye, hogy az agrártermékek vonatkozásában nehezíti a hosszútávú exporttervezést. Módosítani kell kivitelünk összetételét Magyarország és a közös piac; országok kereskedelmi kapcsolatainak jövőbeni alakulásában két alapvető tendenciával lehet számolni. Az újabb belépések és társulások következtében várhatóan erősödni fog a „belkereskedelem” — a tag- és társult országok egymás közötti forgalma s ez számunkra a versenyhelyzíetet élezi. S bár a Közös Piac a tőkés világ vitathatatlanul legnagyobb felvevő piaca, amely a tagországokat előnyben részesíti, előbb- utóbb számukra is telítődik ez a piac, s növekedni fog a kívülálókkal, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentősége. Nem véletlen, hogy az újabb országok csatlakozásakor is minden közös piaci ország képviselője utalt a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fontos szerepére. Ezzel függ össze az is, hogy az utóbbi években — legalábbis az iparcikkeknél — valamennyi tagország liberálisabb beviteli politikát alkalmaz a szocialista országokkal szemben. Köztudott azonban. hogy nyugat felé irányuló exportunk összetételében még mindig az agrártermékek dominálnak. így a mezőgazdasági cikkeket sújtó _ hátrányos megkülönböztetés hatása erőteljesebb, mint egyes iparcikkei* bevitelének liberalizálásáé. Külgazdasági politikánk feladata, hogy a Közös Piac vonatkozásában is küzdjön a legjobb feltételekért, ám egyidejűleg a közös piaci országokba irányuló magyar kivitel struktúráját is — saját erőfeszítéseink révén — módosítanunk kell az ipar javára. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy e nyugati tőkés integráció a mezőgazdasági cikkekből előbb- utóbb önellátóvá válik, — számos agrártermékben máris exportőrök. Ezt a realitást pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Garamvölgyi István Tizennyolc százalék Atomfegyver a kábítószerek rabjai kezében A Song My-i vérengzés narkománia követ ke/mén ve m Az eset, amelyről szó lesz, a közelmúltban történt, s a Sunday Times című vasárnapi angol lap számolt be róla... A Nathan Hale tengeralattjáró háromhónapos küldetésről tért vissza támaszpontjára. A fedélzeten tartózkodó 140 tengerész és tiszt készülődött a családjával, ismerőseivel, barátaival való közeli viszontlátásra. A kikötőben azonban a legénységet a haditengerészet kábítószerellenes bizottságának tagjai fogadták. Valamilyen módon a bizottság tudomására jutott, hogy miközben a tengeralattjáró a nyílt tengeren tartózkodott, az egyik tengerész jdegösszeroppanást szenvedett. Az illetőt a kikötőben orvosi vizsgálatnak vetették alá és kiderült, hogy állapota a túlzott hasisfogyasztás következtében vált válságossá. Gyakran szívtunk hasist Ezek után a bizottság utasítást adott a Nathan Hale tengerészeinek tüzetesebb megvizsgálására. Találomra kiválasztotak 38-at. Az orvosi vizsgálat meglepő eredménnyel végződött: a szúrópróbára kiválasztottak nagy része rendkívül erős kábítószereket szedett. A Sunday Times az esettel kapcsolatban nem említett neveket, minthogy; a tengeralattjáró parancsnoka megtiltotta a kábítószer-fogyasztással kompromittált tengerészek nevének és rangjának nyilvánosságra hozását. A Nathan Hale nem akármilyen tengeralattjáró: nukleáris töltetű Polaris-rakétá- kat is hordoz. Joggal kérdezte meg tehát az angol lap: „Ki biztosíthat bennünket arról, hogy nem támad valamilyen végzetes gondolata a hasist vagy marihuánát fogyasztó matróznak vagy tisztnek?” Nemcsak a kábítószerek fogyasztását tiltja az amerikai haditengerészet szabályzata: a tengeralattjárók legénységének nyílt tengeri missziók alkalmával még cigarettázni is szigorúan tilos. Nyilvánvaló azonban, hogy ezeket az előírásokat egyáltalán nem tartják tiszteletben. A Nathan Hale egyik tetten ért tengerésze például így nyilatkozott: „Igen gyakran szívtunk hasiscigarettát, mert enne^ füstje kevésbé érződött a kabinokban.” Mint utóbb kiderült, a kábítószert többnyire a hadsereg keretén belül szerezték be. A Dél-VieInamba küldött zsoldosuk Is A Nathan Hale atomtengeralattjárón történtek korántsem képeznek kivételt. A haditengerészet parancsnoksága tavaly közzétett memorandumában beismerte, hogy egyes tengeralati járók legénysége körében igen elterjedt a kábítószerfogyasztás. Közismert tény, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a kábítószerek használata az amerikai hadsereg más fegyvernemeiben is, különösen a szárazföldi csapatokban. És mindenekelőtt a Dél-Vietnamban szolgálatot teljesítő katonák körében, akik egyáltalán nem lelkesednek ezért a háborúért. Közismert, hogy több ezren dezertáltak közülük, s ezrekre rúg a száma azoknak is, akik megtagadták a parancs teljesítését. Ugyancsak több tízezer amerikai katona a Vietnamból való „menekvés” egyik eszközének tekinti a kábítószert. Tavaly például 11 000 katona ellen indítottak eljárást kábítószer-fogyasztás miatt. Már katasztrófákat Is okozott A légierő egységeiben is igen elterjedt a narkotikumok használata. A kaliforniai Castle légi támaszponton egy esetben hat katonát tartóztattak le. Három közülük egy KC—135 típusú repülőgépen szolgált. Ezek a gépek látják el repülés közben üzemanyaggal a H-bom- bákat szállító B—52-eseket. Jellemző, hogy az amerikai sajtóban újabban olyan cikkek is megjelentek, amelyek kétségbevonták a B—52-es repülőgépek nagy vihart felkavart spanyolországi és grönlandi katasztrófájáról kiadott hivatalos magyarázatokat. (A szerencsétlenség folytán mindkét esetben nukleáris bombákat vesztettek el.) Jelenleg felvetődött annak a gondolata is, hogy a Thresher nevű atomtengeralattjáró eltűnésében is közrejátszott esetleg a legénység narkotizáltsága. ULU »■■»»»■A Gyurkó Géza: PRÁGA 1972 Csikorogva fordul a villamos a Venczel térre: szabadot mutat a lámpa és a rendőr is. Mert a közlekedési lámpa már kevés egymagában Prága rendkívül rr.egnö- vekedett forgalmának, különösen itt a Venczel téren és a környékén. Az automata mellé az ember is szükséges. Lüktető, pezsgő, eleven az élet egész Prágában; mint amilyen lüktető s eleven ebben az egész országban. A gazdag választékú kirakatok arról tanúskodnak, hogy jobban élnek a prágai emberek, mint a közelmúltban, a zsúfolt színházak, mozik, a hangulatos óvárosi kisvendéglők és a modern szállodák reprezentatív bárjai tele emberekkel, — hazaiak- . kai és külföldiekkel egyaránt. A modern és nagyforgalmú prágai repülőtér szinte percenként fogadja és indítja a szocialista országokból, a nyugati, sőt az afrikai és az ázsiai városokból érkező gépeket. Február van, de turisták is szép számmal érkeznek a repülőgépeken. Az utasok zöme azonban szakember, kereskedelmi képviselő, kulturális delegáció tagja, avagy éppen újságíró. A csehszlovák főváros ezekben a hetekben mintha új lendülétet venne, hogy magával ragadja az országot, az egész nép előtt álló nem is kis feladatok megoldtára. A csehszlovák párt Központi Bizottsága kintjártam- kor tartotta plénumát. Amikor a szent Vitus templom csodálatos gótikáját ámultam, mögöttem, a vár hatalmas, és a televízióból is jól ismert díszes tanácskozótermében Gustav Husak fogalmazta meg ázokat a tennivalókat, amelyek a párt, a kormány s az egész nép előtt állnak. Egyáltalában nem történelmi mérföldkő ez a plénum a csehszlovák nép rrai történelmében, egyszerű kis állomásnak tűnhet, ahol/ lényegében csak „vizet vett fel” a mozdony. A valóság persze más és több ennél. Ez a „vízkivétel”, még ha nem is történelmi pillanatot jelent a további munkát illetően, de feltétlenül konkrét és újszerű feladatmegszabást. A párt erősnek találtatott A Központi Bizottság pártós tömegszervezetekkel foglalkozó osztályvezetője Pro- hászka elvtárs rendkívül érdekesen summázta azokat a tennivalókat e sorok írójának, amelyeket a pléni m is megfogalmazott, s amelyek elválaszthatatlanok Csehszlovákia jövőjétől. Ma már kétségtelen, hogy az 1971-es esztendő a csehszlovák párt nagy győzelmének esztendeje volt: a párt megerősítette vezető szerepét, levonta a kellő konzekvenciákat 1968 tanulságaiból és helyes politikája kivívta a dolgozók legnagyobb részének egyetértését. — A párt megméretett és erősnek, szilárdnak találtatott — fogalmazta meg a pártközpont osztályvezetője az elmúlt esztendő lényegét. És rögtön hozzátette: —Most az a feladat, hogy a kapott bizalmat a pártnak, de a társadalom minden szervezetének fel kell használnia a jövő céljait illetően. Más szóval ez azt jelenti, hogy a csehszlovák párt az ideológiai frontáttörés után az egész társadalom, a tömegszervezetek aktív mozgósításával fontos gazdaságpolitikai feladatok megoldásán kíván munkálkodni. Alexander Freiberg a neve annak az őszülő igen fiatalos hatvan év körüli férfinek, aki a CKD Dukla prágai gyár kereskedelmi igazgatója. s aki másfél esztendőt töltve Magyarországon, még szlengjeiben is perfekt magyarul tájékoztat bennünket a 140 esztendős gyár életéről. Érdekes összevetni azokat az elvi megfogalmazásokat, amelyeket a pártközpont osztályvezetője summázott, s amelyeket a cseh párt Központi Bizottságának plénuma fogalmazott meg. a gyakorlat valóságos tényeivel. A kereskedelmi igazgató, kollegájával. Pavel Jelinek üzemvezetővel kísér végig az üzemen. A gyár nagyteljesítményű kazánokat szállít jelentős tételekben exportra, így Magyarországra is. Korszerű technológia, elavult körülmények, 30—40 éve az üzemben dolgozó szakmunkások és sok, igen sok fiatal. A rövid, szinte tudományos szintű tájékoztató nyomán — a korszerű kazángyártis titkairól van szó — nemcsak az derül ki, hogy az üzem dolgozói szeretik munkájukat és felettébb értik is, de feltétlenül megkapó az az optimizmus. amellyel a munkások a jövőt szemlélik. A munkán a sor Mérnökök, gyári vezetők, hegesztők, egyszerű munkások fogalmazták meg egyöntetűen a lényeget: — Most már a munkán van a sor. Gazdaságos termelés nélkül nincs jövő. Prágától vagy 70 kilométerre van a becsváry termelőszövetkezet, amely a koli- ni kerület és egvben az ország egyik legkiemelkedőbb közös gazdasága. Elég egyelőre talán csak a fenti megállapítás illő—trálására egyetlen adat: 450 hektár átlagában 50 mázsás búzatermést takarítottak be az elmúlt esztendőben! Jan Ctka- lek, a szövetkezet elnöke mezőgazdasági mérnök, mintha, csak összebeszélt volna a nagy teljesítményű kazánokat gyártó Dukla-be- liekkel, a . következőket mondja, miközben a korszerű farmon kalauzol végig: — ... hát hogyan is lehetne másképpen előbbrejutni, mint a magas szintű és gazdaságos termeléssel. S ehhez most már rendkívül nagy segítséget ad a párt. Mert az igazság az. — tette hozzá —, hogy volt idő. amikor határozatokban nem volt hiányunk, csak a gyakorlati segítségben. De abban aztán annál több. Miközben a modern javítóműhelyt csodáljuk, amalv korszerű szerszámgépeivel kisebb gvárrészlegnek is bediene, óhatatlanul az jut eszembe, amint a pártközpont második emeletének egyik irodájában V. Pro- hászka elvtárs a következőket mondja: — Fontos, hogy ne csak határozatokat hozzunk, hanem azokat minden szinten me: is valósítsuk. 1972. legfőbb problémái — tette még. hozzá — a gazdasági kérdések helyes és jó megoldása, s általában a gazdaság mtensávitása. . Gazdasági életünkben nélkülözhetetlen szerepe van a külkereskedelemnek. Ez abból adódik, hogy nálunk minden gazdasági reálfolyamat — az ipari termelés, a beruházás, a fogyasztás — importigényes, ugyanakkor a gazdaság majd minden ágazata — a belső piac korlátozott méretei következtében — termékeink kisebb- nagyobb hányadát csak kül•• •• 1 r* Kölcsönös cionyok Soldi piacokon értékesítheti. . Kereskedelempolitikánk — ilyen körülmények között szükségszerűen — az ország külgazdasági kapcsolatainak állandó fejlesztésére törekszik. Ennek eredményesséV* gét a közelmúltra — a harmadik ötéves terv időszakára — vetítve az tükrözi, hogy az árucsereforgalom öt esztendő alatt több mint 50 százalékkal bővült.
