Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jássár okszállás kos* íjrésssénügyi helyset érői i első ülését tartotta p Jászárokszálláson a Vtözségi tanács, ahol óét . kell ..g mun- ,amot tar- érdeklődésé- enére a társa- . nyerhetett kellő ,st abba, pedig e .iység nem egy eset­széles körű elismerést .demelt volna. Az új ren­delkezés többek között ezen kíván változtatni. — A szakmai felügyeletet továbbra is a BM Tűzoltó­ság Országos Parancsnoksá­ga látja el. A tanácsi irá­nyítás nem jelenti azt, hogy a tűzoltóság hatásköre vé­get ér a közigazgatási hatá­roknál. Megyénk tűzoltói természetesen továbbra is beavatkoznak más megyék­ben a súlyosabb tűzesetek megfékezésénél, de a kölcsö­nös segítség elve kell hogy érvényesüljön a járási és városi egységek tevékenysé­gében is. — Miként fogadják a tűz­oltók az együttműködés új formáját? — 11 gy gondoljuk, hogy a tanácsokon keresztül az ed­diginél szélesebb alapokon nyugvó kapcsolatot építhe­tünk ki a lakossággal. Ez el­sősorban a tűzrendészet megelőző feladatának ellá­tásában kell, hogy éreztesse hatását. A tanácstagokon keresztül a tűzrendészet! szabályok, előírások tudato­sítását kívánják az eddigi­nél is jobban elmélyíteni. A társadalom segítségét min­dig éreztük munkánkban, hiszen elég csak a szolnoki volt Centrum Áruház tűz­esetére gondolni, hányán se­gédkeztek a tűzoltásban! — mondta Szilágyi László al­ezredes. — Eddig is jó emberi kap­csolataink voltak a külön­böző szintű tanácsi szervek­kel, van tehát mire felépí­teni az együttműködést. Az új rendszertől azt várjuk, hogy tovább szilárdul az ál­lampolgárok tűzrendészeti fegyelme, hiszen egy átme­neti lazulás is helyrehozha­tatlan károkat okozhat. SS j napiremfi pontként a i í 'észségügy* helyzetéről ^ 1$* altak. tanácsülésre készített ,Cs jelentés arról szá- be, hogy az elmúlt év­javult az egészségügyi ■<4s. A nagyközségben je- rig 4 körzeti orvosi ren- van, dolgozik továbbá ^fogorvos. Orvosa van a ''tömődének és külön az is- <áiak. A 2500 lakosra jutó egy körzeti orvos mun- ,t ápolónő, védőnő és isirnok segíti, íeggyógyászati, urológiai, „nopédiai szakrendelésre .Szolnokra, szemészetre pedig Jászberénybe járnak be a jászárokszállási betegek. Figyelemre méltó eredmé­nyekét értek el az elmúlt évben az egészségügyi meg­előző munkában. Ilyen a krónikus betegek rendszeres behívása és ellenőrzése, a veszélyeztetett terhesek be­tegállományba vétele, a ter­hesanyáknak rendszeresített tanácsadás, a csecsemők el­látása D-vitaminnal és anya­tejjel. A jelentés a továbbiakban a közegészségügyi munkában tapasztalt hiányosságokról számolt be. Gond volt — különösen a cigány lakosság­nál — a kötelező védőoltás­sal. A cigányok többszöri fi­gyelmeztetés után sem jöttek el védőoltásra, sok esetben a rendőrség segítségét kel­lett igánybe venni. Panasz volt az ivóvízellátásra. A kicsapódott vastól a víz időnként megszíneződött, iváskor undort keltett, mo­sásnál színezte a fehérneműt. Á Ibmánygyarapítás 360 ezer forintért A megyei könyvtár 1972-es tervei Hogv megyénkben évről évre növekszik a művelődé­si igény s ezen belül külö­nösen az olvasási kedv, azt szemléletesen bizonyítják a Szolnok megyei Verseghy Könyvtár adatai a látoga­tottságról. Annak ellenére, hogy a könyvtár állomány- ellenőrzési és belső átala­kítási munkálatok miatt a nyári hónapokban zárva volt a közönség előtt, az ol­vasók száma nem csökkent, sőt több mint 600 fővel nö­vekedett az elmúlt évben. 1971. végén 8850 beiratko­zott olvasója volt a könyv­Szakközépiskolások orosz-versenye Boldogan veszi kézbe a dí­jat, Dolmányos István két­kötetes Szovjetunió-történe­tét. Még annyira a verseny hangulatában él, hogy .egy pillanatra meglepődik, ami­kor több óra után ismét ma­gyar szót hall. Ö Török Te­réz, a Martfűi Cipőipari Szakközépiskola negyedikes tanulója, a szakközépiskolák országos tanulmányi verse­nyének megyei győztese. — Mit kellett tudni az el­ső díjért? — Egy Jevtusenko-verset mondtam el emlékezetből, aztán egy ismeretlen szöveg­ről kellett beszélnem egy­szeri olvasás után, a társal­gási részben pedig Moszkvá­ról, Leningrádról kérdeztek. Mindez nagyon egyszerűen hangzik, de a verseny bíráló bizottságának tagjai azonnal hozzáteszik, hogy Török Te- réznek tökéletes a kiejtése, változatos a szókincse, ötle­tesen tud társalogni például olyan témákról is, mint a szovjet atomfizika. — A szakközépiskolában csak heti két órában tanul­nak oroszt. Hogy sikerült ilyen jól elsajátítania a nyelvet? — Elsős korom óta járok dr. Botka János tanár úr orosz szakkörébe. Nemcsak tantárgynak tekintettem az oroszt, igyekeztem minél jobban megismerni, hiszen ez csak javamra válik, akár­milyen területére kerülök az életnek. Sokat segített, hogy tavaly nyáron egyhónapos jutalomtáborozáson vettem részt* a Szovjetunióban, Nov- gorodban. A tábort trojkák­ra, hármas csoportokra osz­tották. Minden trojkában egy szovjet diák igyekezett megismertetni minél jobban a nyelvet két magyarral. Török Teréz negyedik éve indul oroszból az országos tanulmányi versenyen. Elsős korában még nem jegyezték a legjobbak között, tavaly­előtt hatodik, tavaly negye­dik lett a megyében, az idén pedig első. Most készül az április 7-én tartandó orszá­gos döntőre, továbbá az érettségire és felvételi vizs­gára á bőripari felsőfokú technikumba. Mindhárom helyen szeretne helytállni. A győztes mögött igen szo­ros volt az orosz verseny me­zőnye. Gönczi Sándor, a szol­noki gépipari szakközépiskola Boros Tibor a törökszent­miklósi mezőgazdasági szak- középiskola és Csák Ibolya, a szolnoki közgazdasági szak- középiskola tanulói kaptak még jutalmat. A versenybe a megye tizenegy szakközép- iskolájából összesen százhat- vanan neveztek be, s közü­lük huszonkettőn jutottak a megyei döntőbe. A bíráló bi­zottság tagjainak egyöntetű véleménye szerint az idei a verseny, az indulók számát és felkészültségi színvonalát tekintve egyaránt felülmúlta az elmúlt évek átlagát. Ez különösen azért örvendetes, mert az eddigiekben megle­hetősen háttérbe szorult a nyelvtanítás a szakközépis­kolákban. Remélhetőleg a verseny sikere az általános fejlődés kezdetét jelzi. Sz. J. tárnak. 5646 a felnőtt és 3204 a gyermekrészlegben. Nem kevésbé voltak sike­resek a könyvtár rendezvé­nyei sem. A felnőtt részleg­ben 67-et tartottak csaknem 3000 látogatóval, a gyer­mekkönyvtár 167 rendezvé­nyén mintegy 5000 általános iskolás tanuló vett részt. Különösen szép sikere volt a Költészet Napja alkalmá­ból rendezett találkozóknak, a Magyar Költészet Száza­dai című szabadegyetemi sorozatnak, a rendhagyó iro­dalomóráknak és a gyer­mekkönyvtár Weörös Sán- dor-műsorának. A könyvtár különgyűjte- méhyei közül a Pedagógiai Szolgálat nyújtott leghasz­nosabb segítséget olvasói­nak: 370-en mintegy 2000 szakkönyvet kölcsönöztek és 40 témához kaptak írásbeli ajánló bibliográfiát. A hely- ismereti gyűjtemény kevés­bé teljes, fejlesztését e Szolnok 900. jubileumára tervezett feladatok közötf tartják számon. A különböző kiadványok (Együtt, Kaleidoszkóp, Könyvtári Magazin, Rövid úton) és ajánló bibliográfiák összes példányszáma meg­közelítette a 14 ezret a fel­újított sokszorosító üzem­ben 410 ezer ívnyi sokszo­rosítást végeztek. A megyei könyvtár kiadványai egyre népszerűbbek az olvasók körében. Állománygyarapítás, olvasószolgálat A megyei könyvtár 1972- es munkaterve kiemelt fel­adatként kezeli az ipari munkásság műveltségi szint­jének emelését, az olvasó mezőgazdasági dolgozók csökkenő számának megál­lítását és a fiatalokkal való foglalkozást. Az utóbbi ál­landó programként szerepei a könyvtárak munkájában, hiszen az olvasótábor 70 százalékát- a 6—26 éves kor­osztály alkotja. A fenti célok figyelembe­vételével történik az állo­mánygyarapítás, amelyre 1972-ben 360 ezer forintot fordítanak. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozó csoport mintegy 14 000 könyv fel­dolgozását végzi el az év során, 500-zal többet, mint tavaly. Az olvasószolgálat állan­dóan szemmel kíséri a könyvtár látogatóinak igé­nyeit. Még az első negyed­évben átfogó keresztmetszet­vizsgálatot tartanak, s kü­lönös figyelemmel kísérik a fizikai dolgozók hátrányos helyzetben levő gyermekei­nek olvasási kultúráját. Tovább bővül az ajánló polcok kitűnően bevált rendszere. Társadalomtudo­mányi, ifjúságpolitikai, köl­tészeti ajánlópolcot létesíte­nek, s kiemelt helyen ke­rülnek a közönség elé a rá­dió-, a tv-, a színház- és moziműsorhoz kapcsolódó művek is. Tovább differenciálódik a tájékoztató szolgálat. Egyre inkább áttér a könyvtár a legkorszerűbb tájékoztatási formára, térítés ellenében hozzáférhetővé teszik az eredeti dokumentumok hite­les másolatait. Az itjú olvasókért Az ifjúságpolitikai felada­tok közül az egyik legfon­tosabbnak látszik az a fel­mérés, amelyet Cibakháza, Jászberény, Karcag. Kunhe­gyes, Szajol és Tiszafüred könyvtáraiban végeznek a 15—25 éves ifjúság olvasási igényeinek megállapítására. A múlt év statisztikáinak feldolgozása alapján ugyan­ennek a korosztálynak a könyvtári munkában hasz­nosítható sajátosságairól módszertani levelet külde­nek a megyei hálózat könyvtárainak. Az év során valamennyi járási-városi könyvtárba ifjúsági felelőst neveznek ki és tovább szer­vezik a KISZ-korosztálvú fiatalok könyvtári klubjait A könyvtári kiállítások változatos programjából a Nemzetközi Könyvév alkal­mából rendezett könyvtörté­neti kiállítás, valamint a Janus Pannonius, a Radnóti és a Verseghy—Petőfi em­lékkiállítás emelkedik ki. Az említett események mind a megyei könyvtár valamint a Ságvári Endre Művelődési Központ, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a Damjanich Mú­zeum, a megyei KlSZ-bi- zottság és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága kö­zötti együttműködés alapján valósulnak meg. A Verseghy könyvtár évi tervének sikeres megvalósí­tása minden bizonnyal nagy mértékben hozzájárul me­gyénk közművelődési szín­vonalának emeléséhez. Sz. J. Nemes György: Dávid és Klotild o Éppen a sor közepén ta­lálkoztunk össze. A máso­dik nap történt. Ránéztem a karórámra. Pontosan fél öt volt. A nap még erősen sü­tött. Kézfejemmel megtöröl­tem a hónom alját, mert úgy éreztem, hogy verejté- kes. Az alsó karommal meg a homlokomat. Az is ned­ves volt. Dávid akkor ért oda. — Meleged van. Klót? — kérdezte. — Kicsit — feleltem. — Nem akarsz pihenni? — kérdezte. — Nem. Még csak a har­madik fazéknál tartok — feleltem. — Sokat szemelgetsz? — kérdezte. — Nem — feleltem, és ne­vetni kezdtem. ■— Biztos? — és ő is ne­vetett. — Biztos. Eddig huszon­négy szemet ettem — felel­tem. — Megszámoltad? — kér­dezte. — Meg ám! — feleltem. Hüvelykujja és középső ujja között egy nagy szem hamvas málna piroslott. Azt nyújtotta felém. — Tessék. Itt a huszon­ötödik. Ezt kapd be — mondta, és a számba akar­ta dugni a málnaszemet. De én elrántottam a fejemet. A málna eldörzsölődött az ar­comon. A leve a fülem felé folyt. — Te pazarló — kiáltotta Dávid. Átkapta a vállamat. Oda­hajolt' az arcomhoz, és le­nyalta róla a szétnyorr.ódott málnát. Én közben nevet­tem, és kapkodtam a feje­met — Mit csinálsz, te — mondtam. Belenyúltam a kis fazekamba. Én is a két ujjam közé csippentettem egy málnaszemet. Ezt én dugtam a szájába. — Ha olyan éhes vagy — mond­tam még. Akkor ő nyúlt a maga fa­zekába. Kivett egy szemet. Megint be akarta tenni a számba. Most nem sikerült elkapnom a fejem. Csak a számat csücsörítettem össze, mikor a málna már félig bent volt. Nem akartam se lenyelni, se elharapni. A málna kidudorodott a szám­ból. Akkor Dávid megint oda­hajolt az arcomhoz. A szá­jával el akarta rabolni tő­lem a málnaszemet. De nem' sikerült neki. A málna szétnyomódott. Leve a szánkba folyt. Éreztem a savanykás-édes málnaízt. Olyan volt, mintha Dávid szájának az íze volna. Ügy maradtunk sokáig. A szánk összeért. Dermedten álltunk. Én mozdulni se mertem. Éreztem, hogy Dávid se. Dá­vid átölelve tartott. A ha­sunkat nyomta a két fa­zék. össze is koccantak. Sejtettem, hogy a málna ki­ömlött. Vagy ’egalább is egy része. Nehezemre esett, de elszakadtam Dávidtól. Lá­bunk előtt valóban ott volt a sok kiömlött málna. Két kupacban. Lehajoltarr, és próbáltam ' visszarakni a fa­zékba. Dávid mellém gug­golt. Én egy kicsit lehuny­tam a szememet. Szégyell­tem, de jól éreztem magam. És sajnáltam, hogy kiömlött a málna. Sajnáltam, hogy abba kellett hagyni a csókot. Akkor azt éreztem, hogy megint málnaízű a szám. Nem nyitottam ki a szeme­met. Éreztem ajkam között az új málnaszemet is. És éreztem újra Dávid ajkát... Két karommal átfontam a nyakát ☆ Minden délután háromtól hatig a málnásban dolgo­zunk. A két vödröt általá­ban megszedjük. Többnyire én vagyok kész előbb, és akkor segítek Klotnak. Köz­ben rendszeresen csókoló- zunk. Az nagyon jó, csóko- lózunk. Ügy megyünk végig a sorok között, hogy inkább kihagyunk még pirosló mál­naszemeket, csak találkoz­zunk. Mikor visszafelé me­gyünk, megkeressük az ott­hagyott szemeket. ‘ Most nem én dugom Klót szájába a málnát. Ó csücsö­ríti össze a száját. Nedves az ajka, és csillog, ahogy a bőr sugarasan rovátkolódik rajta. És a csücsörített, fé­nyes ajka között hamvas a tompafényű málna. — Harapd el a felét — kérte. Mikor odahajoltam a szá­jéhoz, gyorsan beszippan­totta, és nevetett, hogy nem tudtam a málnához hozzá­érni. Csak a málnalétől még jobban megpirosodott szájá­hoz érhettem. így játszottunk sokszor, sokáig Ma az történt, hogy nem vo1*- ideje beszippantani a felkínált málnát. De én meg nem haraptam el, hanem hirtelen mozdulattal kiöltöt- tem a nyelvemet... Nem tudott a tréfán ne­vetni, olyan váratlanul ér« te a mozdulat. Csak a sze­me nevetett, a szeme sarka körül összefutott a sok kis ránc. — Ezt csináld még egy­szer! — mondta, és már nyújtotta a száját az új kí­sérletre. Talán arra gondolt, hogy megelőz engem nyelv- öltögetésemben. Be akarta kapni a felkínált málnasze­met. és utána összecsukni a száját. De én fürgébb voltam. Egy pillanattal előztem meg Klót mozdulatát Dermedten így maradtunk. Nem akart elengedni. És nem bántam, hogy nem en­ged el. Néztem a szemét, láttam, ahogy fátyolos lett Néztem, néztem, de nerc1 sokáig állta a tekintetemet. Lehunyta a szemét. Két karjával átölel­te a vállamat. Ügy éreztem: mindig így kellene maradni. A szomszéd kukoricásban megzörrent valami. Szétreb­bentünk. Éreztem. milyen piros lehet az arcom. Klot- ra néztem. Az övé lángolt. Gyorsan szedegetni kezd­tük a bokrokról a málnát A tábla sarkán feltűnt Károly bácsi. (Folytatjuk.l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom