Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
1972. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MTI hírmagyarázója írja: Erősödtek Magyarország nemzetközi vízügyi kapcsolatai A Minisztertanács csütörtöki ülése megtárgyalta és tudomásul vette Dégen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján tett múlt évi intézkedésekről és a kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A jelentés részletesen beszámol arról, hogy a kétoldalú vízügyi egyezmények alapján tavaly eredményes tárgyalásokat folytattak a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ausztria víz- ügvi delegációjával. A Szovjetunióval megállapodtak abban, hogy a Tiszg és mellékfolyóinak határszakaszaira közös árvédelmi és lokalizációs tervet dolgoznak ki és meggyorsítják a Tisza vízgazdálkodási mérlegének összeállítását. Megvizsgálták és elfogadták a Tisza határmenti szakaszának szabályozási tervét is. Csehszlovák partnereikkel a Duna és a Tisza, valamint az Ipoly, a Bodrog, a Hemád és a Sajó szabályozásáról tárgyaltak. A romániai vízügyi szervezettel megállapodtak a hidrológiai és meteorológiai adatközlés fejlesztésében, az ár- és belvízvédekezési közös szabályzatban. A két ország határmenti vízügyi szervei között kiépítették a közvetlen telefonvonalakat, amelyeket árvíz- vagy belvízvédelmi készültség esetén bármelyik fél kérésére működésbe lehet helyezni. Ezzel mód nyílt a veszély idején teendő beavatkozások gondos összehangolására. Fontos megállapodásokat kötöttek • az együttműködés fejlesztésére a jugoszláv vízügyi szervezettel. Több éves előkészítő munka alapján tavaly már jugoszláv területen is megkezdődött a Duna szabályozása, s átfogó intézkedések történtek a Tisza alsó szakaszán a hajózás érdekében. A tárgyalásoknak megfelelően az idén elkészül a délbácskai közös öntözőrendszer beruházási programja és 1974-ig kidolgozzák a zalai Dráva-vízierőmű közös beruházási programját. Tovább javul az együttműkö-,* dés szervezettsége az árvíz- védekezésben ; jugoszláv kérésre ezen a télen — szükség esetén már öt magyar jégtörő hajó segíti a zajlás levonulását a Duna jugoszláv szakaszán. A magyar—osztrák vízügyi bizottság már meghatározta a közös érdekű munkák 1972. évi építési programját. Megállapodtak a Fertő-tó vízminőségének ellenőrzésében. Ausztria a tavon híd építését tervezi Mörbitz és lllmitz községek között, és készségesen vállalta, hogy teljesíti a magyar félnek a híd környéki vízszennyeződés megakadályozása érdekében felvetett kívánságait. A KGST-tagállamok vízügyi együttműködésében is jelentős előrelépés történt. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megfelelően megalakult a Tisza völgyi vízgazdálkodási együttműködés állandó munkacsoportja, amely éppen most tartja első ülését Budapesten. A Tiszá vízgyűjtő területét érintő országok így koordinálják vízgazdálkodás-fejlesztési terveiket és összehangolják a vízkészletek hasznosítását, a vízminőség védelmet és az árvízvédelmet. A jelentés alapján a kormány felhatalmazta az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, hogy tegyen újabb lépéseket a nemzetközi vízügyi egvüttműködés fejlesztése érdedében. Az MTI hírmagyarázója írja: Rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló egy évvel ezelőtti kormányrendelet hatálya kiterjed a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, — tehát a termelőmunka folytatásához szükséges hivatali, kulturális, egészségügyi, társadalmi stb. célra használt helyiségek bérletének főbb elveire és általános szabályaira is. Lényeges eltérés van azonban a lakás és nem lakáshelyiség használatában, s e sajátosságoknak megfelelő eltéréseket külön is szabályozni kellett Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére ezért hozott a Miniszerta- nács rendeletet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérietérőL Az új rendelet figyelembe veszi, hogy a helyiségek általában többféle szakmai tevékenység folytatására alkalmasak, a helyiségek jelentős része a közületi szervek elhelyezéséről szóló jog. szabályok hatálya alá tartozik, . tehát a bérbeadóknak *— nincs szerepük abban, —. hogy milyen szakmai munkát, feladatkört ellátó bérlőnek utalják ki a bérleményt. A helyiség bérlője tehát nem követelheti a bérbeadótól azokat a felszereléseket és átalakításokat, amelyek a tevékenysége gyakorlásához szükségesek. Lehetővé teszi Viszont a rendelet, hogy a bérbeadót terhelő munkákat «ivégézzé a bérlő a bérbeadó helyett és költségére. Természetesen mód nyílik arra is, hogy a bérlő — főként a helyiség korszerűsítésének költ- ' ségéből — az összeg 75 százalékát beszámítsa a bérbe. Nem követelhet viszont költségmegtérítést a bérbeadótól a bérlő, ha saját szakmai tevékenységének jellege miatt végez különleges építési munkát — díszes fal- és padlóburkolatot, kirakati portálcserét, stb. — amelyet a bérek költségtartama miatt nem lehet a bérbeadó kötelezettségévé tenni. Ilyen esetekben a bérbeadó kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, de hozzájárulhat ahhoz-is, hogy e munkálatok költségeinek egy részét beszámítsa a bérlő a bérébe. — (A lakásbérletnél ilyen lehetőséget nem enged meg a korábbi rendelet). A nem lakás céljára szolgáló helyiségek felmondását — hasonlóképpen a lakásbérlethez — megfelelő cserehelyiséig biztosításához köti az új rendelet. Kivételt tesz. a garázsoknál, amelyek bérleményét cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja a tulajdonos abban az esetben, ha maga, vagy közeli hozzátartozója számára szükséges ez a helyiség A rendelet a kihirdetéssel lép hatályba Óvodák, napközik és a bölcsödé helyzete jászárokszálláson Idei első ülését tartotta tegnap a jászárokszállási tanács végrehajtó bizottsága; a nagyközség napközis óvodáinak és bölcsődéjének helyzetéről tárgyaltait. A nagyközség 5 óvodájában 214 gyerek részére van hely, ezzel szemben 241 gyereknek kell elhelyezést biztosítani. Valamennyi óvoda napközis, tizenegy állandó és négy helyettes óvónő látja el a gondozási, az oktatási és nevelési teendőket Két óvodában — a Kossuth és a Mező útiban — hosszabbított ' nyitvatartással, reggel 7-től este 6-ig dolgoznak. Az utóbbinál a költségvetés nem teszi lehetővé egy harmadik óvónő foglalkoztatását. így a két óvónő csak nehezen — sok túlórázással — tudja munkáját ellátni. Szükség lenne hosz- szabbított nyitvatartásra a Széchényi úti óvodában is, ez csökkentené a Kossuth úti óvoda túlzsúfoltságát. Nemcsak a személyi, a tárgyi feltételekkel is bajok vannak. Valamennyi óvoda felszerelése hiányos, kicsik és korszerűtlenek a mosdóhelyiségek, egészségtelenek az udvari W. C.-k. Kopottak a bútorok, új takarókra és heverőkre lenne szükség. Nem kielégítő az udvarok állapota, felszerelése sem; hiányoznak a tornaszerek, kevés a játék. Rossz állapotban vannak a kerítések, a Déryné úti óvodánál sürgős javításra szorulna a tetőszerkezet. A tanácskozásra készült írásos jelentés beszámolt arról is, hogy a bölcsődében megfelelő helyiség hiányában egy rossz fáskamrában kénytelenek tartani a babakocsikat. Nem kielégítő a mosókonyha felszerelése és javításra szorul a szennyvízlevezető csatorna, az épületbe vezető lépcsők töredezettek, baleset- veszélyesek. Nehezíti a bölcsődében folyó oktató-nevelőmunkát, hogy az öt gondozónő közül egyiknek sincs szakképzettsége. A végrehajtó bizottság megvitatta az óvodák és a' napközik helyzetéről szóló jelentést, és többek között az alábbi határozatokat hozNAPIRENDEN Megyénk egészségügyi építkezéseinek helyzete Vizsgálatot tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Az egykor elmaradott, mezőgazdasági jellegű Szolnok megye fejlett iparral rendelkező, nagyüzemi mezőgazda- sági termelést végző megyévé alakult át. Ezzel párhuzamosan nőttek természetesen az egészségügyi ellátással szemben támasztott igények is. Nem véletlen, hogy a megye vezetői a lakosság egészség- ügyi ellátását fontos feladatnak tekintették és tekintik ma is. Jelentős a fejlődés, de... A második ötéves terv fő feladata az alapellátás jelentős fejlesztése — a tüdőbeteggondozó hálózat és a közegészségügyi, járványügyi szakszolgálat teljes kiépítése — volt. A harmadik ötéves terv proramjában szerepelt a járóbeteg szakorvosi ellátás fejlesztése és az általános kórházi ágyszám növelése. Ekkor készült el az új karcagi, a jászberényi kórház belgyógyászati osztálya és a tiszafüredi 10 munkahelyes szakrendelő. Az alapellátás is a tervezett ütemben fejlődött, a felnőtt orvosi körzetek száma 150-ről 162-re, a gyermekorvosi körzetek száma pedig 7-ről 15- re emelkedett. Országosan is az elsők kör zé tartozik megyénk a tüdőbeteg gondozói ellátottság tekintetében. A megyei Tüdőbeteggondozó Intézet szak- irányításával 11 korszerűen felszerelt területi gondozó működik, az öt mozgó er- nyöfénykép szűrőállomás pedig lehetővé tette, hogy 1960 óta a szűrővizsgálatba évente tevontak száma 15 ezerről 350 ezerre emelkedjen. 1967-ben Szolnokon létre- • hozták a Megyei Idegbeteg Gondozót, a kellő hatékonyságú munkát azonban gátolja, hogy a megyében nincs kórházi elmeosztaly. A 10 ezer lakosra számított szakorvosi óraszám öt év alatt 23.8-ról 33.8-ra emelkedett, de még így is lemaradás van az országos átlaghoz viszonyítva. 598-cal nőtt a kórházi ágyak száma, de a kórházak így is túlzsúfoltak, az épületek — a karcagi kivételével — elavultak. A szociális otthonokban kevés a hely, ráadásul az épületek egy része annyira tönkrement, hogy már felújítani sem érdemes. A harmadik ötéves terv programjából — anyagi okok. miatt — nem minden való-' sült meg. A tervezett rendelőintézetek közül nem épült' meg a jászberényi és a mezőtúri, és nem készült el a jászberényi kórházban tér-’ vezett új gyermekosztály és utókezelő. Nem volt pénz a jászberényi és mezőtúri kórházak közműveinek felújítására sem. Mi várható a következő években 'í Az eredeti terv szerint a negyedik ötéves tervben kellene kezdődni az új megyei kórház építésének, a Gazdasági Bizottság által elrendelt, a kórházépítésekre kiterjedő felülvizsgálatok miatt azonban a beruházás tervezése egyelőre szünetel. Elkészült a kiviteli terve a karcagi kórház ideg-elme osztályának, a szükséges 21 millió forint is rendelkezésre áll. Az építkezés előreláthatóan ebben az évben kezdődik meg. Jelenleg bizonytalan, hogy hogy mikor készül el a jászberényi rendelőintézet és a hőközpont. A rendelőintézet építésére meg van a szükséges 15 millió forint, viszont a kazánház építésének költségét, 10.5 millió forintot a városi tanácsnak kellene biztosítani. A kivitelező, a Szolnok megyei Állámi Építőipari Vállalat 1970-ben már felvonult az építkezés megkezdéséhez, aztán el is vonult. mert a tervben szereplő építési móddal nem vállalta a kivitelezést. Mezőtúron megkezdődött a szakorvosi rendelőintézet építése. A 10.7 millió forintos költséggel épülő létesítmény a szerződés szerint december 31-ig elkészül. Nincs viszont még pénz berendezés. felszerelés, műszerek vásárlására, Törökszentmiklóson megkezdte a szakorvosi rendelőintézet alapozását a Szolnok megyei ÁÉV, áztán abba is hagyta hitelfedezet hiánya miatt. A hitelfedezet ugyanis csak 1973-tól van biztosítva, ezért az építkezés folytatásáról később döntenek. Karcagon 100 ágyas szociális otthon épül majd, dé egyelőre csak a kiviteli terv. van készen. Az előirányzat szerint 11.5 millió forintba kerül, ebből felsőbb tanácsi hozzájárulásból csak 9 millió forint van biztosítva. Ami a legfontosabb A megyei egészségügyi ellátás legégetőbb problémája, hogy kevés az általános kórházi ágy és nincs kórházi elmeosztály. A IV. ötéves terv egészségügyi beruházásai közül ezért van kiemelt jelentősége az új megyei kórháznak, illetve az ennek első ütemeként tervezett — 300 ágyas ideg-elme osztálynak. A mezőtúri, jászberényi és törökszentmiklósi rendelőintézet megépítése, illetve befejezése még nem minden vonatkozásban biztosított, — ezért a NEB javasolta a megyei tanácsnak, hogy a IV» ötéves tervi egészségügyi beruházások felülvizsgálatánál, sorolásánál — az új megyei kórház mellett — ezek a létesítmények kapjanak, kedvező elbírálást. Z. A. Mezőtúron 1972 a megvalósulás éve Az iparfejlesztésről tárgyalt a városi tanács vb ta: a tanácsi szakigazgatási szerv az iskolai gondnokságon keresztül segítse az óvó- I da tárgyi feltételeinek biztosítását. Gondoskodjon arról, hogy a napköziotthonos étkeztetés a jövőben változatosabb, a gyerekek igényeinek megfelelő legyen. A bölcsőde munkájának javítása érdekében arra hívta fel a szakigazgatási szerv figyelmét, hogy 1972. évi költségvetés készítésekor ütemezze be a babakocsi- tároló építését, a szennyvízlevezető csatorna és a lépcsők javítását, a mosókonyha felszereléseinek felújítáAz alapos jelentést vitató mezőtúri tanács végrehajtó bizottsági ülésén így kezdődött tegnap egy felszólalás: a harmadik ötéves terv utolsó évei fordulatot hoztak a város életébe. Valóban azt Az addig jóformán csak szövetkezeteiről ismert mezővárosban a hatvanas évek végén kezdődött az ipartelepítés, a fejlesztés időszaka. És mert ez így igaz, s ha hihetünk a szocialista szerződésben is vállalt határidőkben, akkor Mezőtúron 1972 a megvalósulás éve. A vidék iparosítására vonatkozó párt- és kormány- határozatok megjelenése után, s azok alapján Mezőtúrt az iparfejlesztési alapból és kedvezményes hitelből támogatott városok közé sorolták. Ez azt jelentette a városnak, hogy lehetővé vált a már meglévő ipari és háziipari szövetkezetek jelentős mértékű fejlesztése, és megkezdődött egy könnyűipari üzem — a KAEV — telepítése. Munka 1500 embernek A beruházások értéke 150 millió forint — mintegy ezerötszáz embernek ipari munka. A szövetkezetek közül a Dózsa cipőipari fejlesztése szerint fejlesztik a fémfeldolgozó, az asztalos- ipari és a ruházati szövetkezetei is. Az iparfejlesztés, különösen a KAEV és a Dózsa szövetkezet új telephelyének gyorsabb építése érdekében tavaly szocialista szerződést Is kötöttek az építők, a beruházók s a város vezetői. E szerződés szerint a nagy beruházásokat az idén tavasz- szal átadják az építők. s bennük munkához kezdhetnek a rég arra várók. A városban elsősorban a nők munkába állítása a sürgető. Most. január első napjaiban munkaerő-mérleget készítettek, s ebből kiderült, hogy több mint ezer mezőtúri lakos azonnal munkába állítható lenne, míg legalább ennyien betanításra, továbbképzésre alkalmasak. Az azonnal munkába állíthatók nagy része eddig csak háztartásban. legfeljebb mező- gazdaságban dolgozó nőkből tevődik össze. Új szali munkás- képző intézet A vb-ülésen arról is sók 6zó esett, hogy a városi tanácsnak nemcsak munkaalkalmat. munkásokat, hanem a jövendő szakmunkásait is biztosítani kell. Éppen ezért nagy reményekkel várják a Munkaügyi Minisztérium kedvező döntését, hiszen ebben az évben meg akariák kezdeni egy szakmunkásképző intézet építését. A tanácskozáson többen arra is felhívták a figyelmet. hogy a megvalósulással egyidőben ellátási, közlekedési intézkedésekre is szükség van. A nők munkába állása a gyermekintézmények főleg az óvodák fejlesztését követeli meg. A tanácskozáson jelenlévő Kukri Béla, n megyei tanács ipari osztályának vezetője többek V* zött azt is javasolta, hogy a gyermekintézm ányek vállalati támogatásában, fejlesztésében már ióelö.e értsenek szót a mezőtúri tanács vezetői az üzemekkel, a szövetkezetekkel. y- »I sát I. A, Üj benzinkutat adtak át Szolnokon az AFIT-tal szemben, a Százados úton. Az új kútnál normálbenzint és háztartási tüzelőolajat lehet kapni. .....................
