Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
Tovább aközös úton 4 Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság meghívására Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra Bukarestbe. A delegáció útját érthető érdeklődés előzi meg, hiszen a találkozás magas szintje és az, hogy ezúttal kerül sor az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírására, azt jelzi, hogy a két ország tovább lép a közös úton, a közös cél felé. Szocialista álla.- mok kétoldalú barátsági szerződései — mint a gazdag tapasztalatok bizonyítják — mindig is segítettek a kapcsolatok további elmélyítésében, még intenzívebbé tételében. Emlékszünk még azokra a körülményekre, amelyek között 1948-ban e mostani — aktuálissá vált, új — szerződés elődje született. Akkor, néhány esztendővel a hitleri fasizmus legyőzése, országaink felszabadulása után a hatalom kérdése már eldőlt Magyarországon és Romániában. A választás megtörtént, megvolt a szándék és a törekvés, a szocializmus célkitűzése. A fiatal államrend megszervezésére és védelmére igen nagy szükség volt, csakúgy, mint a szocializmus felé induló, felszabadult európai államok együttműködésére. Ezt a közösen vállalt célt, a két nép baráti kapcsolatainak elmélyítését, az együttműködés alapformáinak megteremtését, az alighogy megszületett szabadság megvédését szolgálta az első szerződés. Az azóta elért eredmények bizonyíthatják: teljesítettük — népeink javára — a szerződésben vállalt kötelezettségeinket. Közelebb került az akkor csak távoli jövőben sejlő cél: a szocializmus felépítése és — éppen a szerződés szellemében — kapcsolatainknak számtalan új szála alakult. Most, amikor a magyar párt- és kormányküldöttség útnak indul, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a csúcsszintű találkozó betetőzése lesz az élet széles területét átfogó politikai, gazdasági, kulturális együttműködésnek. A kapcsolatok alakulását és jövőjét talán az az adat jellemezhetné — amelyet gyakran tekintenek a gazdasági együttműködés egyik alapmutatójának —, hogy országaink külkereskedelmi forgalma a korábbi esztendők stagnálása után három éve 20 százalékkal emelkedett 1971 és 1975 között — egy korábban aláírt megállapodás értelmében — a magyar—román árucsereforgalom 90 százalékkal növekszik. Az ipar minden területén — elsősorban a gépiparban, a személygépkocsigyártásban, a híradástechnikában, a vegyiparban — találkozhatunk a kooperációval.- A KGST komplex programja keretében pedig a gazdasági integráció új formáit keressük. A gazdasági-kereskedelmi együttműködést jól egészíti ki a kulturális csere, amely — mint azt például az egyre gyakoribb színházi vendégjátékok, képzőművészeti kiállítások bizonyítják — igen élénk. E redményeink és politikánk része a szocialista közösség eredményeinek és politikájának. A kétoldalú kapcsolatok rendszere jól egészíti ki és erősíti a szocialista országok — politikai, gazdasági — együttműködését. A kétoldalú szerződések a sokoldalú megállapodásokat támasztják alá. így van ez Magyarország és Románia esetében is. A most kezdődő megbeszélések — amelyek az új barátsági szerződés aláírásával zárulnak — azért igen figyelemreméltóak, mert kijelölik népeink, országaink együttműködésének keretét, tovább erősítik két szomszéd nép barátságát — egyúttal pedig a szocialista országok testvéri együttműködésének is fontos állomását jelentik. Zárszámadás után Beszélgetés Szentesi László megyei tanácselnökhelyettessel Száztizenkilenc tsz közgyűlés után vagyunk. Jó egy hónap alatt — január 15. és február 19. között — tartották meg zárszámadó közgyűléseiket a Szolnok megyei termelőszövetkezetek. Szentesi Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével beszélgettünk erről. Munkatársunk; A jászteleki Tolbuchin és a szolnoki Vörösmező kezdte, a csépai Petőfi, a szelevényi Szikra és a mezőtúri Alkotmány Tsz zárta a közgyűlések sorát. Van-e a sorrendnek jelentősége? Szentesi László: Tulajdonképpen nincs és mégis van. Az időpontokat a szövetkezetek maguk választották. De nyilván azok zártak elsőnek, amelyek jól álltak s rendben van a könyvelésük. — Másrészt azok utoljára, ahol a könyvelés nem volt képes korábban elkészíteni a mérleget és anyagi godok is voltak. A jó szövetkezetek, ha nem is legelsőnek, de az elején zártak, s utoljára a gyengék, a szanált gazdaságok. Munkatársunk: Milyen érdeklődés kísérte a zárszámadásokat? Szentesi László: Minden eddiginél nagyobb. — Még nincs végleges adatunk, de úgy becsüljük, hogy közel 45 ezer parasztember jelent meg a közgyűléseken. Ekkora tömeggel tudtunk szót váltani a párt agrárpolitikájáról, s a kisebb kollektívák, a termelőszövetkezetek közös dolgairól. A mindkettő iránti jóértelmű kíváncsiságot mutatja hogy — bár az új szövetkezeti törvény szerint a nem dolgozó tagok (nyugdíjasok, járadékosok) részvétele híján is határozatképes a közgyűlés, mégis ott volt az öregek mintegy egyötöde is. A közgyűlésekre minden öreget meghívtak, s akiknek egészségi állapota mégengedte. részt is vettek. Munkatársunk: A megjelenés még csak részben érdeklődés. De attól még közömbösen végig is ülheti valaki a rendezvényt. Szentesi László: Nem így történt. Volt sok olyan termelőszövetkezet. ahol tízen— tizenketten is szót kértek véleményt formálva a gazdálkodásról. És a közösség dolgairól szóltak, nem egyéni sérelmeiket hánytorgat- ták. A közgyűléseket ugyanis megelőzték a brigád- és üzemegység megbeszélések, a párttaggyűlések. E fórumokon igazodtak el abban, ha valaki nem kapta meg a kocsi szalmát, ha nem jól mérték ki a háztáji földjét és így tovább. A zárszámadó közgyűlésre már az érdemi vita maradt hátra. Munkatársunk: Szabad kételkednem — elnökhelyettes elvtárs? Azt tapasztaltam az utóbbi időben, hogy szakértelem híján a tagok nagy része nem tud beleszólni a szövetkezet érdemi dolgaiba. Szentesi László: Van ebben igazság, de nem mondhatjuk általánosnak és nem törvényszerű. A gond főleg azokban a szövetkezetekben tapasztalható ahol nem elég világosan, érthetően állítják össze a vezetőség beszámolóját, és olyan számtengert ismertetnek, amelyben még a magasabb szakkénzettségű dolgozók sem tudnak eligazodni. A szövetkezetek tagjainak többségét elsősorban a naturális adatok ragadják meg; az. hogy hány mázsa búza termett, vagy hány li-. tér tejet feitek a tehenektől. A hozzászólók is elsősorban azért bírálják a vezetőket, hogy miért csak annyi termett. Másrészt terebélyesedik a szövetkezetekben a fiatal szakmunkások, szakemberek rétege, akik már a gazdálkodás bonyolultabb összefüggéseit is képesek megérteni. Lassan általánossá lesz az is, hogy a közgyűlések előtt írásban megküldik a tagoknak a mérleg főbb mutatóit. Az idén több mint 60 szövetkezet ezt a gyakorlatot követte. Ez jó dolog, hiszen ha valaki nem ért valamit, van ideje még a közgyűlés előtt utána érdeklődni vagy a közgyűlésen szóvátenni. Ezt az eljárást szeretnénk a jövőben minden szövetkezetben meghonosítani. Mukatársunk: Ügy tudom. az idei zárszámadó közgyűlések egy részét összekötötték vezetőségválasztással is. Szentesi László: Harminckilenc termelőszövetkezetben választották újjá a vezetőséget. Tizenötben kötötték ösz- sze a zárszámadással. Űj elnök került a két jászapáti, a jászjákóhalmai, a csépai és a tiszaburai tsz élére. Munkatársunk: Az új elnökök személye feltételez-e valamilyen változást? Szentesi László; Mindenek előtt azt kell leszögeznünk, hogy a távozó elnökök többsége hosszú éveken, évtizedeken keresztül jól vezette a szövetkezeti kollektívákat, becsületes és eredményes munkát végzett. Távozásuk oka az, hogy egészségi állapotuk megromlott vagy elfáradtak a tartós, idegfeszítő munka következtében, s az új, növekvő feladatok már meghaladták erejüket. Ami a változás másik oldalát illeti. Jászjákóhalmán a volt főagronómust. egy fiatal agrármérnököt választottak elnökké. A jászapáti Alkotmány Tsz-ben ugyancsak agrármérnök elnök követte a kitüntetéssel nyugalomba vonuló elődjét. Csépán Ci(Folytatós « 3. oldalon) Ma: Nagy értékű szellemi bázis Miről írna, ha újságíró lenne? Beteg a gyerek A világ mezőgazdasága Koszorúzást ünnepség Szolnokon A Szovjetunió Vörös Hadserege és a Hadiflotta születésének 54. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzá- si ünnepséget rendeztek Szolnokon. A temetőben a szolnoki városi és járási pártbizottság. a városi tanács, a fegyveres testületek. az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok, üzemek, vállalatok és iskolák képviselői helyeztek koszorúkat virágokat a szovjet katonák sírjaira. Délelőtt tíz órára több száz ember gyűlt össze a Hősök terén. A hagyományokhoz híven négyes díszőrség — szovjet, magyar katona, munkásőr. rendőr — állt őrt az emlékmű előtt. A magvar és a szoviet Himnusz elhangzása után a megyei és városi pártbizottság nevében Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a pártbizottság titkára’ rótták le kegyeletüket. Ezután sorra helyezték el a megemlékezés és hála koszorúit a megyei tanács, a Hazafias Népfront, a fegyveres testületek és a szovjet katonák képviselői. Hosszú sorokban felnőttek. KISZ-Isták és út- tö ők lépkedtek az emlékmű elé, és több száz szál szegfűvel borították ű a talpazatot. Koszorúzás! ünnepséget rendeztek az évforduló alkalmából a megve több városában és községében is. Jóakaratot—jóakarattal KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON HÍREK — TUDÓSIT ASQ HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRÜK — TUDÓSÍTÁSOK Losonczi Pál látogatása Komárom megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Komárom megyébe látogatott. A vendéget Tatabányán, az MSZMP megye; bizottságának székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Kroszner László, a megyei tanács elnöke üdvözölte, majd tájékoztatták a megye politikai, gazdasági és társadalmi életének időszerű kérdéseiről. A tájékoztató után Losonczi Pál — Havasi Ferenc és Kroszner László társaságában — látogatást tett a megye több településén. 0 Felére csökkent a parkok száma A Szolnok megyei tanács műszaki- és kommunális bizottsága tegnap ülést tartott. A napirenden egy „örökzöld’’ téma is szerepelt; a köztisztaság. Megtudtuk — amit egyébként is sejtettünk —, hogy a közterületek, utak tisztításában megyénk az országos átlaghoz viszonyítva lemaradt. Országosan a városokban az utak 52 százalékát tisztítják rendszeresen — megyénkben mindössze 2} százalékát. Szolnok megyében egyedül a megyeszékhely ér{ ßl az országos városi átlagot. Egyébként az utóbbi években az úttisztításban fejlődés tapasztalható. Nehezíti viszont a munkát az utak állapota, a gépesítés hiánya. Ez utóbbi nemcsak megyei, hanem országos gond is. Jelentős fejlődésre néhány éven belül nem számíthatunk. A szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya országosan a városokban 77 százalék. Megyénkben ez is csak a 25— 26 százalékot éri el, egyedül Szolnokon közelíti meg a 65 százalékot. Egy újabb lehangoló adat: megyénk városaiban csaknem mindenütt csökkent a belterületi parkok száma. A csökkenés mértéke átlagosan 50—55 százalék. Egyetlen város Kisújszállás, ahol némi növekedés tapasztalható és még az is vigasztaló, hogy Jászberényben mindössze stagnál. ötveneKv millió forint a köz javára (Tudósítónktól) Szolnok megye tanácsán most folyik a város- és község fejlesztési versenymozgalom tavalyi eredményeinek összegezése. A felmérés szerint a megye lakossága kiemelkedően teljesítette az egyik legfontosabb verseny- feltételt, a társadalmi munka előírásait. A verseny több mint 10 éves történetében először fordult elő, hogy a köz javára végzett közösségi és egyéni társadalmi munka értéke meghaladta az 50 millió forintot. 1970-hez viszonyítva kereken 12 millióval nagyobb értékű önkéntes munkát végzett a városok és falvak népe. Szolnokon a város 900. évfordulójának a tiszteletére kezdeményezett széles körű városszépítési akció első évének kiemelkedő sikereként, első alkalommal 10 millió forintnál nagyobb összegű társadalmi munkával toldották meg a városfejlesztési alapot. A tiszaligeti nagy sportkombinát építésében, játszóterek, parkok, járdák létesítésében a lakosság egy- harmada, 17,5 ezer ember működött közre. Hatvankét üzem, vállalat és 42 szocialista brigád szervezett városszépítő szombatokat, vasárnapokat. Több mint egymillió tonna műtrágya A hazai mezőgazdaság történetében az idén először haladhatja meg az egymillió tonnát a műtrágya-felhasználás. Az MTI munkatársának kérdésére az Agrotröszt illetékesei elmondották, hogy az idén az elmúlt évinél hozzávetőleg tíz százalékkal több talajerőpótló anyagot hoznak forgalomba, és ezzel a nagyüzemek számára lehetővé teszik, hogy az eddiginél intenzívebb műtrágyázással növeljék a terméshozamokat. 1972-ben az egy hektárnyi mezőgazdasági művelt területre átlagosan 155 kilónyi műtrágya jut, és további előrelépést jelent, hogy minden eddiginél nagyobb tételeket vásárolhatnak a termelők a legfontosabb műtrágyafélékből. Az elmúlt években ugyanis megfelelő mennyisegű nitrogén műtrágya állt rendelkezésre, ebből időnként felesleg is volt, viszont a szükségesnél kevesebb foszfor és kálium műtrágya jutott a földekre és emiatt számos nagyüzemben nem tudták megteremteni a növények számára legkedvezőbb keverékarányt. Az idén csökken a forgalomba hozott nitrogén-anyag aránya, ugyanakkor 27 százalékra nő a foszfor és 31 százalékra a kálium talajerőpótló anyag aránya, ami az elmúlt évekhez képest javulást jelent Az első a biztonság Az Ikarus székesfehérvári gyárában megkezdték az Ika- rusn 255-ös és az Ikarus 266- os autóbuszok nullszériájának a gyártását. A két autóbusztípust a székesfehérvári gyárban kísérletezték ki. Nemesen egyszerű vonalvezetésük, kiváló műszaki tulajdonságaik. kényelmes utasterük. hatalmas panorámaablakaik miatt a jövő autóbusz típusánay tartják őket. Az Ikarus 255-ös típust a városok közötti közlekedésre szánták a tervezők. Hatalmas panorámaablakai kitűnő kilátást nyújtanak, az — HÍREK utastérben 53 magastámlás, műbőr-kárpitozású ülés szolgálja a kényelmes utazást, Üj magyar növényvédőszer Szerdán Győrött, a Technika Házában tanácskozást tartotta^ Győr-Sopron, Vas, Komárom és Fejér megye mezőgazdasági üzemeinek növényvédő szakemberei. Az aszályos tél, s a7 általában csapadék-szegénynek ígérkező 1972-es év speciális növényvédelmi kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson a Chinoin gyógyszer és vegyészeti gyár képviselője bejelentette, hogy legújabb gyártmányuk — a Fundasol — a peronoszpóra kivételével szinte valamennyi gombabetegség ellen hatásosan alkalmazható mind szántóföldi, mind kertészeti növényeknél, illetve a gyümölcsösökben és szőlőskertekben. Egyaránt jó ellenszere a gabcnalisztharmatnak a szürke penésznek és a zöldségfélék szinte valamennyi gombabeteeséaének. Az új védőszer a kipermetezés után a lombozaton keresztül felszívódik, s legalább két hétig védettséget biztosít a növénynek. Szakszerű használata kizárja a gombakártevés lehetőségét, .
