Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

1972. Január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hozzászólás A szocialista közgondolkodásról című cikkhez Biztos vagyok abban, hogy velem együtt több ezren el­olvasták Sipos Károly elv­társ cikkét a Szolnok megyei Néplap január 9-i számában. A napokban egy szűkebb kollektívában arról beszél­gettünk, hogy a szocializ­mus teljes felépítésének idő­szakában is változatlanul fo­lyik a harc a légi és az új között, de az új, szocialista közgondolkodás érvényesü­lése még igen sok kívánni­valót hagy rr.aga után. Az is elhangzott; sajnos még mindig van olyan kirívó eset. hogy egyesek herdálják a közvagyont, ha megtehe­tik lopnak és ez joggal vált­ja ki a becsületes dolgozók felháborodását. Vitapartnereimnek indít­ványoztam. mivel többen tudnak ilyen káros jelenség­ről. tegyék azt szóvá a nagy nyilvánosság előtt is. Erre az volt az egyöntetű válasz, hogy ilyesmivel nem koc­káztatják létezésüket. Kis mértékben megértem azo­kat. akik már szókimondó­jukért húzták a rövidebbet és nem szívesen kockáztat­nak. De azokat semmikép­pen sem tudom megérteni, akik a kis közösségekben fellépnek ugyan az embere­ket felháborító visszásságok ellen, de már a nagy nyil­vánosság előtt nem merik ugyanazt a jelenséget bírál­ni. Biztosan1 tudom, hogy velem együtt nagyon-nagyon sokan elítéljük a társadn- lomellenes magatartást, visz- szásságokat, amelyek váro­sunkban is előfordulnak, bár szerencsére, egyre kevesebb esetben. Társadalomellenes maga­tartásnak minősítem az olyan cselekedeteket is, amikor egyesek felelőtlenül rongál­ják a közvagyont, tönkrete­szik a rójuk bízott termelő- eszközt (jó pár .példa van rá a VOLÁN 7. sz. Válla­latnál is), kitépik, kivágják a zöld övezetet ékesítő fe­nyőfát, vagy más dísznö­vényt és elég sokan az irányt a toronynak veszik a parkosított területeken. Az ilyen és ehhez hosonló káros cselekedetet vissza lehet és kell szorítani, elsősorban a szocialista tudat fejlesztésé­vel. amely a szó teljes ér­telmében nemcsak a mar­xizmus értelmi birtokba vé­telét jelenti, hanem a mar­xizmussal való olyan azono­sulást. amely áthatja az em­ber cselekedeteit, rr. agatar­tását, az egész erkölcsét. Egyetértek azzal a megfo­galmazással is, hogy észre kell venni a saját területün­kön is a visszásságokat, a nem kívánatos jelenségeket. Ezeknek égy nagy részét közvetve vagy közvetlenül észre is vesszük, teszünk is ellene, de sok esetben csak fékezni tudjuk az eléggé el­uralkodott anyagiasságra tö­rő hajlamot. Sajnos, még ve­zető beosztású párttagnál is megnyilvánul, hogy az egyé­ni érdek érvényesülése mesz- sze megelőzi a közösségi ér­deket. Az ilyen felfogású em­bereknek is tudomásul kell venni: az egyéni* és közösségi érdeknek mindig egybe kell esnie, egyik sem érvényesül­het a másik rovására. Vallom azt a nézetet is, hogy az ilyen és hasonló ká­ros jelenségek ellen egyféle­képpen lehet küzdeni, és pe­dig a X. pártkongresszus idevonatkozó ' határozatának maradéktalan végrehajtásá­val. Tapasztalataim, alapján mondhatom el. hogy a tu­datformáló tevékenység fej­lesztésének egyik nélkülöz­hetetlen területe a szocialis­ta brigádmozgalom. Ilyen közösséget alkot a VOLÁN 7. sz. Vállalatnál is mintegv ezerkilencszáz dolgozó, akik 148 brigádban tömörültek, s eddig is igen jó szolgálatot tettek a szocialista közgon­dolkodás erősítésének. Ami­óta megszilárdultak ezek a kis közösségek, úgyszólván nincs gondunk a politikai oktatás szervezése miatt, mert önként jelentkeznek, ki alacsonyabb, ki magasabb oktatási formára. Ebben az oktatási évben is az Í850 fős brigádtagságból nyolc- száznyolcvanketten valami­lyen politikai oktatási for­mára jelentkeztek, s a nagy többség becsülettel eleget is tett vállalásának. Közülük igen sokan munka közben jönnek rá, hogy a nagyobb t tudás, az újabb és újabb is­meretek megszerzése meny­nyire szükséges. Közülük na­gyon sokan felismerték, hogy a szocialista brigádoknak egyik fő funkciója a neve­lés, a tudatformáló tevé­kenység. Hiszem, hogy még mások is elmondják véleményüket a cikkel kapcsolatosan és ezzel is hozzájárulnak a ne­gatív jelenségek felszámolá­sához, az egészséges köz­szellem kialakításához. Csatári József a VOLÁN 7. sz. Vállalat üzemi pártbizottságának titkára 650 ezer rubel értékű árucsere Szabolcs-Szatmár megye és három kárpátontúli terü­let központi szövetkezeti ke­reskedelmi szerveinek veze­tői aláírták az 1972. évi kis- határmenti árúcsereforgalmi egyezményt. A lakosság ellá­tása és a választék bővítése céljából létrejött árúcsere keretében olyan ipari kész­és félkészterméket szállíta­nak egymásnak, amelyekből a partnerek belföldről nem tudnak elegendőt beszerezni. A. Szovjetunióból 650 ezer rubel értékben többek között barkácsfelszerelések. kerék­pár- és motorkerékpár al­katrészek, kézműipari szer számok, háztartási gépek és villamosberendezések, autós és camping gázpalackok, járműgumi-abroncsok, épí­tőipari anyagok, élelmisze­rek. háztáji és szobanövény tápsók, műtrágyák és sok más egyéb termék érkezik. Ezek ellenében *a Szabolcs- Szatmár megyei * ÁFÉSZ-ek konfekcióárut műbőrcipő­ket bőrdíszmű árut, felső- ruházati kötöttárúkat, élel­miszert, speciális „magya­rosan” készített konzerve- ket szállítanak. Hűtőházi bázisgazdaságok Mintegy húsz bázisgazda­ságot alakít ki termőkörze- ‘tében a békéscsabai. hűtőház. A hűtőház, kiváló szaporí­tóanyaggal, modern szemen- kénti vetőgépekkel, betakarí­tó gépsorokkal, növényvédő szerekkel és más módon se­gíti az e célra kiválasztott üzemeket. A bázisgazdasá­gok ennek ellenében Vállal­ták. hogy friss zöldséggel, gyümölccsel folyamatosan kielégítik a ' hűtőház növek­vő igényeit. Hasznos szerződés a vasút és az üzemek között Vevők és eladók KomplexbrigádnsBc neve­zik azt az „együttest”, amely a megyeszékhely nagyobb üzemeinek és vasúti csomó­pontjának képviselőiből áll, és számottevő sikerrel együtt­működik. Noha mindössze négy hónapra tehető a múlt­ja, mégis jól tanúsítják az őszi, év végi csúcsforgalom­ban elért eredmények a bri- gád-„tagok” összefogásának hasznát, amely tonnákban és óraszámokban egyaránt mér­hető. A szolnoki vasútállomás tavaly több mint hétezer ton­nával teljesítette túl áru- szállítási tervfeladatát, s ezt a múlt év utolsó 4 hónap­jában 6 vállalattal, illetve üzemmel kötött brigádszer­ződésnek is tulajdoníthatja. Idén újabb cégek is „bene­veznek” az ilyen módon ha­tékonynak bizonyult együtt­működésbe, aminek a vasút részéről szintén javultak és javulnak a feltételei. Mindezt tegnap állapítot­ták meg a komplexbrigád el­ső idei értekezletén. ahol külön hangsúllyal fogalmaz­ták meg az együttműködés javítását célzó szándékukat a szerződő felek — arra velő tekintettel, hogy ez az esz­tendő a szolnoki vasutasok 125., jubileumi éve. Növek­szik az áruszállítási kötele­zettség, amelynek teljesíté­sére biztos garanciát nyújt­hat az az eltökéltség, amely az 1972-re szóló brigádszerző­désben rögzített feladatok egyöntetű vállalásában ju­tott kifejezésre. Csak egy pillanattal. tar­tott továoD. de megéreztem. Tegnap este, az önkiszolgáló bonban a pénztárosnő job­ban rúegnézte a pipereszap­pant. Nem szokta még meg, olcsóbb lett s golyóstollal javították csak az árát. Mindennapjainkhoz tarto­zó .dolog ez, a vásárlás. És mindennapos vitatémánk is. A pult másik oldala, a pult alja — sokszor elmondogát- juk, időnként csak a vevők szemével látunk, aztán nagy- nehezen, néha észrevesszük: az eladónak se könnyű. A vevő ízlése, igénye változó, egyre jobbat, korszerűbbet szeretne, s elvárja, hogy a kereskedelem jól kiszolgálja. Tizenegyezer ember — megyénkben ennyi a keres­kedelemben, vendéglátóipar­ban dolgozók száma. És több mint fele — pontosan 65 szá­zaléka — nő. Ebből a tizenegyezerből ma kétszázti zennyolcan nem álltak a pult mögött, nem várták a vendéget. Tanács­kozás van. a brigádvezetők megvitatják munkájuk eddi­gi eredményeit, s meghatá­rozzák a legfontosabb teendői­ket. ,Hogy a kereskedelmi dol­gozók munkájának van ered­ménye, ki vitatná? A mai tanácskozáson — az 1971-es gyorsstatisztika alapján ki­mondják: mintegy 10 száza­lékkal nőtt a forgalom a megyében egy érv alatt. Arról még nincs statiszti­ka, mit fejlődött a boltháló­zat, s hogyan próbáltak ja­vítani a kereskedők helyze­tén. Mert néhány nagyobb, újabban épült áruházat, üz­letet kivéve — s ezekben nem a kereskedők többsége dolgozik — bizony édeskeve­set. A harmadik ötéves terv­ben megyénkben az országos átlagnál is jobban,- nagyobb arányban nőtt a boltok, áru­házak forgalma. — s köz­ben a kereskedelem feilesz- i ősében, a korszerű üzlet há­lózat kialakításában igen hátul. — a 16: helven — Onllngunk a megyék sorá­ban. Nincs öltöző, mosdó — és nincs megfelelő raktár. Örö­kös téma, s ráadásul nem felnagyított, túlzott. A bol­tok nyitvatartásához alkal­mazkodó gyermekintézmé­nyek lehetőségét sem vizs­gálhatjuk. Mondjuk, hogy nem szabadna megengedni a súlyos áruk emelgetését — s közben tudjuk, hogy a helyzeten keveset segíthet, segíthetne a hazai ipar. , Közben elvárjuk, hogy munkaidőnk után — mi ve­vők — kényelmesen vásárol­hassunk, hogy szabad szom­baton intézzük a fontosabb bevásárlásainkat, s hogy a városokban vasárnap is nyit­va legyen pár órára a élel­miszerüzlet. Egyelőre jogos igény, miként lassan az lesz a nagyobb értékű áruk ha­zaszállítása, 1 az ízléses, kor­szerű csomagolás, az előren­delés. Nyilván a mai tanácsko­záson sok szó esik majd ezekről a gondokról. Talán rólunk, vevőkről is beszél­nek. A sietős, kapkodó be­vásárlásainkról, a méltatlan- kodásról, ha nincs valami, amit venni akartunk, s talán még arról is, hogy sokszor megbántjuk a kereskedőket. Nem akarattal, s nem a jo­gos kérésekkel, igényekkel. Pedig ha jól meggondol­juk, nem lehetünk meg egy­más nélkül. — Mindennap boltba megyünk, mindennap .vásárlók vagyunk — aho­gyan a kereskedők minden nap dolsoznak. Nincs szabad szombatiuk az élelmiszerke- f reskedelemben,' vendéglátás­ban .dolgozóknak vasárnap­juk is ritkán. Az év végi nagy bevásár­lások után sokan elismerés- col szóltak a rmmkáiukról. Mi is megírtuk, állták, jól a vevők ostromát. Az ünnenek után sem pihenhették, hi­szen a leltárok ilyenkor még ngvvobb figyelmet, sondos- cérfof követelnek töltik. A kereskedelemben, ven­déglátásban dolgozók — is­meretlen ismerőseink. Mun­kájuk egyben szolgálat is. Emberek szolgálata — nem könnyű, s nem is -mindig : hálás. feladat. , I S. J. I Január 14-én, pénteken nyílik Szolnokon, a megyei kórházzal szemben a Munkás ABC áruház. Az építők ugyan még a külső műnk’* on dolga de belülről már javá­ban folyik a rendezés, végleges bel) iikre kerülnek a polcok, s rövidesen az áruk is. Mit tudnak az új gépek? MEZŐTÚRON A KÄEV 8-AS SZÄMÜ GYÁRÁBAN AZ ÉPÍTŐKTŐL NÉHÁNY ÜZEMRÉSZT MÁR ÁTVET­TEK AZ ÚJ GYÁR SZAKMUNKÁSAI. EGYMÁS UTÁN ÁLLÍTJÁK BE A FOLYAMATOSAN ÉRKEZŐ GÉPEKET. Részlet a nagy csarnokról, amelynek építése befejezésre vár Présgép kipróbálása a kioldó automatával együtt Mit tudnak az esztergák? — nzs — Korszerű gépek, új műhelycsarnok Négy évvel ezelőtt meg kevesen gondoltak arra, hogy a gépállomásból átalakított MÁV építőgépjavító jászki- séri üzemének 10 millió ío- .rintos állóeszközértéke pár esztendő alatt tizenötszörö­sére emelkedik., Az üzem — amelynek kezdetben az országban használt pályaépí­tő gépek javítása volt a fel­adata — tavaly újabb meg­bízást kapott. Az év elejétől feladat körébe került a kül­földről vásárolt nagyteljesít­ményű pályaépítő gépek üze­meltetésé. A kettős feladat szüksé­gessé tette az üzem bővíté­sét. új korszerű gépek be­szerzését. Ezeket a .tenni­valókat 155 millió forintos beruházással valósították meg. A jelentős összegűül 120 millió forint értékű pá­lyaépítőgépeket, valamint egy új javító műhely bein­dításához szükséges szer­számgépeket vásároltak. Hu- szonégymillió forintos költ­séggel 4200 négyzetméter alapterületű műhelycsarno­kot és az ahhoz szükséges szociális létesítményeket épí­tettek. Az elmúlt év eleién háromszázhatvankét dolgozó­ja volt az üzemnek — szá­muk 1971 december 3l-re ötszázhatvanötre emelkedett. A dolgozók nagy része az ország különböző községei­ből városaiból jött Jászki - sérre, így az üzemnek gon­doskodnia kell elszállásolá­sukról. Tavaly 2. millió fo­rintot költöttek munkásszál­lás építésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom