Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
XXIU. évi. 12. sz. 1912. január 15., szombat. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE» TANÁCS LAPJA Távlat és jelen /. U‘ rj szakkifejezést kellett megtanulniok a termelőszövetkezeti vezetőknek, de még a tagoknak is. Ez pedig: restriktiv gazdaságpolitika. Jelentése: „a gazdasági egyensúly megőrzését, vagy helyreállítását főként a fogyasztás korlátozása, megszorítása útján elérni kívánó gazdaság”. (Közgazdasági kislexikon 1968.) Érdekes nyomonkövetni a fogalom hgzai történetét. Egyszer már alkalmaztunk restriktiv gazdaságpolitikát, de későn, felemás módon és sikertelenül. Az idősebbek jól emlékeznek még az ötvenes évek legelejére, amikor a beruházási tevékenység állami elhatározásokat követve túlzott méreteket öLtött. A hajszolt ütem káros hatásait későn ismertük fel, akkor se vontuk le a megfelelő következtetéseket és így súlyos gazdasági megrázkódtatás következett be. A szóban forgó kifejezést újabban 1971 őszén használta először Fock Jenő és Nyers Rezső beszédeiben. Mező- gazdasági szempontból sajátságos, hogy ezen a területen a restrikció — a visszafogás — előbb bekövetkezett. A mezőgazdasági hiteleket ugyanis már az 1971-es esztendőre befagyasztották. így sikerült is lehűteni az üzemi elhatározásokból következően lázas méretűvé vált beruházási tevékenységet, s a helyzet mostanáig lényegében meg is nyugodott »A kérdés csupán az, amire ennek a cikknek felelnie kell, hogy mindez jó-e nekünk, jó-e a mezőgazdaságnak? A válasz egyértelműen: igen, a visszafogás hasznos volt. Ez a véleménye a MÉM közgazdasági főosztályának és a másik oldalon a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának is. A túlzott mértékű beruházás egyre több káros jelenséget okozott, s mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az állami gazdaságok, de főleg • a termelőszövetkezetek túlfeszítették erejüket. A fejlesztés helyes igényétől sarkallva néha már a lehetőségeiket meghaladó hitelféltételeket is vállaltak, fenntartás nélkül bíztak a terveken feltüntetett költségkeretekben és kivitelezési határidőkben. gy állhatott elő többfelé olyan helyzet, hogy a beruházás még el sem készült, de a hitelek visz- szafizetése már elkezdődött; a beruházás felemésztette a gazdaság teljes szabad anyagi erejét, így ott állt a kész létesítmény, de süldőre, vagy üszőre már nem jutott pénz, nem tudták benépesíteni az épületeket, így senki sem mondhatta meg, hogy a létesítmény mikor fizeti majd vissza a beléje ölt tíz és tízmillió forintokat. Ezért volt szükséges a restrikció. Most van egy kis idő, hogy a beruházók rendezzék soraikat, utolérjék magukat A gazdaság egyébként sem szereti a szünet nélküli rohamokat. Mindig is kellettek, mindenütt kellenek közbeiktatott, csendesebb szakaszok. Nem fogalmazási botlás volt az előbb, amikor azt írtuk, hogy ezért volt szükséges a restrikció. Az általános közhiedelemmel ellentétben ugyanis az 1972-es terv már nem visszafogott. Hetvenegyben néhányszázmillió hitellel gazdálkodhattak n mezőgazdasági üzemek, hetvenkettőben viszont kétmilliárd forint áll rendelkezésükre. A mezőgazdaság 1972-es terve még mindig meghaladja a negyedik ötéves tervben eredetileg előirányzott fejlesztési ütemet. Az iram csupán a 69—71-es előrerohanáshoz képest szelídült meg. A szakkifejezés jelentését tehát nem kellett tartósan megjegyeznünk. Figyelmünket inkább arra összpontosíthatjuk, hogy mit is kezdjünk az ismét rendelkezésre álló beruházási keretekkel. M indenek előtt a gépesítés lehetőségeire szükséges felhívni a gazdaságok figyelmét. A piacon most kellő mennyiségű gép kapható. A kínálat minősége határozottan javult. Nagyobb teljesítményű traktorokat tárol a kereskedelem, a munkagépeket pedig kedvezőbb öszsetételben, korszerűbb kivitelben kínálja. Most, amikor még mindig nyomasztó az elavult géppark hatása a termelésre, és amikor még mindig csökken a mezőgazdaság munkaereje, érdemes a figyelmet a gépesítés irányába terelni. Különös tekintettel arra, hogy egyes, speciális gépsorokhoz még hetven százalékos vissza nem térítendő dotációt is biztosít az állam. Építkezések tekintetében az 1972-es éven sokat gondolkodni nem kell, a helyzet ugyanis eleve meghatározott. Ebben az esztendőben még főleg a megkezdett beruházások befejezése, mielőbbi munkába állítása a fő feladat. Üj építkezéseket kezdeni nagyobb mértékben inkább 1973-tól lehet Mi legyen ez? Két lényeges távlati kilátásra kell rámutatnunk. Az egyik, bogy ha egy éven belül nem is, de azután az állam feltétlenül rendezi a szarvasmarhatenyésztés helyzetét. Ezt kell tennie, ha azt akarjuk, hogy ez az üzemág több hasznot hozzon a .népgazdaságnak. Az alapelvek már ismertek: mintegy 15 százalékkal akarják emelni az átvételi árakat úgy, hogy az ágazat mintegy nyolc 'százalékos rentabilitást — jövedelmezőséget — biztosítson. Aki most vág bele a szarvasmarhatenyésztési beruházásba, az ennek a rendezésnek már kezdettől hasznát veszi majd. A másik: a mezőgazdaságnak egyre több területen kell majd kisebb-nagyobb értékesítési nehézséggel számolnia. Az értékesítésnél pedig az van előnyösebb helyzetben, akinek nem kell azonnal és nyers állapotban piacra vinnie a termést. Ezt úgy érheti el, ha tárolókat, feldolgozó üzemeket létesít. . E lehetőségeken érdemes gondolkodni. Alaposan, kö* rültekintően és tartósan. Tiszteletre méltó, ha egy szövetkezet kockázatot vállal a beruházás jövendő sorsát illetően. De egy létesítményről, amely esetleg 50—100 millió forintba kerül, napok alatt dönteni nem kockázatvállalás, hanem egyszerűen felelőtlenség. Most van idő. rendezhetők a sorok, ami a múltat illeti; és alapos számvetések készülhetnek a jövő megalapozására. Földeák! Bcla Az Erőmű Beruházási Vállalat irányításával elkészült a visontai Gagarin Hőerőmű negyedik egysége. Az új egység generátora 200 megawatt viilamosenergiát szolgáltat az országos hálózatba. Ezzel a még épülő hőerőmű összesen 600 megawatt villamosenergiát termel. (MTI fotó — Erezi K. Gyula felv KS) Gyáravatás Almásfüzitőn Elkészült a magvar—szovjet timföld és alumíniumipari egvezmény bázisüzeme A magyar tirr földipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8, évig tartott munka után felavatták a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. A nagyarányú bővítés 1971-ben fejeződött be. s már elérték a program célját: az 1964-es teljesítmények kétszeresét. 280 000 tonna timföldet gyártottak. A gyár évenként csaknem egymilliárd forint termelési értéket ad a népgazdaságnak. Ezzel a produktummal az egykori almásfüzitői kis üzem felzárkózott az európai korszerű nagyüzemek sorába. Az üzemlátogatás után a timföldgyári lakótelep művelődési otthonában t ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mindazokat, akik közreműködtek a bővítésnél. A miniszter hangsúlyozta, lehetővé vált, hogy hazánk fontos nyersanyag kincsét, a bauxltot nagyobb meny- nyiségben és korszerűbb Tanácskoztak a megyei szállítási bizottságok elnökei Dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter meghívására pénteken á minisztériumban megbeszélést tartottak a megyei tanácselnökhelyettesek, akik epében a megyei szállítási bizottságok elnökei. ' A miniszter — többek között — emlékeztetett arra, hogy 1969-ben szüntettek meg először gazdaságtalanul működő, gyér forgalmú vasúti mellékvonalakat, s ezeknél már lejárt az a hároméves időszak, amelyben visszatérítették a vasúti és közúti szállítás tarifakülönbö- zetét, a többletköltséget. Ismeretes, hogy a diákok, az alkalmazottak és a munkások három évig a vasút kedvezményes vasúti bérletének megfelelő áru bérlettel utazhattak az autóbuszokon. Ebben az időszakban tehát nem fizettek többet a minőségileg - jóval mágasább értékű szolgáltatást- jelentő autóbuszközlekedésért. Ezir, tán azonban már csak az autóbuszforgalomban szokásos kedvezményeket vehetik Igénybe, ami a megszüntetett vasútvonal és az autóbusz-út hosszától függően a havi bérleteknél 10—20—50 forintos többletkiadást jelent. A megyei szállítási bizottságok munkájában az idén hangsúlyozott feladatként jelentkezik a közúti gépkocsiforgalom infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A közúti közlekedés forgal-' ma ugyanis a számítottnál jóval nagyobb ütemben növekedett. ami elsősorban a személygépkocsi-állomány rohamos bővülésének követkeménye. Ezzel a gyors előrehaladással viszont nem tartott lépést a szervizállomások, a javítóbázisok, az üzemanyag állomások, az .alkatrészellátás és a gépkocsikereskedelem, tehát a forgalom infrastrukturális feltételeinek fejlődése. Ezért fontos feladat, hogy a megyei szállítási bizottságok — a tanácsok, a szövetkezetek és a vállalatok bevonásával — keressenek az eddiginél szélesebb körű lehetőségeket a szolgáltatások szélesítésére. Az értekezlet részvevői széleskörű vitában számoltak be tapasztalataikról, kezdeményezéseikről és sokan tettek újabb javaslatokat az idei feladatok hatékony megoldása érdekében. eljárással dolgozzuk fel. gyümölcsözően hasznosítsuk ezt a nemzeti kincsünket. A gyár bővítésének célja az volt, hogy fokozottabb mértékben részt vehessünk a szocialista országok között mind jobban kialakuló együttműködésben, a nemzetközi munkamegosztásban! Az 1962-ben megkötött szovjet—magyar timföld és alumínium. ipari egyezmény felbecsülhetetlen távlatokat nyitott meg a magyar alumíniumipar számára, megoldja hazánk viszonylagos bauxit gazdagsága és energia szegénysége közötti ellentmondást. Mint ismeretes, az egyezmény értelmében a timföld kohósitását a Szovjetunió végzi, ami mentesíti hazánkat új erőművek és alumíniumkohók építése alól. így mi a bauxitbányászat, a timföldgyártás, a félgyártmányok és üzemek építésére koncentrálhatjuk anyagi eszközeinket. Hazánk 1968-tól 1980-ig évről évre több timföldet szállít a Szovietunió- nak. ahonnan a timföldből készített alumínium tel*es mennyiségét visszaszállítják Magyarországra. Dr. Szekér Gyula elismerően szólt arról, hogy a beruházás ideje alatt folyamatosan termeltek a gyár dolgozói és állandóan növelték a termelést. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a nagy beruházás megkezdése óta a gyár létszáma csak 100 fővel, mintegy 6 százalékkal emelkedett, de' a termelékenység megkétszereződött. Az ünnepi nagygyűlése^ kitüntetéseket nyújtottak át a tervezőknek, kivitelezőknek és a gyár dolgozóinak. Hárman a Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát, 19-en a Nehézipar Kiváló Dolgozója, négyen pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt kapták meg. Sokan miniszteri dicséretben részesülnek. úÁSl !l k - TUMfrfTÁMJK — HÍREK — ri.DÓSil'ÁÍUK Hílük Nyers Rezső a néphadsereg bizottságának ülésén Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP Néphad- seregi Bizottsága. Az ülésen résztvett Nyers Rezső, az MSZMP. Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Borbandi János, az MSZMP KB osztályvezetője. Nyers Rezső tájékoztatót adott az időszerű gazdaság- politikai kérdésekről. Ezt követően Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter ismertette a Magyar Néphadsereg 1972. évi főbb feladatait. A hozzászólások után a kibővített pártbizottsági ülés elfogadta az MSZMP Néphadseregi Bizottság 1972. évi munkaprogramját és a félévi munkatervét Apró Antal Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke pénteken Szegedre látogatott, s résztvett az MSZMP Cson- grád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében rendezett megyei alc- tiva-értekezleten. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Apró Antal tájékoztató előadást tartott az időszerű gazdasági, bel- és külpolitikai kérdésekről. Tanácsi — szakszervezeti együttműködés A tanácsi tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos közös teendőkről tanácskoztak a Közalkalmazottak Szakszervezetének és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetői. Eszemecse- rét folytattak a tanácsi dolgozók helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról, továbbképzésükről. Az együttműködés alapelveit, az 1972- es esztendő feladatait tisztázva közős munkaterv elkészítésében állapodtak meg. A megbeszélésen a Minisztertanács Tanácsi Hivatala részéről dr. Papp Lajos államtitkár, a hivatal elnöke, a hivatal elnökhelyettesei, a Közalkalmazottak Szakszervezete részéről pedig dr. Pri- eszol Olga főtitkár és a szak- szervezet más vezetői vettek részt. Két és fél milliárd fölött Az idén már S0 000 tonna hengerelt árut gyárt a székesfehérvári Könnyűfémmű, amely tovább növeli termelését, összesen 76 000 tonna félkész- és késztermék hagyja el a gyárat. A tervezett termelési érték meghaladja a </,6 milliárd forintot — jelentette be Juhász János igazgató penteken, a Köny- nyűfémmü gazdasági aktíva- értekezletén, ahol megbeszélték a gyár műszaki és gazdasági feladatait, elemezték a termelés hatékonyság gának és a minőség javításának feltételeit. Kukorica 70 000 hektáron Az idén újabb 30 000 hektáron kapcsosa be a partnergazdaságokat ak uj rendszerű kuKoricatermesztésbe a Bábolnai Állami Qazdaság. lgy már 70 000 hektáron termelnek majd úgynevezett CPS rendszerrel kukoricát, amelynek az a célja, hogy 10 év alatt megkétszerezzék a harmadik ötéves tervben elért átlagos hozamokat. A kedvező tapasztalatok alapján 1971-ben a minisztérium támogatásával újabb 30 000 hektárra terjesztették ki a rendszert 6 állami gazdaság és 5 termelőszövetkezet bekapcsolásával. Noha n múlt év országszerte kedvezőtlen volt a kukoricára, mégis az új területek 1000 vagonnal adtak többet, mint az előző 5 évben. Bábolnán pedig újabb 2 mázsával növekedtek a hektáronkénti ho- aamote} ' '
