Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

1972. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Oklatgalnak Csukott szemmel járnak az életben mindazok, akik mostanában, hogy a köz- művelődés ügye előtérbe került, az oktatás válságát híreszteük. Mármint azt, hogy a korábbinál mind kevesebben vesznek részt az iskolán kívüli tanulás­ban'. Mostanában gyakran hallom, hogy baj van a közművelődéssel, keresni kell a tömegek iskolán kí­vüli oktatásának jobb for­máit. Tessék mondani, miért kell keresni, hiszen már régóta megvan. Tömegé­vel oktatnak bennünket, méghozzá öntevékenyen és naponta olyanok, akiknek ez nem is volna munka­köri kötelessége. Napokig tudnék erről mesélni, ám a megszabott terjedelem miatt ezúttal csak néhány jellemző példát mondok el. Kezdem a leggyako­ribbal, amely annyira ti­pikus, hogy már a könyö­künkön jön ki. Hát ugye­bár. autóbusz, utasokkal, kalauzzal, azaz bocsánat, utaskísérővel, minthogy a kalauz is olyan elavult el­nevezés, min^ a népmű­velés, de folytatom. Az utas viszonylag kevés, de azért van. Az utaskísérői pulpitustól egy karnyúj­tásnyira idős férfi öt je­gyet kér, bal kezében sza­tyor, jobbjában bot. Nyújt­ja a tízest, az utaskísérő tartja a jegyeket. A pénz és a jegyek közti távolság mintegy húsz centiméter. Az öreg erőlködik, az utaskísérő vár. majd lete­szi a jegyet maga elé. Az öreg kéri, hogy nyújtsa oda, mire az utaskísérő: „Miért nyújtanám, magá­nak kell a jegy, nem?” És ezzel kezdetét veszi az öntevékeny oktatás arról, hogy az utaskísérőnek nem kötelessége az ülőhe­lyéről előrehajolni az utasok kiszolgálására, örüljenek, ha egyáltalán kapnak jegyet, mert azt tulajdonképpen előre kel­lene beszerezniük. Itt van aztán az a híres- i sé vált eset, amely legutóbb' a tévében is nyilvánossá­got kapott egy magyar író és a MÁV konfliktusáról. Aki nem hallotta volna: a magyar író másodosztá­lyú fülkében utazott, ott nem volt világítás,- neki viszont Pestig feltétlenül el kellett olvasnia valamit. Átment tehát egy elsőosz­tályú fülkébe, minthogy ott volt világítás. A kala­uz közölte, hogy pótdíjat köteles fizetni a magyar író. Ö viszont közölte, hogy a MÁV köteles vilá­gítani a másodosztályú kocsikat is, tehát nem fi­zet. Az alapfokú kiokta­tást ekkor kapta meg a magyar író. Középfokú oktatásban megérkezés után a pályaudvar forgal­mi irodájában részesült, míg a felsőfokú oktatást írásban kapta meg. Ügy látszik azonban, hogy né­melyik embernek ennyi oktatás sem használ, mert a magyar író továbbra sem fizetett. Erre levonat­ták a fizetéséből, Ipogy jól ■ vésse észbe: magyar író­nak általában lehet igaza, de a Magyar Államvasur taknak konkrét ügyekben mindig. A viágért sem akarom megsérteni a Postát azzal, hogy kihagyom a közok­tatás fellendítőinek sorá­ból, dehogy. Napok óta hallom, hogy időben ad­jam fel csomagjaimat és leveleimet. különben a Posta esetleg késve tudja kézbesíteni azokat. De —- és tessék figyelni, milyen árnyalt és meggyőző okta­tás ez — ha elkésik a küldemény, az se nagy baj, mert a jókívánság az ünnep után is jólesik. Nem sorolom tovább az önkéntes közoktatókat, csak szerettem volna fel­hívni a figyelmet arra. hogy van belőlük éppen elég. És ha az embernek ' szer- n-f-'-ie van akkor na­ponta akár többször is igénvbe vehe* hasonló ok­tatási formé'-at hivatal­ban. bol'ban, de még a miTnV^hptyen is, munka­idő alatt. Árkus József U| év, új termékek Döntött a Legfelsőbb Bíróság Több új termék gyártását kezdik meg ebben az esz-i tendőben Budapest vegyiü­zemeiben. Különleges hatás sú növényvédőszer gyártásá­ra készült fel a budapesti Vegyiművek. A Diralid elne­vezésű gyomirtó hatóanyagát a Szovjetunióból importál­ják, feldolgozásának, alkal­mazásának módszerét azon­ban a gyár szakemberei dől-' gozták ki. A Diralid a szán­tóföldi kultúrákon alkalma­zott gyomítószerek hatását hosszabítja meg, elsősorban a burgonyatáblákon javasol­ják alkalmazását. A Diralid- dal egyidőben megkezdik az Orthocid és az Orthophaltán szintetikus gombaölőszerek hazai gyártását is osztrák alapanyagból. A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat, üzembe he­lyezi azt a nagyteljesítmé­nyű gépsort, amely Japán technológia alapján két mil­Kilenc új sorozat kezdő­dik az év első heteiben a te­levízió / képernyőjén. Érde­kesnek ígérkezik a „Boni- vur szíve” című, háromré­szes szovjet produkció, ame­lyet Nagiskin kalandregénye nyomán forgattak. Az orosz polgárháború napjait idéző alkotás az ellenség közé be­épülő bátor, fiatal bolsevik önfeláldozását mondja el. Bár a témát már többször feldolgozták, mégis tud újat, érdekfeszítőt nyújtani. A Charlotte Bronte: híres re­gényéből készült „Jane Eyre” feldogozás mellett ugyan­csak klasszikus, világirodal­mi rangú regény adaptáció­ié „A hiúság vására” című filmsorozat. Thackeray mű­vét ugyancsak az angolok vitték képernyőre, 1 öt foly­tatásban, magas művészi színvonalon, kitűnő színészi játékkal. Az „Érdek házasságok” cí­mű csehszlovák produkció az osztrák-magyar monarchia idején játszódik és a cseh függetlenségi törekvésekbe enged bepillantást, ugyanak­kor érzékelteti a kapitalizá­lódó rétegek feltörekvését. Lengyel filmsorozat a „Mi­hály úr kalandjai”. A 13 ré­szes munka — melynek első részét már láthattuk — Si- enkiewicz nálunk is jól is­mert regény trilógiájának har­madik részéből íródott. A filmen a XVII. századi len­lió négyzetméter PVC-habot készít évente. Ez a rugalmas anyag kiválóan alkalmas a padlók szigetelésére, szőnye­gekkel, műbőrrel társítva pedig lehetőséget ad azok korszerűbb felhasználására. Megkezdik a nagyméretű po­lietilén-tartályok gyártását is. Űj fürdősamponjait A. E. és F. vitamin-tartalommal hoz­za forgalomba az Egyesült Vegyiművek, megkezdik a fertőtlenítő ultramosószer gyártását is, amelynek el­járását szovjet-magyar együttműködéssel dolgozták ki. Az új szer hatása egyen­értékű a kifőzéssel, de nem roncsolja a textíliákat. Ne­gyedmillió dollár megtaka­rítást hoz a dehidroecetsav hazai gyártása, ami szintén ez évben készül az egyesült vegyiműveknél. Ez az érté­kes anyag elengedhetetlenül szükséges számos gyógyszer- ipari termék előállításához. gyel történelmi események elevenednek meg. Az „Európa kezdetei” cí­mű sorozat a társadalmi fej­lődés útjának nevezetesebb állomásait veszi sorra. Elké­szítésekor, az NSZK filmesei abból indultak ki, hogy a Földközi-tenger mellékének, az Égei-tenger szigetvilágá­nak, a Tigris és Eufrátesz közének társadalmai olyan kultúrát teremtettek, amely — sok ezer évvel a társadal­mak megszűnte után — ma is él és hat irodalmunkra, -művészetünkre, életünkre. A filmkockák segítségével a né­zők „visszautaznak” a haj­dan volt Hellaszba, az antik Rómába, Bizáncba és a gaz­dag Velencébe, amelynek művészete máig is utolérhe­tetlen. A „Coralba” című filmso­rozat az olasz televízió pro­dukciója. Az ötrészes krimi .egy gyilkosságon alapuló zsarolással kezdődik és to­vábbi bűnesetek sorozatán ét jut el a megoldásig. „Pa­rittyás Thierry” címmel új, 13 részes kalandfilm-sorozat is indul, amely á százéves háború idején a francia kö­zépkorban játszódik. A fő­hős, akit a „Boldogság” cí­mű filmből ismert Jean-Cla- ude Druot személyesít meg, parittyájával hatásosan küzd az igazságtalanság és az ide­gen ellen. Törött nyomócső — Szilikózisveszély A Heves megyei Tanács Építőipari Vállalata három évvel ezelőtt a budapesti Közúti Gépellátó Vállalat ré­szére szennyvízlevezető csa­tornát épített. A munkála­tok során azonban a műsza­ki előírásokat nem tartották be. súlyos hibákát követtek el. Ennek következménye­ként. a Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­lat szomszédos telephelyén lévő nyomócsővezeték meg­repedt és egy éven át igen sok víz elfolyt, azaz a gép­gyártó vállalat az engedélye­zett vízfogyaszást többszörö­sen túllépte s emiatt a víz­műveknek büntetés és más címeken 1 millió 128 ezer forintot kellett fizetnie. Az összeg visszatérítéséért a He­ves megyei Tanács Építő­ipari Vállalata ellen kártérí­tési pert indított- A keresettel szemben az építőipari vállalat azzal vé­dekezett: nem kapott olyan helyszínrajzot, amelyből megtudhatta volna, hogy a felperes vízvezetéke a Köz­úti Gépellátó Vállalat telep­helyén húzódik. Egyébként is a felperes a kárcsökkentés érdekében semmit sem tett, holott a vízelfolyást észre ■ kellett vennie. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a Heves megyei Tanács Épí­tőipari Vállalatát 968 ezer forint megfizetésére kötelez­te. Az ítélet indoklása sze­rint a szakértői vélemény megállapította: a csőtörést és az ebből következő vízelfo­lyást az alperes vállalat dol­gozóinak helytelen munkája okozta. Ezért a vállalat kár­térítéssel tartozik. A gép­gyártó vállalat nem hibáz­tatható, mert olyan rejtett hibával állt szemben, amely­nek okát csak nehezen le­hetett megállapítani. Tekint­ve azonban, hogy jogos kö­veteléséből 160 ezer forintot elkésve érvényesített, ezért a tanácsi vállalat csak a megítélt összeget köteles megtéríteni. Egy kőfaragó foglalkozási betegségből eredő kártérítés címén az egyik községi ta­nács ellen pert indított. Elő­adta. hogy tizenegy évig a tanács kezelésében lévő kő­bányában, szilikózisveszélyes mukahelyen dolgozott. Szi­likózisban megbetegedett, két' alkalommal hosszabb időre táppénzes állományba került, majd rokkant nyug­díjat állapítottak meg részé­re. Keresetében a táppénz, illetve a nyugdíj és a ko­rábbi fizetése közötti külön- bözetet követelte. A tanács részben azzal védekezett, hogy a munkahely szilikó­zisveszélyességét nem ismer­te fel, részben pedig arra hivatkozott, hogy a kőfaragó korábban más vállalatoknál dolgozott és ott is szerez­hette a betegséget. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a tanácsot a táp­pénzes kereset-veszteség megtérítésébe, továbbá havi járadék fizetésére kötelezte. A határozat rámutat, hogy az igazságügyi műszaki szak­értő, valamint az Országos Munkaegészségügyi Intézet véleménye szerint a kőfaragó megbetegedése és a tanács kőbányájában végzett mun­kája között összefüggés van. A tanács a nagyfokú por­koncentráció ellenére' sem tett semmiféle védőintézke­dést, holott a porártalom el­hárítható lett volna* Nincs jelentősége annak, hogy a kőfaragó korábban másutt szilikózisveszélyes munkahe­lyen dolgozott, mert ha egészségromlásában, foglal­kozási megbetegedésének ki­alakulásában több munkál­tatónál végzett munka ha­tott közre, a kárért az a munkáltató felel, akinél a foglalkozási ártalom veszé­lyével járó tevékenység mun­kaképességcsökkenést oko­zott. A határozat még hang­súlyozza: a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkere­set megállapításánál a havi jövedelem nyugdíj-járulék nélküli összegét kell figye­lembe venni. Mosonmagyaróvárott új városrész épül a negyedik ötéves tervben. — A nagyarányú városfejlesztés első ‘ütemében ezer lakásos városnegyedet létesítenek. — A második ütemben a város új központját alakítják majd ki. Az épülő új lakónegyedben eddig már (jOO lakás készült cl. KISS DÉISES: Belső csillagok Nem tudta, hogy mi a há­ború, csak azt tudta, hogy apja katona és nagyon-na- gyon messze van és anyja nagyon sokat sír esténként, amikor húgát eteti. Anyja mosni járt. Olyankor neki kellett vigyázni a húgára, aki, még kicsi volt. Egészen kicsi, alig nagyobb, mint a babák.. De sírni már tudott. Hangosan, visítva. Még a kinti szélsüvítést is elnyom­ta Mancika sírása és Fercsi olyankor mérges volt, a leg­szívesebben lerángatta volna húgát az ágyróL — Szeresd hugicádat — mondta neki csöndesen az anyja, valahányszor húzódo­zott attól, hogy vigyázzon , rá. Ilyenkor legszívesebben rá­kiáltott volna az anyjára: minek hozta hugiját ide, ne­ki nem kell hugica, ő Sza­kos Palcsival csúszkálni sze­retne menni a tóra. De amint anyja szomorkás szemét lát­ta, csak elfordult és dühé­ben halkan pityeregni kez­dett. Az anyja közellénett hozzá, megsímogatta a fejét és azt mondta: — Tudom, kisfiam, hogy iátszani szeretnék Dehát há­ború van, anád oda van. Nekem rreg nincsen pénzem cipőre. Te már nagy fiú vagy. Egy hétéves fiúnak már segítenie kell. Ma me­gint elmegyek mosni, te meg vigyázz a hugicára, ha na­gyon sír, vedd fel egy ki­csit. Sietek haza — azzal kilépett a havas udvarra. Mit lehetett tenni? Olyan jól esett az anyja símogatá- sa, hogy amikor magára maradt, még jobban elered­tek a künnyei. Bántotta a lelkiismeret, hogy annyiszor nem engedelrr. eskedett az anyjának. De aztán múlt az idő, a faliórát nézte egyre. Már ismerte az órát, még iskolás kora előtt megtaní­totta rá a nagyapja, aki messze, másik faluban la­kott. Tett a tűzre. A leckét megírta gyorsan, azzal nem volt soha semmi baj. Leg­feljebb a tanító néni mér­gelődött egy kicsit azért, hogy olyan csúnya az írása. De amit írt, az mindig jó volt,. legyen szárr. tan vagy helyesírás. Volt, amikor ő segített kijavítani a többiek fogalmazását, mert a tanító néni férje is bevonult és két osztályt kellett tanítania. Csak így szólt: „Fercsi. gye­re, az egyik soron szedd össze a füzeteket, és javítsd ki”. Olyankor boldog volt. Alighogy elrakta a füzete­ket a cekkerjébe, kopogtak. — Ki az? — szólt ki, és pillanatok alatt átfutott- az agyán sok szörnyűség; jöt­tek a farkasok az esti me­séből; biztosan be akarnak jönni és meg akarják enni. Vagy rablók törnek rá. Az izgalomtól elkeskenyedett a szája. Végre a kis ablakon ki mert pislogni és megnyu­godott, de akkor érezte csak igazán, mennyire ver a szí­ve, s reszket a lába. Szakos Pali állt kint. Elhúzta a re­teszt. — Szevasz, Palcsi. — Szevasz. Nem jössz csúszkálni a tóra? — Ááá, láthatod, ott van... — és’ a húga felé mutatott, aki éppen fel is riadt szerl- dergéséből és nyekkent egyet-kettőt az ágyon. — Látod, hogy nem lehet. Mi- , atta. — Dehogynem lehet — mondta Pali —, nincs rr.esz- sze a tó. és majd ide-idesza- ladunk megnézni, mint teg­nap. Tényleg, tegnap is elszö­kött. az anyja nem is tudta meg. Nem lett semmi baj belőle. — Ma nem lehet..! —• próbált azért védekezni, de már tudta, hogy ma is Pali­val megy. Igaz is. hát majd hazaszalad megnézni a hú­gát. Csak egvet-kettőt csúsz­kál. és máris szalad haza! A régi telek nem múlnak el. magunkban hordozzuk őket. csak össze vannak gyúrva, akár a hógolyók. Hogyan is volt tovább azon a napon? Akárcsak máskor, észre sem vették, mikor esteledett rájuk. Vígan csúszkáltak a jégen. Közben lassú eséssel eleredt a hó. Nem kellett félni attól sem, hogy be­szakadnak, mert az egyik nagyobb fiú fejszével vizs­gálta meg a jeget: csaknem húsz centi vastag volt. Fer­csi is nagyokat ugrott, hogy megroppantsa, de nem sike­rült. Valami furcsa döndü- lés hangzott a lába alól, de a jég nem repedt meg. Arra eszmélt, hogy valaki kiabál neki. Végre nagvso- kára meghallotta, hogy mit: — Fercsi, Fercsi! Jön az anyád! Igen, jött. Kibontakozott a pilléző hóesésből, már ott állt a tó szélén, kezében a ruháskosár. Csak lassan mert közeledni hozzá és három lé­péssel megállt előtte, mert nem tudta volna elviselni, hogy a többiek előtt kapjon pofonokat, hiszen leállt minden játék, és várták, hogy mi történik. Az anyja nem volt mérges. Inkább szomorú arccal állt. Halkan mondta: — Most már eredj haza, és szárogasd meg a cipődet. Nekem vissza kell mennem, hugit megetettem — mondta és elindult a mind sűrűbbé váló hóesésben. Már olyan messze járt. hogy imbolygó alakja .egészen idegennek tűnt. Vissza se nézett. És ez volt a szörnyű! Mert Fercsi maradt. Szakosnak meg a többieknek azt mond­megengedte. Pedig égette valami belül. Az,! hogy az anyja nem is nézett vissza. Amikor késő este, a többiek után, vizes harisnyával in­dult haza, sosem érzett iz­galom és félelem fogta eL Azt kívánta, bárcsak támad­nák meg farkasok, vagy be­tyárok, hogy ne kelljen ha­zudnia. De nem támadta meg senki. V-iszont észrevet­te. hogy a jobb cipőjének a talpa az orránál levált. Most kezdte érezni a beáramló hideget. Már égett a .lámpa, ami­kor hazaért. Anyja az ágyon ült. és sírt. Akkor som hn°v- ta abba, amikor sok tipr^dás után benyitott. A aludt. Mi történt?! Talán a húgával...? Nem verte meg az anyja, de ez rosszabb volt minden verésnél. Ma már tudja, hogy őt siratta az" anyja, az ő rosszaságát rpeg a saját sorsát, elhasvatottságát. In­kább verte volna meg ak­kor jobb lett volna mind­kettőjüknek. Hordozza magában a régi teleket. Minden jóvátehetet- lenséget hordoz, melvn»k tu­data nehéz, mint a só. De talán ma azért tud más len­ni. mert akkor ilyen volt, mert akkor maga is átélte és megsejtette az emberi szo­morúság lehetséges okait A régi telek nem múlnak el bennünk, akár a régi em­lékek. Csak elhalványul, ami nem volt fontos, ami azonban fontos volt. a2 mindinkább élesebbé válik az időben. S világít bennünk, a lélek belső Csillagaként. Cj filmsorozatok a TY képernyőjén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom