Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

1972. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 \ j4 Az vitathatatlan, hogy a sokat emlegetett „aktív pi­henés” valami ellentétes te­vékenységet jelent. Például azt, hogy a szellemi meg­erőltetésben kifáradt, ülő foglalkozást űző ember ak­kor pihen igazán, ha kikap­csolódik, ha sétál, gyalogol, élvezi a szabad levegőt és valami fizikai elfoglaltságról gondoskodik; például a kert­ben, ház körül foglalatosko­dik vagy sportol. Ezzel szemben, ha valaki megeről­tető testi munkát végez, mezőgazdaságban, telepen, nyitott műhelyben dolgozik: A hosszabb ideig tartó egyhelyben ülés derékfájást, a gerincoszlop porckorong­jainak károsodását, ülőideg- bántalmakat, a lábban vér­keringési zavarokat, esetleg egyéb mozgásszervi ártal­makat is okozhat. Ezt azok­nak mondom, akik a jó pi­henést abban látják, hogy az pihenő ideje alatt -helyes, ha kényelmeskedik, heve- rész, olvas, rádiót hallgat, tv-t néz, vagy szomszédol, látogatóba jár. A hangsúly az igénybevétel megváltozá­sán van. Pihenő alatt ne azt tegye valaki, amit munkája alatt megszokott, mert ez a helyes pihenés alapvető sza­bálya. A helyes pihenés megszer­vezésével kapcsolatosan azonban el kell mondani, hogy a szobába szorulás ve­szedelmeket is jelenthet. Lássuk ezeket közelebbről! szabad idejükben valami alacsony ülőbútorra lekupo­rodva odaragadnak a tv kép­ernyője elé és ott is szuny- nyadnak el, ha a szellemi fáradtság elér; őket. Semmi kifogásom a tartós tv-nézés ellen, sugárártalmat vagy látási zavart sem okozhat. De az szükséges, hogy az ember ülőhelyzete kellően kényelmes legyen, hogy időn­ként álljon fel, mozgassa meg tagjait és az izgalmas műsor alatt ne egyék, ne igyék; ne torkoskodjék, mert az ilyen „szórakozásbéli túl- tápláltság” növeli a test­súlyt. terheli a szívet és pu­hává, petyhüdtté teheti a szervezetet. Szórakozás, pihenés alatt lehetőleg az izgalmakat is kerülje az ember. Az izga­lom, a feszültség semmi kö­rülmények között sem tesz jót. A felesleges feszültség vérkeringási zavarokat, fej­fájást, vértódulást okozhat. A pihenés akkor helyes, ha élvezi az ember és ha haszna van: testét üdíti, szellemét frissíti vele. Ha a végén megállapítja, hogy jól­esett. Ez a jóleső érzés még a mindennapi ártalmakat is eltünteti, kiegyensúlyozza. A pihenés módjának meg­választása mindenkinél a pillanatnyi adottságoktól, le­hetőségektől is függ és min­denki szabadon rendelkezik vele az ember. Röviden: a pi- az ölébe. Lehetőségeit meg kell ismerni és el kell ha­tározni, hogy hogyan éljen vele az ember. Röviden: a pi­henésre készüljön fel az egyén és ki-ki a maga mód­ján, a maga ízlése szerint úgy állítsa össze pihenő­programját, hogy az ne ár­talmára, hanem egészségére szolgáljon. Találjuk meg azt a pihe­nési formát, módot, vagy — ha úgy tetszik — pihentető szórakozást, ami nem eltes- pedést, elnehezedést, elpuhu- lást, hanem gyakorlatilag is kézzelfogható felüdülést, megerősödést jelent. Az izgalom és a torkoskodás kerülése Polybern A Rostock-körzeti Ribnitz- Damagartsn-i borostyánkő a világ minden részében ked- Vfel’t' ékszer. A városkában igen sok arany- és ezüst­gyűrű, karkötő, nyaklánc készült az elmúlt» tizenegy esztendőben. Nagy tet­szést aratott az úgynevezett „polybern”, amely kicsiny, műanyaggyantába ' épített borostyánkő — az „Isobern” gyár legújabb terméke. Vérszegénység és éhezés Az utóbbi években külö­nösen nagy fellendülés ta­pasztalható a hematológia, vagyis a vér különböző be­tegségeivel kapcsolatos tu­domány terén. A nemrég megtartott Nemzetközi He­matológiai Kongresszuson újból napirendre tűzték a vérrel kapcsolatos problé­mákat és rámutattak arra, hogy bizonyos vérszegény­ség-fajták természetét, bio­kémiai és genetikai jellem­zőit alapos vizsgálatnak kell alávetni. A vérszegénység — állapították meg — az egész világon elterjedt je­lenség, részben a vörösvér- sejtek alkati anomáliája, részben pedig a helytelen, vagy elégtelen táplálkozás miatt. E7 utóbbi szempontot pedig mindazoknak számí­tásba kell venniük, akik harcba szállnak az éhség ellen. A kinőtt gyermekruhák A gyorsan növő kisgyere­kek általában fél- egy év alatt kinövik a még jó ál­lapotban lévő ruháikat. A régit eldobni kár, folyton újat vásárolni pedig költsé­ges is. Ha a meglévőket ala­kítjuk, más anyaggal kom­bináljuk, kevés pénzből is mindig praktikusan és diva­tosan öltöztethetők a kicsi­nyek. Azoknak a mamáknak, akiknek problémát okoz a kinőtt ruhák átalakítása, néhánv ötletet rajzoltunk le segítségül. 1. A régi kabát kombinál­ható a rajzon látható mó­don műbőrrel, vagv mű­szőrmével. Az utóbbiból ké­szíthetünk a kabáthoz ka­pucnit is. 2. A kötényruha, mely a kicsinyek egyik legprak­tikusabb viselete, kombinál­ható kétféle anyagból, pl. egyszínű kockással, csíkos­sal, mintás anyag egyszínű­vel. Így a derékrész hosz- szabbítható, a szoknyarész hólosra bővíthető. 3. Azok a mamák, akik kevésbé tudnak szabni, régi ruhákból szoknyát és bole- rót könnyen készíthetnek. Díszíthető hímzéssel, horgo­lással, rátéttel. Blúzokkal, pulóverekkel kedvelt ruha- da’-abía lesz a kicsinek. 4. Ügyesen ötvözhetjük a régi ruha anyagát kötött be­téttel is. A szoknya és az ujja hossza is hasonló mó­don hosszabbítható. A ruha díszíthető színes rátéttel. 5. A régi ruhát megújít­hatjuk úgyis, hogy az anya­gához illő felsőrészt készí­tünk hozzá. A rajzon lát­ható ruhácskán a felsőrész­szel együtt szabjuk ki a zsebfedőket is. Készülhet hosszú és rövid puffos uj­jal. 6. Végül a kinőtt hosszú­nadrágból a legegyszerűb­ben térdnadrágot készíthe­tünk. A levágott nadrág­szárat pántba fogjuk. Csiz­mával nagvon divatos vise­let és praktikus ruhadara­bot is nyertünk vele. Az önragasztó tapéta Egyre nagyobb választék­ban kapható a háztartási kellékeket árusító boltokban a tapétapapír. Két fő válto­zata van, mégpedig a spe­ciális ragasztóval, vagy ke­ményítő-péppel ragasztható és az úgynevezett öntapadó tapéta. Ez utóbbi változatot, no­ha drágább az előzőnél, a icevesebb gyakorlattal, vagy ügyességgel bíró barkácso­lók is eredményesen hasz­nálhatják. Ha a tapétával falat, vagy- fal részletet akarunk befed­ni, ne feledjük el, hogy a felületet erre elő kell ké­szíteni. vagyis simára kell csiszolni. A falról ugyanis, a könnyen pergő mészporral idő előtt leválna a tapéta is. A változatos színáranyala- tú fa-mintás tapétákkal a kopott bútorokat szinte új­já varázsolhatjuk, a kezelé­sét azonban érdemes megta­nulni, nehogy az elhamar­kodott munkából kárunk származzék. Amikor tehát mindent előkészítettünk, a felragasz­tandó tapéta felső széléről kb 5 cm-es sávban a védő réteget leválasztjuk, (ez ma­gától visszahajlik), majd odaillesztjük a felületre. Az előre készenlétbe helyezett összecsavart textildarabbal ezt a részt szépen elsimít­juk. Közben a másik ke­zünkkel igyekszünk a tapé­ta tekercset távol tartani. A védő papírréteget ezután óvatosan lefelé húzzuk, sazt tapasztaljuk, hogy a fa felü­let szinte vonzza magához. Közben a ronggyal állandó­an simítjuk az odatapadó fe­lületet minden irányban ki­felé. Ez azért szükséges, hogy levegő-buborék ne marad­hasson alatta, mert ez ront- je a hatást és a munka mi­nőségét. Ha többféle színű tapéta maradékunk van, felhasznál­hatjuk pl. doboz, könyvtáb­la. tárca, vagy más haszná­lati tárgy bevonására. In­tarzia-szerű mintát is köny- nyen elérhetünk vele. Előbb csíkban leragasztjuk a min­ta színét, majd az alapon kivágjuk a mintát és a fent leírt módon föléragasztjuk. Még egyszerűbb módszer­rel fa-hatású faliképet is elő lehet állítani. Erre a célra 2—3 cm magas doboz­tető is megfelel. Erre előbb letesszük az alapot, majd a már előre eltervezett kép ki­vágott elemeit. „Rövidzárlat“ a fejbőr vérellátásában A migrén, bár ártatlan, mégis igen kínos, fájdalmas betegség, arr ely csaknem kizárólag a nőknél fordul elő. Nem állítható, hogy a migrén a modern technikai világ betegsége; már a régi görög és arab orvosok is írtak róla. Sok évszázadon át a felső polgári réteg di­A migrén tünetei sokfé­lék, az enyhe viszketegség- től kezdve az elviselhetetlen émelygéssel, hányással, bé­nulással kapcsolatos rohamo­kig. Örökölhető betegség, az esetek 80 százalékában be­bizonyítható az öröklődés. A migrénre hajlamos nők többsége azt állítja, hogy édesanyja is migrénben szenvedett. Migrén-rohamoknál a fej­bőrben vérkeringési zavar áll be. Ezt a zavart, melyet akár rohamnak is nevezhe­tünk, az agynak abból a központjából — az ún. va- zomotorikus központból — eredő inger váltja ki, amely a véredények idegszabályo­zását ellenőrzi. Ide futne': össze a bőr vérellátásával kapcsolatos összes jelzések, és innen indulnak ki a fej­bőr felé irányuló ..paran­csok” is. Bizonyos alkalmak­kor — időjárásváltozáskor, könnyű alkoholmárr.ornáL, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökése­ket bocsát ki, amelyek a műszeresen -egisztráit agy- áramképen világosan kiraj­zolódnak. Érdekes, hogy az ilyen agyáramkép nagyon hasonlít ahhoz, amelyet epi­Egy másik gyógyszer, a pangamsav (ismertebb ne- v^n: B15-vitamin) azon az alapon csökkenti a migrénes fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigén-fel­használást. Az anyarozské­szítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mellék­hatása. vatos betegsége volt, nem egy esetben f kötelezettsé­gek alól való kibúvás esz­köze. Az ókorban hemikra- niának hívták a betegséget, a középkorban migrania lett belőle, majd a franciák ho­nosították meg a migrén (migraine) elnevezést. leptikus rohamoknál jegyez­nek fel a betegeknél, ho­lott a klasszikus migrénnek semmi köze az epilepsziá­hoz. Mi történik tehát a vazo- motorikus centrum „riasztá­sakor”? A fej egyik feléhez tartozó halánték- és homlok­rész véredényei lökésszerűen vérrel telnek meg a főütő­erekből. De a fejbőrbe ér­kező vér megkerüli a leg­finomabb hajszálereket, amelyek bizonyos ellenállást fejtenek ki a vérárammal szemben, ennek következté­ben egy kisebb-nagyobb szö­vetrész elvértelenedik. nél­külözni kénytelen az o -i- gént. A vérellátásnak ez a „rövidzárlata” a fő oka a fejfájás-rohamoknak. Ha a migrénben szenve­dőknek az anyarozsból nyert kivonatot adnak, a véredé­nyekben beállt görcs felc’- dódík és a vér ismét átfo­lyik a hajszálereken. Az halványult fejbőrrész új színt kap és a fájdalom alábbhagy. E gvógyszer azonban méreg, ezért igen óvatosan kell adagolni. s tabletta alakban csak akkor hatásos, ha koffeinnel keve­rik. Persze az lenne a legjobb megoldás, ha a migrén-roh- mókát már csírájában el le­hetne fojtani, meg lehetne előzni. Az erre vonatkozó kísérletek már eddig is biz­tató eredményeket hoztak. ízletes belsőségek A belsőségek legnagyobb elő­nye, hogy gyorsan elkészíthe­tők. Miután ritkán kaphatók, ha hozzáiutunk. ne tétovázzunk, ve­gyük meg és készítsünk belőlük gyors vacsorát. Vese velővel 4 db sertésvesét megmosunk, a hártyáiét lefejtjük. maid a vesét vékony karikákra vágtuk. Két sertésvelőt forró vízbe már­tunk és erről is leszedi ük a hártyáiét, maid a finomra vag­dalt velőt forró zsíron megpi- rítiuk. Miután a zsírból kiszed­tük. egy középnagyságú apróra vágott vöröshagymát pirítunk meg a zsírban, végül belerakiuk a feldarabolt vesét is és egy kevés piros paprikával, pici vi­zet öntve rá (csak annyit, hogy oda ne égjen), a felöntést gyak­rabban megismételve, megpárol­tuk. Amikor megpuhult, a velőt és két tolást keverünk hozzá, sózzuk és összeforraliuk. Tört­burgonyával tálaljuk. Velő rántva Két sertésvelőt hideg vízben megáztatunk, tiszta ruhával fel- itatiuk. a hártyáiét leszedlük és a fél velőket két részre oszt­va megsózzuk, lisztben, tolás­ban. zsemlemorzsában bundáz- zuk és forró zsírban — vagy ólaiban kisütiük. — Rizskörettel, vagy hasábburgonyával és tar- tármártással tálaljuk. Vadas vese 40 dkg sertésvesét félbevá­gunk. forró vízben többször ala­posan megmossuk, utána a hár­tyáiét lefeitve kisebb darabokra vágiuk. Két kanál forró zsíron reszelt vöröshagymát fonnyasz- tunk. erre raktuk a fölszeletelt vesét, teszünk bele 2—3 babér­levelet. megsó2zuk. törött bors­sal fűs7erpz7íik é«s a salát levé­ben párolluk. Amikor a leve már elfőtt, meghintiük egv ma­roknyi liszttel. feiöntiük csont- ’ével. vagv hamis csontlével és ,<afödve puhára főzzük. Tálalás »’ott egv fél citrom levével fze- stfiük. Burgonyapürével vagy netrezseivmes rizzsel tálaljuk. Pirított sertésmáj 60 dkg sertésmájat megmo­sunk. fehta+unk és vékonv csí­kokra vágunk. Forró zsírban vagy olstbon mePfonn vasztunk °pv nagvobb fel apróra metélt *Töröshapvmát. egv kávéskanál "•iroc* paprikát hintünk rá és már tesszük is bele a máiat. — fWem sózzuk, csak az asztal­nál !> Fedő nélkül, villával ke­verve mintegy 10 percig plrít­tuk. végfh mePbintiük majorán­nával. Tört burgonyával, vagy <’—'r:sen f<5t£ burgonyával tálal­juk. Sokféle tünet Legjobb a megelőzés o Az ellentétes tevékenység Mostanában sok szó esik a pihenésről. Arról, hogy az úgynevezett „szabadidő” alatt felüdül-e az emberi test; megkapja-e azt a le­hetőséget — testileg és ideg- rendszerileg egyaránt —, hogy elvesztett ereje vissza­térjen, hogy pihenés után felüdülve, talpraállva újra megkezdhesse munkáját, vé­gezhesse vállalt feladatát. Másképpen úgy mondhatjuk, helyesen használja-e az em­ber szabadidejét? Ügy gaz­dálkodik-e pihenő perceivel, hogy az testi és szellemi élete egészségére váljék? Meg kell mondani, hogy sajnos nem mindig! Nem! Mert például a rossz levegőjű kocsmákban, ital­boltokban, fülledt, zsúfolt helyiségekben eltöltött órá­kat semmi körülmények kö­zött sem sorolhatjuk a pi­hentető, üdítő időtöltések közé. Ártalmak ezek. Az al­kohol, füst, levegőtlenség, izgalom, feszültség ártalmai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom