Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANACS LAPJA XXIII. évi. 9. sz. 1972. január 12., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Viták a jobbért M ostanában sokat veszekszünk. Vitatkozunk napról napra, hétről hétre, dolgok fontossági rendjén, határidőkön, költségeken, mindenen, ami túl fek­szik a személyes érdek kerítésén. Különböző érdekeket mé­rünk össze, különböző oldalakról közelítjük a témát, hogy kikerekedjék valami bölcsesség. Valami olyan megoldás, amely a leghasznosabb a társadalomnak. Hiszen az érdek sokféle. Azon már régesrégen túl vagyunk, hogy azért asz­faltoznának ki egy utcát, mert ott lakik a tanácselnök; azért épülne az új óvoda valahol, hogy a főosztályvezető­nek ne kelljen rresszire vinni reggel a kisfiát; s az új bolt helyét is aszerint jelölnék ki. hogy ki lakik a kör­nyéken. A súlyos, nyomós és elismert érdek is annyi azon­ban, hogy csak valamilyen szemléletbeli iránytűvel tudunk benne rendet tartani. Ha a kicsit illesztjük a nagyobbhoz, s azt a legnagyobbhbz. Nemcsak az említett kisebb, hanem az ország legfonto­sabb dolgai is csak abban a gondolatmenetben rendeződ­hetnek el általános társadalmi megelégedésre, ha a mun­kásosztály álláspontjáról vizsgáljuk. Idézhetjük tanúként a X. pártkongresszust: ......A munkásosztály forradalmi esz­m éinek válóra váltásában működik közre mindenki, aki a szocializmus teljés felépítésének célját magáévá teszi és részt vállal a nagy cél elérését szolgáló feladatok elvégzé­sében." Gondolkozzék hát mindenki munkás-módra? Ez nem­csak naív, hanem képtelen elvárás volna. Az értelmiségi vagy a parasztember természetesen megtartja és megtart­hatja gondolkodásmódjának sajátos jegyeit és speciális ér­dekeinek feladására sem kényszeríti senki. Miről van hát szó? Annak belátásáról, hogy amikor a munkásosztályra gondolva határozunk tervekről, társadalmi és munkaprog­ramokról, anyagi boldogulásáról — nemzeti érdek szerint döntünk. Csak ennek az osztálynak van olyan programja, amely magával emeli szövetségeseit. Ez az osztály a tár­sadalmi és anyagi biztonság és előrehaladás letéteményese, b ezt a történelem igazolja, Ennek az osztálynak az ereje dominált minden nagy társadalmi fordulónál. Újjáépítés, földosztás, államosítás, a mezőgazdaság átszervezése... — a legnagyobb politikai és gazdasági erőfeszítéseket mind­egyikben a munkásság tanúsította. A munkásositályra figyelni, érdekeit mindig szem előtt tartani nem elvakult, nem elválasztható szemlélet, hanem egyesítő társadalmi elv. Hiszen ebből az osztályból szünte­len a pozitív kisugárzás. Esztendők óta tudatos küzdelem folyik azért, hogy a termelőszövetkezeti parasztság általán nos életszínvonala elérje a munkásokét. Sikerült — és ez a munkásosztály által meghatározott cél volt. Most már az következik, hogy a mezőgazdaságban a munkakörülmények is közelítsenek az ipari munkásokéhoz. Az értelmiség tár­sadalmi helyét anyagi és erkölcsi megbecsülésének mérté­két is ebben a foglalatban tudtuk meghatározni. Így nem­csak jogokban és kötelességvállalásban, de anyagi boldogu­lásban sem körözik le egymást társadalmi osztályok és ré­tegek a szocializmusban. Más társadalmakban a hatalmon lévő osztály diktál és nem szégyellős politikai és anyagi érdekeit, pozícióit az erő­szak minden eszközével óvni és erősíteni sem. A munkás- osztály az érdekek szövetségét teremtette meg és képvi­seli politikájában. Hatalmának fenntartásában minden dol­gozó osztály és réteg ugyanúgy érdekelt. A párt azt vall­ja: „A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek kell eggy%ét válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatá­ban.'..' Társadalmunk egysége a közös, szocialista munkában kovácsolódik mind erősebbé". A z emlegetett „veszekedéseknek” ez az értelme,' a logikája. A jobbért vitatkozik mindenki. Hiszen ezeket a vitákat nem a társadalmi helyzet kü­lönbözősége diktálja, hanem a törekvések egysége. Erőmű, bauxitbánya, papírgyár, főiskola Helyzetjelentés az 1972-ben befejeződő nagyberuházásokról Az 1972. évi népgazdasági tervben a kormány intéz­kedett arról is, hogy mely nagyberuházásokat kell az idén befejezni, teljes egészében a népgazdaság, illetve a lakosság szolgálatába állítani. Európa legnagyobb és legmélyebb bauxitbányája Az új létesítmények egyik legjelentősebbike a Halimba 3. elnevezésű bauxitbánya — kialakítására már eddig 700 millió forintot költöttek. E hatalmas összeg felhasz­nálásával eddig a tervezett földalatti munkák 98"/0-át el­végezték, s így most már lé­nyegében csak az aknato­rony és a külszíni csillefor­galmi pálya megépítése ,vár csak befejezésre. Az új bá­nya, amely Európa legna­A tíz évvel ezelőtt alapí­tott Dunamenti Hőerőmű Vállalatnak, a százhalombat­tai hőerőműnek — az első tervek szerint £15 megawatt villamosenergiát kellett vol­na termelnie az oszágos há­lózatba. Időközben azonban megváltoztatták az építkezés porgramját s az új előírások szerint az erőműnek 1976- ban már csaknem 2000 me­gawatt villamosenergiát kell kell majd szolgáltatnia. A módosított beruházási prog­ram idén lezáruló I. szakaszá­ban az egyik már működő gépsort cserélik ki nagyobb teljesítményűre. Az 50 mil­lió forintos költséggel fel­szerelt új, óránként 150 ton­na gőzt termelő egységet — még csak kisebb részben használják maid az áram- feilesztéshez. Elsődleges fel­adata a Dunai KőolaiíDari Vállalat gőzigényének folya­matos és zavartalan kielégí­tése lesz. A tervek szerint az erőmű további bővítése során hat, egyenként 215 megawatt vil­lamosenergiát termelő gép­sort kell felszerelni. Az első gyobb és legmélyebb bauxit- termelő üzeme lesz, termé­szetesen már működik is. A munkálatok előrehaladtával párhuzamosan az idén már 400 000 tonna bauxitot ad a feldolgozó iparnak. Termelé­se a teljes beruházás befe­jezése után tovább növek­szik s a negyedik ötéves terv második felében „Halimba 3.” alkalmas lesz évi 600 000 tonna bauxit kitermelésére. óriásnak 1973. júniusában kell megkezdenie a termelést. — Turbinájának alapja már készen van s megkezdték a hozzátartozó 220 kilovoltos kapcsolóállomás szerelését is. A blokk üzembehelyezése után kéthónaponként adnak át egy-egy újabbat. Az épít­kezés jelenlegi állása szerint ennek előfeltételei biztosítot­tak. Meghaladja a félmillió tonnát a Tiszámén ti Az idén befejeződő beru­házások között van a szol­noki Tiszamenti Vegyimű­vek negyedik, évi 200 000 tonna kapacitású új kénsav- gyára. A beruházás építő­ipari munkái készen van­nak. A kivitelezéssel megbí­zott lengyel és magyar szak­emberek eredményes erőfe­szítéseket tesznek azért, hogy a technológiai berendezések szerelésének gyors befejez­tével már a második ne­gyedév végén megkezdőd­hessen az új kénsavgyár próbaüzemelése, — illetve a 2—3 hónaposra tervezett — „vizsga” után az üzemszerű termelés. Úgy számítják, hogy az űj gyár az idén mintegy 60—70 ezer tonna kénsavat állíthat majd elő. Az építkezés és szerelés ha­táridőinek tartásában jontos szerepe volt a beruházó, il­letve a lengyel és a magyar szállítók, kivitelezők között létrejött szocialista szerző­désnek. A mintegy 115 mil­lió forint értékű gépi, tech­nológiai berendezést szállító lengyel cég mindig pontosan tartotta a határidőket, s a szerelésben résztvevő, illetve az azt irányító lengyel szak­emberek is kitűntek jó mi­nőségű. gyors munkájukkal. Az új kénsavgyár üzembe helyezése után a Tiszamenti Vegyiművek évi kénsavter- rnelése meghaladja majd a félmillió tonnát 500 millió forint értékű papír A Lábatlanban épülő első hazai vékonypapírgyár terü­letén már jobbára csak a garanciális szereléseken dol­goznak a magyar és a finn szakmunkások Az év máso­dik felében elvonulnak az építők is. akikre még az úgy­nevezett finom-t.ereprendezé- si és hiánypótlási munkák várnak. A Duna parti hatalmas űj gyártelepen mintaszerű be­ruházást valósítottak meg Mind a négy papírgyártó gépsorral az előírásnak meg­felelően, — sőt időelőnnyel kezdték meg a próbaterme­lést. Az utolsó, négyes szá­mú papírgyártó berendezés­sel 1972. áprilisa hflyett — már március elején befeje­ződik a próbatermelés s (Folytatás a 3. oldalon.) Bővül a Duna menti erőmű-óriás Vegyiművek kénsavtermelése Mta: Hogy érzi magát? Autó-motor A tv képernyője előtt A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Pillantás Afrikára / Pullai Árpád hazaérkezett Chiléből » Pullai Árpád a Központi Bizottság titkára, aki az MSZMP képviseletében részt vett a Chilei Kommu­nista Párt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein, kedden este hazaérkezett Sanliagóból Budapestre. Bajbakov látogatása Székesfehérvárott N. K. Bajbakov, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnökhlyettese az állami tervbizottság elnöke, aki Párdi Imrével az országos tervhivatal elnökével foly­tat tárgyalásokat, kedden Székesfehérvárra látogatott. Karádi Gyulának, az orszá­gos tervhivatal elnöke első helyettesének társaságában felkereste a Videoton gyá­rat, valamint a fémmunkás vállalat székesfehérvári gyá­rát. N. K. Bajbakovot és a társaságában lévő szovjet szakembereket kedden este Párdi Imre vacsorán látta vendégül. A vacsorán részt vett Vályi Péter a minisz­tertanács ' elnökhelyettese, valamint A. N. Szorokin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — r Magyar—ceyloni gazdasági együttműködés Garamvölgyi Károly pénz­ügyminiszter-helyettes hét­főn a ceyloni fővárosban tárgyalt N. Martin Pererá- val, a ceyloni kormány pénzügyminiszterével. Meg­beszéléseik, amelyek ered­ményeképpen aláírták a két ország gazdasági együttmű­ködéséről szóló megállapo­dást, baráti légkörben foly­tak. „Nyit” a pécsi Nemzeti Színház A pécsi Nemzeti Színház­ban kedden ismét megkez­dődtek a próbák, végétért a nagyszínházban a több mint féléves „kényszerszünet", amj alatt ,az építők és sze­relők uralták a hetvenöt éves épület belsejét. Az el­múlt hónapok alatt felújí­tották a színház elektromos berendezését. Pécsnek ez volt az egyetlen közénülete, amely még mindig 110 volt feszültségű villamoshálózat­tal rendelkezett. A közönség előtt január 28-án njulík meg először a megszépült pécsi Nemzeti Színház, s ezt követő egy héten belül három premiert tűznek műsorra. 33 ezer tonna papírcelluloze Finnországból A LIGNTMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat, a Faipari Vállalat és a finn cellulóz egyesülés (Finischeh Cellu­lose Verein) képviselői Bu­dapesten megállpaodást ír­lak alá, amelynek alapján a finn cég 1972—73-ban össze­sen 33 ezer tonna papírcel­lulózét szállít Magyaror­szágra. Két évtized mérlegen Két évtizeddel ezelőtt kez­dődött meg a tanítás a Ti­szántúl egyik legnagyobb középfokú oktatási intézmé­nyében, a debreceni Irinyi János Élelmiszeripari Szak- középiskolában és Szakmun­kásképző Intézetében. A húsz esztendő alatt 1250 fia­tal szerzett az intézetben technikusi, szakközépiskolai érettségit és szakmunkás­oklevelet. Jelenleg a nappa­li tagozaton 625 diák tanul, 178-an pedig tanfolyamos rendszerben készülnek a ■zakmunkásvizsgákra. Függőágy poliamidból A szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál háló­különlegességek mintapéldá­nyait készítették el túlnyo­mórészt szintetikus műanya- ból, poliamidboL Az újdon­ságok közé tartozik az „in­dián-mintára" készült füg­gőágy. A cipőfűzőhöz hason­lóan körszövött műanyagzsi­nórból kialakított függőágy kitűnően használható kem­pingezésnél. Ugyancsak po- liamidból készítik a csomó­mentes halászhálókat. Ugyanez a hálófajta dekora­tív hatásánál fogva ablak­függönynek is alkalmas, leg­újabb felhasználási területe pedig a tisztítóüzem. Kísér­letképpen mosózsákokat ké­szítettek a csomó nélküli hálóból. Maradtak a vándormadarak A fizimadarak életrendjét felborította a szokatlanul enyhe tél. Erről tanúskod­nak a Körösök völgyében tapasztalt jelenségek. A bi- harugrai „vadvízországból” és környékéről vadkacsák és a vadlibák más években ilyenkor rég elvándoroltak melegebb éghajlatra. Most azonban nincs jégtükör a halastavakon, bőséges táplá­lékot találnak a vízimada­rak, s nagy csoportokban ta­nyáznak a környéken. Meg­jöttek a nagybukók, a ker­cerécék cs más vízi madarak. Az erdészek és ornitológu­sok arra következtetnek, hogy más égtájakon is szo­katlan a téli időjárás. Bi- harugra halastavain ugyanis 14 szürkegém tanyázik. Ugyancsak ritkaságszámba megy egv hollópár vendé­geskedése. • Parkok városa Dunaújváros joggal ne­vezhető a parkok városának. Belterületének csaknem egy- harmada zöldterület. Az egy lakosra jutó parkterület 33,4 négyzetméter, ami több mint háromszorosa a fővá­rosinak. A negyedik ötéves terv időszakában a parkte­rületet Dunaújvárosban no* gyedmillió négyzetméterrel bővítik. A város külső ré­szein, így a szalki szigeten, a szabad strandon és kör­nyékén folytatják az erdő­sítést. Az alsó Dunaparton fásítanak, a felső Duna-par- ton pedig emlékligetet hoz­nak létre. A négy—ötszáz méter hosszan húzódó em­lékligetben emlékfákat ül­tetnek,‘majd később szobro­kat állítanak fel. Dr. Dési Frigyes köszöntése Tegnap dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhe­lyettese 60. születésnapja al­kalmából köszöntötte dr. Dési Frigyest, a műszaki tu­dományok doktorát, az Or­szágos Meteorológiai Szol­gálat igazgatóját, tanszék- vezető egyetemi tanárt, és átnyúUotta neki az Országos Műszaki Feilesztési Bizott­ság ajándékát. Tanácskozás a szívinfarktusról Körzeti és üzemorvosok Is résztvettek azon a tudo­mányos eszmecserén, ame­lyet korunk egyik legelter* jedtebb betegségéről, a szív- infarktusról rendezett ked­den a Győr-Sopron megyei kórház és a TIT győri szer­vezetének egészségügyi- szak­osztálya. A tanácskozáson a külföldi szaklapokban meg­jelent legújabb tudományos információkat ismertették, és küönösen a megelőzés, a tanácsadás más országokban bevált módszereire hívták fel a figyelmet. A megyei kórház a TIT-tel együttmű­ködve rendszeresen rendez úgynevezett folyóirat-referú tumokat, amelyek eredmé­nyeként sikerült a kórház, a körzeti és az üzemi orvo­sok bevonásával a korábbi­nál egységesebb diagnoszti­kai és kezelési módszereket bevezetni. A külföldi tapasz­talatokat gyorsan felhaszná­ló Győr-Sopron megyei kórházban például eredmé­nyesen alkalmazzák a szív- infarktusban szenvedő bete­gek két hét utáni fokozatos mozgatását. Az általános gyógymód ugyanis hat- nyolc heti „fektetést" ír elő a szívbetegeknek. Az új módszerrel figyelemreméltó eredményeket érnek ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom