Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
XXIII. cvf. 42. sz. 1972. február 19., szombat. Ara: 80 fillér Rossz a címzés M it kíván tenni végre az állam az elszaporodó maszekok mértéktelen harácsolása ellen? A kérdést a napokban egy pártnapon tették fel többen, különbözőképpen fogalmazva, de egyformán indulatosan. Nem volt nehéz válaszolni. Gyorsan tisztázódott ugyanis, hogy csak néhány kirívó, nagyon szembetűnő esetről van szó, mert a magánkereskedők és kisiparosok túlnyomó többsége tisztességesen, hasznosan dolgozik, munkájával jó szolgálatot tesz a köznek, társadalmi igényt elégít ki. Ez a néhány viszont „élelmességével”, gazdasági életünk kiskapuin bujkáló ügyeskedésével jogosan váltja ki a közfelháborodást. Ilyen értelemben tehát jogos volt a kérdés —, de nem jó helyre lett címezve. Ugyanis az „állam”, pontosabban szólva a kormányzati szervek az illetékes minisztériumok megtették az ügyben a magukét. Egyértelmű rendelkezések szabályozzák az iparengedélyek kiadását, a kiskereskedelmi és kisipari tevékenység feltételeit, az adózás rendjét. Ezeknek a maradéktalan betartása biztosíték arra, hogy a maszek tevékenység a törvényesség és a tisztesség keretein belül maradjon. De kinek a dolga a rendelkezések betartása? Ki legyen az, aki e kérdésekben a törvényesség őrének tisztét betölti? Taián a kormány? Ez képtelenség, hisz a pénzügyminiszter és minisztériumának munkatársai nem járhatnak községről községre a kisiparosok megadóztatását szervezni. A megyei tanács illetékes osztálya is kevés ehhez. E szerveknek nem is feladatuk, hogy a helyi hatóságok kezéből kivegyék az ügyeket. A szocialista demokrácia alapelveivel is ellenkeznék ez, azzal, amit így fogalmaztunk meg: Az ügyek intéződjenek ott, helyben, ahol a legjobban ismerik a jó döntéshez szükséges körülményeket. / dézett kérdésfeltevőimet megkértem, mondjanak példákat. Mondtak neveket és eseteket. Mondták azt is, hogy mindenki ismeri abban a városban a néhány üzérkedő maszekot. A helyzet tehát e pillanatban, mindenki tudja, mindenki fel van háborodva — és marad minden a régiben. A közvélemény felháborodásával arányosan háborítatlanul duzzad az üzérkedő maszek pénztárcája. Azt hiszem, ez a tipikus esete annak, amit a magyar nyelv szájtátiságnak nevez. Az élet sok területén lehet ilyet tapasztalni. Itt van — mondjuk — a burkolt áremelések dolga. Az a fondorlatos módszer, amikor egy árucikket — azon semmi lényegeset nem változtatva — némileg „átpofoznak” és utána drágábban hoznak forgalomba. Akár gyárról, akár egy kisebb ktsz- ről van szó, az ilyesmi nem lehet néhány spekuláns vezető titkos manipulációja. Szinte minden dolgozó lájta ezt, a szemük előtt történik —, de olyan esetet még nem hallottam, hogy valahol ezért szót emeltek volna. Ott, a saját szemük előtt folyó burkolt áremelés ellen nem szólnak —, de adandó alkalommal bizonyára felteszik a kérdést: Miért nem akadályozza meg az állam a burkolt áremeléseket? E i z is tipikus esete annak, amikor rossz helyre címezték az egyébként jogos követelést. A kormány- szervek az árszínvonal védelme érdekében, életszínvonal-politikánknak megfelelően, általánosan szabályozó intézkedéseket hoztak. Ezek alkalmasak arra, hogy elvegyék a kedvét mindenkinek a körmönfont spekulációktól. E törvények betartása és betartatása azonban már nemcsak a kormányszervek, minisztériumok feladata. Az is elképzelhetetlen, hogy mindenhol állandóan revizorok, népi ellenőrök, netán rendőrök legyenek jelen. Nem is kell. Jelen van mindenütt a legfőbb gazda, a dolgozó nép maga. De ez a gazda miért nem él a jogával? Ne beszéljünk általánosságban. Mindenütt ott vannak a szocialista brigádok, a szakszervezeti szervek — elhivatottságuk a dolgozó érdekeinek védelme! —, jelen vannak mindenütt a párt szervezétei. Ha ezek feladatuk magaslatán állnak, nem kell a dolgozók részéről a drámai kérdésnek elhangzani: Mikor intézkedik már az állam? T izenegy millió köbméter tíz Eredményes évet zárt a Víz- és Csatornamű J általat Mostanában nap mint nap halljuk a rádióban, olvassuk az újságban, hogy a fővárosban milyen nehézségeket okoz a vízellátás, a Duna alacsony vízállása miatt. Ilyenkor akaratlanul is mindenki gondol arra, hogy milyen fontos munkát végeznek azok a vállalatok, amelyek a városok, a falvak vízellátását biztosítják. És gondolunk A vállalat kezelésében lévő vízművek tavaly 11 millió köbméter vizet szolgáltattak, egymillió köbméterrel többet, mint 1970-ben. Nyáron ugyan nem mindenütt volt zavartalan a vízellátás, de vízhasználati korlátozást egyetlen alkalommal sem kellett elrendelni. A legnagyobb vízfogyasztó természetesen Szolnok, itt öt év alatt duplájára emelkedett a lakosság vízfelhasználása. Ez éves átlagot számítva azt jelenti, hogy naponta több mint húszezer Tavaly a vállalat árbevétele 133 millió forint volt, majdnem 15 millió forinttal több, mint 1970-ben, és 12 millió forinttal több a tervezettnél. Vízszolgáltatásból persze akkor is — csak kicsit más érzésekkel — ha a csapot megnyitva nálunk sem folyik a víz. Megyénkben a Víz- és Csatornamű Vállalat 60 település vízellátását biztosítja. Ha az elmúlt évről egy mondatban kellene számot adni, akkor csak azt mondhatnánk: eredményes munkát végeztek. köbméter víz fogy el Szolnokon. Ezt a mennyiséget a vállalat biztosítani tudja, sőt „csúcsidőben” nap; 37— 38 ezer köbméter vizet tudnak szolgáltatni, ami előreláthatóan 1975-ig kielégíti a megyeszékhely vízigényét. A vállalat profiljába nemcsak a vízszolgáltatás tartozik, hanem a szennyvízelvezetés, csatornaépítés, vízhálózatbővítés, új vízművek létrehozása, fürdők üzemeltetése is. 1971-ben például 135 kilométer vízvezetéket építettek, 4500 új fogyasztót kapcsoltak be a vízhálózatba. 66 millió, szennyvízelvezetésből 12 millió, építési tevékenységből 42 millió, a fürdőkből 8 millió 900 ezer forint volt a bevétel. A fürdők üzemeltetése egymillió 300 ezer forint ráfizetést jelentett, a nyereség mégis több mint 15 millió forint. Befejezték a pusztamonostori, a nagyiváni és a rákó- cziújfalui vízmű építését, és bővítették a szolnoki vízmüvet, amely most már naponta 6000 köbméterrel több vizet tud adni mint tavaly. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a vállalat termelési értéke egy év alatt 12 százalékkal nőtt, az átlagbér több mint 5 százalékkal emelkedett. Karcagon, Jászberényben és Kunszentmártonban folyamatban van a városi vízművek rekonstrukciója, s megkezdődött a szolnoki felszíni vízmű építése. Ebben az évben több mint 4000 új lakást kötnek be a vízhálózatba, és jelentősen bővítik a vezeték hosszát is. Április 4-re befejeződik a tiszapüspöki, szeptember 1- re az újszászi és még ebben az évben a tiszaroffi vízmű építése. Üj vízmüvet kap Tiszaföldvár és Tiszafüred, és ha lesz rá pénzügyi fedezet, megkezdődik a vízmű építése Jászberényben is. Év végére a vállalat körülbelül 59—60 vízmüvet üzemeltet, amelyek a megye lakosságának jelentős részét látják el ivóvízzel. Szolnokon ma már a lakások 516 százaléka vezetékről kapja a vizet, míg ez az arány Miskolcon például mindössze 43 százalék. Z. A. A számok bizonyítanak Éj vízművek Á területfejlesztés általános feladatai 1 anácselnókölc értekezlete a Parlamentben A területfejlesztés általános feladatairól és időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót pénteken a Parlamentben Borjdor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök értekezletén. A területfejlesztéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok tükrében részletesen elemezte a területfejlesztés jelenlegi főbb problémáit. Ebben a témakörben fejtegette a foglalkoztatási színvonal és a munkaerőellátás területi különbségeit, a helyi foglalkoztatóssal kapcsolatos gondokat, meg- oldásufc jelenleg; és távlati módozatait, az életszínvonal területi eltéréseit, különös tekintettel a közműv; ellátásban fennálló differenciákra. Részletesen szólt a tanácsi önállóság és a terület- fejlesztés összefüggéseiről. A területfejlesztés közép- és hosszútávú jellegével kapcsolatban hangsúlyozta: jelenlegi közvetlen feladat a IV. ötéves terv céljainak megvalósítása, ezzel párhuzamosan azonban fel kell készülni a következő időszak tennivalóinak előkészítésére. Aláhúzta, hogy a területfejlesztési koncepció a népgazdaság hosszútávú fejlesztési programjának szerves része. Szóba kerültek a tanácskozáson egyes területek sajátos fejlesztési lehetőségei és problémái. Például a bányászat fejlődésének tendenciájával összefüggésben foglalkoztak az érintett területek problémáinak megoldásával, a budapesti aglomeráció jelenlegi gondjaival, különös tekintettel a főváros különleges munkaerőhelyzetére. A tanácskozás napirendjén szerepeltek a természeti erőforrások szűkössége miatt fejlődésükben elmaradott mezőgazdaság; területek problémái is, a tanácskozás ezzel kapcsolatos szerepe, stb. Ma: Kutatás és gyártás rekordidő alatt Dávid és Klotild Nem csodaszer, de hasznos Minősítésük: kiemelkedő Világgazdasági hírek Kína — ma A fegyelmi A KISZ Központi Bizottság ának ülése Pénteken reggel megkezdte ülését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson megtárgyalták a KISZ VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával kapcsolatos soronkövetkezó feladatokat, valamint a KISZ KB évi, az intéző bizottság és a titkárság félévi munkatervét. A KB tagjai emellett tájékoztatást kaptak az intéző bizottságnak és a titkárságnak a VIII. kongresz- szus óta végzett munkájáról, valamint nemzetközi tevékenységéről. Befejeződtek a falugyűlések jászberényi járásban A Jászságban február 1- én kezdődtek ■ a nagygyűlések. Azóta 16 községben és két tanyaközpontban a megjelent több mint három és félezer résztvevő előtt számoltak be a HNF községi bizottságainak elnökei a négy éves munkáról. Ismertették a közelgő kongresszussal kapcsolatos feladatokat, számot adtak arról, hogy a bizottságok miiven segítséget nyújtottak a község gazdasági, politikai, művelődési célkitűzéseinek megvalósításához. A 18 falugvű'ésen 572 tagot választottak a HNF községi bizottsásaiba, 53 személyt ped'g a járási bizottságba. Megválasztotok azt a 25 aktívát, aki kiűrWikéot résztvesz majd n HNF megyei küldött értekezleten. Lehet, hogy egy ilyen fellépés a dolgozók egy része, méginkább a gazdasági vezetők előtt nem volna az első pillanatban népszerű. Akadnának, akik a filléres haszonért ami talán egy ilyen spekulatív gazdasági intézkedés után HÍTiI k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK csurran-cseppen, hajlandók lennének gondolkodás nélkül feladni az össztársadalmi érdeket: az árak stabilitásának védelmét. Ezek ellen is vállalni kell a fellépést, még akkor is, ha az népszerűtlen. Csak így lehet ugyanis már csírájában elfojtani gazdasági életünk vadhajtásait. A z említett pártnap résztvevői a fentiekhez hasonló polémia utón — noha eleinte meglepődtek az előadó „furcsa” válaszain — elgondolkodtak azon hogy néha valóban rossz helyre címezzük észrevételeinket Érdemes lenne ezen egy kicsit általánosabban is gondolkodni. V. J. Takarmányfelmérés A korszerű szarvasmarhatartás elősegítésére, a hazai fehérjetartalékok feltárására, hazánkban először mérik fel mezőgazdasági üzemek takarmányellátottságát. Baranya, Somogy és Tolna megye 323 termelőszövetkezetében folytatott takarmányfelmérést az iregszemcsei takarmánytermesztési kutató intézet az állattenyésztési ti Idegesség Downing Street 10-ben Grecsko Kairóban Letette az esküt az új olasz koimány KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON felügyelőségek szakembereinek közreműködésével. A vizsgálatok célja az, hogy megállapítsák: megfelelő és elegendő-e a takarmány minősége és mennyisége a közös gazdaságokban. Az intézet az eredményt közli majd a gazdaságokkal, s ahol a takarmányozás nem felel meg a követelményének, — szaktanácsadással segítenek. Húsvéti csokoládészezon A Győri Keksz és Ostyagyárban még az elmúlt év decemberében elkezdődött és a jövő hónán elejéig tart a húsvéti szezon. A gyár a szerencsi testvér vállalattal közösen látja el húsvéti csokoládé-it*sz'tmén vekkel, tizenhat különféle nagyságú és figurája nyuszival és más, ugyancsak a tavaszi ünnepekre szánt édességgel a kereskedelmet. Győrött március elejéig összesen négyszáz mázsa csokoládc- nyúl készül. Bordáslemez Itáliába A Dunai Vasmű meleghengerművében másfél év óta gyártják az úgynevezett bordáslemezeket. — A 0.5—1 milliméter bordázatú. kiváló minőségű acéllemezeket szívesen vásárolja az olasz ioar. A Dunai Vasmű tavaly ösz- szesen húszezer tonna Ilyen bordáslemezt szállított a Metallimpex útián, tekercs formáiéban Olaszországba. Az olasz vállalat az idén a tavalyinál is több lemezt rendelt, az első néhányszáz tonna idei bordáslemez szállítmányt már útnak indították Veronába. Űjabban a Vasmű görög megrendelést is kapott bordáslemezre. Kihaló mesterség Még a századforduló idején is megközelítőleg száz család élt zsindelykészítésből Borsod megye zempléni hegyvidékári a hegyközi falvakban. Kovácsvápáson, Háromhután és más kiesésekben a oáró 1 fiúra száll/, hagyományként űzték ezt mesterséget. Ma már csak a népi műemlék jellegű parasztbáza- kon maradt meg a zsindely- fedés. Kihalt a mesterség is olyannyira, hogy most. amikor a miskolci műemlék-' a vasi harap Ptorn vöt korhű stílusban helvreáibüák. a tetőzet zsinde1vf“dá«át óiból meg kellett tanulni. A hegyközből két fafarasó a szomszédos Kelet-SziovákiáVű sajátította el a mesterség fogásait. Ók készítik el a XVI. században éoült torony fedéséhez sziíksáyes mintegy tízezer zsindelyt
