Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
1972. Január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hozzászólás A szocialista közgondolkodásról című cikkhez Biztos vagyok abban, hogy velem együtt több ezren elolvasták Sipos Károly elvtárs cikkét a Szolnok megyei Néplap január 9-i számában. A napokban egy szűkebb kollektívában arról beszélgettünk, hogy a szocializmus teljes felépítésének időszakában is változatlanul folyik a harc a légi és az új között, de az új, szocialista közgondolkodás érvényesülése még igen sok kívánnivalót hagy rr.aga után. Az is elhangzott; sajnos még mindig van olyan kirívó eset. hogy egyesek herdálják a közvagyont, ha megtehetik lopnak és ez joggal váltja ki a becsületes dolgozók felháborodását. Vitapartnereimnek indítványoztam. mivel többen tudnak ilyen káros jelenségről. tegyék azt szóvá a nagy nyilvánosság előtt is. Erre az volt az egyöntetű válasz, hogy ilyesmivel nem kockáztatják létezésüket. Kis mértékben megértem azokat. akik már szókimondójukért húzták a rövidebbet és nem szívesen kockáztatnak. De azokat semmiképpen sem tudom megérteni, akik a kis közösségekben fellépnek ugyan az embereket felháborító visszásságok ellen, de már a nagy nyilvánosság előtt nem merik ugyanazt a jelenséget bírálni. Biztosan1 tudom, hogy velem együtt nagyon-nagyon sokan elítéljük a társadn- lomellenes magatartást, visz- szásságokat, amelyek városunkban is előfordulnak, bár szerencsére, egyre kevesebb esetben. Társadalomellenes magatartásnak minősítem az olyan cselekedeteket is, amikor egyesek felelőtlenül rongálják a közvagyont, tönkreteszik a rójuk bízott termelő- eszközt (jó pár .példa van rá a VOLÁN 7. sz. Vállalatnál is), kitépik, kivágják a zöld övezetet ékesítő fenyőfát, vagy más dísznövényt és elég sokan az irányt a toronynak veszik a parkosított területeken. Az ilyen és ehhez hosonló káros cselekedetet vissza lehet és kell szorítani, elsősorban a szocialista tudat fejlesztésével. amely a szó teljes értelmében nemcsak a marxizmus értelmi birtokba vételét jelenti, hanem a marxizmussal való olyan azonosulást. amely áthatja az ember cselekedeteit, rr. agatartását, az egész erkölcsét. Egyetértek azzal a megfogalmazással is, hogy észre kell venni a saját területünkön is a visszásságokat, a nem kívánatos jelenségeket. Ezeknek égy nagy részét közvetve vagy közvetlenül észre is vesszük, teszünk is ellene, de sok esetben csak fékezni tudjuk az eléggé eluralkodott anyagiasságra törő hajlamot. Sajnos, még vezető beosztású párttagnál is megnyilvánul, hogy az egyéni érdek érvényesülése mesz- sze megelőzi a közösségi érdeket. Az ilyen felfogású embereknek is tudomásul kell venni: az egyéni* és közösségi érdeknek mindig egybe kell esnie, egyik sem érvényesülhet a másik rovására. Vallom azt a nézetet is, hogy az ilyen és hasonló káros jelenségek ellen egyféleképpen lehet küzdeni, és pedig a X. pártkongresszus idevonatkozó ' határozatának maradéktalan végrehajtásával. Tapasztalataim, alapján mondhatom el. hogy a tudatformáló tevékenység fejlesztésének egyik nélkülözhetetlen területe a szocialista brigádmozgalom. Ilyen közösséget alkot a VOLÁN 7. sz. Vállalatnál is mintegv ezerkilencszáz dolgozó, akik 148 brigádban tömörültek, s eddig is igen jó szolgálatot tettek a szocialista közgondolkodás erősítésének. Amióta megszilárdultak ezek a kis közösségek, úgyszólván nincs gondunk a politikai oktatás szervezése miatt, mert önként jelentkeznek, ki alacsonyabb, ki magasabb oktatási formára. Ebben az oktatási évben is az Í850 fős brigádtagságból nyolc- száznyolcvanketten valamilyen politikai oktatási formára jelentkeztek, s a nagy többség becsülettel eleget is tett vállalásának. Közülük igen sokan munka közben jönnek rá, hogy a nagyobb t tudás, az újabb és újabb ismeretek megszerzése menynyire szükséges. Közülük nagyon sokan felismerték, hogy a szocialista brigádoknak egyik fő funkciója a nevelés, a tudatformáló tevékenység. Hiszem, hogy még mások is elmondják véleményüket a cikkel kapcsolatosan és ezzel is hozzájárulnak a negatív jelenségek felszámolásához, az egészséges közszellem kialakításához. Csatári József a VOLÁN 7. sz. Vállalat üzemi pártbizottságának titkára 650 ezer rubel értékű árucsere Szabolcs-Szatmár megye és három kárpátontúli terület központi szövetkezeti kereskedelmi szerveinek vezetői aláírták az 1972. évi kis- határmenti árúcsereforgalmi egyezményt. A lakosság ellátása és a választék bővítése céljából létrejött árúcsere keretében olyan ipari készés félkészterméket szállítanak egymásnak, amelyekből a partnerek belföldről nem tudnak elegendőt beszerezni. A. Szovjetunióból 650 ezer rubel értékben többek között barkácsfelszerelések. kerékpár- és motorkerékpár alkatrészek, kézműipari szer számok, háztartási gépek és villamosberendezések, autós és camping gázpalackok, járműgumi-abroncsok, építőipari anyagok, élelmiszerek. háztáji és szobanövény tápsók, műtrágyák és sok más egyéb termék érkezik. Ezek ellenében *a Szabolcs- Szatmár megyei * ÁFÉSZ-ek konfekcióárut műbőrcipőket bőrdíszmű árut, felső- ruházati kötöttárúkat, élelmiszert, speciális „magyarosan” készített konzerve- ket szállítanak. Hűtőházi bázisgazdaságok Mintegy húsz bázisgazdaságot alakít ki termőkörze- ‘tében a békéscsabai. hűtőház. A hűtőház, kiváló szaporítóanyaggal, modern szemen- kénti vetőgépekkel, betakarító gépsorokkal, növényvédő szerekkel és más módon segíti az e célra kiválasztott üzemeket. A bázisgazdaságok ennek ellenében Vállalták. hogy friss zöldséggel, gyümölccsel folyamatosan kielégítik a ' hűtőház növekvő igényeit. Hasznos szerződés a vasút és az üzemek között Vevők és eladók KomplexbrigádnsBc nevezik azt az „együttest”, amely a megyeszékhely nagyobb üzemeinek és vasúti csomópontjának képviselőiből áll, és számottevő sikerrel együttműködik. Noha mindössze négy hónapra tehető a múltja, mégis jól tanúsítják az őszi, év végi csúcsforgalomban elért eredmények a bri- gád-„tagok” összefogásának hasznát, amely tonnákban és óraszámokban egyaránt mérhető. A szolnoki vasútállomás tavaly több mint hétezer tonnával teljesítette túl áru- szállítási tervfeladatát, s ezt a múlt év utolsó 4 hónapjában 6 vállalattal, illetve üzemmel kötött brigádszerződésnek is tulajdoníthatja. Idén újabb cégek is „beneveznek” az ilyen módon hatékonynak bizonyult együttműködésbe, aminek a vasút részéről szintén javultak és javulnak a feltételei. Mindezt tegnap állapították meg a komplexbrigád első idei értekezletén. ahol külön hangsúllyal fogalmazták meg az együttműködés javítását célzó szándékukat a szerződő felek — arra velő tekintettel, hogy ez az esztendő a szolnoki vasutasok 125., jubileumi éve. Növekszik az áruszállítási kötelezettség, amelynek teljesítésére biztos garanciát nyújthat az az eltökéltség, amely az 1972-re szóló brigádszerződésben rögzített feladatok egyöntetű vállalásában jutott kifejezésre. Csak egy pillanattal. tartott továoD. de megéreztem. Tegnap este, az önkiszolgáló bonban a pénztárosnő jobban rúegnézte a pipereszappant. Nem szokta még meg, olcsóbb lett s golyóstollal javították csak az árát. Mindennapjainkhoz tartozó .dolog ez, a vásárlás. És mindennapos vitatémánk is. A pult másik oldala, a pult alja — sokszor elmondogát- juk, időnként csak a vevők szemével látunk, aztán nagy- nehezen, néha észrevesszük: az eladónak se könnyű. A vevő ízlése, igénye változó, egyre jobbat, korszerűbbet szeretne, s elvárja, hogy a kereskedelem jól kiszolgálja. Tizenegyezer ember — megyénkben ennyi a kereskedelemben, vendéglátóiparban dolgozók száma. És több mint fele — pontosan 65 százaléka — nő. Ebből a tizenegyezerből ma kétszázti zennyolcan nem álltak a pult mögött, nem várták a vendéget. Tanácskozás van. a brigádvezetők megvitatják munkájuk eddigi eredményeit, s meghatározzák a legfontosabb teendőiket. ,Hogy a kereskedelmi dolgozók munkájának van eredménye, ki vitatná? A mai tanácskozáson — az 1971-es gyorsstatisztika alapján kimondják: mintegy 10 százalékkal nőtt a forgalom a megyében egy érv alatt. Arról még nincs statisztika, mit fejlődött a bolthálózat, s hogyan próbáltak javítani a kereskedők helyzetén. Mert néhány nagyobb, újabban épült áruházat, üzletet kivéve — s ezekben nem a kereskedők többsége dolgozik — bizony édeskeveset. A harmadik ötéves tervben megyénkben az országos átlagnál is jobban,- nagyobb arányban nőtt a boltok, áruházak forgalma. — s közben a kereskedelem feilesz- i ősében, a korszerű üzlet hálózat kialakításában igen hátul. — a 16: helven — Onllngunk a megyék sorában. Nincs öltöző, mosdó — és nincs megfelelő raktár. Örökös téma, s ráadásul nem felnagyított, túlzott. A boltok nyitvatartásához alkalmazkodó gyermekintézmények lehetőségét sem vizsgálhatjuk. Mondjuk, hogy nem szabadna megengedni a súlyos áruk emelgetését — s közben tudjuk, hogy a helyzeten keveset segíthet, segíthetne a hazai ipar. , Közben elvárjuk, hogy munkaidőnk után — mi vevők — kényelmesen vásárolhassunk, hogy szabad szombaton intézzük a fontosabb bevásárlásainkat, s hogy a városokban vasárnap is nyitva legyen pár órára a élelmiszerüzlet. Egyelőre jogos igény, miként lassan az lesz a nagyobb értékű áruk hazaszállítása, 1 az ízléses, korszerű csomagolás, az előrendelés. Nyilván a mai tanácskozáson sok szó esik majd ezekről a gondokról. Talán rólunk, vevőkről is beszélnek. A sietős, kapkodó bevásárlásainkról, a méltatlan- kodásról, ha nincs valami, amit venni akartunk, s talán még arról is, hogy sokszor megbántjuk a kereskedőket. Nem akarattal, s nem a jogos kérésekkel, igényekkel. Pedig ha jól meggondoljuk, nem lehetünk meg egymás nélkül. — Mindennap boltba megyünk, mindennap .vásárlók vagyunk — ahogyan a kereskedők minden nap dolsoznak. Nincs szabad szombatiuk az élelmiszerke- f reskedelemben,' vendéglátásban .dolgozóknak vasárnapjuk is ritkán. Az év végi nagy bevásárlások után sokan elismerés- col szóltak a rmmkáiukról. Mi is megírtuk, állták, jól a vevők ostromát. Az ünnenek után sem pihenhették, hiszen a leltárok ilyenkor még ngvvobb figyelmet, sondos- cérfof követelnek töltik. A kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók — ismeretlen ismerőseink. Munkájuk egyben szolgálat is. Emberek szolgálata — nem könnyű, s nem is -mindig : hálás. feladat. , I S. J. I Január 14-én, pénteken nyílik Szolnokon, a megyei kórházzal szemben a Munkás ABC áruház. Az építők ugyan még a külső műnk’* on dolga de belülről már javában folyik a rendezés, végleges bel) iikre kerülnek a polcok, s rövidesen az áruk is. Mit tudnak az új gépek? MEZŐTÚRON A KÄEV 8-AS SZÄMÜ GYÁRÁBAN AZ ÉPÍTŐKTŐL NÉHÁNY ÜZEMRÉSZT MÁR ÁTVETTEK AZ ÚJ GYÁR SZAKMUNKÁSAI. EGYMÁS UTÁN ÁLLÍTJÁK BE A FOLYAMATOSAN ÉRKEZŐ GÉPEKET. Részlet a nagy csarnokról, amelynek építése befejezésre vár Présgép kipróbálása a kioldó automatával együtt Mit tudnak az esztergák? — nzs — Korszerű gépek, új műhelycsarnok Négy évvel ezelőtt meg kevesen gondoltak arra, hogy a gépállomásból átalakított MÁV építőgépjavító jászki- séri üzemének 10 millió ío- .rintos állóeszközértéke pár esztendő alatt tizenötszörösére emelkedik., Az üzem — amelynek kezdetben az országban használt pályaépítő gépek javítása volt a feladata — tavaly újabb megbízást kapott. Az év elejétől feladat körébe került a külföldről vásárolt nagyteljesítményű pályaépítő gépek üzemeltetésé. A kettős feladat szükségessé tette az üzem bővítését. új korszerű gépek beszerzését. Ezeket a .tennivalókat 155 millió forintos beruházással valósították meg. A jelentős összegűül 120 millió forint értékű pályaépítőgépeket, valamint egy új javító műhely beindításához szükséges szerszámgépeket vásároltak. Hu- szonégymillió forintos költséggel 4200 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot és az ahhoz szükséges szociális létesítményeket építettek. Az elmúlt év eleién háromszázhatvankét dolgozója volt az üzemnek — számuk 1971 december 3l-re ötszázhatvanötre emelkedett. A dolgozók nagy része az ország különböző községeiből városaiból jött Jászki - sérre, így az üzemnek gondoskodnia kell elszállásolásukról. Tavaly 2. millió forintot költöttek munkásszállás építésére.
